GYED,GYES, táppénz

heniii:

„Hosszabb szabadságra mentem, mert problémáim adódtak a munkahelyemen, ami depressziót váltott ki nálam. Elmentünk nyaralni, de előtte megbeszéltem a körzeti orvosommal, hogy ha nem javul a dolog, akkor táppénzre ir.”

Már megbocsáss, de ha keresőképtelen vagy, akkor nyaralni sem kell menni. Ha mégis elmentél, akkor nem voltál keresőképtelen. Így kár azon háborogni, hogy míg te nyaralni voltál, addig a doki nem írt ki táppénzre!!!
Ha valóban keresőképtelen vagy (az enyhe depresszió véleményem szerint nem mentesít a munkavégzés alól...), akkor menj vissza a dokihoz, és ha indokolt, akkor majd kiír.

elnézést....:))
gyeden vagyok 2011.április 30 ig. elírtam.

Tisztelt szakértők.

• Kérdéseim lennének a következő témában:

Munkahelyem jogutód nélküli megszűnése (gyed, gyes alatt)

Találtam ide vonatkozó téma kört amit be is másolnék, de lennének még kérdéseim amit nem értek.
Alaphelyzet.: gyeden lévő kis mama vagyok,2010..április 30ig, majd jön az egy éves gyes.
Azt már tudom az írásból hogy ilyen esetekben nincs védelme a a munkavállalónak legyen akár terhes ,gyesen vagy gyeden, vagy munkában .Az is kiderült számomra hogy milyen juttatásokat kapok meg a cég végleges jogutód nélküli megszűnésekor.
de:
1.kérdés:hogy müködik ez az egész és mire kell figyelnem.
Ugye megjelenik a bíróság által kijelőlt felszámoló biztos, és neki kezd a munkának. Ez mennyi idő ha mondjuk tudjuk azt hogy a cég:2010.szept.1 től jelenti be maga ellen az eljárás kezdeményezését.Mennyi a lefutási ideje általában?Mikor jelenik meg a felszámoló , és mi a kötelessége felénk?
2.kérdés.:.én mint gyeden lévő kis mama ezt honnan tudom pontosan? ,mi lenne ha nem is tudnék róla? Kapnék értesítést,és ha igen azt még a megfelelő időn belül? Felszámoló biztosnak kötelező ki értesíteni engemet?És ezt mennyi időn belül köteles megtenni? Vagy nekem kell keresnem őt? Kötelező megadni az elérhetőségét?és a címét ahol tudom őt keresni,elérni az esetleges hiányosságok pótlása miatt?
3.kérdés.:Kapok tőle levelet , játszunk el a gondolattal mondjuk ez a levél 2010.oktoberében jön , ez elég gyors az átlaghoz hogy még esetleg tudjak én is cselekedni, (itt arra gondolok :hogy hiába van bérgarancia azt ki tudják játszani ,hogy én ne kapjam meg az engem érintő munkabért végkielégítést stb.) mire kell figyelnem?
4,kérdés.:Mindig a munkavállaló érdekeit képviselik? Itt gondolok arra hogy valóban a törvényben az van hogy a béreket fizetik ki először, és ez utána a többi követelést, de ezt nem tudják ki játszani? Vagy ha el visznek mindent a jelzálog miatt a bankok akkor miből fizetnek és mikor? Ugye van ez a bérgarancia alap., tegyük fel igényli a felszámoló biztos mert a cégnek ugye nincs saját pénze fedezete, de ebből mi mikor látunk pénz, fizetést,végkielégítést?addig nem tudják el húzni hogy mi futhatunk a pénzünk után?mert addigra az összes hitelező bejelentkezik és el visz mindent
5. kérdés. Mennyivel rosszabb ez egy gyeden lévő kismama számára, mint az hogy a cégnek lett volna jog utódja?? Rosszabból járok így?…
Mi van akkor ha közben lejár a gyed és én szeretnék gyes mellett dolgozni egy másik cégnél, de a leszámolási papirok is kelleni fognak a felszámolt cégtől azokat milyen hamar kötelesek nekem odadni? Mire figyeljek?
6.kérdés. mire kell ilyenkor oda figyelnem?
Honnan tudom hogy mennyi szabi jár 28 évesen nekem? Egy gyerek után jár még pluszba szabi /betegszabi… És a bruttó két hónapos végkielégítésben ugye nincs benne a kafetéria?
Ilyenkor meg kapom a 30 napos felmondási idő utánni összeget/bért is?
Elég lesz –e az a nyolc hónap a cég végelszámolásához? És meg kapom a papírjaim a gyed lejárta előtt, ahoz hogy tudjak menni a gyesen dolgozni??
És ha a gyermeket bölcsibe kellene raknom akkor mindenképen valahonnan kell munkáltatói igazolás hozzá?

Szóval rá szúrhatók én erre az egészre ha nem figyelek oda rendesen?
Köszönöm a türelmét és várom válaszát.

Mikor beszélhetünk jogutód nélküli megszűnésről?
Jogutód nélküli megszűnésnek tekintendő a cég végelszámolással történő megszűnése, a megszűnés bírósági kimondása a felszámolási eljárás során, vagy a cég hivatalból való törlése a cégbíróság által. Nem beszélhetünk azonban jogutód nélküli megszűnésről, ha csak a munkáltató neve változik meg, vagy valamely üzem, részleg megállapodás alapján, ellenérték fejében, tehát jogutódlással kerül az új munkáltató tulajdonába.
A munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltató erre jogosult szervének, illetve a bíróságnak a megszűnést megállapító határozata jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Így azok a munkavállalók, akik az utolsó percben is a munkáltatónak végeznek munkát, nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a korábban rendes felmondással eltávozott munkavállalókhoz képest. E rendelkezés bevezetése előtt ugyanis csak végkielégítés illette meg a munkavállalót, míg e módosítás eredményeként a felmentés idejére járó átlagkereset is.
Felmondási védelem
A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén senki nem élvez védettséget, vagyis a kismamák, a szülési szabadságon, GYED-en, GYES-en, táppénzes állományban lévő munkavállalók munkaviszonya is megszűnik. Ebben az esetben a munkavállalókat megilleti a felmondási idő, a szabadságmegváltás és a végkielégítés is.
A munkabér védelme
Az Európai Unió csaknem húsz évvel ezelőtt kibocsátott egy irányelvet, azzal a szándékkal, hogy a munkavállaló jogait, érdekeit védje abban az esetben, ha a munkáltatója fizetésképtelenné válik. Ennek az irányelvnek a figyelembevételével az EU országai megalkották saját szabályaikat.
Hazánkban az elmaradt munkabéreket a cég vagyonának kellene fedeznie, ha azon nincs jelzálog. A munkabér és bérjellegű kifizetések biztosítása, megigénylése a felszámoló cég feladata. A felszámolónak fel kell derítenie azokat a forrásokat is, amelyek biztosíthatják a munkabérek fedezetét. Amennyiben a munkabérek fedezetére semmilyen forrás nincs, akkor a felszámoló a Bérgarancia Alapból igényelhet pénzt, melynek összege meghatározott.
2009-ben a bérgarancia alapból egy főre maximálisan igényelhető és kifizethető összeg bruttó 925 000 forint. Nettó értéke attól függ, mennyi volt a jogosult előzetes jövedelme és attól is, hogy az igényelt összegből mennyi a munkabér, szabadság megváltás és a végkielégítés. Ha a felszámolási eljárás kezdetétől már eltelt egy év, akkor azon jogosultak esetében, akikre vonatkozóan az addig igénybe vett összeg kimerítette a bruttó 925 ezer forintot, jogosultanként további, legfeljebb kettő havi bruttó átlagkeresetnek megfelelő támogatást igényelhet a felszámoló.
Magyarországon a kormány és a szociális partnerek között folyó hosszas vita után 1994-ben született meg a Bérgarancia Alapról szóló LXVI. törvény. Ennek lényege az volt, hogy a munkaadók járulékbefizetéseiből, a bérköltség 0,3 százalékából önálló alapot hoztak létre a felszámolás alatt lévő gazdálkodó szervezetek bértartozásainak a rendezésére. 1994 és 1998 között a munkaadók 9 milliárd forint járulékot fizettek be e célra. 1998-ban a munkaadói oldal nyomására megszűnt a járulékfizetési kötelezettség, a Bérgarancia Alap elvesztette önállóságát, feloldódott a Munkaerő-piaci Alapban, amelynek legfőbb járulékbefizetője a munkaadó.
A Bérgarancia Alap működése hazánkban
Az Alapban szükség szerint különítenek el támogatási keretet a bértartozások megfizetésére. A szolidaritás elve alapján azon cégek munkavállalóit is megilleti, ahol a munkáltató nem fizette meg ezen járulékokat a munkavállalói után. Továbbá az a cég kaphat támogatást, amelyik a csődtörvény hatálya alá tartozik, felszámolás alatt áll, és legalább 12 hónapja működik. A bíróság által kijelölt felszámoló igényelheti az alapból az érintett személyek részére a bértartozások kifizetését. Csak munkaviszony alapján kifizetett bérekre vonatkozik, de ebbe a kategóriába beletartozik a felmondási időre és a betegszabadság idejére kifizetett összeg is. A személyenkénti kifizetés a minimálbér ötszörösénél nem lehet nagyobb, akármennyi is a ki nem fizetett járandóság. A támogatás visszafizetendő a felszámolás során pénzzé tett vagyonrészekből. A szabályok szerint az így befolyó összegből először a béreket kell rendezni, majd az alappal szemben fennálló tartozást. Ha nincs vagyon vagy nem is képződik, akkor az alap a vissza nem térített támogatást leírja. A felszámolót csak akkor terheli felelősség, ha jogtalanul igényel és fizet ki támogatást. Ebben az esetben a felszámoló a kétszeres jegybanki kamattal köteles az igényelt összeget visszafizetni az alapba.
Amiben eltérünk az EU-tól
Az Európai Unió országai saját adottságaiknak, jogalkotási és jogalkalmazási szokásaiknak megfelelően különbözőképpen szabályozzák a bérgarancia kérdését, de a következőktől nem lehet eltérni: a garancia kedvezményezettje maga a munkavállaló, nem lehet korlát, hogy mióta működik a cég, a jogosultság szempontjából nem lehet érdemi korlátozást tenni a munkaadói, illetve a munkavállalói körben, a vállalkozói vagyontól elkülönítetten kezelendő a garanciaalap. Ezzel szemben nálunk a fizetésképtelen munkaadó, illetve a felszámoló a kedvezményezett, csak az a cég kaphat támogatást, amely legalább 12 hónapja működik, nálunk a megbízási, vállalkozói szerződésekre, nonprofit szervezetekre nem vonatkozik a törvény, továbbá a támogatás visszafizetendő a pénzzé tett vagyonrészekből. Az EU-ban az inszolvencia irányelv kulcskérdése a fizetésképtelenség beállta, vagyis hogy mikor indítható az eljárás, nálunk ez csak a bérfizetés esedékességét követő nyolcadik nap után lehetséges.

Tisztelt Szakértők!

A TGYÁS és GYED számítási szabályok helyes értelmezésében kérném a segítségeteket.

Első közös gyerekünk várhatóan október közepén fog megszületni. Jómagam több éve Németországban dolgozom, ezért feleségem 2009 szeptemberében családegyesítési megfontolásból otthagyta addigi munkahelyét, ahol addig havi bruttó 380 ezer forintért dolgozott pontosan egy évig. Ezt követően 2010 júliusában sikerült újra állást találnia, távmunkában havi bruttó 80 ezer forintért segít be egy hazai kisvállalkozásnak. Feladatköre átmeneti jellegű, ezért a munkaszerződése 2010 október végéig szól. 2009 szeptembere és 2010 júliusa között nem regisztrálta magát munkanélküliként, így álláskeresési támogatást sem kapott.

Két kérdésem lenne:

1. Esetünkben a 2009. évi vagy 2010. évi naptári jövedelemátlag képezi a TGYÁS alapját?

Az Ebtv. 42.§ (2) és 42/D § (2) szerint a TGYÁS, GYED alapját a táppénz szabályoknak megfelelően kell meghatározni. Az OEP ügyfélszolgálatán kapott szóbeli tájékoztatás értelmében miután esetünkben folyamatos biztosítási jogviszonyról nem beszélhetünk (a két munkaviszony között több mint 30 napos megszakítás volt), ezért számunkra csak a megszakítást követő munkaviszonyra jellemző jövedelemátlag jöhet szóba a TGYÁS alapjaként.

Mindazonáltal a törvény idevágó szövegkörnyezét tanulmányozva az is kiderül, hogy a szóbanforgó szabályt az Ebtv. 48. § 3. bekezdése azzal össszefüggésben rögzíti, ha a biztosított nem rendelkezne a szülést megelőző naptári évben 180 naptári napnak megfelelő jövedelemmel. (A kérdéses szövegrészek, a főszabálynak tekinthető 2. bekezdés után egyazon albekezdésben szerepelnek, illetve a mondatok azt sejtetik, hogy csak a 180-nál kevesebb napi jövedelem fennállása esetén kell vizsgálni a biztosítási jogviszony folyamatosságát a jövedelemalap szempontjából.)

Miután feleségem 2009-ben több mint 180 naptári munkanappal rendelkezett, értelmezésünk szerint esetünkben is alkalmazható lenne az a számunkra jóval előnyösebb juttatást eredményező, 48 § (2)-ben rögzített főszabály, miszerint a TGYÁS alapját a szülést megelőző naptári év (2009) napi jövedelemátlaga képezi.

2. Esetünkben a 2010. évi naptári napi jövedelemátlag alapján vagy a 2011-ben érvényes minimálbér alapján kell majd meghatározni a GYED összegét?

Az Ebtv. idevágó, 48.§ (4) része sajnos csak fokozza a zavart, amikor kimondja, hogy „ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározható jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét (…) a minimálbér alapulvételével kell megállapítani (…)” Amellett, hogy nem világos, hogy a törvény pontosan mit ért táppénzalapként meghatározható jövedelem alatt (vélhetően a legalább 180 napnyi eb-járulék köteles munkajövedelmet) az sem derül ki, hogy annak meglétét a (2) vagy (3) bekezdésben rögzített időszakra, vagy azok együttes időtartamára kell-e vizsgálni. Ez esetünkben csak 2010 lehet (a GYED-kérelem benyújtását megelőzően páromnak 2011-ben már nem lesz munkajövedelme). Feleségemnek 2010-ben sem lesz meg a 180 napnak megfelelő jövedelme, ám a TGYÁS-folyósítása esetén az Ebtv. 48. § (5) értelmezésünk szerint lehetőséget ad arra, hogy a korábban folyósított pénzbeli ellátás (esetünkben a TGYÁS) alapjául szolgáló naptári jövedelemátlagot vegyék itt is figyelembe.

Előe is kösz a segítséget!

J.Tamás

Tisztelt Szakértők!

2009. évben a Kft-nkben voltam bejelentve minimálbérrel, egészen október 31-ig. Azután megszűnt a biztosítási jogviszonyom, egészen 2010. január 11-ig, amikor egyéni vállalkozói igazolványt váltottam és 147.000.-Ft-tal jelentettem be magam. 2010. december elején fogok szülni. A kérdésem azt lenne, hogy mi képezi a tgyás és gyed alapját, valamint ha szeptembertől táppénzen lennék, akkor az befolyásolja e a tgyás, illetve a gyed összegét.
Azért vagyok bizonytalan, mert az egyik helyen azt olvasom, hogy a tavalyi, a tb-nél pedig azt mondták, hogy az idei év számít, mert tavaly 30 napot meghaladó megszakítás volt a biztosításomban. És az sem mindegy, hogy el tudok e úgy menni táppénzre, hogy az ne befolyásolja a későbbiekben folyósított összegeket.

Köszönettel

Ágica76

Mert nem voltam az országban, es mert azt hittem el van inditva a betegállományom, hiszen kértem erre az orvost.

Ha a háziorvos szabin van akkor mindig kell lenni helyettesítőnek.Miért nem mentél oda?

Kedves Szakértők!

A problémám a következő.
Hosszabb szabadságra mentem, mert problémáim adódtak a munkahelyemen, ami depressziót váltott ki nálam. Elmentünk nyaralni, de előtte megbeszéltem a körzeti orvosommal, hogy ha nem javul a dolog, akkor táppénzre ir.
Sajnos kénytelen voltam élni a dologgal, mert nem tudtam visszamenni dolgozni. MIkor mentem a dokihoz beutalóért, kiderült, hogy mégsem írt ki táppénzre, elfelejtette. Elküldött egy bizottsághoz, akik elvileg utólag is jogosultak megadni a táppénzt, de már a portán problémáim adódtak, mikor a hölgy végig nézte a papíromat, ugyanis nincsen semmilyen egyéb orvosi papírom arról, hogy mikortól vannak problémáim. A háziorvos egyébként pont szabin volt ez idő alatt, tehát ezért történt a probléma.
Kb 2 két ez az idő, ami jelenleg lóg a levegőben. Tudnátok segíteni, hogy ezt így utólag, hogy lehet intézni?
Előre is köszönöm!
üdv. Heni

Tisztelt Szakértők!

A segítségüket kérném egy eléggé vitás problémában. Van a cégünkben egy kismama, akinek idén tavasszal járt le a gyed-e és jelezte, hogy a gyes kevés neki, ezért vissza akar kerülni aktív állományba. Dolgozni azonban nem tud és nem is akar, de a pénzt kéri minden hónapban. Erről persze szó sem lehetett, így kiadtuk neki a felgyülemlett szabikat, és hívtuk dolgozni. Természetesen egyből táppénzre ment, a betegség kódja 8. (egyéb betegség), ami szinte megfoghatatlan. A kérdésem, hogy hogyan lehet egy ilyen alkalmazottól megválni? Az ügy mögött még sok minden áll, de a lényeg, hogy rászolgált a kirúgásra, ezért csak olyanok válaszát kérem, akik objektív, segítő válaszokat adnak, nem véleményt, hogy ilyen, meg olyan kicsellózás ez egy szegény anyukával, meg hogy minden a munkavállalót védi. Kiskapuk talán lehetnek, amik elvezetnek a megoldásig. Jelenleg az anyuka nem tartózkodik otthon,e zért gondoltunk egy tb ellenőrzés ráküldésével, vagy őt, vagy az orvos felülvizsgáltatni, de nem biztos, hogy elérünk vele valamit. Segítségüket előre is köszönöm!

elem11:

Táppénzre az jogosult, akit a kezelőorvosa keresőképtelennek nyilvánít. Ez nem kortól függ! Nincs olyan, hogy "alanyi jogon" kap valaki táppénzt.

(Az más kérdés, hogy a terheseket szinte minden doki akár enyhe köhögéssel is rögtön táppénzre vesz, és ha még 40 éves is elmúlt a kismama, akkor sokszor indok nélkül is...)

Nem a kifizetés ideje a mérvadó! A megbízási szerződésben benne lesz a munkavégzés kezdete is, és ha az még a GYED-es időszakra esik, akkor le kell mondani a GYED-et, mert valójában keresőtevékenységet folytatsz.

Tisztelt Szakértők!

Kérem szíves válaszukat az alábbi kérdésre:
Jelenleg gyed-en vagyok itthon első gyermekemmel. Megkerestek az alábbi munkalehetőséggel:
Megbízási szerződés alapján közbeszerzési eljárás lefolytatása. A megbízási díjat a közbeszerzési eljárás végén kapnám meg, egy összegben, utólag. Mivel az eljárás több hónapot vesz igénybe, így a kifizetés idején már biztosan gyes-en leszek. Elvállalhatom-e a munkát?

Válaszukat előre is köszönöm:
Csümbike

Sőt, én a helyedben minél tovább húznám a táppénzt és minél később igényelném a TGYÁS-t (de legkésőbb dec. 31-én igényelném!), mert a GYED összege maximalizálva van, a TGYÁS viszont nincs, a táppénz felső határába is bőven beleférsz.

Ha még 2010-ben igényled a TGYÁS-t, akkor az irányadó időszak (ami alapján számolnak) a 2009. évi jövedelem lesz.

Ez neked jó is lenne, tehát mindenképp igényeld még 2010. évtől a TGYÁS-t (a szülés napjától, vagy azt megelőzően max. 28 nappal előbb...)

A GYED-et viszont már csak 2011-ben tudod igényelni, így az irányadó időszak 2010.01.01-től indul. A GYED-nél is kellene 180 bérezett nap, de nálad bejön az ún. előnyszabály... tehát ha táppénz, TGYÁS miatt nincs 180 napod, akkor a korábban kapott ellátás (TGYÁS) alapjául vett összeg lesz a GYED alapja is, azaz a 2009. év.

Fentiek alapján érdemes mindenképpen még idén igényelni a TGYÁS-t.

Sibi:
Ha 2010-ben nincs 180 bérezett nap, akkor mindenképpen hozzáveszik a 2011-es jövedelmet is. Ha így találnak 180 napot, akkor az alapján számolják a TGYÁS-t és GYED-et.
Ha továbbra sincs 180 nap, akkor a TGYÁS alapja az a jövedelem, amelyet ténylegesen megszereztél (napok számától függetlenül), a GYED alapja szintén.

Eszter:

TGYÁS-ra akkor leszel jogosult, ha a passzív táppénz lejártát követő 28 napon belül szülsz.
A GYED-hez viszont az kell, hogy a szülés napján is legyen aktív biztosításod.

Tehát érdemes lenne táppénz helyett (vagy utána) munkanélküli ellátást igényelni.

Marcsika81:

A férjed nem jogosult GYÁP-ra, mert te kapod a GYES-t.
(A GYES lejártát követően bármelyik szülő mehet GYÁP-ra)

A lentiekben szeretnék tanácsot kapni:

2008.08.04-én született a kislányom, ezután TGYÁS-on, majd 2010.08.04-ig GYED-en voltam.

2010.08.05-től GYES mellett visszamentem dolgozni.
(2008-ban brutto 210e, 2010.08.05-től 229 e a jövedelmem)

Kérdéseim:

1. ha a 2. gyermekem 2011 elején születik meg még a 180 bérezett nap megléte előtt, milyen TGYÁS, GYED összegre (gyed időszakra) számíthatok?
2. ha a gyermek 2011-ben születik és a 2010-2011 évben együtt már megvan a 180 bérezett nap, akkor is a csak a 2010-es jövedelmem alapján számolnak?

Előre is köszönöm a választ!

Üdvözlettel

Sibi

tisztelt szakértők!

Kismama vagyok, viszont az év végén lejár a munkaszerződésem, és nem biztos, hogy meghosszabbítják. a kérdésem az, hogy ha a szerződésem lejárta előtt elmegyek táppénzre, akkor fogok-e kapni tgyást, gyedet és majd gyest? milyen juttatásokra leszek jogosult, és milyen összegben?
segítségüket köszönöm.

Tisztelt Szakértő!

Nekem lenne egy olyan kérdésem, hogy én még jelenleg gyes-en vagyok, viszont dolgozok mellette. A Férjem eljöhet-e így a kisfiunkkal táppénzre? Már ebben az évben volt többször is itthon vele táppénzen, de a háziorvos még csak most hívta fel a figyelmünket arra, hogy ezt lehet hogy vissza kell majd fizetnünk, mert elvileg ő nem lehet otthon a gyerekkel táppénzen, amikor én gyesen vagyok.

Válaszát előre is köszönöm
Marcsi

Hogyan tudná magasabb összegre "bejelenteni" a munkáltató, ha táppénzen van a dolgozó, így munkabért már nem fog kapni a szülésig...

Nagyon köszönöm a gyors választ.
Sajnos nem tud visszamenni dolgozni,mert sokat görcsöl.
Egy ismerőse azt javasolta,hogy beszélje meg a munkáltatóval,hogy jelentse be magasabb összegre,és fizesse ki a munkáltatónak a többletköltséget.

A te ügyedben: 30 napnál hosszabb időtartamú keresőképtelenség után még 30 napig védelem alatt állsz.

Bocsánat, ez így félreérthető:

„a GYED-et pedig nagy valószínűséggel a TGYÁS alapján.”

...a TGYÁS alapjául vett összeg alapján, azaz szintén a 70%-os bér lesz az alap.