GYED,GYES, táppénz

Kedves Szakértők:

szeretném megkérdezni, ha a nagyszülő igényli a GYES-t a gyerekek 3 éves koruk után (ikrek), akkor mehetenk ők oviba?

másik kérdésem:
ha apa igényli a GYES-t, akkor neki ebből nem származik semmi "hátránya" anyagilag? (többet vonnak le). és dolgozhat mellette 8 órában?

azért muszáj valaki nevére átadnom a GYES-t, mert a munkáltató addig nem tud nekem felmondani, (mivel úgy tudom, hogy ikreknél 6 éves korig védett az anya.)
és ha ez elrendeződött, akkor simán visszaigénylehetem a nevemre?

Köszönöm előre is!!!!!!

A GYED-jogosultságod már más kérdés.

Eb. tv. 42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult386

1. a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

Ha a munkaszerződés szerint próbaidős voltál, akkor jogszerű a felmondás. (Próbaidő alatt semmi nem véd meg a rendes felmondástól)

T. Szakértő!

A problémám a következő: 2010.08.16-tal létesült határozott idejű munkaviszonyom. Szerencsétlen egybeesés, hogy a feleségemnek is sikerült elhelyezkednie, a szerződésem aláírása után. Mivel ő magasabb fizetést fog kapni, úgy döntöttünk, én maradok otthon a lányommal GYED-en. 2010.08.18-án beadtam az igénylőlapot a cégnél ahol dolgoztam ( gyed igénylése 2010.08.19-i dátummal ), mivel kifizetőhely. 2010.08.19-én ismét elmentem a humánpolitikára hiánypótlás miatt, amikor is elém rakták a felmondást. A GYED igénylőlapot visszaadták, hogy tegyem el, nem is foglalkoztak vele. Tudomásom szerint már 19-én nem is kellett volna dolgoznom, el kellett volna küldenie a cégnek fizetetlen szabadságra.
Még azért is harcolnom kellett, hogy fénymásolják le a GYED igényléséhez szükséges dokumentumokat, illetve, hogy az igénylés egyik példányát ugyan hitelesítsék már és adják át nekem, ez megtörtént. Tehát van nálam egy példány, ami bizonyítja, hogy az igénylésemet 2010.08.18-cal átvették.
A felmondást nem írtam alá, azt mondták nem probléma, majd kipostázzák, csatolva mellé azt is, hogy nem vagyok jogosult GYED-re, mivel megszüntették a munkaviszonyomat.
Érdeklődnék, hogy jogszerűen megteheti-e ezt a cég, ha nem milyen lehetőségeim vannak a továbbiakban.

Válaszát előre is köszönöm!

Üdvözlettel. K. Gergely

„Tisztelt szakértő!

Még annyi kérdésem lenne, hogy ha a szülést követően elment volna a párom szülési szabadságra, akkor táppénzt kapott volna, vagy a szülési szabadság fizetés nélküli szabadság?!”

A szülési szabadség leegyszerűsítve azt jelenti, hogy erre az időre (168 nap) a dolgozónak nem áll fenn a munkavégzési kötelezettsége, azaz nem kell munkába járnia, a munkáltató köteles erre az időre mentesíteni a munkavégzés alól.

A szülési szabadság időtartamra -ha a feltételeknek megfelel- a biztosított ( biztosított alatt leegyszerűsítve azokat értjük akinek van munkahelyük és járulékot fizetnek) kaphat THGY ellátást, mintegy keresetpótló juttatást a befizetett járulékokért cserébe.

Aki a feltételeknek nem felel meg, az sem marad ellátatlanul az kaphatja a GYES-t.

(A GYES-t az állam a befolyt adókból finanszírozza, a THGY-t fedezetét a levont járulékok biztosítják)

Táppénz annak jár, aki keresőképtelen beteg. Aki a terhessége miatt keresőképtelen az csak a szülést megelőző napig kaphat táppénzt.

Kivételes esetben az is jogosult táppénzre, aki megszült, de THGY-ra nem jogosult.

Lásd: 1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

44. § Keresőképtelen,a) aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

2. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

Itt jegyzem meg, hogy a gyakorlatban ezt a verziót szinte soha nem alkalmazzák, de a jogi lehetőség megvan rá. Tárgyban javasolom megkeresni a REP PEEO Osztályvezetőjét, aki szóban részletesebb tájékoztatást tud adni, illetve az ilyen keresőképtelenséget a háziorvosnak kell igazolni a "6"-os kódot alkalmazva.

Lásdaz ezzel kapcsolatos OEP Tájékoztatót:

6.1.5. A keresőképtelenség igazolása

A keresőképtelenség és keresőképesség elbírálása orvos-szakmai tevékenység, amelyet a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet szabályoz. A rendelet értelmében a biztosított keresőképtelen állományba vételére és a keresőképtelenség folyamatos elbírálására, valamint a keresőképessé válás megállapítására és igazolására az illetékes MEP-pel szerződést kötött orvos jogosult.
A keresőképtelenség, illetve keresőképesség elbírálására, illetve igazolására jogosult a REP ellenőrző tevékenysége során eljáró főorvosa is.

Magyarázat:

A keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást az orvos munkahelyének bélyegzőjével és személyi orvosi bélyegzőjével kell ellátni.

Az orvos a keresőképtelenség okát az orvosi igazoláson a felsoroltak alapján köteles jelölni:

• üzemi baleset „1”,
• foglalkozási megbetegedés „2”,
• közúti baleset „3”,
• egyéb baleset „4”,
• beteg gyermek ápolása „5”,
• terhesség-szülés miatti keresőképtelenség „6”,
• közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés „7”,
• egyéb keresőképtelenség „8”.

A „6”-os számú kódot, csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a szülő nő terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, e tényről a kifizetőhely tájékoztatja a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvost.

Az úgynevezett veszélyeztetett terhesség esetén a keresőképtelenséget elbíráló orvos a „8”-as számú kódot alkalmazza.

„Még mindig felmerülnek bennem kérdések a 365 biztosítási idővel kapcsolatban.
Ugyanis a párom a 282nap bejelentett munka elött ugyanugy, ugyanennél a munkáltatónál dolgozott alkalmi munkavállalói kiskönyvel, és emelett a Népjóléti Osztálytól Rendelkezésreállási Támogatást kapott, amivel ugyanugy biztosítva van, elmehet orvoshoz, és nem kell külön TB-t fizetnie maga után. Ezt nem számolják bele a biztosítási időbe?!”

Az alkalmi munkavállaló nem biztosított, csak eü-i természetbeni ellátásra (mentő, háziorvosi, járóbeteg, fekvőbeteg stb.) jogosult.

(A biztosított a járuléktörvény szerint a TB valamennyi ellátására jogosult lehet. Mivel a Tbj. 5. § az alkalmi munkavállalót biztosítottként nem nevesíti, így nem is tekinthető annak.)

A RÁT szintén nem biztosítási jogviszony, csak eü. szolgáltatásra jogosít!
Mégegyszer: Biztosított alatt leegyszerűsítve azokat értjük akinek van munkahelyük és -általában az összes, a jogszabályban előírt járulékfajtát levonják a bérükből....)

Néhány gondolat a REP PEEO-ról:

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező az elbíráláshoz minimálisan szükséges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez…………..
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Jó tudni, hogy a 2005.11.01-től hatályba lépett a 2004. évi CXL. törvény, amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szól és immár a nevében is deklaráltan előtérbe helyezi a közigazgatási tevékenység szolgáltató jellegét, azaz a hatósági tevékenységről a hangsúly átkerült a szolgáltatásra, amibe beletartozik az ügyfelek részletes, teljeskörű tájékoztatása is. További fontos rendelkezése, hogy az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez és a határidőben hozott döntéshez (ez főszabály szerint 22 munkanapot jelent) való jog. (Lásd: Ket. 4.§, 33.§, 33/A §)
Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett.

Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését, amely pontosan így szól:

„(3) A pénzbeli ellátás iránti kérelmet elbíráló kifizetőhely vagy REP a pénzbeli ellátás jogosultját - kérelmére - tájékoztatja a megállapított pénzbeli ellátás összegének kiszámítása során figyelembe vett adatokról.”

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen részletes, írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tisztelt szakértő!

Még mindig felmerülnek bennem kérdések a 365 biztosítási idővel kapcsolatban.
Ugyanis a párom a 282nap bejelentett munka elött ugyanugy, ugyanennél a munkáltatónál dolgozott alkalmi munkavállalói kiskönyvel, és emelett a Népjóléti Osztálytól Rendelkezésreállási Támogatást kapott, amivel ugyanugy biztosítva van, elmehet orvoshoz, és nem kell külön TB-t fizetnie maga után. Ezt nem számolják bele a biztosítási időbe?!

Tisztelt szakértő!

Még annyi kérdésem lenne, hogy ha a szülést követően elment volna a párom szülési szabadságra, akkor táppénzt kapott volna, vagy a szülési szabadság fizetés nélküli szabadság?!

„Tisztelt szakértő!

Én abba szeretnék, segítséget kérni, hogy a párommal 2009 novemberében megtudtuk, hogy babánk lessz. A baba megszületett 2010.07.29-én. Az orvos tanácsára nem ment el a párom szülési szabadságra, mondta, hogy majd szülés után, mert akkor jobban jár. Na most azóta már semmit nem tudunk, nem értünk, beadtuk az Igénylésünket Tgyes-re amire a TB-től kaptunk egy levelet, hogy csak 282napi biztosítási idővel rendelkezik a párom, ugyhogy elutasítják. A TB ügyintézőtöl megkérdeztük, hogy a párom nem ment szülési szabadságra, azt mikor hogyan kellene, erre közölte arra se mehet… Ezeket szeretném megérteni, hogy mi mikor és hogyan jár (járt volna) és hogy mi mikor a babát terveztünk még csak 180napi biztosítási idő kellett ezekhez a dolgokhoz és így elesünk mindentől mert már tenni nemtudtunk semmit… Valahol olvastam, hogy csak azokra vonatkozik, akik a kihírdetés után fogantak”…

Válasz:

1. A REP nem levelet küldött, hanem közigazgatási határozatot.
2. Az új jogszabályt, amely szerint THGY-ra az jogosult aki biztosított és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik 365 nap biztosításban töltött idővel a 2010.04.30. után született gyermekek esetében kell alkalmazni. Ebből, illetve a közölt adatokból úgy tűnik, hogy a REP helyesen járt el.
3. Akkor sem lett volna jogosult THGY-ra ha a szülési szabadságot a Munka Törvénykönyvében szabályozott módon a szülés várható időpontját megelőző 28 nappal veszi igénybe. (Ettől korábban szülési szabadságra nem mehet...)Lásd: Mt. 138.§ (1)
4. A babára kaphat GYES-t, egyszeri anyasági támogatást és családi pótlékot. Mindhárom ellátást a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodájától kell/lehet igényelni.

Üdv. :)

Tisztelt szakértő!

Én abba szeretnék, segítséget kérni, hogy a párommal 2009 novemberében megtudtuk, hogy babánk lessz. A baba megszületett 2010.07.29-én. Az orvos tanácsára nem ment el a párom szülési szabadságra, mondta, hogy majd szülés után, mert akkor jobban jár. Na most azóta már semmit nem tudunk, nem értünk, beadtuk az Igénylésünket Tgyes-re amire a TB-től kaptunk egy levelet, hogy csak 282napi biztosítási idővel rendelkezik a párom, ugyhogy elutasítják. A TB ügyintézőtöl megkérdeztük, hogy a párom nem ment szülési szabadságra, azt mikor hogyan kellene, erre közölte arra se mehet... Ezeket szeretném megérteni, hogy mi mikor és hogyan jár (járt volna) és hogy mi mikor a babát terveztünk még csak 180napi biztosítási idő kellett ezekhez a dolgokhoz és így elesünk mindentől mert már tenni nemtudtunk semmit... Valahol olvastam, hogy csak azokra vonatkozik, akik a kihírdetés után fogantak...

Tisztelt Szakértő
3 gyerek után 195nap szabim lesz amit 2011febr -tól adnának ki,akkor még a legkisebb gyerekem másfél éves lesz, szeretném kikérni mivel a fizetésem igy jóval több lessz és lakáshitelt tudnék intézni ,kérdésem
kirughatnak ha közlöm a tényeket hogy mit is szeretnék?vagy titkoljam és tegyek ugy mintha tényleg vissza akarnék menni,és aztán később jelentsem be hogy bocsi de a gyerek nem tudott beszokni a bölcsibe,
vissza helyeznek szabiról gyesre?vagy majd akkor rúgnak ki amikor a gyermekem 3éves és mennék vissza?

üdvözlettel
sedy

1. Mi az, hogy megússza büntetlenül? Ha a dolgózó a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi jogviszonya rendkívüli felmondással megszüntethető.

Hozzászólásaidban ilyen okot megjelölni nem tudtál, csupán utaltál rá, hogy arra rég rászolgált.....

Ha ilyet nem tett, akkor ezt a joginézményt alkalmazni nem lehet.

2."Az a baj nálunk, hogy a munkáltatót már semmi sem védi."

Egyelőre a munkavállaló és nem a munkáltató van kiszolgáltatottabb helyzetben ennek figyelembevételével került megalkotásra az Mt.

3."de ha jól tudom, ...fellebbezhet"

Jól tudod jogorvoslatért az ORSZI-hoz fordulhat.
Lásd. Ebtv. 77.§

4. „...egy egyébként nagyon kedves ügyintéző, hogy mivel gyesre ment és előtte bejelentette, hogy dolgozni szeretne jönni, ő tulajdonképpen munkaviszonyban áll, és nem áll védettség alatt, mert nem kérte a fizetés nélküli szabadságot. Ily módon nem számít, gyesen van-e vagy sem és mivel nem vette fel a munkát a megadott időben, a tb sem jár neki, és rendes felmondással megszüntethető a munkaviszonya. Tökéletesen levezette, hogy mi kirúghatjuk, de jól gondolom, hogy ez az egész nem igaz, ugye?”

Valóban nem, bár egy nagyonm kedves ügyintéző levezetését osztottad meg velünk.

90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

1. a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
2. a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
3. a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
4. a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
5. a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,időtartama alatt.

Köszönöm a segítséget, akkor nincs mit tenni, mint imádkozni és reménykedni. Az a baj nálunk, hogy a munkáltatót már semmi sem védi. Én megértem a munkavállalók, pláne kismamák védelmét (én is az vagyok, a cég a férjemé). De aki ezzel visszaél, megússza büntetlenül. És ez így nagyon nincs rendjén...még egyszer, köszönöm a választ.

Az a baj, hogy amíg gyesen van, addig rendes felmondással nem küldhetitek el, csak rendkívülivel - az lehet például azért, mert nem is keresőképtelen, mégis táppénzen van. Ha viszont keresőképtelen (és ezt bármikor utólag jogerősen megállapítja a hatóság/bíróság), akkor kérheti a munkaviszonya visszaállítását.
Arra nem tudok mit mondani, hogy le lehet-e fizetni a felülvizsgáló orvost...

Még egy bugyuta feltevés: Amikor betefonáltam az oep-hez, információért, hogy hogyan lehet kérvényezni ezt a vizsgálatot, azt mondta nekem egy egyébként nagyon kedves ügyintéző, hogy mivel gyesre ment és előtte bejelentette, hogy dolgozni szeretne jönni, ő tulajdonképpen munkaviszonyban áll, és nem áll védettség alatt, mert nem kérte a fizetés nélküli szabadságot. Ily módon nem számít, gyesen van-e vagy sem és mivel nem vette fel a munkát a megadott időben, a tb sem jár neki, és rendes felmondással megszüntethető a munkaviszonya. Tökéletesen levezette, hogy mi kirúghatjuk, de jól gondolom, hogy ez az egész nem igaz, ugye?

Kedves Pazs!

Köszönöm a választ! Már be is adtuk a felülvizsgálati kérelmet. Megérdeklődtem, hogy mennyi időt vesz igénybe egy ilyen vizsgálat, azt mondták telefonon, hogy max. 30 nap, de általában hamarabb megvan az eredmény. Vajon ha tényleg nem beteg, van arra esély, hogy vizsgálatokkal, meg ál-kezelésekkel alátámassza a betegségét? Esetleg ha nincs ilyen, a felülvizsgáló orvos "lefizetheti", hogy a betegségét állapítsa meg?
És még egy kérdés: ha megállapítanák, hogy nem beteg, mi azonnalival kirúgjuk, de ha jól tudom, 8 napon belül fellebbezhet, és újabb vizsgálatot kérhet. De én addigra már kirúgtam, akkor ugye nem kerülhet vissza hozzánk? Bocsánat, ha naivak a kérdéseim, de nem értek a munkajoghoz, ezt a nőt viszont egyelőre mi tartjuk el, és erre nekünk nincs pénzünk.

Fdrienn: a tb-felülvizsgálat kezdeményezésén kívül sokat nem tehetsz, ha azon bebizonyosodik, hogy nem is volt keresőképtelen, az okot ad rendkívüli felmondásra, egyébként a gyes ideje alatt rendes felmondással nem küldhető és és kötelesek vagytok a munkaszerződése szerint foglalkoztatni. Ha ő ezt nem vállalja, fel kell mondania (neki).

Tisztelt Szakértők!

A 2010. augusztus 12.-én leírt problémámra senki nem tud ötletet adni? Eléggé sürgős lenne. Kérem Önöket, hogy reagáljanak, abban az esetben is, ha nem tudnak, vagy nem akarnak segíteni.

Köszönettel.

Még annyit fűznék hozzá, hogy anyagi szempontból hogy járnék a legjobban? Vegyem ki a felgyűlt szabijaimat is? Kérlek segíts. Az első gyereknél 2008. júliustól táppénzen voltam a születésig (okt. 30) ill. utána tgyás-on.Br. 110 a bérem és azóta nem emelkedett.
Köszönöm!!!!

Tisztelt Szakértők!

Első gyermekem 2008. okt. 30.-án született. Most terhes vagyok a másodikkal. Ha minden igaz 2011. április végén szülök. Idén októberben lejár a gyedem. A kérdésem az lenne, hogy amíg kapok gyedet el tudok menni mellette táppénzre a 2. baba miatt? Ha lejár a gyedem a gyes mellett el tudok menni táppénzre? Vagy az apukának kell menni gyesre és én csak akkor tudok táppénzre menni?
Mi ilyenkor a legjobb megoldás? Válaszukat előre is köszönöm!

kiph

Tisztelt Szakértők!

A párommal babát várunk 2011 februárjára. Idén április óta van bejelentett munkaviszonyom előtte AM könyvvel dolgoztam 85 napot! A szerződésem határozott idejű és augusztus 31-én le fog járni, sajnos a főnököm nem akarja meghosszabítani! Szeretnék elmenni még a hónapban táppénzre de utánna sajnos nem tudom hogyan tovább!Otthon tudok továbbra is maradni táppénzen a baba születéséig? A táppénz beleszámít a GYED-be mert én úgy halottam hogy igen és akkor talán úgy meg lesz az egy évem a GYED-re!
Mielőbbi válaszát várom! Előre is köszönöm!

katica21

Tisztelt Szakértő!

Prommal gyermeket várunk,május 17-re van kiirva. Menyasszonyom jelenleg utolsó éves a főiskolán,
szakmai gyakorlatát tölti (aug 16-nov30) amiért fizetést kap (minimál bér 60%-a), a főiskolán a jogviszonya 2011 februárig
tart (nappali tagozatos, költségtérítéses, 2007 szeptemberétől). Ez a 3 és fél év összesen 180nap munkaviszonynak számít? Ha
december 1-től bejelentett (minimálbéres) adminisztrátori állása lesz (már állapotosan) akkor is csak 166 nap munkaviszonya lesz.
Ezek után mire számíthatunk, miket kaphat? Ha előbb tudja kezdeni a bejelnetett adminisztrációs munkát akkor több juttatásra jogosult?
A cégnek nem lehet problémája abból, hogy már állapotosan alkalmazza a menyasszonyom?

Előre is köszönöm!

KB

és még: ....
Mindeképpen vedd fel a kapcsolatot a felszámolóval, lehetőleg írásban

de mi lenne ha nem is tudnék róla???
vagy a többi n kis mama nem tud róla? akkor értesítenének bennünket,hogy vegyük fel a kapcsolatot,és ez milyen időn belül teszik...?

kedves nandy.

egy-két kérdésre azért kapok választ?

vagy tőle kapom meg:felszámoló biztos?

........Neki kötelessége tájékoztatnia a jogaidról és kötelezettsége­idről.........

hát olyanok érdekeltek volna, mégis meddig tart mindez?

és még:
ha ez áthúzodik a gyesre amikor ugye mennék vissza dolgozni nekem is jár:munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget

vagy hogy van ez?

munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltató erre jogosult szervének, illetve a bíróságnak a megszűnést megállapító határozata jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget

munkaviszony a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a munkáltató erre jogosult szervének, illetve a bíróságnak a megszűnést megállapító határozata jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ebben az esetben a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkavégzés alóli mentesítési idejére járó átlagkeresetének megfelelő összeget, kivéve, ha a munkavállaló munkabérre egyébként sem lenne jogosult. Így azok a munkavállalók, akik az utolsó percben is a munkáltatónak végeznek munkát, nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe a korábban rendes felmondással eltávozott munkavállalókhoz képest. E rendelkezés bevezetése előtt ugyanis csak végkielégítés illette meg a munkavállalót, míg e módosítás eredményeként a felmentés idejére járó átlagkereset is.

debi81:

Mindeképpen vedd fel a kapcsolatot a felszámolóval, lehetőleg írásban, hogy később nyoma legyen.
Neki kötelessége tájékoztatnia a jogaidról és kötelezettségeidről.

James79:

Mivel a feleséged biztosítási jogviszonya 30 napnál hosszabb időre megszakadt, ezért a megszakítás előtti időszak jövedelmég már nem lehet figyelembe venni.