GYED,GYES, táppénz

Sportvav:

Gondolom, nem nappali tagozaton folytatod az iskolai tanulmányokat.
Így nincs jelentősége, hogy 4 vagy 8 órában dolgozol. Ha van 2 éven belül 365 nap biztosítási jogviszonyod, és az a szüléskor is fennáll majd, jogosult leszel a TGYÁS-ra, GYED-re.
Megjegyzem, hogy ha részmunkaidőben legalább a minimálbérnek megfelelő (nem arányosan!!) összeget keresel, akkor az teljes szolgálati időnek számít. Pl. 4 órában 78.000,-Ft-ot.

nonacska:

nem írtad, hogy milyen okból kifolyólag szűnne meg a munkaviszonyod.
Ha teherbe esel, az véd a munkáltatói rendes felmondás ellen, csak rendkívüli felmondással vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnne meg a munkaviszonyod.

Anita:

Vagy nagyon félreértettél valamit, vagy rosszul kérdezted a Munkaügyi Központ alkalmazottjától, esetleg tényleg ilyen rossz választ adott...

A gyes alanyi jogon jár. A szülők választásuk szerint átadhatják egymásnak. A gyes mellett már csak napi 6 órában lehet dolgozni.
Röviden ennyi.

arctalan7

„Tiszteletem!

Érdeklődnék hogy jelenleg szerződéses katona vagyok és egészségügyi szabadságon voltam 2010.11.02–2010.11.07-ig.
A táppénzes igazolást elfelejtettem leadni 4 hónapon keresztül,csak 2011.02.22-én adtam le.Az egészségügyi központ a laktanyában nem fogadta el mivel azt mondták hogy lejárt az idő és beszéljem meg a parancsnokommal.
Lehet hogy leszereltetnek vagy fenyítés stb. nem tudom mi lesz,vagy ilyet egyáltalán megtehetnek hogy nem fogadják el az igazolást hogy én ténylegesen egészségügyi szabadságon voltam.Válaszokat várom!Köszönöm!”

A szerződéses katona szolgáltai jogviszonyáról és "táppénz jogosultságáról" a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló, 1996. évi XLIII. törvény rendelkezik.

A 93. § (3) értelmében: A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.

(7) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

Tekintettel arra, hogy a fent hivatkozott törvény az igényérvényesítésről nem rendelkezik, az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó külön szabályok pedig előttem nem ismertek, így a feltett kérdésre érdemben válaszolni nem áll módomban.

A fenyítésről a törvény az alábbiakat tartalmazza:

Fenyítések
123. § (1) A hivatásos állomány tagjával szemben a következő fenyítések alkalmazhatók:

1. feddés,
2. megrovás,
3. pénzbírság,
4. egy fizetési fokozattal 1 évre való visszavetés,
5. a soron következő rendfokozatba való előléptetés várakozási idejének 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,
6. eggyel alacsonyabb rendfokozatba 6 hónaptól 2 évig történő visszavetés,
7. alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés,
8. a szolgálati viszony megszüntetése,
9. lefokozás.

(2) Pénzbírság fenyítés csak a 119. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. A 119. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A 119. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.
(3) Fegyelmi eljárásban pénzbírság fenyítés nem alkalmazható, ha az eljárás alapjául szolgáló cselekmény miatt külön jogszabály alapján közigazgatási bírság kiszabásának van helye.
(4) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony megszüntetése is.
124. § (1) A fegyelmi jogkör gyakorlója a 123. § (1) bekezdés c)-g) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb 1 év próbaidőre felfüggesztheti, ha várható, hogy az kellő nevelő hatással jár.
(2) Ha a próbaidő eredményesen eltelt, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hivatásos állomány tagja fenyítésben nem részesült volna. Ha viszont a próbaidő alatti magatartása miatt - a 123. § (1) bekezdés h) és i) pontjában meghatározottat kivéve - újabb fenyítést szabtak ki vele szemben, a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.
(3) A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítés alkalmazása esetén a felfüggesztett fenyítés nem hajtható végre.

A fegyelmi eljárásról, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljáróról és a jogorvoslatról a törvény további szakaszai rendelkeznek.

Tiszteletem!

Jelenleg 8 hetes kismama vagyok, 4 hete táppénzen.Úgy néz ki,hogy csődbe megy a cég,ahol dolgoztam 3 éve. Illetve most abban a stádiumban van,hogy árverezi a bíróság. Ez mit jelent? Megszűnik a munkaviszonyom?Kapok majd táppénzt, Gyed-et? Ha megszűnik mit tegyek,hogy járjon(ha nem járna)?
illetve amennyiben tartoznak nekem még fizetéssel azt megkapom?Vagy ilyenkor mi az eljárás?

Tisztelt Szakértő!

3 évvel ezelőtt szültem, most járt le a GYES és elkezdtem kivenni a felhalmozódott szabadságokat. Még 2007-ről is van szabim, mert a várandósság alatt sem dolgoztam. A kérdésem az, hogy a munkáltatómnak mi alapján kell kiszámolnia a szabadság idejére járó fizetésemet? Az utolsó, 2007-es bérem szerint, vagy már most meg kellene állapodnunk új összegben? Van erre vonatkozóan valami előírás?
Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Nandy!

Igen, tudom, hogy nem szüntethető meg a munkaviszonyom ily módon terhesen. Egyelőre azonban sajnos még nem sikerült teherbe esnem.
Ha arra kerülne a sor, hogy mégis elveszítem a munkám, akkor szóba jöhet a rendkívüli felmondás vagy akár a jogutód nélküli megszűnés is.

Nagyon nehéz lenne jó választ adni neked, mert a jövőd teljesen bizonytalan, a baba pedig még csak tervben van. Az álláskeresési ellátás valóban biztosítási jogviszonyt eredményez, de sok más dologra is ügyelni kell...

tag62: a visszatérő kismama bérét rendezni kell, a cégnél végrehajtott bérfejlesztésnek megfelelően, de legalább az érvényes (szakmai) minimálbérhez kell igazítani.

A szabadságot pedig már az emelt bérrel kell elszámolni. A törvényben ezt konkrétan nem fogod megtalálni, de következik abból, hogy a béredet a fiz. nélküli szabadság megszűnését követően kell rendezni, és szabira pedig a fn. szabi után mész.

Mt. 84. § A munkavállaló személyi alapbérét a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését, illetve a gyermek ápolása, gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés a) pont], továbbá a közeli hozzátartozó ápolására vagy gondozására biztosított fizetés nélküli szabadság (139. §) megszűnését követően a munkáltatónál az azonos munkakörrel és gyakorlattal rendelkező munkavállalók részére időközben megvalósított átlagos éves bérfejlesztésnek megfelelően módosítani kell. Ilyen munkavállalók hiányában a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztés mértéke az irányadó.

syl82:

Nézd meg a www.cegjegyzek.hu oldalon, hogy jelenleg áll-e felszámolás/végelszámolás alatt a munkálatód. Ha nem, akkor nincs most teendőd. De figyeld hetente-kéthetente a cégjegyzéket, és ha változás áll be (pl. felszámolást indítanak), akkor jelenkezz be a felszámolónál.
A munkaviszonyod akkor fog megszűnni, ha a céget törlik a cégjegyzékből. Közös megegyezést ne írj alá lehetőleg.

Kedves Nandy! Segítséget szeretnék kérni. Egy éves munkaviszony után úgy tudom 78 nap munkanélküli segély jár,de ha a munkanélküli alatt teherbe esek akkor a munkanélküli lejárta után jogosult vagyok e valamilyen ellátásra,illetve tb ellátásra a terhesség alatt.Valamint azt szeretném még megtudni,hogy az egy éves munkaviszony után gyedet kaphatok-e a fentiek alapján?
Előre is köszönöm a választ!

Nagyvonalakban a válasz: csak gyes-re leszel jogosult.

Tisztelt cím!

2010.10.08-án hármasikreim születtek.
A kérdésem az lenne hogy visszatudok e menni dolgozni 2011.05.01-el teljes munkaidőbe (egyéni vállalkozó vagyok) és hogy átadhatom e a gyest férjemnek, a gyermekek apjának.
Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Nandy!

Több éves, egy munkáltatónál eltöltött munkaviszonnyal, határozatlan időtartamú munkaszerződéssel rendelkezem. Középkorúként mihamarabb: április-májusban szeretnék gyermeket vállalni.
A munkáltatóm egy alapítvány, melyben párhuzamosan több program is működik. Amelyikben én dolgozom, elképzelhető, hogy nyár közepén zárul, és amennyiben nem nyer a következő pályázat kérdéses, hogy a továbbiakban lesz-e munkám.
Amennyiben munkanélkülivé válnék abban az esetben anyagilag ellehetetlenülnénk.
Kérdés 1: Megoldás lehet-e az, hogy - természetesen megfelelő feltételek fennállása esetén - táppénzes állományba kerülök, amikor még munkaviszonnyal rendelkezem?
Kérdés 2: A terhességi gyermekágyi segélyt követően a GYED-et miből számítják? Az előző, azaz 2010. évi átlagjövedelemből, vagy az adott év azaz 2011. bér- és táppénzjövedelméből? (Ha jól gondolom ez utóbbi lényegesen kevesebb lenne.)
Kérdés 3: Mi lenne a legmegfelelőbb megoldás?
/Tartok tőle, hogy a jelenlegi munkaerő-piaci helyzetben nehéz lenne az újbóli elhelyezkedés, és inkorrekt magatartás lenne az új munkahelyről heteken-hónapokon belül táppénzre, GYED-GYES állmományba menni - és ott valószínűleg kevésbé tolerálnák a terhes állapot velejáróit./

Nagyon köszönöm válaszát!
in-formáció

moncsi32: igen, átadhatd apukának (ha ő nem dolgozik heti 30 óránál többet...).

in-formáció:

Ha a terhességet még csak tervezitek, akkor nem igazán lehet tudni a szülés dátumát sem.

Főszabály szerint az igénylés évét megelőző év jövedelme lesz az alap.

A tápppénz soha nem lesz alapja egy újabb ellátásnak, csak a (bér)jövedelem. Ha az előző évben nincs 180 nap jövedelmed, akkor az igénylést megelőző időszakból keresnek 180 napot.
Nehéz lenne ezt úgy igazából elmagyarázni, hiszen rengeteg mindentől függ az ellátások alapja, és egyáltalán a jogosultság.

Sziasztok!

Kérdésem a következő. 2 éve külföldön élünk és dolgozunk párommal. Idén tervezzük a gyermekvállalást, és egyúttal haza is szeretnénk költözni. Jogosult leszek-e otthon gyes-re, vagy gyed-re?

Tisztelt Cím!

2007-2010. aug.31.-ig volt bejelentett munkaviszonyom. Az utolsó hónapban teherbe estem. Ezután 1 hónapot passzív táppénzre mentem. Október 4-től júniusig vagyok munkanélkülin (200 nap), de május 7-re vagyok kiírva.
Jogosult lehetek tgyásra illetve gyedre? A munkanélküli és az OEP is azt mondta, hogy most van egy kiskapu attól függ hogy értelmezik.
Olyat is hallottam, hogy ha megszülök másnaptól függesszem fel a munkanélkülit és kérjem a tgyást, utána ha ez lejár akkor párnapra munkanélküli és úgy igényeljem meg a gyedet?

Kérem segítsen megtalálni a legjobb megoldást.

Üdvözlettel: Pné Erika

Tisztelt Szakértő!

Problémám összetett, igyekszem értelmezhetően összeszedni a lényeget, elnézést kérek, ha hosszúra fog sikerülni.
2010 május 13-án gyermeket szültem, az ominózus "május 1 után", amikor is megváltozott a GYED törvény.
TGYÁS időszakom viszont még április 16-án indult, ami lehetségessé tette a GYED jogosultságomat, így első körben az OEP kiértesítette a munkáltatómat a jóváhagyásról, és a fizetendő összegről.
(Itt jegyzem meg, hogy határozott idejű, egy éves munkaviszonyom 2010 szeptember 20-án járt le, és utána még szeptember 30-ig kaptam a TGYÁST. GYED igénylésemet október 1-től adtam be.)
TB ügyintézőnk egyszer azt mondta, hogy jogosult leszek a GYED-re, aztán pedig azt, hogy mégsem.
Ekkor beadtam külön úton az igénylésemet, amit első körben pozitívan bíráltak el, mivel a szülés körüli adminisztrációs folyamat még áprilisban a TGYÁS kezdetével elindult.
TB ügyintézőnk nem tudott belenyugodni, hogy az ő szavával ellentétes értelmű határozatot hoztak, hogy őt megkerülve önállóan beadtam a GYED igénylést, ráadásul még ki is oktatták benne, hogy az ő feladata lett volna beadni az igénylésemet, még az összeget is megadták neki, hogy mennyit fizessen. Ezt ő megtagadta, sőt, addig bújta a paragrafusokat, amíg meg nem győzte az OEP ügyintézőjét arról, hogy nem vagyok jogosult, ebből eredően én már elutasító határozatot kaptam. Tehát a jóváhagyó levélből én nem kaptam.
Ám olyan papírt sem kaptam a munkáltatótól, hogy nem vagyok jogosult a GYED-re.
Fellebbezés lehetőségével éltem, de másodfokon is elutasító határozatot hoztak. A kritikus pont az volt, hogy CSAK 306 biztosított napom van a szülést megelőző két éven belül. Viszont kérdéses volt, hogy a régi, vagy az új törvényt vonatkoztatják-e rám, mivel a TGYÁS még áprilisban megkezdődött.
A második kérelmemre hozott határozatra egyébként nagyon sokat kellett várnom, 29 nappal lépték túl az ügyintézési határidőt.
Miért ilyen egyoldalú a szabály betartási kötelezettség???
A másodfokú határozat kiküldése előtt egy hölgy felhívott az OEP-től, és azt mondta, hogy próbáljam meg a méltányossági GYED kérelmet beadni, mert több, mint 80% (egészen pontosan 83,83%) megvan a biztosított napokból.
Nos, beadtam a méltányossági kérelmet is, amit pedig azzal utasítottak el, hogy nem biztosított státuszban adtam be a kérelmet.
Nagyon szeretném tudni, hogy mikor veszítettem el a biztosított státuszomat, és hogy miért nem tájékoztatott erről senki. Hogyan kérdezhetnék rá valamire, amiről azt sem tudom, hogy létezik?
Mikor szűnt meg a biztosítási jogviszonyom az ügyintézésre várakozás közben? Mikor kellett volna a méltányossági GYED kérelmet beadnom?
Már eső után köpönyeg, hogy TGYÁS után munkanélkülire menni, vagy ilyen kiskapu, de nagyon boldog lennék, ha lenne még valami esélyem/esélyünk.
Létezik-e valamilyen jogorvoslat a számunkra? Már öt hónapja nem kapok jövedelmet sehonnan, a családi pótlékon kívül. A férjem alkalmi munkákból tart el minket, és albérletben élünk. Rémálom.
A méltányossági kérelmem elutasító határozatában el van írva a TAJ számom, azaz valaki másé van oda írva.
Mivel a biztosítottságom a vitatott részlet, amit a TAJ szám alapján ellenőriznek, lehetséges-e, hogy figyelmetlenségre hivatkozva semmissé vetessem a határozatot? Nem hagy más alternatívát, csak ezt írta a levélben, hogy bíróságon semmissé lehet tetetni, fellebbezés nincs. Március 19-én lejár az erre rendelkezésre álló idő, és nincs egyetlen ügyvéd ismerősöm sem, azt sem tudom, hol keressek egyet, aki ki is áll értünk, és nem kér lehetetlen fizetséget. Nincs miből fizetnem.
Kérem, segítsen tisztábban látnom azt, hogy mit tehetek magunkért.
Álmatlanul kimerülten folyamatosan ezen rágódom, és minél többet olvasgatok az interneten, annál kétségbeejtőbbnek látom a helyzetet.
Egyetlen örömöm az én drága mosolygó ártatlan kicsi Lányom. Érte akarok küzdeni.
Válaszát szeretettel megköszönöm: Glória13

Elnézést, megint én vagyok.:) Még fontosnak tartanám elmondani, hogy a munkáltatóm, személy szerint a TB ügyintéző nő azt mondta nekem telefonon, hogy nem kell bemennem szeptember 20 előtt, mert nem lesz még semmi aláírni valóm, majd ő fog küldeni nekem egy levelet, abban a GYED igénylő lapot, amit kitöltve vigyek majd vissza.
Erre a levélre vártam október 11-ig, kétszer kellett telefonálnom, mire egyszer azt mondták, hogy menjek be.
És ekkor lett nekem először mondva, hogy mégsem vagyok jogosult a GYED-re.
Ez után mentem beadni az igénylést, de nem egészen igaz, hogy a munkáltatót megkerülve, mert kitöltettem vele az igénylő lapot, amit nem szívesen tett, de nem mondhatott nemet, jogom volt legalább megpróbálni.
Viszont azt mondogatta, hogy adjam be inkább a GYES-t, úgysincs esélyem.
De én többszörös veszélyeztetett terhesen, 41 évesen az első babámat vállaltam, és mégis a kilencedik hónapban még dolgoztam, hogy minél több biztosított napom legyen.
A méltányosságira még ha szigorú akarok lenni, akkor is rászolgáltam, őszintén ez az érzésem.
Kell, hogy legyen valami megoldás.
Köszönöm a segítséget, üdvözlettel: Glória13

Éppen a lényeg kimaradt: október 11-én telefonáltam ismét, és mondták, hogy másnap menjek be.
Október 12-én bementem, de ez a 12 elvesztegetett biztosított nap az én káromra ment, ami sokat számítana.
Plusz az ügyintézési idő túllépése, 29 nap, az már 41 elvesztegetett nap, önhibámon kívül.
Ezekkel az adatokkal tudok valamit kezdeni a javunkra?
Plusz az elírt TAJ szám?

Azt hiszem, most már mindent ideírtam. Bocsánat a sok írásért, és hálás szívvel megköszönöm a segítséget.

Glória13

„A második kérelmemre hozott határozatra egyébként nagyon sokat kellett várnom, 29 nappal lépték túl az ügyintézési határidőt.
Miért ilyen egyoldalú a szabály betartási kötelezettség???”

1. A közigazgatás hatalmi helyzetéből adódóan igen gyakran nem tartja be a határidőket. A jogalkotó a jogbiztonság, a tisztességes ügyintézés és a határidőban történő döntéshez való jogook, mint alapjogok érvényesülése érdekében a Ket-et az alábbi szakaszokkal egészítette ki:

2004. évi CXL. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

33/A. § (1) Ha a hatóság a rá irányadó ügyintézési határidőt az ügyfélnek és az eljárás egyéb résztvevőjének fel nem róható okból túllépi, köteles az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ha pedig az ügyintézés időtartama meghaladja az irányadó ügyintézési határidő kétszeresét, az ügyfél által az eljárás lefolytatásáért megfizetett illetéknek vagy díjnak megfelelő összeg kétszeresét az ügyfél részére visszafizetni.

(2) A hatóság (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségét nem érinti, ha az ügyfél az illeték vagy díj megfizetése alól részben vagy egészen mentesült; ilyen esetben a hatóság az összeget az ügyfél által meg nem fizetett rész arányában a központi költségvetésnek - az államháztartásért felelős miniszter által közzétett számlaszámra - fizeti meg. Ha az eljárás lefolytatásáért az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó ügyfél jogszabály alapján nem köteles illeték vagy díj fizetésére, úgy a hatóság az illetékekről szóló törvény szerinti általános tételű eljárási illetéknek megfelelő összeget, illetve ennek kétszeresét fizeti meg a központi költségvetésnek.

(3) Az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti összeget a hatóság saját költségvetése terhére a fizetési kötelezettséget megállapító döntés jogerőssé válásától számított nyolc napon belül fizeti vissza az ügyfél számára, illetve fizeti meg a központi költségvetésnek.
(4) Ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság vagy a felügyeleti szerv megállapítja, hogy a hatóság indokolatlanul hosszabbította meg az ügyintézési határidőt, vagy az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése ellenére fizetési kötelezettségét nem teljesítette, a hatóságot az (1), illetve a (2) bekezdésben meghatározott összeg visszafizetésére, illetve megfizetésére kötelezi, és erről a kérelmező ügyfelet értesíti.

A "REP" eljárására a (2) bekezdés vonatkozik. Ugyanakkor a határidő számításánál célszerű különösen a 33. §, a 38. § (2), a 65. §, és a 102. § (4)-(7) előírásait is figyelembe venni.

„Nagyon szeretném tudni, hogy mikor veszítettem el a biztosított státuszomat, és hogy miért nem tájékoztatott erről senki. Hogyan kérdezhetnék rá valamire, amiről azt sem tudom, hogy létezik?
Mikor szűnt meg a biztosítási jogviszonyom az ügyintézésre várakozás közben?”

A Tbj. 7. § értelmében: A biztosítás - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - az ennek alapját képező jogviszony kezdetétől annak megszűnéséig áll fenn.

Ez magyarul azt jelenti, hogy a biztosítás addig áll fenn, ameddig az annak alapját képező munkaviszony fennáll. Ha tehát a munkaviszonya "2010 szeptember 20-án járt le" a 2010.09.20-án, ipso iure, a törvény erejénél fogva a biztosítása is megszünt.

Általános jogelv, hogy a törvény nem tudása nem mentesít a jogkövetkezmények alól, ugyanakkor a foglalkoztató tájékoztatta Ön a biztosítási jogviszony megszűnéséről, amikor a "rózsaszín, harmónika szerű" TB igazolványába azt bevezette és az Ön részére átadta.

Tbj=1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

„...hogy nem vagyok jogosult, ebből eredően én már elutasító határozatot kaptam. Tehát a jóváhagyó levélből én nem kaptam.”

Az ügyfélnek joga van az ügyében keletkezett iratokba betekinteni és arról másolatot készíteni.

Az eljárás irataiba való betekintés
68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban.

Tekintettel arra, hogy a döntés még nem jogerős ezen jogával élhet.

„Nos, beadtam a méltányossági kérelmet is, amit pedig azzal utasítottak el, hogy nem biztosított státuszban adtam be a kérelmet.”

A "REP" jogszerűen utasította el a méltányossági kérelmét, ugyanis Ön a "GYED igénylését október 1-től adta be", ekkor pedig már nem állt fenn a munkaviszonya, így a biztosítása sem, így a hatályos jogszabály alapján méltányosság nem gyakorolható, sőt az elutasító döntés ellen jogorvoslatnak sincs helye.

„A méltányossági kérelmem elutasító határozatában el van írva a TAJ számom, azaz valaki másé van oda írva.”

A kibocsátó szervtől kérheti a döntés kijavítását:

A döntés kijavítása és kiegészítése
Ket. 81/A. § (1) Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a hatóság a hibát - szükség esetén az ügyfél meghallgatása után - kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére, az eljárási költség mértékére vagy a költségviselési kötelezettségre.

(2) A kijavítást a hatóság

1. a döntés eredeti példányára és - ha rendelkezésre állnak - kiadmányaira történő feljegyzéssel,
2. a hibás döntés bevonása mellett a döntés kicserélésével vagy
3. kijavító döntés meghozatalával

teljesíti.
(3) A kijavítás ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(4) A kijavítást közölni kell azzal, akivel a kijavítandó döntést közölték.

„Létezik-e valamilyen jogorvoslat a számunkra? Már öt hónapja nem kapok jövedelmet sehonnan, a családi pótlékon kívül. ”

Főszabály szerint jogosult alanyi (állampolgári) jogon a szülés napjától GYES-re, amennyiben ilyen ellátást igényel. Az igénylésnél hivatkozzon arra, hogy a GYED kérelmét jogerősen csak most utasították el, ezért azt visszamenőleg a szülés napjától kéri!!!

GYES igényt a Magyar Államkincstárnál terjesztheti elő.

„Mivel a biztosítottságom a vitatott részlet, amit a TAJ szám alapján ellenőriznek, lehetséges-e, hogy figyelmetlenségre hivatkozva semmissé vetessem a határozatot? ”

A leírtak alapján -álláspontom szerint- a döntés jogszerű, azaz azt a bíróság nem fogja megsemmisíteni, azonban az érdemi válaszhoz látni kellene a teljes iratanyagot, illetve természetesen a véleménytől függetlenül fordulhat bírósághoz.

„és nincs egyetlen ügyvéd ismerősöm sem, azt sem tudom, hol keressek egyet, aki ki is áll értünk, és nem kér lehetetlen fizetséget. Nincs miből fizetnem.”

A neten is utána nézhet, de a bíróságokon is tájékoztatják, hogy rászorultság esetén hogyan vehet igénybe ingyenes jogi segítséget.

Remélem, hogy rajtam kívül más is tud érdemi választ adni.

Üdv. :)

Glória13

„A méltányosságira még ha szigorú akarok lenni, akkor is rászolgáltam, őszintén ez az érzésem.”

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások
50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

A fentiekből az következik, hogy nem biztosított részére méltányosságból GYED-et megállapítani nem lehet.

Glória13

A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁSRÓL, ingyenes ügyvédi szolgáltatásról itt lehet olvasni:

http://www.kih.gov.hu/…/nepugyvedje

Nem nappali tagozaton, hanem levelezőn végzem az iskolát. A biztosítási jogviszony azt jelenti, hogy van bejelentett munkahelyem és a megfelelő járulékokat, adókat megfizettem, ezáltal keletkezik a biztosítási jogviszony? Ami 2 éven belül 365 nap kell, hogy legyen összesen. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kérdezni, hogy van minimuma a biztosítási jogviszony időtartamának vagy csak összesen kell, hogy legyen 2 éven belül 365 bármilyen felosztásban és bárhányszori megszakítással is akár?
A másik pedig amit szeretnék tudni, hogy ha a nettó bérem meghaladja a 78.000 Ft-ot a 4 órás munkaidejű munkaviszonyomban, akkor nem is számít 2 év 1 évnek a nyugdíj beszámításánál majd meg úgy egyébként sem? Ezt jelenti a teljes szolgálati idő? Mert ha igen, akkor engem nagyon félretájékoztattak...
Válaszát ismét megköszönve.
Tisztelettel,
Sportvav

Előzmények:

Válasz: 2011.02.24. 08:35
Sportvav:Gondolom, nem nappali tagozaton folytatod az iskolai tanulmányokat. Így nincs jelentősége, hogy 4 vagy 8 órában dolgozol. Ha van 2 éven belül 365 nap biztosítási jogviszonyod, és az a szüléskor is fennáll majd, jogosult leszel a TGYÁS-ra, GYED-re. Megjegyzem, hogy ha részmunkaidőben legalább a minimálbérnek megfelelő (nem arányosan!!) összeget keresel, akkor az teljes szolgálati időnek számít. Pl. 4 órában 78.000,–Ft-ot.

Kérdés: 2011.02.23. 11:37 Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megtudni, hogy most 4 órás munkaidőben dolgozom, mellette felsőfokú tanulmányokat folytatok és amennyiben gyermeket szeretnénk a párommal, jogosult vagyok-e a gyesre? Nem szükséges feltétel-e az, hogy minimum 6 órás munkaidőben dolgozzon a munkavállaló vagy esetlegesen csak 8 órás munkaidőből lehet elmenni szülni úgy, hogy a lehetséges segélyekre jogosult legyen az ember?Azt biztosan tudom, hogy a 4 órás munkavégzés a nyugdíj szempontjából félidőnek számít, ezért gondolkodtam el azon, hogy esetleg 4 órás munkavégzésből gyesre és egyéb bármilyen segélyre sem lennék jogosult. A munkaviszonyom 2007 májusa óta áll fenn folyamatosan, 2009. októbertől vagyok 4 órás munkaidőben, előtte 8 órásban voltam. Most viszont az a helyzet, hogy nem biztos, hogy van lehetőség a cégnél újra 6 vagy 8 órás munkaidőben dolgoznom a szülés előtt.
Köszönöm előre is a választ!Tisztelettel, Sportvav