GYED,GYES, táppénz

1. Igen, köteles "visszavenni", pontosabban újra foglalkoztatni. De ehelyett lehet arról is szó, hogy kiadja az előző évekről bentmaradt szabikat - ha még nem vetted ki.
2. Terhesség alatt nem lehet (munkáltatói) rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyodat.
3. Nem hiszem, hogy ez neki kötelessége lenne, kivéve, ha TB-kifizetőhely, és te konkrétan rákérdeztél volna a lehetőségeidre.

köszönöm válaszodat,lehet rosszul fogalmaztam, de nem kell mindjárt arra gondolni,hogy jogtalanul járna a táppénz vetélés után, egy veszélyeztet terhesnek.

Tisztelt szakértő! Jelenleg Gyed.-en vagyok 2010.09.08-ig és gyes mellett szeretnék dolgozni tovább. A harmadik gyermekkel veszélyeztetett terhes vagyok.A munkál tatóm határozatban közölte a visszamenőleg a rendes szabadság kiadását.A mun kaszerződésem határozatlan idejű,a munkaköröm megszünt állitólag ,de viszont van helyettem más felvéve.Felaján lottak egy átképzést a lakhelyemtől kb 350km-re heti 2 nap ,de szállás és utiköltség támogatást nem ad,és ezt képtelen vagyok bevállalni.Fel mondhatnak-e nekem ,van-e valami jogom ami védene hogy a folyamatos munkaviszonyom megmaradjon,és milyen jogok illetnek meg a jelenlegi jogszabály szerint?Jogszerű-e,hogy telefonon keresztül akarta visszavonni a már előzőleg meghatározott szabadságomat .Mekkora időkeret állhat rendelkezésemre,ha ma felszólit az átképzésre? Mit tehetek?

szia nandy,

korábbi válaszodat nagyon köszönöm

"TMónika:

TGYÁS alapja az idei jövedelmed lesz, azaz a szabadság idejére fizetett bér, és a keresőképtelenség első 15 napjára járó betegszabadság. De mivel nem lesz 180 bérezett napod, ezért a TGYÁS maximuma a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet. Jó lenne, ha vissza tudnál menni egy kicsit dolgozni, hogy meglegyen a 180 napod. (Számításaim szerint most kb. 140 + 20, azaz 160 napod lehet)

A GYED alapja pedig megegyezik majd a TGYÁS alapjával."

Erre vonatkozólag lenne még kérdésem Hozzád.

• köteles-e visszavenni erre az időre a munkáltató?
• a terhesség ténye ismert a munkáltatónál, kirúghat-e ez idő alatt?
• nem lett volna-e kötelessége neki is felhívni a figyelmemet pénzügyi részről a lehetőségekre? gondolok itt pont erre a 180 napra.

előre is köszi a választ. M.

A terhességed miatt mindenképp felmondási védelem alatt állsz.
Az előző évekről bentmaradt szabikat mindenképpen célszerű kivenni. A táppénz viszont nem szabadon választható opció (mikor járok jobban...), bár tudom, hogy a legtöbb doki már futó nátha miatt is veszélyeztetettnek nyilvánítja a terhességet.

Kedves Szakértő!

Segítségét szeretném kérni.
2008 májusától táppénzen voltam gyermekem születéséig 2008.11.16-ig, utána igényeltem a tgyás-t, majd a gyed-et. Újra teherbe estem és májusba várható a kicsi érkezése. 2006 dec.1-től dolgoztam ezen a helyen. Mivel a főnököm már az első babánál is ki akart rúgni,így a segítségét szeretném kérni,hogy milyen juttatást igényelhetek a gyed lejárta után úgy,hogy védettség alól ne kerüljek ki, mert rögtön élne azzal,hogy elküldene és hogyan járnék jobban,igényeljem meg a gyes-t vagy el lehet menni újra táppénzre és mellette a párom igényelhetné a gyes-t, amíg én táppénzen vagyok? A gyed-et melyik jövedelem után számolnák?
Vagy kivenni a szabadságot ami jár, de az alatt én védett lennék?

Kérlek segíts.

Előre is köszönöm.

„másnaptól megint mehetek fizetés nélkülire ugye a fennmaradó három hónapra a szülési szabi megkezdéséig? ”

Igen.

„Mennyiben befolyásolja (befolyásolja-e) a második gyerek után járó tgyás és a gyed alapját a 2010-ben kivett szabadság után járó jövedelem?”

TGYÁS alapja a szabadságos bér lesz, de max. a minimálbér kétszerese. GYED alapja szintén.

Kedves Szakértő,

Segítségedet kérném, következő az eset.
Első gyermekem (sz. 2008.09.09.) szept. 9-én töltötte a 2. életévét, tehát 10-től gyes-t igényeltem utána és bejelentettem a munkáltatómnál, hogy az első gyermekem után folyósított gyes ideje alatt fiz. nélküli szabadságot kívánok igénybe venni és egyben tájékoztattam arról, hogy 4. hónapban járó kismama vagyok, második gyermekem születésének várható ideje 2011. március 11.

Kértem, hogy amennyiben lehetséges a felgyülemlett szabadságaimat vagy annak egy részét adja ki a szülési szabadság (2011. február 12.) megkezdése előtt.
Ő a fentieket tudomásul vette de az összes szabit kiadja 2010. 09.10. napjától.

A kérdésem a következő:
Amint kivettem az összes szabimat –ez nov.közepéig tart, másnaptól megint mehetek fizetés nélkülire ugye a fennmaradó három hónapra a szülési szabi megkezdéséig? Gondolom ennek jogi akadálya nincs? Tehát a főnököm nem tagadhatja meg, és nem kötelezhet munkavégzésre?

Mennyiben befolyásolja (befolyásolja-e) a második gyerek után járó tgyás és a gyed alapját a 2010-ben kivett szabadság után járó jövedelem?

Válaszodat köszönöm!

Kedves Nandy!

Értem, köszönöm szépen a segítséget.

Kedves Fórumozók!

Remélem tudtok segíteni,mert nem jutok közelebb a megoldáshoz egymagam.
2011.02.25.-ére várom első babámat. A 2009 és 2010-es évben összesen 615 nap biztosítotti jogviszonnyal rendelkezem, ez főként munkaviszonyból adódik. 2009.11.04-től többes jogviszonyom van, a főállásom mellett mellékállású vállalkozóként tevékenykedem. A főállásom határozott idejű szerződés lejárta miatt 2010.09.30.-ával megszűnik. Ezt követően főállású vállalkozó lennék és azt szeretném megtudni, hogy október 1. után az előző munkaviszonyból származó biztosítotti jogviszony alapján jogosult vagyok e táppénzre vagyis főállású vállalkozóként mehetnék e táppénzre,ha előtte alkalmazott voltam 40 órában?
Másik kérdésem a tgyás és a gyed számításával kapcsolatos. Azzal tisztában vagyok,hogy a tgyás és a gyed számításának alapja a szülést megelőző évben szerzett jövedelem, de ha már októbertől az év végéig tartó időszakban táppénzen vagyok, akkor csak az 1-9 havi jövedelmem lenne a számítások alapja?
A válaszokat előre is köszönöm!

Az Mt-ben jelenleg még nincs is benne az általad hivatkozott rendelkezés! Nem is lehet, hiszen legkorábban 2012.05.01-jén lehet aktuális a kérdés azoknak, akik csak a gyermekük kétéves koráig lesznek jogosultak a gyes-re. :)

Ildike, te még 2010.05.01. előtt szültél, így a gyermeked hároméves koráig vagy jogosult a gyes-re.

Szerintem az a rendelkezés, amire te hivatkozol (hogy gyes nélkül is...) csak azokra vonatkozik, akik 2010.04.30. után szültek, mert az ő esetükben valóban csak a gyermek kétéves koráig jár a gyes.

Ezért neked még muszáj megigényelned a gyes-t ahhoz, hogy védett legyél!

Kedves Nandy!

Nagyon szépen köszönöm a gyors választ!
Én sajnos nem fértem hozzá hamarabb.

Nem egészen értem, a gyes nélkül nem vagyok védett?
Ez nem változott meg? Én úgy tudtam, a csökkentett gyes miatt a védettség gyes nélkül is 3 év.

Még mindig megy a huzavona, hogy visszavegyenek, vagy ne. Én már többször kértem a szabadságom kiadását, de nem történt semmi, mert ők állítják, hogy csak eladónak tudnak visszavenni. Mindjárt hó vége. Mit tegyek?
Még a gyest sem igényeltem meg, majd most fogom.

Nagyon jól hangzik, hogy a béremet nem csökkentheti, ha nem egyezem bele, de ha nem teszem, talál indokot, és ki is rúghat. A munka törvénykönyvében nem találtam ilyet, csak a gyermek 1 éves koráig.

Előre is köszönöm a válaszát!

Ildike

Tisztelt nandy!
Köszönöm szépen az információt.

konfi:

Ha még lesz az anyukának munkahelye (nem kell, hogy dolgozzon is), akkor jogosult lesz az újabb táppénzre, TGYÁS-ra és GYED-re. De nem biztos, hogy összegszerűen ugyanolyan mértékű ellátásra számíthat, mint az első babánál.

Feltételezve a jövő év augusztusi szülést (és azt, hogy addig nem változik a törvény...) TGYÁS alapja a szerződés szerinti bére lesz, de max. a minimálbér kétszerese, GYED alapja viszont legfeljebb a minimálbér. A minimálbéres GYED ellen az lenne a jó megoldás, ha még a szülés előtt kivenné az előző évekről megmaradt szabadságait, hogy a TGYÁS 168 napjával együtt meglegyen a 180 nap.

GYES és TGYÁS, GYED nem jár együtt, választani kell!

abené:

Pénzbeli ellátásokra (táppénz, TGYÁS, GYED) nem lehet megállapodást kötni a biztosítóval, csak természetbelire. Ezért jó lenne, ha még a baba-projekt előtt keresnél magadnak valami munkahelyet, különben a gyes-en kívül nem jár majd semmi.
(Illetve alanyi jogon a családi pótlék és az egyszeri anyasági segély).

Megjegyzem még, hogy anyagi gondok ellen a gyermekvállalás nem jelent megoldást, sőt!

Egyébként nagyon egyszerűen rövidre lehet zárni az ügyedet :)
Ha te dolgoznál a gyermeked másfél éves korától, de a munkáltatód csak fél évvel később szeretné, akkor engedélyezze azt, hogy félévig még otthon maradhass(azaz mentsen fel a munkavégzés alól), és fizesse az állásidőre járó bért...

nyc78:

A munkáltató köteles engedélyezni a fizetési nélküli szabadságot, ha te KÉRED. Ebből következően bármikor dönthetsz úgy (akár menet közben is), hogy megszünteted a fizetés nélküli szabadságot. Nincs jelentősége annak, hogy eredetileg a GYED teljes időtartamára, azaz a gyermeked kétéves koráig kérted.
A munkáltató ugyanis nem rendelhet el csak úgy magától fizetés nélküli szabit. Márpedig ha azt mondja, hogy maradj otthon két évig, akkor pontosan ezt tenné...

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem gyeddel kapcsolatos.
közalkalmazottként dolgozom, nemsoká lejár a tgyásom és a munkáltatóm kéri, hogy mennyi fizetés nélküli szabadságot vennék ki (gyed).
Az ügyintéző ragaszkodik hogy 2 évig maradjak otthon, de én a gyermek másfél éves korától már dolgozni akarok.
2011.szeptemberi tanitási(új bölcsödei) évtől.
kérdésem az lenne, hogy csak kötötten 1 v. 2 évig lehet igénybe venni gyedet, vagy mondhatom hogy másfél évig szeretnék gyedet és utána mennék vissza főállásba dolgozni????
Köszönöm válaszát!

Tiszelt Szakértö.
Olyan kérdéssel fordulok Önhöz hogy kisbabát szeretnénk, de az anyagi gondok miatt nemtudunk dönteni.2008 oktober 17.-e től 2010 julius 6.-áig dolgoztam egy pénzintézetnél, azota 2010 julius 26,a ota munkanélkülin vagyok amely 2010 novemberébe fog lejárni,ha 2011 oktoberébe vagy szeptemberébe megszületne a babánk akkor is jogosult lennék a Tgyásra?Gyedre?de ugye ha 2010decemberétöl nekem nemjárna semmi féle járadék akkor magam után kellene fizetnem a TB-t hogy jogosult legyek az orvosi ellátásokra?elöre is köszönöm segitségét.Tisztelettel

Tisztelt Szakértő!
Egy olyan kérdéssel fordulok önhöz, hogy feleségem 2008 áprilisában elment táppénzre várandósága miatt, 2008 év decemberében szült és ezt követően 6 hónapig tGYÁS-ban részesült majd ezután a mai napig GYED-en tartózkodik. Ha jól tudom akkor ez év decemberéig még GYED-et azután viszont már csak GYES-t kap. Mivel szeretnénk a közeljövőben (1-2hónap) még egy gyermeket áldani, nem igazán tudom hogy milyen juttatásokra jogosult illetve hogy a terhesség bebizonyosodása esetén el mehet-e táppénzre úgy hogy már több mint 2 éve nem volt a munkahelyén de persze ettől függetlenül állományban van. Ilyen esetben sajnos nem vagyunk tisztában azzal sem hogy a remélhetőleg 2011 augusztusban születendő gyermekünk után jogosultak vagyunk-e tGYÁS ill GYED támogatásra.? Illetve hogy a meglévő gyermekünk után igénybe lehet-e még venni a 3.évben a GYES támogatást is mivel akkor remélhetőleg a kisebbik gyermek után már GYED folyósítást kapunk.

Válaszát előre is köszönöm.

Kedves Dödölle!

Nagyon köszönöm a választ! Mivel 15 napot adtak a megfellebbezésre, ezért megkeresni a PEEO-t már nem fér bele, de írásban mindenképp fellebbezek.

Köszönöm még egyszer!

Külön kell választani két dolgot.

1. Az Mt. szerint a szülő nő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amiből 4 hetet lehetőség szerint a szülés előtt kell kiadni. Ez azt jelenti, hogy a szülő nő igazoltan van távol a munkahelyéről.
2. Aki szülési szabadségon van az jogosult lehet annak az időtartamára THGY-ra, ha a biztosítási esemény bekövetkezésekor a feltételeknek megfelel.

Mindezekből -álláspontom szerint- az következik, hogy mindhárom jogviszonyban 168 napig (24 hét) szülési szabadságon van, de THGY ellátásra csak 1 jogviszonyból jogosult. Amennyiben a másik két jogviszonyban is lett volna 365 nap biztosításban töltött ideje, úgy azokból is jogosult lett volna THGY-ra.

3.A keresőképtelenséget jogviszonyonként külön-külön kell elbírálni.

Az orvos tehát -az alább idézettt jogszabályi hely rendelkezése alapján- mondhatja azt, hogy a másik két két jogviszonyban, adott munkakörben a munkáját a szülés miatt nem tudja ellátni.

44. § Keresőképtelen,

1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
2. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;

A keresőképtelenség tartamára az OEP az orvosok részére kiadott egy tájékoztatót amelyben meghatározta, hogy egy adott betegséggel (pl. császármetszés) meddig tartható a beteg keresőképtelen állományban. Ezen átlagos gyógyulási idő után a beteg tehát keresőképessé nyilvánítható, ami nem azt jelenti, hogy munkába is kell állnia, csak azt, hogy az adott betegségből felgyógyult.

Amennyiben bármelyik jogviszonyban munkába áll és keresőtevékenységet folytat, úgy fennáll a következő:

41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak

1. a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,

b) ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

A keresőképessé válása után ugyanúgy szülési szabadságon van azzal, hogy arra az időre, abban a jogviszonyban, TB szempontjából ellátatlan.

4. Még néhány gondolat a keresőképtelenségről, ha az igénylő nem jogosult THGY-ra:

6.1.5. A keresőképtelenség igazolása

A keresőképtelenség és keresőképesség elbírálása orvos-szakmai tevékenység, amelyet a 102/1995. (VIII. 25.) kormányrendelet szabályoz. A rendelet értelmében a biztosított keresőképtelen állományba vételére és a keresőképtelenség folyamatos elbírálására, valamint a keresőképessé válás megállapítására és igazolására az illetékes REP-pel szerződést kötött orvos jogosult.

A keresőképtelenség, illetve keresőképesség elbírálására, illetve igazolására jogosult a REP ellenőrző tevékenysége során eljáró főorvosa is.

Magyarázat:

A keresőképtelenséget igazoló orvosi igazolást az orvos munkahelyének bélyegzőjével és személyi orvosi bélyegzőjével kell ellátni. Az orvos a keresőképtelenség okát az orvosi igazoláson a felsoroltak alapján köteles jelölni:

• üzemi baleset „1”,
• foglalkozási megbetegedés „2”,
• közúti baleset „3”,
• egyéb baleset „4”,
• beteg gyermek ápolása „5”,
• terhesség-szülés miatti keresőképtelenség „6”,- közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltás, hatósági elkülönítés „7”,
• egyéb keresőképtelenség „8”.

A „6”-os számú kódot, csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha a szülő nő terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult, e tényről a kifizetőhely tájékoztatja a keresőképtelenség elbírálására jogosult orvost.

Az úgynevezett veszélyeztetett terhesség esetén a keresőképtelenséget elbíráló orvos a „8”-as számú kódot alkalmazza.

5. Érdemes figyelni a következőkre is:

39. § (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi segélyre, illetőleg gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe.

Tekintettel arra, hogy 3 különböző jogviszonyról van szó az, hogy az egyik jogviszonyban THGY-ban részesül nem zárja ki azt, hogy a másik kettőben táppénzt kapjon, feltéve, hogy a keresőképtelenséget az arra jogosult orvos igazolja.

44. § Keresőképtelen,

1. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;
2. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult;
3. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja;

d)

5. az a szülő, nevelőszülő és helyettes szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja;
6. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül;
7. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

6. Javasolom, hogy kérjen időpontot a REP Igazgatójától, vagy a REP PEEO Osztályvezetőjétől és a REP Egészségügyi Osztály vezetőjének szakmai állásfoglalását figyelembevéve vele beszélje át a lehetőségeket.

7. Remélem, hogy rajtam kívül más is tuds érdemi tanácsot adni.

Tisztelt Szakértők,

Problémám a következő: 2006.02.20 óta dolgozom egy munkahelyen, ahol a TB plafonig fizetem a járulékokat. 2009.08.01től meglevő fizetésem szétosztásra került 3 cég között, direkt úgy kerültem bejelentésre, hogy egyikben sem érjem el a 36 órát és igy mindenhol fizessek pénzbeli egészségbizt. járulékot és szolgáltatásra jogosult legyek. 2010.05.26-ig dolgoztam, majd 2010.05.31-én megszületett gyermekem, a "főállásban", ahol lecsökkentették a béremet, onnan kapok tgyás-t, a másik két cégből azonban nem, hivatkozva arra, hogy nem rendelkezem 1 év biztosítási jogviszonnyal (1994.09.01 óta folyamatos jogviszonyom van kiesőidő nélkül). Ezután az ORSZIhoz fordulva utólag táppénzre vettek, mivel a gyermek születése és a császármetszés miatt keresőképtelen vagyok. Július 26-ig adták ki a táppénzes papírt, majd szeptember 7-én megkeresett a háziorvos, hogy a felülvizsgáló orvos szerint amennyiben nem kapok más járandóságot, úgy szeptember 7-vel, amennyiben kapok, úgy aug 1-vel vagyok keresőképes. Természetesen nem titkoltam el, hogy máshonnan kapok járandóságot, hisz nem táppénzcsalásra készülök, bár a különböző szervek/orvos hozzáállásából úgy tűnik.

Most megfellebbezem a REPnél a döntést, de ebben szeretném a szíves segítségüket kérni, hogy mire hivatkozzak? Egyáltalán, jogos a döntésük? Lehetek egy jogviszonyomban tgyás-n, másik kettőben pedig keresőképes? Lehetek a 24.hét előtt keresőképes, amikor az állam elvileg is csak a 24. héttől biztosít bármilyen ellátást a gyermeknek? A tgyás alatt menjek vissza dolgozni a másik két helyre (egyáltalán visszamehetek) és kérjem ki a szoptatási idő kedvezményt? Vagy mivel most pl. náthás vagyok, kiirathatom magam saját jogon?

Segítségüket előre is köszönöm!

szelati 2010.09.16. 11:47

„Sziasztok!

Röviden a problémám:

Feleségem most gyesen van, a 2. baba év végén születik meg. A cégnél ahol jelenleg is munkaviszonyban van, ügyvezető és tulajdonosváltás is volt (ugyanaz a személy). A cég jelenleg nem működik. Nagy nehezen megtaláltuk az új üv-t, hogy majd írja alá a tgyás és a gyed igényléséhez szükséges papírokat amikor aktuális lesz. Közölte hogy ő nem fog semit aláírni, nem akar bajba kerülni miatta.
Mit lehet tenni ilyen esetben, ha nem írja alá, nem kapunk tgyást és gyedet.
Az Oep elindítja a cég hivatalos megkeresését, de csak akkor amikor már jogosultak leszünk a tgyás és gyed igénylésére, de addig nem kapunk semmit, amíg le nem zárul a folyamat, ami igen hosszú időt vesz igénybe. Ha nem találják az ügyvezetőt vagy megtalálják de ekkor sem írja alá a papírokat, akkor mit tehetünk?
Kérem segítségeteket, hogyan lehetne megoldani ezt az ügyet, biztosan van erre jogi lehetőség, ami nem évekig tart.

szelati 2010.09.16. 11:47
köszönöm”

Válasz:
A THGY igényt érvényesíteni akkor lehet, ha az esedékessé válik. A leírtak alapján a THGY jogosultság jelen esetben 2010. november-december hónapokban nyílik meg, így az még idő előtti.

Erre való tekintettel egyelőre a cég ellen sem lehet hatósági eljárást indítani.

Természetesen az ügyvezető megteheti, hogy a jogszabályi kötelezettségének nem tesz eleget és az igényt nem terjeszti elő, azonban ez esetben a REP is megteheti, hogy egyrészt mulasztási bírságot szab ki, másrészt a cél ellenőrzés helyett egy 5 évre visszamenő, átfogó ellenőrzést folytat le, amely során ha jogszabálysértést tapasztal, úgy a hatáskörében eljárva szankcionál (ez többnyire bírság), a hatáskörébe nem tartozó, feltárt jogszabálysértésről pedig értesíti a hatáskörrel rendelkező közigazgatási szervet (APEH, Jegyző, ÁNTSZ, OMMF Nyugdíj Igazgatóság stb.)kérve, hogy a szükséges eljárást folytassák le.....

Jelen esetben -ha aktuálissá válik- a REP PEEO Osztályvezetőjétől -a létfenntartás veszélybe kerülésére hivatkozva- lehet kérni, hogy a szükséges okmányokat "gyorsított eljárás keretében" szerezzék be.

217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról

37. § (1) Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó kérelem elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal - gyermekgondozási díj iránti kérelem esetén ezzel a kérelemmel - együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes REP-nek megküldi.

A foglalkoztató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni. A foglalkoztató a kérelem, illetve igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon köteles igazolni.

1997. évi LXXXIII. törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól

62. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj és a táppénz iránti kérelmet a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell előterjeszteni.

80.§ 6) Aki az e törvényben meghatározott bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy késedelmesen teljesíti, illetőleg annak nem az előírt módon tesz eleget, természetes személy 10 ezertől 100 ezer forintig, a Tbj. 4. § a)-b) pontjában meghatározott foglalkoztató, és egyéni vállalkozó 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő összegű, az elkövetett mulasztással arányos mulasztási bírság fizetésére kötelezhető. A mulasztási bírságot kiszabó elsőfokú végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

81. § (1) Az egészségbiztosító szak- és pénzügyi ellenőrzése kiterjed az egészségbiztosítás pénzbeli, illetőleg baleseti ellátásaival összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére, a társadalombiztosítási feladatokat ellátó szervek hatáskörébe tartozó ellátásoknak és szolgáltatásoknak a jogosultak részére történő megállapítására, folyósítására, továbbá az ezekkel összefüggő ügyviteli feladatok ellátására. Az ehhez szükséges nyilvántartásokat, egészségügyi szolgáltatói jelentéseket, könyvelési és egyéb okmányokat, illetőleg adatokat rendelkezésre kell bocsátani.