zsatom 2010.06.19. 17:52
Elnézést ha már szerepelt volna ilyen kérdés de én tényleg nem értem gyed-gyes?
Én is hamarosan szeretnék kis babát és ahoz kapjam a gyedet(Talán nem biztos hogy jol irtam)ahoz mennyi idöt kell dolgoznom?
Mert valami olyasmit hallottam hogy fél évet?
Valaki aki érti ezt legyen szives nekem meg írni.
Nagyon szépen köszönöm elöre is a segítséget!!
zsatom 2010.06.19. 17:52
Válasz:
A 2010.04.30. után született gyermekek után a következő ellátások vehetők igénybe: THGY, GYED, vagy GYES, továbbá családi pótlék és egyszeri anyasági támogatás. (Ez utóbbi kettőt a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája folyósítja kérelemre.)
GYES minden Magyarországon élő magyar állampolgárnak alanyi jogon jár, a THGY és a GYED viszont biztosításhoz kötött ellátás.
A GYES-t szintén a Magyar Államkincstár Családtámogatási Irodája folyósítja kérelemre.
(Jó tudni, hogy a társadalombiztosítás -ahogy a nevében is benne van- biztosítás, azaz a jogszabályban meghatározott járulékfizetésért (befizetésért) cserébe kapott ellátás, míg a családi pótlékot, a GYES-t és az anyasági támogatást nem a munkaviszonyban állók járulékbefizetéseiből, hanem az adókból finanszírozzák.)
Nézzük előbb az „állampolgári”, vagy más szóhasználattal „alanyi jogon” járó ellátásokat röviden:
Milyen ellátásokra számíthatnak a gyermeket nevelők/vállalók, illetve ezek hogyan egyeztethetők össze a munkavégzéss?
A gyermeket vállalók több ellátási formára is jogosultak lehetnek. Az úgy nevezett családtámogatási ellátások (családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXVII. törvény) alanyi jogon járnak a jogosultaknak.
Ezek közül a legismertebb, s a legtöbbek által igénybe vett ellátás a családi pótlék. Összege függ a saját háztartásban nevelt gyermekek számától, esetleges betegségétől/fogyatékosságától, valamint attól, hogy családban vagy egyedülállóként neveli–e valaki gyermekét, gyermekeit. Eszerint mértéke2010-ben 12.200-25.900,- Ft közötti összegig terjedhet, előbbit az egygyermekes családok, utóbbit a tartósan beteg gyermeket nevelő egyedülálló kapja.
Az anyasági támogatás egyszeri juttatás, melyet elsősorban az a nő vehet igénybe, aki a terhesség alatt legalább négy (koraszülés esetén kevesebb) alkalommal részt vett terhesgondozáson.
Összege megegyezik az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (2010-ben 28.500,- Ft) 225%-ával (64.125,-Ft), ikergyermekek esetén 300%-ával (85.500,-Ft). Mivel az anyasági támogatás kifejezetten a kezdetek anyagi nehézségeinek leküzdésére, az esetleges többletkiadásokra szolgál, ezért azt csak a gyermek születését követő hat hónapon belül lehet igénybe venni.
A családtámogatási ellátási formák közé tartozik a fentieken kívül még a gyermekgondozási támogatás, ami valójában gyűjtőfogalom, mert kétféle juttatást foglal magába. Egyik fajtája a gyermekgondozási segély (továbbiakban GYES), a másik pedig a gyermeknevelési támogatás (továbbiakban GYET).
A GYET a nagy családosok támogatási formája, hiszen három vagy több kiskorú saját háztartásban történő nevelése esetén kapja a szülő a harmadik gyermek három (2010. május 1-jétől kettő) éves korától a nyolcadik életéve betöltéséig, azaz a GYES-t követő juttatásról van szó. A GYET mellett megengedett a munkavégzés, maximum napi négy óra időtartamban, kivéve az otthonról végzett munka, amely időkorlátozás nélkül végezhető.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) lehetővé tesz olyan munkarendet, amikor szombaton és vasárnap rendes munkaidőben dolgozik a munkavállaló, egyes nagy áruházak a folyamatos, vagy legalábbis rendkívül hosszú nyitva tartás érdekében is ezt a struktúrát alkalmazzák.
Amennyiben a három-vagy többgyermekes szülő ebben a rendszerben kizárólag hétvégén dolgozik úgy, hogy rendes és rendkívüli (ez utóbbi a túlóra) munkaideje a heti 20 órát nem haladja meg, akkor jogosult marad a GYET-re. A heti 20 órás korlát megfelel annak az időtartamnak, amit a szokásos munkarendben, de napi négy órában foglalkoztatott tölt ki, azaz az a munkavállaló, aki hétfőtől péntekig napi 4 órában dolgozik.
A 2010. május elsejei módosítások egyik lényeges eleme, hogy az eddig a gyermek három éves koráig járó GYES 2010.04.30. után születettek gyermekek esetében már csak a második életév betöltéséig jár.
Nincs változás az ikergyermekek után járó GYES vonatkozásában, az továbbra is a gyermekek tanköteles koráig igényelhető, míg a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén a 10. életév betöltéséig jogosult rá az igénylő. A GYES-ben részesülő személy a gyermek egy éves koráig egyáltalán nem folytathat keresőtevékenységet, egyéves kora után viszont korlátozás nélkül dolgozhat.
A gyermek első életévének betöltését követően a nagyszülő is GYES-re mehet, így a szülők ekkor teljes munkaidőben visszatérhetnek dolgozni. A GYES-en lévő nagyszülőre azonban szigorúbb szabályok vonatkoznak, amennyiben unokája ellátása mellett dolgozni is szeretne, mivel a fent ismertetett, GYET melletti munkavégzésre vonatkozó korlátozások rá is vonatkoznak azzal a különbséggel, hogy a nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytathat csak keresőtevékenységet GYES mellett. Ez értelemszerűen azokra vonatkozhat csak, akiknek eleve hosszabb ideig jár az ellátás.
Elsősorban a szülők, bizonyos feltételek mellett a nagyszülők, illetve a gyermeket gondozó gyám a jogosultja a GYES ellátásnak, azonban előfordulhatnak olyan súlyos élethelyzetek, amikor más személy nevelésébe kerül a gyermek.
Két ilyen nevesített esetben ad lehetőséget a törvény a GYES méltányossági alapú kérelmezésére is. Az egyik eset, amikor a szülők három hónapon túl tartósan akadályozottak a gyermek nevelésében, a másik pedig amennyiben a gyermek betegsége miatt napközi ellátást biztosító intézményben (pl. iskolában) nem gondozható. Ez utóbbi esetben a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdéséig, de legfeljebb 8. életéve betöltéséig jár az ellátás.
A GYET és a GYES havi összege megegyezik az öregségi nyugdíjminimummal, jelenleg ez 28.500,-Ft.
Ikergyermekek esetén kétszeresre emelkedik az összeg. Az öregségi nyugdíjminimum egyébként nem emelkedett tavaly (2009) óta. A GYES és a GYET összegéből nyugdíjjárulékot, illetve magán-nyugdíjpénztári tagdíjat vonnak le. Késedelmes igénylés esetén legfeljebb két hónapra visszamenően igényelhetők a szóban forgó támogatások.
Érdemes még két speciális esetet kiemelni elsősorban adózási szempontból.
A mezőgazdasági őstermelőt nem terheli járulékfizetési kötelezettség a táppénz, GYED, GYES, GYET, ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha őstermelői tevékenységét személyesen folytatja.
A gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, GYED, GYES, vagy GYET ellátásokban , illetve ápolási díjban részesül - kivéve, ha a folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.
A fent ismertetett úgy nevezett családtámogatási ellátások a Magyar Államkincstár hatáskörébe tartoznak, ezért annak területi szerveinél kell az ügyeket intézni, a kérelmezéshez szükséges nyomtatványok a honlapról letölthetők.
A hatásköri szabályokat igen szigorúan veszik, így ne lepődjön meg a GYED-et váltó GYES ellátásról érdeklődő kedves ügyfél, ha az államkincstár ügyintézője kizárólag a GYES-re, míg az egészségpénztár ügyintézője kizárólag a GYED-re vonatkozó információkat hajlandó átadni, kissé megnehezítve ezzel a kettő közti átmenetre kíváncsi érdeklődő helyzetét.
Forrás: http://www.jogiforum.hu/hirek/22575
Mostpedig nézzük a biztosításhoz (munkaviszonyhoz, közalkalmazotti, köztisztviselői, vállalkozói jogviszonyhoz, bizonyos jövedelemhatár felett a megbízási jogviszonyhoz stb.) kötött egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokat:
THGY-ra és GYED-re nagyon leegyszerűsítve és főszabály szerint az jogosult, akinek van biztosítási jogviszonya (a biztosítási jogviszony egy tág fogalom, amibe beletartozik a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői, főállású egyéni, vagy társas vállalkozói jogviszony, de az álláskeresési járadék folyósításának az ideje is annak számít stb.) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 nap biztosításban töltött idővel, magyarul a szülést megelőző két éven belül 365 napon át dolgozott, alkalmazott volt, vagy álláskeresési járadékot kapott stb.
(A főszabály azt jelenti, hogy vannak kivételek, amire most nem térek ki.)
Fontos az ÉS, azaz a két feltételnek (konjuktív módon) azaz együtt kell teljesülni, csak ez keletkeztet jogosultságot. Önmagában csak az egyik feltétel teljesülése, de a másik hiánya esetén ezen ellátások nem folyósíthatóak.
(Hiába volt tehát valakinek 2 éven belül 365 nap biztosítása (munkaviszonya), ha az igényléskor nem rendelkezik biztosítással és hiába van az igényléskor munkaviszonya, ha két éven belül nincs 365 biztosításban töltött napja.)
A szülés napjától a Munka Törvénykönyvében meghatározott ideig, 168 napig (ez. Kb. fél év.) a szülő nő Terhességi Gyermekágyi Segélyt igényelhet.
(Ezt az ellátást még a szakemberek is különbözőképpen rövidítik, úgymint THGY, GYÁS, TGYS.)
THGY-t csak a szülő nő kaphat, az apa nem. Ennek az az oka, hogy kb. fél évig a gyermeknek az anyára van szüksége. Az apa csak akkor kaphat a THGY idejére GYED-et, ha az anya meghal, valamint ha rendelkezik az igényléskor a fenti két feltétellel.
A 169. naptól igényelhető a Gyermekgondozási díj, azaz a GYED. Ekkor a jogosultsági feltételeket újra vizsgálják. Főszabály ugyanis, hogy minden egyes új ellátásnál a jogosultsági feltételeket újra vizsgálni kell, sőt az új ellátás összegét is újra megkell határozni.
A GYED-et az apa is igényelheti. Ha az apa igényli a GYED-et, akkor a feltétel, hogy az apának legyen az igényléskor biztosítása ÉS az igénylés napját megelőző 2 éven belül rendelkezzen legalább 365 biztosításban (pl. munkaviszonyban) töltött idővel.
*
Sokan kérdezik, hogy „az álláskeresési segély időtartama beleszámít-e az 1 évbe, ami a későbbi juttatásokhoz szükséges, ha igen erről melyik jogszabály rendelkezik”?
Válasz:
Igen, az álláskeresési járadék folyósításának az ideje biztosítási idő. Lásd Tbj. 5.§.
1997. évi LXXX. törvény
a társadalombiz¬tosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
III. Fejezet
A TÁRSADALOMBIZ¬TOSÍTÁS ELLÁTÁSAI ÉS AZ ELLÁTÁSRA JOGOSULTAK
A biztosítottak
5. § (1) E törvény alapján biztosított
d. az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
*
Fentiekről bővebben az alábbi jogszabályban, a www.oep.hu, és a www.allamkincstar.gov.hu, továbbá a www.tbinfo.hu weblapokon lehet olvasni.*
1997. évi LXXXIII. Törvény
a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól
Terhességi-gyermekágyi segély
40. § (1) Terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, ésa) a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon belül szül, vagy
- a biztosítás megszűnését követő negyvenkét napon túl táppénz, illetőleg baleseti táppénz folyósításának az ideje alatt vagy a folyósítás megszűnését követő huszonnyolc napon belül szül.
(2) A terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét,
- közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideje folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.
(3) A terhességi-gyermekágyi segély a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár.
(4) Terhességi-gyermekágyi segély a gondozásba vétel napjától a szülési szabadság még hátralevő tartamára annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha az (1) bekezdésben foglalt feltételek a gondozásba vétel napján fennállnak.
41. § (1) Nem jár terhességi-gyermekágyi segély a biztosítottnak
- a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a teljes keresetét megkapja,
- ha bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyi jövedelemadó-mentes tiszteletdíjat - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.
(2) Annak a biztosítottnak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély.
42. § (1) A terhességi-gyermekágyi segély a napi átlagkereset 70%-a.
(2) A terhességi-gyermekágyi segély alapjául szolgáló jövedelem naptári napi átlagát a 48. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben nem említett biztosított terhességi-gyermekágyi segélyének naptári napi összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszerese harmincad részének figyelembevételével kell megállapítani. Ha azonban a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelme a minimálbér kétszeresét nem éri el, a tényleges jövedelmet kell figyelembe venni.
(4) A terhességi-gyermekágyi segély naptári napi összegének megállapítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.
(5) A terhességi-gyermekágyi segélyre, ha jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a táppénzre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.
*
Gyermekgondozási díj
42/A. § (1) Gyermekgondozási díjra jogosult
- a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését - a gyermeket szülő anya esetén a szülést - megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
- a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
és a gyermeket saját háztartásában neveli.
(2) A 39. § (3)-(5) bekezdése, valamint az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor szülő alatt érteni kell
- a vér szerinti és az örökbefogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat,
- azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
- a gyámot.
(3)
(4) A gyermekgondozási díjra történő jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani
- a biztosítás megszűnését követő táppénz, baleseti táppénz idejét,
- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs járadék folyósításának idejét.
42/B. § (1) A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermeket szülő anya esetében a szülést, egyéb esetben a jogosultságot megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.
(2) Abban az esetben, ha a gyermekgondozási díjra jogosult a jogosultság megszerzésekor vagy azt megelőző 2 éven belül jogosult volt gyermekgondozási díjra, a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem lehet rövidebb a korábbi gyermekgondozási díj (1) bekezdés alapján megállapított időtartamánál, és ezen gyermekgondozási díj folyósításának időtartama nem hosszabbodik meg a korábbi terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély jogosultsági idejével.
(3) Ha a gyermeket szülő nő - ideértve a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nőt is - meghal, vagy a gyermek nem az ő háztartásában nevelkedik, úgy a gyermekgondozási díj az arra jogosult személynek a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosító időtartamra, illetőleg annak fennmaradó részére is jár.
42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha
- a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;
- a jogosult - munkavégzés nélkül - megkapja teljes keresetét, ha a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt kereset után jár gyermekgondozási díj;
- a jogosult egyéb rendszeres pénzellátásban - ide nem értve az álláskeresési járadékot és segélyt, a vállalkozói és a munkanélküli járadékot, valamint az álláskeresést ösztönző juttatást - részesül [1993. évi III. törvény 4. § (1) bek. i) pont];
- a gyermeket - a külön jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el;
- a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsőde, családi napközi, házi gyermekfelügyelet) helyezték el, ide nem értve a rehabilitációs, habilitációs foglalkozást nyújtó intézményi elhelyezést;
- a jogosult előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti.
42/D. § (1) A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka.
(2) A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. § (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani.
(3)
(4) A 48. § (2)-(3) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
(5) Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével.
(6) Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult gyermekgondozási díjra, a jogviszonyonként megállapított díjak összegét egybe kell számítani, az ellátás összege egybeszámítás esetén sem haladhatja meg az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget.
*
Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:
Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.
Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.
Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.
(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)
A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)
Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.
Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)
Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.
"Nagyon röviden" és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.
Üdv. :)
