„Boszi123 2012.05.09. 14:57 Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék segitséget kérni.Adva van egy munkaadó,aki állítólag bejelenti a dolgozóit.Legalábbis munkaszerződést íratott alá,de bérpapírt soha nem ad. Ha a dolgozó szabira menne,mehet de nem fizeti ki,ha beteg otthon maradhat de nem fizet tápénzt.Az ünnepek szintén ilyenek,le kell dolgozni de nem fizeti ki.
A kérdésem az lenne,hol kell az ilyet jelenteni? Csakhogy rá néznének az illetőre.Egyáltalán lehet ilyet bejelenteni?Érdemes?vagy egy vállalkozó tehet amit akar?
Előre is köszönöm a választ.”
Kiegészítve az előző hozzászóló válaszát:
- A foglalkoztató a a Tbj. 44. § (3) értelmében a dolgozóit köteles az Art. 16. § előírásai szerint bejelenteni.
- Ugyanezen szakasz (5) bekezdése szerint a foglalkoztató a bejelentést követő napon köteles a bejelentés tényéről a dolgozónak igazolást kiadni.
- Ugyanezen szakasz (5) bekezdése lehetővé teszi azt is, hogy a biztosított a foglalkoztatótól a bejelentés megtörténtéről a munkaviszony tartama alatt bármikor igazolást kérjen, amely kérést a foglalkoztató 3 munkanapon belül köteles teljesíteni. ( Tehát kógens, eltérést nem engedélyező jogi normáról van szó.)
Ennek az elmulasztása miatt az állami adóhatósághoz (Nemzeti Adó- és Vámhivatal) lehet panasszal fordulni.
4. A bérpapír, szabadságos bér, fizetett ünnepre járó bér elmaradása miatt egyrészt munkaügyi bírósághoz lehet fordulni, (bírói út) vagy az illetékes kormányhivatal munkaügyi felügyelőségén lehet panasszal élni (közigazgatási út).
5. A táppénzigény elő nem terjesztése miatti panasz elbírálása a munkáltató székhelye szerinti Kormányhivatal Egészségbiztosítási Szakigazgatási Szervének a hatáskörébe és illetékességébe tartozik, azaz az ezirányú panaszt oda kell benyújtani.
6. A Ket. értelmében minden közigazgatási szerv csak a hatáskörében és csak az illetékességi területén járhat el, (ott viszont köteles eljárni) ezért a panaszt célszerű mindegyik, előbb felsorolt szerv részére megküldeni.
A panaszról és a közérdekű bejelentésről, valamint azok elintézéséről az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló a 2004. évi XXIX. törvény 141-143 szakaszaiban olvashat részletesebben.