Munkajogi kérdések.

anzsiee,

„Tehetek e ezzel kapcsolatban rágalmazás miatt feljelentést”
Tehetsz. Nem tilos.

„és sérelemdíjra jogosult lennék e?”
Lehetsz. Elképzelhető.

„Bizonyítékom nincs.”
Ja. Hát akkor nehezebb ügy lenne. Inkább értelmetlen.

„Ha nem dolgozok, akkor 40 ember a határidős kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Ez nekik több százezer Ft-os bírságot hoz maga után.”

Ők kik? Munkatársak? Külsős cég? (Ha külsős cég, és tényleg nagy szükség van a munkádra, akkor alkalmazzanak ők téged. Lehet több munkaviszonyod is)

BOCS, most nézem (benéztem), nem anzsieenek volt a válasz.

„Felmentenek a munkavégzés alól, akkor nem kell dolgoznod. Megteheti a cég.”

Konkrétan kirúgták. Egyszerűsített foglalkoztatás... két hét után. Még csak indokolni sem kell szerintem.

Kérdező111,

Nem tudjuk, miféle munkát végzel, de ez már nem munkajogi kérdés. Legyen a cég problémája. Felmentenek a munkavégzés alól, akkor nem kell dolgoznod. Megteheti a cég.

Kedves Ügyvéd Úr.

Lenne egy elég felháborító és egyben vicces sztorim, amiben segítséget szeretnék kérni.
2 hete dolgozom egyszerűsített foglalkoztatásban egy cégnél. Természetesen az előző munkahelyemen felmondtam az új hely miatt. Fuvarszervezés és fuvarosok elszámoltatásával foglalkoztunk. Én tájékoztatást nem kaptam a borravalót illetően. Előző munkahelyi tapasztalatok alapján kiindulva az első megkapott borravalót eltettem. A második esetre már nem volt alkalmam mivel kérdőre vontak ez ügyben, hogy én ezt, hogy képzeltem. Ezt az esetet a kollegina úgy adta elő, hogy ez több alkalommal is megtörtént illetve a főnök által én meg lettem gyanúsítva, hogy loptam a pénzt.
Jelenleg ebből kifolyólag nincs munkahelyem.
Bizonyítékom nincs. Tehetek e ezzel kapcsolatban rágalmazás miatt feljelentést és sérelemdíjra jogosult lennék e?
Köszönöm válaszát.
További szép napot kívánok.
Tisztelettel: Angéla

Kedves Kovács_Béla_Sándor!

Köszönöm az építő jellegű segítséget.
Csak annyi a bajom, hogy ha felmentenek a munkavégzés alól, akkor konkrétan nem tudok dolgozni, nem dolgozhatok. Ha nem dolgozok, akkor 40 ember a határidős kötelezettségeinek nem tud eleget tenni. Ez nekik több százezer Ft-os bírságot hoz maga után. Én élek ott köztük, a cég száz km-re van, én tartom az arcom a pofonokért...

Nem a munkától félek, hanem attól, hogy mi lesz a következménye annak, ha én nem dolgozhatok nekik...

Ezért szerettem volna kérni jogi tanácsot a munkavégzés alóli felmentéssel kapcsoltban a Jogi Fórumon... Nyilván ha egy gyárban a szalag mellett dolgoznék, nem lenne számomra ilyen kínos az, hogy nem végzek munkát és kapok fizetést.....

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben szeretném a segítségüket kérni:
Csoportos létszámleépítést jelentettek be a cégünknél. Ennek lefolyása (30 nap tájékoztatási idő, 31.naptól munkáltatói felmondás, ahol a újabb 30 nap a felmondási idő). Elvileg a felmondási idő legalább felére (15 nap) köteles a munkáltató mentesíteni a munkavégzés alól.

Jelenleg a tájékoztatási idő van folyamatban, tehát csak átvettük a tájékoztatást arról, hogy csoportos létszámleépítés keretein belül fognak tőlünk megválni, a felmondás bejelentése még nem történt meg (nem telt le a 30 nap.)

A munkáltató küldött egy levelet, miszerint mától felment bennünket a munkavégzés alól, és kéri, hogy írjuk alá a tájékoztatást.

Kérdésem, hogy megteheti-e a munkáltató, hogy önkéntesen felment a munkavégzés alól? (Kötetlen munkaidőben dolgozunk, továbbra is munkát kell végeznünk, szeretnénk, ha a csoportos létszámleépítés végéig (60 nap) dolgozhatnánk, hiszen ebben az esetben jogosultak lehetnénk az alapbér mellett a teljesítménybérre is.)

Köszönöm szépen!

He te ennyit tudsz - tehát még azt se, hogy miben áll a kár, és hogy konkrétan hogyan okozták - akkor mi hogyan tudnánk bármit is mondani?

Annyit tudok hogy anyagi kát keletkezett 150ezer forint és hogy megállapították azt hogy szándékos volt de azt nem tudják hogy ki okozta.Ezért érdekelne hogy mire számíthatok, mivel 2 ember tartózkodott a helyiségben rajtam kivül.

Nem tudod? Hát mit tudsz?

Igazából nem értek hozzá,azért kérdezem hogy mire számíthatok,mivel mindenki tagad és nem tudom hogy ki okozta a kárt..

Közös károkozás fel se merül?

Tisztelem!Az lenne a kérdésem hogy abban az esetben,hogyha a munkáltató tudja bizonyítani hogy a munkahelyen szándékos károkozás történt, viszont azt nem hogy ki okozta az anyagi kárt,akkor ebben az esetben mire számíthatok?Hárman voltunk a károkozás helyén és mind a hárman tagadunk.Köszönöm előre is a válaszokat!

Akkor elnézést.

Angelicasol,

Lehet, KBS felreértette, de szerintem az Mt. alapján a normál éves pótszabadságot (Mt.118.§(1)) arányosítani kell. Csak a gyerekszületésekor járó plusz pótnapot nem.

HA jól értem a szabályt :

„Mt.118. §

...

(4) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A szabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.

...

121.§(1) A munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg - a 118. § (4) bekezdését kivéve - a szabadság arányos része jár.”

Tisztelz fórumtársak, szakértők.

A munkahelyemen folyamatos műszakban dolgozom/vagyok bejelentve és idei év januárjától kifizetik azokat az ünnepnapokat is, amiken alapból nem dolgoznék.

A kérdésem az lenne, ezt eddig nem így kellett volna az elmúlt években?

Hogy szól ez a jogszabály? Kerestem, kutattam, több kevesebb sikerrel.

Ha valaki utat mutatna, nagyon megköszönném!

Üdv.: István

Kedves KBS ez a nem csak a születés évére vonatkozik, vvagy a utána is? Hivatkozási helyet tudna adni nekem?
Nagyon szépen köszönöm a válaszát!

Nem.

Tisztelt Hozzáértők!
Az lenne a kérdésem, hogy a gyermek után járó pótszabadság időarányosítható-e?
Gyes után számítanánk ki a bent maradt szabadság mértékét és a munkahelyem időarányosan adná meg ezeket a napokat.
Köszönöm!

De.
Meg lehet fontolni.
Ha valakinek ez a hobbija.

Hölgyek és Urak,van egy kérdésem,lehet munkajogi is am.
Amennyiben karantén kényszer intézkedést eszközöl valamely Hatóság,abban az esetben nem vis maior-ról van szó,azaz a munkavállaló nem önhibáján kívül nem kereső és munkaképes,hanem jóhiszemű kényszer intézkedés hatálya alatt áll,amit ha jobban megnézünk,a jogi felelőssége mégis csak azé Államé,amelyikben karanténba zárták.Az anyagi felelősség pedig azé az Államé,ahol életvitelszerűen és jogszerűen tartózkodik,ahol amúgy keresőképes(vagy az előbbié).

Tehát adott helyzetben a kényszer intézkedő jogi felelőssége a kártalanítás szerintem,vagy állampolgárságra tekintettel a saját Államának kötelessége.

Meg kell fontolni a karantén jóhiszemű,de mégis az egyént cselekvő képességétől jelentősen megfosztó mivoltát,ami lehet elmaradt haszon is am.

Vagy nem?

Tisztelt Fórumtársak, Szakértők!

Üzemi baleset ért a munkahelyemen, egy közlekedési vállalatnál az ősszel, azóta is 100%-os táppénzen vagyok. A balesetet követően kb. 1 hónappal betöltöttem a rám irányadó öregségi nyugdíj-korhatárt, nyugdíjazásomat nem kértem. Kérdésem, hogy a gyógyulásomat követően a munkáltató felmondhatja-e a munkaviszonyomat arra való hivatkozással, hogy elértem az öregségi korhatárt. Így sajnos elveszhet számomra az 56 napos felmondási időre járó munkabér? Segítő válaszukat előre is köszönöm.

„Ezen új szerződés aláírásával elveszetném a 23 év után járó végkielégítésemet”

Nem feltétlenül, mielőtt aláírod mindenképpen mutasd meg szakembernek. Mondjuk ügyvédnek.

Tisztelt szakértő
A cég ahol dolgozom a piaci viszonyok miatt nehéz helyzetbe került. Belvárosi saját ingatlant eladva ( ahol 23 éve dolgozom) az aglomerációba tervezik a költözést. A létszámot leredukálva a feladatköröket is bővitve új munkaszerződést szeretnének aláiratni velem. Sem a munkavégzés új helyével, sem a feladatköröm bővítésével nincs problémám. A kérdésem az lenne, hogy nem módosítanák a munkaszerződésemet, hanem újat készítettek. Ezen új szerződés aláírásával elveszetném a 23 év után járó végkielégítésemet, ha esetleg 1 év után kiderül, hogy mégsem tud tovább működni a cég?
Köszönöm segítségét!