Munkajogi kérdések.

Nem.

Mt,55.§(1) f pont.

A munkavállaló mentesül a rendelkezési és munkavégzési kötelezettsége alól két munkanapra.

(ami egyébként nem rendkívüli szabadság, még csak nem is szabadság)

Nem ír igazolást, nem írja hogyan, mikor, mire használod el. Jár. Pont. Sőt, még csak az sincs, hogy a temetésre kell elmenned, vagy a hagyatéki tárgyalásra, vagy bármire. Még csak a halálesettel összefüggésben sem kell eljárnod ezeken a napokon.

Természetesen, ahogy írtam, a munkavállalónak és a munkáltatónak IS (!) kötelessége jóhiszeműen, a tisztesség elvének megfelelően eljárni, kölcsönösen együttműködni.

Mivel konkrétan nincs meghatározva hogyan kell igazolni a hozzátarozó halálát, széles spektruma nyílik az értelmezgetésnek.

Szerintem egy halotti anyakönyvi kivonat másolata elég kell legyen. Ezt beszerezheti a munkavállaló. De gyakran van, hogy valamilyen okból az eredetit nem. Ha a munkáltatónak ez nem elég, kételkedik a haláleset valódiságában (???), akkor járjon utána ő.

Anyakönyvi kivonat kiadása bármely anyakönyvvezetőtől kérhető, illetve a Webes ügysegéden is.

Viszont a kivonatot papír alapon fogják kiadni.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (Ae. tv.) 15. § (2) bek.-e szerint az anyakönyvvezető, az anyakönyvi szerv és az anyakönyvi feladatokért felelős miniszter anyakönyvi ügyben nem tart elektronikus úton kapcsolatot az ügyféllel, kivéve a névváltoztatási okiratmásodlat kiadása iránti kérelem, illetve az anyakönyvi kivonat kiadása iránti kérelem előterjesztését, illetve a tájékoztatást. A joggyakorlat szerint - ehhez csatlakozom magam is - az eljárást vezető esetleges döntéseket is ezekre irányuló kivonat esetén elektronikus úton kézbesítik, kézbesíthetik, de a határozattal azonos hatályú anyakönyvi kivonat kiadására mindenképp papír alapon kerül sor.

Ha nem személyesen terjesztik elő a kérelmet és személyes átvétel nincs megbeszélve, akkor ki fogják a kérelmező lakcímére vagy a kérelmében megjelölt más címre postázni.

Én sem szívem szerint, de mivel itt a kérdező akar valamit, a munkáltatónak meg joga van a feltételek igazolását kérni, sajnos ez van... Így végülis mégis csak keserű szájízzel, de elmennék az anyakönyvvezetőhöz...

drbjozsef

„Én biztos nem szerezném be a munkáltatónak”

Viszont nem is a munkáltató akar elmenni a nagyapja temetésére...

Én biztos nem szerezném be a munkáltatónak. Ha kell neki, intézkedjen ő. Persze, ha ad PLUSZBAN még egy fizetett szabadnapot, akkor elmegyek, és beszerzem.

Nincs ilyen korlát. Annyiszor lehet anyakönyvi kivonatot kérni (saját részre, saját anyakönyvi eseményről), ahányszor akar az ember. Mindig illetékmenetes.

@bermuda háromszög: Az anyakönyvi kivonat kiadása iránti eljárás az Itv. (illetékekről 1990. évi XCIII. törvény) 33. § (2) bek. 5. pőntja alapján tárgyi illetékmentes.

Anyakönyvi kivonatról nem adnak másolatot, hanem adnak egy újabb kivonatot. :)

Az anyakönyvi kivonat kiadása iránti eljárás tárgyi illetékmentes.

Mónika47,

Nincs konkrétan erre szabályozás. Mármint arra, hogy hogyan kell igazolni, hogy hozzátartozód halt meg.

Jobb helyeken semmit sem kérnek, elhiszik a munkavállalónak, hogy elhunyt valakije. Persze, akinek évente 8-10 hozzátartozója meghal, annál lehet, hogy kérnek valamit.

A jóhiszemű joggyakorláshoz hozzátartozik, hogy a lehetőségek szerint igazold, hogy tényleg hozzátartozód halt meg. Ennek a szokásos gyakorlata, hogy a halotti anyakönyvi kivonat másolatát bemutatod.

Véleményem szerint ennek elégnek kell lennie.

Én azt mondanám, hogy sajnos az eredeti kivonat nem áll rendelkezésemre, de ha ennyire érdekli, itt egy telefonszám, egyeztessen időpontot a birtokosával, és menjen el hozzá és nézze meg.

Mónika47

„anyukám lánykori vezetékneve az apukája vezetéknevével (a nagypapám vezetéknevével) és ez így nem egyenes ági. Mivel anyukám az Ő édesanyja vezetéknevét kapta és nem az apukámét.”

Ez anno régen eléggé gyakori volt. Ha egy nő lányként szült, akkor nem nagyon keresték az apát, hanem az anya vezetéknevét kapta. Nálunk is van anyai ágon egy ilyen családi ág, ahol nem az apa neve lett a vezetéknév. Sőt még szerintem ez ma is simán előfordul, ha az apa személye nem megállapítható. Ezt magyarázd el a gazdaságisnak.

Azt szeretném kérdezni, hogy a munkáltatóm a nagypapám temetésére csak úgy adja ki a rendkívüli szabadságot, ha bemutatom az eredeti halotti anyakönyvi kivonatot. Miért nem lehet csak a másolatot bemutatni? Nem én intézem a temetést, a fénymásolatot benyújtottam.
Erre megnézte a gazdaságis, hogy nem egyezik anyukám lánykori vezetékneve az apukája vezetéknevével (a nagypapám vezetéknevével) és ez így nem egyenes ági. Mivel anyukám az Ő édesanyja vezetéknevét kapta és nem az apukámét. Ragaszkodik az eredeti anyakönyvi kivonathoz. Ha a másolatot bemutattam, joga van elkérni? Válaszát előre is köszönöm!

Nem jó ez a kérdés.
Az pedig nyilvánvaló, hogy akinek a részmunkaideje napi négy, heti húszóra, annak ennyi a munkaideje. Ha beosztása szerint ennél többet dolgozik, az már rendkívüli munkavégzés.
A munkaidőkeret esetleg befigyel..

Tisztelt Szakértő!
Azt szeretném megkérdezni, hogy ha valaki fél állásban dolgozik egy szimfonikus zenekarban, ahol kijelölt napokon vannak zenekari szolgálatok, és azokon a napokon, amikor neki dolgoznia kellene táppénzre kerül a Covid miatt,kb. két hétig, akkor utána az eredetileg nem beosztott szolgálatokra (szabadon hagyott napjain) kötelezhető-e munkavégzésre? Vagyis a betegség miatt kieső szolgálatokat a hónap másik felében be kell-e dolgoznia? Egyébként neki az adott hónapban előírt szolgálatoknak a felét kell teljesítenie a fizetéséért, mert fél állasban van foglalkoztatva. Előre is köszönöm a választ!

Mr.White,

Mt. 95.§

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

David8,

Hagyd már ezt a mit akar a munkáltató.

Én meg csillámpóni szeretnék lenni, oszt az se megy.

Te bemész, átadod, megkapod a járandóságodat, utánaszámolsz, ha hibádzik szólsz nekik, ha nem fizetnek, munkaügyi pert indítasz. Ennyi.

Sziasztok!

November 7.én jár le a 6 hónapos próbaidőm és váltani szeretnék munkát.
Ez eddig rendben is lenne, de a szerződésemben munkaidőkeret van megszabva, ami 3 hónapos időszakokra van bontva.
Kérdésem az lenne, hogy a munkakezdéstől számítják e ezt a keretet, vagy év elejétől?
Ha év elejétől, akkor az október-december negyedre esik.Ilyenkor a le nem dolgozott időt ki kell fizetnem, vagy próbaidő alatt ez nem számít?
Igen, össze vagyok kissé zavarodva, ezért jól jönne a segítség. :)

Köszönöm előre is!

Péter

Mi történik, ha nem akar szabit kifizetni, ezért mégsem rendel be. Ettôl függetlenül nekem a munkakört át kell adnom, ilyenkor mondhatom azt hogy nem biztosította a feltételeket hozzá?

David8,

Nem számít mit gondol. Az se, mit szeretne.

Berendelhet, de akkor fizetnie KELL. Ennyi.

Nyilván ki kellene fizetnie ha berendelt. Csak közben ott az én kötelezettségem is a munkakör átadásra, akkor mi a helyzet ha ô ezt úgy gondolja megteszem én szabi alatt is, szépen bemegyek, mert kötelességem.

„kijelentette, hogy nem fizet ki nekem szabadságot”

És még mit jelentett ki? Attól az még nem úgy van.

Törvénymódosítást akar kezdeményezni?

Ezzel csak az a probléma, hogy kijelentette, hogy nem fizet ki nekem szabadságot, a felmondásom napján. Viszont ha most munkanap lesz akár egy nap is a szabadságokból, azt szabadságmegváltásban kellene kifizetni utólag.

„Nincs mindig átfedés, nem tudom vettek-e fel valakit, de általában addig nem amíg az elõzõ nem távozott”

Ez főleg az ő bajuk. Ezért van a felmondási idő, hogy a munkavállaló pótlásáról gondoskodni tudjanak.

Az én értelmezésemben már el is rendelte. Csak jelezni kell, hogy ezt így tudomásul vetted. Vagy berendel dolgozni, vagy nem. Ez nem a király meséje, hogy jöttem is meg nem is.

Nincs mindig átfedés, nem tudom vettek-e fel valakit, de általában addig nem amíg az elõzõ nem távozott, sajnálják a pénzt arra, hogy már közben felvegyenek embert. Betanítást meg oldja meg a többi kolléga.

Szóval jelezhetem, hogy akkor munkanapot kell elrendelnie