Munkajogi kérdések.

Ó, jaj.

„ebben az esetben havonta ill. 2 havonta hány órát kell dolgoznia?”
A munkaidőkeret átlagában napi 8 óra.

Te is tudod, hogy a szabadságok leírt kezelése jogellenes.
A munkaügyi szabályok betartását a munkaügyi hatóság ellenőrzi.

Tisztelt Fórum!
A Munkaügyi Bíróságon egy Kft.-vel szemben jogerősen pert nyertem az elmaradt bér kifizetésére, azt írták:
"...bírósági meghagyása ...-napján jogerős és végrehajtható..."
Ezek után mi a teendőm, ill. hogy lehet behajtani a megítélt összeget? Érint valami határidő?
Segítségét előre is köszönöm!
Üdvözlettel!

Kedves Szakértő!

Van egy dolgozónk (közalkalmazott 59 éves) aki január óta táppénzen van, végtag csonkolása miatt ha a 12 hónap letelik semmiképpen nem tud munkába állni. Ez év októberében lesz 35 éves közalkalmazotti munkaviszonya. Ha nyugdíjba vonulna járna neki a 40 éves jubileumi jutalom. Így hogy nem nyugdíjba vonul van lehetőség a 40 éves jub.jut. kifizetésére? A munkaviszonya megszüntetését neki kell kérnie? Felmentésre van lehetőség?

„Ezek után mi a teendőm”
Önkéntes teljesítés híján kérhetsz végrehajtást.

Az öcsém (17 éves) még mielőtt a barátnőjének a terhessége kiderült volna elkezdett vezetést tanulni. A bátyánk az ő korábbi autóját az öcsénknek adta karácsonyra. Az utolsó nagy vizsgára jövőhétvégén kerül sor. Mivel iskolaidőszakban sok meddő ideje volt, (buszra várás, be- és hazautazás) így "csak" 4 órába tudott munkát vállalni. sikeres KRESZ vizsga esetén az iskolaidőszakban csökkenne ezen meddő időszak.

Csak egy "hátulütője" van ennek, hogy a közoktatási intézmény sem a lakóhelyünkön van és nem is a munkahelyének székhelyét biztosító településen. (Az iskola a két település között található "harmadik" településen van.)

Eddig nem foglalkozott nagyon vele, hogy járt volna a bejárásának a kompenzálása vagy sem, de most ez is fontos lehet.

6. Eddig is járt volna neki az utazási költség jóváírása? (Az iskola és a munkahely között) 7. Ha igen. Hány százalék? 8. Az autóval való bejárás kompenzálására úgyis igényt tarthat majd (sikeres KRESZ vizsga esetén) rá, hogy iskolába is azzal jár? 9. Ha igen. Hány százalékra? 10. Ez egyébként adó- és járulékköteles bevételnek számítana vagy sem?
Az iskola és a lakóhely között kiemelt kedvezményű Helyközi VOLÁN bérlete volt illetve van és lesz is. (Addig biztos, míg a végleges jogosítvány megérkezéséig.)

Munkába járás:

aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá

ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni.

Tehát ha az iskola nem a tartózkodási helye, akkor szerintem az iskola-munkahely közt nem jár, hanem akkor jár, ha a lakóhelye és a munkahelye között közlekedik éppen.

A munkáltató által fizetett hazautazással kapcsolatos költségtérítés a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében azok árának legalább 86%-a, legfeljebb havonta

1. 2010-ben 30 000 forint,
2. 2011-től minden évben az előző évben irányadó összegnek a Központi Statisztikai Hivatal által a megelőző évre megállapított és közzétett éves átlagos fogyasztói árnövekedés mértékével növelt összege.

Autóra térítés akkor jár, ha

1. a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés;
2. a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;
3. ha a munkavállaló mozgáskorlátozottsága, illetve a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendelet szerinti súlyos fogyatékossága miatt nem képes közösségi közlekedési járművet igénybe venni.

Zizi98

Járni nem jár a jubileumi jutalom. De például jutalomként, ha nem is az egész, de fizethető neki juttatás, ha jól teljesített, és a munkáltató szeretne fizetni.

ObudaFan! A válaszát köszönöm.

Az öcsém esetében a „a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést;” valósul meg, mellyel mint délután a bejáráskor mint este a hazajáráskor szembesül. A buszra kb. 45 percet kell várnia befelé, míg hazafelé azért kell korábban eljöjjön, mert nincs a későbbi buszhoz csatlakozása, amellyel tovább utazhatna a lakóhelyére. Egyébként a lakóhelye és a munkahelye között található az iskola. 11. Az Ön által leírtak alapján úgy járt volna az öcsémnek korábban, ha a diákbérletre és a hozzá "kiegészítőként" megvett jeggyel együtt igényelte volna?

Az autós rész legkorábban októbertől lesz vagy lehet aktuális.

(http://www.jogiforum.hu/forum/16/38702; „Az öcsém barátnője IKREKET vár.”)
A kicsik megszületése miatt szeretne a jelenlegi 4 órás helyett 6 órás munkaviszonyt létesíteni a jelenlegi munkahelyén. Ez meg csak úgy válhat elérhetővé, ha a sikeres KRESZ vizsgát követően autóval tud majd járni. Hallott az utazási költségtérítésről csak nem tudja, hogy mikor jár és mikor nem.
12. Ön szerint van rá lehetőség, hogy autóval való bejárás esetén megkap/hat/ja az "utazási költségtérítést"?
(Egyébként mint föntebb írtam az öcsém esetében megvalósul „a munkavállaló munkarendje miatt nem vagy csak hosszú várakozással tudja igénybe venni a közösségi közlekedést”.)
13. (10.) Amennyiben megkapja vagy megkaphatja az (autós) utazási kedvezményt az adóköteles lesz vagy sem?

A 45 percet én még nem tartom olyan kirívónak, hazafelé pedig ezek szerint elengedte hamarabb a munkáltató.

„A 45 percet én még nem tartom olyan kirívónak, hazafelé pedig ezek szerint elengedte hamarabb a munkáltató.”
Összességébe a beutazáshoz tartozó várakozási idő, a beutazás időtartama illetve azaz idő amivel előbb el kellett jöjjön a csatlakozás miatt, az kb. 1,5 órát tesz (tett) ki. Most egyáltalán nem mindegy, hogy 17-21 óra között tud (majd) csak dolgozni, vagy 16-22 óra között vállalhat munkát. Az autóval való bejárás és annak kompenzálás többek között „fontos lehet”, hiszen a kicsik megszületése után még több pénzre lesz szükség. Persze a főnök megér volt, hiszen 5 perccel mindannyiszor elengedte, hogy elérje a buszt, hogy a csatlakozást is elérje.

Ön szerint reménytelen, hogy megkapja a térítést az autóval való bejárás esetén?

Kedves Szakértő!

Továbbra is várom a választ az alábbi kérdésemre (ez több kollégámat is érinti, akik új munkahelyen kezdtek velem együtt, ezért lenne fontos tudnunk...)

Érdeklődöm, hogy kedvezőtlenebb-e munkavállalói szempontból, ha az előző munkahelyemen az utolsó munkanapom péntekre esett, az új munkahelyemen ugyanakkor csak hétfőn kezdtem (tehát a hétvége kimaradt mindenféle bejelentési szempontból). Milyen szempontból érinthet a 2 nap kihagyás hátrányosan (későbbi nyugdíj, 2 nap fizetés elmarad-e, tb, munkanélküli segély később?) Egyáltalán hátrányosan érint-e?

Válaszát előre is köszönöm!

Üdv,

Zoli

nem érint hátrányosan semmilyen módon.

Tisztelt Szakértők!

Múlt héten feltettem kérdésemet, amelyre azóta sem kaptam meg a választ. Mivel ez még aktuális, ezért szívesen fogadom a meglátásokat.
Emellett lenne egy újabb kérdésem is. Ha nekem van egy munkaszerződésem (határozot idejű, teljes munkaidejű), akkor ha én azt közös megegyezéssel megszüntetem például szeptember 1-jén, akkor aznap aláírhatom a másik cégnél a munkaszerződésemet és 2-ai dátummal be is tudnak jelenteni? Hogy működik ez? Mennyi időnek kell eltelnie?

A válaszokat előre is köszönöm

A második kérdésre: persze, igen.
Az elsőhöz meg speciális jogszabályokat kellene vizsgálni.

Felmondás közös megegyezéssel- ki mond fel kinek, és hogyan?

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem arra irányul, hogyha a munkáltató vezetője közli a munkavállaval, hogy nem kívánja tovább alkalmazni, különbőző úgymond mondva csinált indokokkal, (határozatlan idejű szerződés), majd megírja a felmondást, úgy mintha a munkavállaló adta volna be a munkaviszony megszüntetetésének kérelmét!!
Sajnos a munkavállaló aláírta, olvasatlanul (ilyenkor valószínű az ember nem is nézi szinte mit ír alá, mivel összeomlik kicsit a hir hallatán) két pl. készült, egy marad a munkaadónál, egyet kapott a munavállaló.

Számomra ez azért furcsa, hisz a szabály előírja, hogy miképp kell a felmondást alkalmazni, milyen nyomtatványon kell írni, és indokolni kell, akár a munkavállaló, akár a munkaadó mond fel.
Ebben az esetben csak egy sima dokumentum készült, mintha a munavállaló kérni a viszony megszüntetését közös megegyezéssel, ráadásul úgy hogy a dátum 2014.08.27. a munkaviszony megszüntetetése 2014.09.15-től "kéri a munkavállló". (holott ő nem kérte, neki mondtak fel lényegében)

A szabály az is taglalja, hogy a közös megegyezés mindkét fél akaratából adódik. Jelen esetben itt elméletileg nincs közös megegyezés, csak közlés- igazából az a zavaró számomra, hogy nem a munkavállaló mondott fel közös megegyezéssel.
Kérem szíves informálását, hogy ez az eljárás mennyire szabályos

elnézést a sok ismétlésért, nem tudom érthető e probléma

Válaszát várva

köszönettel
Koltai Ágnes

„milyen nyomtatványon kell írni, és indokolni kell, akár a munkavállaló, akár a munkaadó mond fel.”
Biztos vagy benne?

„itt elméletileg nincs közös megegyezés”
Tudod bizonyítani?

A "szabály" az indokolási kötelezettséggel kapcsolatban ímígyen szól:

2012. évi I. törvény
a munka törvénykönyvéről

67. § (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni.

És ezt írja az alaki kötöttségről:

22. § (1) A jognyilatkozatot - ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni.

„megírja a felmondást, úgy mintha a munkavállaló adta volna be a munkaviszony megszüntetetésének kérelmét!!”

Ezt vehetik akár nemes gesztusnak, mármint hogy segített a munkavállalónak, ne kelljen annyit fáradoznia.
Ez egy ügyes próbálkozás volt, és bejött, a munkavállaló aláírta.

Nekem is lenne kérédsem:

Határozott idejű szerződést kötöttem azaz kinevezés. Viszont elég érdekes a határozott idő meghatárosása:

XY helyettesítése, előre láthatóan x év x hó x napjáig. Ez azért nem tűnik túl határozottnak. Mi történik, ha elérkezik az időpont? Ha hamarabb lenne, mennyivel előtte kellene ezt velem közölni?

köszi a választ

Felmondás közös megegyezéssel- ki mond fel kinek, és hogyan?
Indkolások:

a törvény pontosan így szól:
66. §

(1) A munkáltató felmondását köteles megindokolni.
(9) A munkáltató a határozatlan tartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését nem köteles indokolni, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül.

67. § (1) A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyának felmondását nem köteles indokolni.
(2) A határozott idejű munkaviszonyának felmondását a munkavállaló köteles megindokolni. A felmondás indoka csak olyan ok lehet, amely számára a munkaviszony fenntartását lehetetlenné tenné vagy körülményeire tekintettel aránytalan sérelemmel járna.

Ennél az esetnél az eljárás etikátlan de nagyon véleményem szerint.
Ezért is vetettem fel a témát, és a szomorú az hogy önkormányzati cégnél történt.

• A Munka törvénykönyvét ismerjük, nem mi hivatkoztunk rá pontatlanul.
• Szomorú, de ez Magyarország 2014-ben. Ettől szomorúbb dolgok is történnek kishazánkban nem csak önkormányzatoknál, de államigazgatási szerveknél is.
• Ami etikátlan az nem biztos, hogy jogsértő.
• Én azért azt is szomorúnak tartom, hogy a polgárok jelentős része olvasatlanul bármit aláír, amit elé tesznek.

„a munkáltató vezetője közli a munkavállaval, hogy nem kívánja tovább alkalmazni, különbőző úgymond mondva csinált indokokkal, (határozatlan idejű szerződés), majd megírja a felmondást, úgy mintha a munkavállaló adta volna be a munkaviszony megszüntetetésének kérelmét!!
Sajnos a munkavállaló aláírta, olvasatlanul (ilyenkor valószínű az ember nem is nézi szinte mit ír alá, ”

Ha pedig egy nagykorú, cselekvőképes, felnőtt ember olvasatlanul bármit aláír vállalja annak következményeit és okuljon belőle. Legalább annyit, hogy a jövőben mindent, még az apró betűs részt is áttanulmányozza és ha bármelyik ponttal nem ért egyet visszaadja, illetve kéri javítani. Meg kell tanulni, hogy nem mindenki jóhiszemű és jogkövető, az emberek, de az intézmények egyrésze is igyekszik átverni, becsapni, megkárosítani másokat, ezért "légy résen!" :)

Üdvözlöm!

Szeretném a segítségüket, információt kérni a lenti kérdéseim kapcsán:

8 órás munkaviszonyban dolgozom, és mellette levelező tagozatos utolsó éves főiskolai hallgató vagyok. A cég mely alkalmaz a korábbi évben olyan döntést hozott meg, mely szerint június és december hónapokban senki nem vehet ki szabadságot a féléves pénzügyi zárások miatt. Mivel a felsőoktatásban a vizsga időszak nagyrészt ezen hónapokban zajlik korábbi félévben több tárgyból kiírt vizsga időpontot nem tudtam kihasználni, így további félévre lett szükségem hogy befejezhessem a tanulmányaimat. Tanulmányi szerződéssel nem rendelkezem.

A kérdéseim erre vonatkozólag a következők:

• Annak ellenére, hogy a vezetőség a fenti döntést meghozta a munkavállalónak van-e joga akár fizetés nélküli szabadság, akár fizetett szabadság keretein belül a vizsgára elmennie? Esetleg van-e erre vonatkozó bármi nemű szabályozás, érdekelne milyen jogokkal élhetek mint munkavállaló ilyen esetekben.
• Amennyire tudom korábbi években vizsgánként járt minden hallgatónak x nap fizetett szabadság amit a munkáltatónak kötelező volt kiadnia. Ez esetleg frissült-e, él-e még, amennyiben igen a pontos paramétereket kérem szíveskedjenek megírni.
• A szorgalmi időszakban óra látogatásra vonatkozóan van-e bármi szabály, vagy ezeket az időpontokat a hallgatónak a munkaadójával való megegyezés alapján kell-e megoldania?
• Diploma dolgozat írásra korábban ha jók az ismereteim 10 napot kellett munkaadónak biztosítania. Ez jelenleg még él-e, és ha igen mik a pontos keretei?
• Államvizsgára való felkészülésre, és magára a vizsgára van-e törvényben meghatározott nap melyet a munkavállaló akár fizetés nélküli szabadságban is kivehet?

Köszönöm válaszát előre is!

Elnezest kerek, ha ez mar korabban volt kerdes, nem lapoztam vissza.

Szabadsag kiszamolasaval van problemam. Lanyom egy multinal dolgozik, napi 11 oraban. A munkaado azt mondja, neki ez a napi munkaideje, ezert kevesebb szabadsagot ksp napra lebontva, mint amennyi a torveny szerint jarna. Gyakorlatilag felszorozzak a szabadsag napjait 8 oraval, majd elosztjak 11-el, es ezt tekintik a kiadhato szabadsagnak. Ez igy jogos??