Munkajogi kérdések.

Ha úgy teszed fel a kérdést, hogy kötelezhet-e a munkáltató jogszabálysértésre, akkor szerintem magad is rögtön tudod a választ.

Üdv, nem tudom, hogy jó helyen teszem fel a kérdésemet, amire nagyon fontos lenne tudni a választ. Közalkalmazotti jogviszonyban állok, 2008-tól autoimmunbeteg vagyok, de nem kértem a leszázalékolásomat. Két éve vagyok tünetmentes, de ez a betegség eléggé kiszámíthatatlan, ezért arra lennék kíváncsi, hogy a közalkalmazotti jogviszony mellett jogosult lennék-e a rokkantsági ellátásra, ha igényelném? Előre is köszönöm a választ!

Tisztelt Válaszadó!
A munkanap áthelyezéssel kapcsolatban lenne kérdésem. Le kell-e dolgoznom a december 7.-ei áthelyezett munkanapot, ha december közepéig van szerződésem és 24.én valójában már nem dolgoznék.

nem

Igen.

ajjajj, elnézést, de már miért kellene ledolgoznia azt a napot, amikor már munkaviszonya sem lesz, és nem kellene dolgoznia? Modjuk dec. 16-án megszűnik a munkaviszony, és vége. Ennyi erővel dec. 31 helyett is dolgoznia kellene 14-én?

Egyszerű. Mert munkanap. A munkanapon meg dolgozni kell.

Nemegészen, mert ha dolgozik 7-én, akkor dec. 24-ére jár egy nap fizetés, mivel a helyett dolgozik. Bérszámfejtésnél itt ki kell buknia 8 óra túlórának.

wers: ne bonyolítsd, a jogszabály nem úgy szól, hogy december 7-e munkanap azoknak, akik december 24-én is dolgoznának. December 7-ére jár fizetés (mert munkanap), december 24-ére meg nem (mert nem munkanap), nagy vonalakban persze, mert a munkaidőkeretben dolgozókra például más vonatkozik.

ez nem bonyolítás, ha az van a munkaszerződésben, hogy heti 40 óra, akkor dec.1-től 15-ig 80 órát kell dolgozni. Dec.7-tel a ledolgozott órák száma 88.

Munkaidőkeretben is kijön a plusz 8 óra a jelenléti ív alapján.

egyébként mai nap is munkanap, mégsem dolgozik mindenki

Az nem dolgozik ma (általános munkarendben), aki beteg vagy szabadságot vett ki. No, a december 7. munkanap, azon a héten, amikor december 7-e is van, nem heti negyven órát dolgoznak a dolgozók, hanem negyvennyolcat. Cserébe a december 23-ával kezdődő héten meg csak nyolcat.

Én is ezt mondom, tehát akkor jön ki a 40 órás munkahét decemberre, ha a jelenléti íven mindkét nap szerepel, a dec. 7 is és a dec. 24 is, ha nem, mert addigra megszűnik a munkaviszony van 8 óra túlóra

Ha én lennék a munkáltató, szabadnapot adnék neki, különben ki kell a napot fizetnie.

De a szabadnapra is jár munkabér, tehát ugyanott van.

A munkabér 80 órára vonatkozik az időszakban, ha 88-at dolgozott, az túlóra, tehát nem ugyanott van.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi kérdésben kérem a segítséget: Egy munkáltató 10 éves lejáratú életbiztosítást kötött a dolgozóira, amelyben a cég a szerződő, a munkavállalók pedig a biztosítottak és lejárati kedvezményezettek. Ezt a juttatást "fizetés emelésként" adja, amely minden hónapban a besorolási bérhez adva együtt számfejtve van. Az adók és járulékok viszont a besorolási bérből kerülnek levonásra, és emiatt kevesebb a kifizetett bér. A munkavállalók minden évben bevallják azt az szja bevallásban (amit gyakorlatilag nem kaptak meg). A 10 éves lejárat előtt közös megegyezéssel megszűnnek a munkaviszonyok és a szerződések díjmentesítésre kerülnek, azzal a szóbeli megállapodással, hogy a lejáratkor a biztosító a munkavállalóknak fizet. (hiszen lejárati kedvezményezettek). Ezt követően a lejárat előtt 3 hónappal a munkáltató eléri, hogy a részére fizessen a biztosító, ő viszont az összeget (ügyvédi felszólításra sem) nem hajlandó a volt dolgozói részére továbbutalni. A biztosító elzárkózik a segítségnyújtástól, a Pénzügyi Békéltető Testület előtt sem jártunk sikerrel.
Hol tudjuk érvényesíteni a követelésünket?
Követelhetjük-e a teljes visszavásárlási összeg kifizetését, vagy csak az adókat és járulékokat (és a kamatokat)?
Ha kifizetésre kerül az összeg, terheli-e a volt munkavállalókat bármilyen kötelezettség a volt munkáltató felé?
A segítséget előre is köszönöm!

Ha erről van szerződés a munkavállaló és a munkáltató között, akor vélhetően a munkáltatót érdemes perelni. Ha nincs, akkor esetleg a biztosítót.

De hogy a biztosítót érdemes-e, ahhoz már tényleg látni kellene az iratokat.

Köszönöm a válaszát!
Külön szerződés erről nincs, de a bérjegyzéken és a jövedelem igazoláson szerepelnek az összegek. A biztosító akként mérlegelte, hogy kinek fizeti ki az összeget, hogy kivel szemben veszítenék el a pert. Velük szemben szerintem esélytelen a dolog.

Üdv Mindenkinek!
Remélem, valaki tud nekem segíteni nekem a következő kérdésben. Kötelezhet rá a munkaadóm, hogy másik munkakörben dolgozzak alkalomszerűen, ha az nem fedi a munkaszerződésben vállalt pozíciót? Pl. értékesítő helyett recepciósként
Kérem, aki tud, minél előbb válaszoljon a kérdésre.
Előre is köszönöm!

Kedves Fórumozók!

A munkavállalók vétkes kötelezettségszegéséivel, jogkövetkezményeivel, fegyelmi eljárással kapcsolatban keresek szakirodalmat, folyóiratot....bármit. Segítségeket előre is köszönöm!
E-mail: judit.sz87@gmail.com

Helga33

A munkáltató jogosult a munkavállalót átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkakörben, munkahelyen vagy más munkáltatónál foglalkoztatni.

Az ilyen foglalkoztatás tartama naptári évenként összesen a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot vagy háromszázötvenkét órát nem haladhatja meg. Ezt arányosan kell alkalmazni, ha a munkaviszony évközben kezdődött, határozott időre vagy az általánostól eltérő teljes napi vagy részmunkaidőre jött létre. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás várható tartamáról a munkavállalót tájékoztatni kell.

Kérdésem a nyugdíjazás kezdő időpontjára vonatkozik.

Egy közalkalmazott 1952. április 10-én született. A rá irányadó nyugdíjkorhatár 62,5 év (62 év és 183 nap). Tehát 2014. október 10-én éri el a nyugdíjkorhatárt. A meglévő közalkalmazotti jogviszonya alapján 8 hónap felmentési idő illeti meg, ennek felére kötelező felmenteni a munkavégzés alól. Kérdésem az, hogy mikor kezdi meg a felmentési idejét, azaz, mikor kezdheti meg a nyugállományát:

1. A felmentési idő kezdete 8 hónappal a nyugdíjkorhatár előtt van, azaz 2014.február 10., dolgozik június 10-ig, majd 4 hónapra mentesül a munkavégzés alól és 2014. október 10-től, 62,5 éves korától nyugdíjas. Vagy

2. A felmentési idő kezdete 2014. október 10-én a nyugdíjkorhatár elérésekor van, dolgozik még 4 hónapig, tehát 2015. február 10-ig, majd 4 hónapra mentesül, és 2015. június 10-én kezdi meg a nyugdíjat. Ekkor azonban már több, mint 63 éves.

A 2. esetben nem sérülnek a munkavállaló jogai?

Szeretném megtudni, hogy köteles e csoportvezetőm a munkámmal kapcsolatos állítólagos panaszos email-eket megmutatni? Számomra bizonyíték lenne, hogy rosszul végeztem a munkám és így elfogadnám a rám kiszabott írásbeli figyelmeztetőt. Nehéz úgy eldönteni, hogy igaz e a panasz munkámra, ha azt én nem láttam és csak esetleg kamu az egész. Csoportvezetőmet kértem mutassa meg a leveleket, fotókat, de nem hajlandó rá. Válasza az volt belső levelezést nem adhat ki.
Gyanakszom.
Szerintem jogom van betekintést nyerni egy olyan levélbe ami a munkámról szól.

Írásban kérd a részteles indoklást, mit hibáztál, mi a kifogás a munkáddal. Indoklásként írd azt, hogy ezt azért kéred, hogy okulj belőle, szeretnéd későbbiekben elkerülni. Másolatban címezd a csoportvezetőd felettesének is.