Munkajogi kérdések.


nonolet # 2018.02.08. 11:37

szolasok

"írásbeli tájékoztatást kell adni."

Van még kérdés?

- -

Követeljétek.

HA nem ad, jöhet a >> jogi út!

ObudaFan # 2018.02.08. 11:30

Az Mt. szerint a munkáltató követelése fejében - ha nem előlegnyújtásból eredő követelés levonásáról van szó - a munkavállaló előzetes hozzájárulása szükséges. Ettől a munkaszerződésben sem lehet eltérni.

Jerika # 2018.02.08. 10:35

Kedves Sándor!

Ha nekem válaszolt(!).
A kérdés csak annyi, hogy mindenféle megegyezés, határozat, stb nélkül is levonhatja-e.
Köszönöm!

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.08. 10:33

Ez kicsit zavaros. Idézed a vonatkozó szabályt, aztán megkérdezed, van-e rá szabály.

Jerika # 2018.02.08. 10:31

Tisztelt Hozzáértők!

Az alábbi történetről szeretnék véleményt kérni:

2017 júliusában munkába álltam határozatlan idejű szerződéssel, 60 nap femondási idővel területi képviselőként. A szerződés egy külön kiegészítésében aláírtam, hogy gondatlan károkozás esetén a kárt a Mt alapján levonhatják a fizetésemből.
November hónapban parkolás közben csináltam 2 tenyérnyi horpadást az autón(semmilyen jegyzőkönyvel nem vettem át az autót, más is használta közben, kb 500.000 az értéke). Jeleztem a főnökömnek, de nem történt semmi.Decemberben lecserélték egy újra, elvitték innen 200 km-re.
Január elején felmondtam 60 nap felmondással. Pár nap múlva felmentettek a munkavégzés alól. Annyit mondtak, hogy a felmondási idő végéig állományban maradok.
Most kaptam meg a januári fizetést, illetve annak kb 60 %-át. Felhívtam a főnököt, hogy miért ennyi, erre elmondta, hogy kértek ajánlatot a javításra(ami márciusban fog megtörténni), ami 170.000 Ft, és ezt 2 részletben levonja a januári illetve a februári béremből.
Jól gondolom, hogy ez így nem korrekt?
Köszönöm előre is a segítséget!

szolasok # 2018.02.08. 10:21

Mi szabályozza az Mt-ben a havi bérjegyzék munkavállalónak történő átadásának módját és körülményeit? Kell-e adni bérjegyzéket ha nem kéri a munkavállaló?

A munkabérről havi szinten írásos elszámolást (bérjegyzéket) kell adni a munkavállalónak.

Az Mt-ben is olvasható:

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 155. §~a értelmében a munkavállaló részére járó munkabért - eltérő megállapodás hiányában - utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni.
(2) A kifizetett munkabér elszámolásáról a tárgyhónapot követő hónap tizedik napjáig írásbeli tájékoztatást kell adni.
(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja.

Kérdésem, amit nem találtam: szabályozza-e valami azt, ha a munkavállaló nem megy oda hónapról hónapra és nem kéri a bérjegyéket? És a munkáltató nem adja mondván hát nem is kérték?

Ugyanis. Hónapok óta nem kaptam (vagyis kaptunk mert más se kap) bérjegyzéket a munkahelyen.
Ha én bejelentem a céget a felügyeleti szervnél, akkor a munkáltató védekezhet-e azzal hogy hát kérem a dolgozó nem is kérte? Nem jött ide az irodára a bérszámfejtésre és nem kérte, hát nem adtunk neki? Kiállítottuk ugyan a bérjegyzéket de ki nem adtuk mert nem jöttek érte.

Védekezhet-e ezzel?

Ráadásul kis hely tizenpár fővel így még azzal se jöhet a munkáltató hogy ezren vannak és nem tud egyenként rohangálni az emberek után.

monoszkop # 2018.02.07. 13:32

gesztenye77 2018.02.07. 06:53

Üdvözlöm
Szeretném megkérdezni
Ha valaki betegállományban van, .....

a munkáltató kérhet e felülvizsgálatot hogy igaz e hogy beteg????
Előre is köszönöm!

Már megválaszolták, hogy igen, de egy kicsit részletesebben:

Tájékoztató a keresőképtelenség munkáltató által kezdeményezett felülvizsgálatáról

A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint a munkáltató jogosult a betegszabadság, illetőleg a táppénz igénybevétele alatt a munkavállaló keresőképtelenségének felülvizsgálatát kezdeményezni a járási hivatalnál.

A felülvizsgálati kérelmet a keresőképtelen állományban tartó szolgálat szerinti területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási (fővárosban a XIII. Kerületi) hivatalához kell benyújtani.

A felülvizsgálati kérelemnek tartalmaznia kell a keresőképtelen munkavállaló személyes adatait (TAJ, név, lakcím, születési dátum, anyja neve, lakcíme), a munkáltató adatait (munkáltató neve, címe, adószáma, aláírási jogkörrel rendelkező személy neve, adószáma), valamint telefonos és postai elérhetőségét.

A járási hivatal a kérelem kézhezvételét követően megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a felülvizsgálat elvégzésére és erről a munkáltatót értesíti.

Az 50/1996. (XII.27.) NM rendelet alapján a 102/1995. (VIII.25.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdése szerint kezdeményezett munkáltatói felülvizsgálat elvégzéséért a munkáltatónak eljárási díjat kell fizetni. A jogszabály 1. számú mellékletének IV. sora szerint a fizetendő díj munkavállalónként 15 800 Ft.

A felülvizsgálat elvégzéséért fizetendő díjat a járási hivatal által megjelölt bankszámlaszámra kell utalni.

A járási hivatalok elérhetőségei a www.kormanyhivatal.hu weboldalon találhatók meg.

Budapest, 2017. augusztus 22.

Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság
Egészségbiztosítási Főosztály

Forrás: https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/…alatarol.pdf

nonolet # 2018.02.07. 11:44

gesztenye77

ÉS... a munkáltató kérheti a táppénz jogalap kivizsgálását.
(azaz orvosi felülvizsgálatot, ha akar)

gesztenye77 # 2018.02.07. 06:39

Köszönöm

Immaculata # 2018.02.07. 06:23

El lehet bocsátani, de csak akkortól lép életbe, amikor a munkavállaló újból munkába áll.

A munkavállaló kötelezettsége tájékoztatni munkáltatóját betegségéről, annak időtartamáról.

gesztenye77 # 2018.02.07. 05:53

Üdvözlöm
Szeretném megkérdezni
Ha valaki betegállományban van, el lehet e bocsájtani?
Felhívhatja e a munkáltató a dolgozóját ugyan mikor megy már dolgozni?
Megkérdezheti e mia baja?
Kérhet e felülvizsgálatot hogy igaz e hogy beteg????
Előre is köszönöm!

trendi # 2018.02.06. 14:43

Még mindig nem írtam alá a módosított szerződést, ma küldték a bérlapokat, az alá nem írt szerződésen szereplő összeggel elszámolva. Utalni még nem utalták át, 10-éig kell. Továbbra sem kaptam semmiféle indoklást magyarázatot a pótlék csökkentésére (sem szóban sem írásban).
Tértivevényes levelet írtam, ebben kértem az indoklást.
Meddig várjak, vagy menjek munkaügyi felügyelőséghez azonnal, munkajogászhoz, munkaügyi bírósághoz????

Dorka18 # 2018.02.05. 11:48

Az előző kérdésemhez hasonló körben szeretném kérdezni, hogy civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egysége vezetője rendelkezhet-e képviseleti joggal, a vezető feladatát munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében láthatja-e el, munkáltatói jogot gyakorolhat-e? A szakértő válaszokat ismét köszönöm szépen!

Dorka18 # 2018.02.02. 17:08

Nagyon köszönöm a válaszokat!

Rexor # 2018.02.02. 12:41

Elnézést, így már világos.

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.02. 12:24

Rexor, nem figyelsz. Drbjozsef megjegyzésére reagáltam, miszerint saját maguk felett nem.

nonolet # 2018.02.02. 12:14

Pont ezt írta (szerintem), hogy megbízottként, nem alkalmazott.

Ergo saját magával szemben nem értelmezhető a munkáltatói joga sem... és szüksége sincs rá.
Azaz drbjozsef felvetése hibás feltevésen alapult.

Rexor # 2018.02.02. 11:53

Kbs: hol van az Mt-ben, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlójának a munkáltatóval munkaviszonyban kell állnia?

Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.02. 11:41

Megbízottra nemigen értelmezhető a munkáltatói jog.

drbjozsef # 2018.02.02. 11:39

Legfeljebb saját maguk felett nem gondolom.

Rexor # 2018.02.02. 10:44

Nem látom az összefüggést. Igen, gyakorolhatnak.

Dorka18 # 2018.02.02. 08:14

Kft. ügyvezetői, akik megbízási jogviszonyban látják el ezen feladatukat, gyakorolhatnak munkáltatói jogot?

trendi # 2018.02.01. 18:54

Köszönöm!
Szeretném megkérdezni, hogy valami ilyesmire gondol a pótlék csökkentésével kapcsolatban:

  1. munkaidő csökkentés ?
  2. A fentiektől eltérően, ha az adott juttatás a munkáltató egyoldalú intézkedésén alapszik (pl. belső szabályzaton, utasításon, egyedi döntésen), úgy azt önállóan jogosult módosítani. Tekintettel kell azonban lennie arra, hogy a törvény szerint munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása a munkavállaló terhére csak akkor módosítható vagy mondható fel azonnali hatállyal, ha a munkáltató körülményeiben a közlést követően olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna (pl. a gazdálkodási eredmények messze elmaradtak a tervezett szinttől). Ilyen lényeges változás hiányában, megfelelő indok nélkül az egyoldalúan megállapított juttatás nem csökkenthető, vagy vonható el.
Kovács_Béla_Sándor # 2018.02.01. 18:11

Munkaszerződést nem lehet egyoldalúan módosítani. Amivel nem mondtam, hogy ezen pótlék összegének a csökkentése csak a munkaszerződés módosításával lehetséges.

trendi # 2018.02.01. 18:07

Folyt.

tehát a vezetői pótlék átváltozott simán pótlékra.