Munkajogi kérdések.

Na, ha bújod az MT-t akkor mit találtál benne? Jár az az 5 nap pótszabi, vagy nem?

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Új Mt. Kommentár
Kommentár az Mt. 119. §-ához:

A fiatal munkavállalót - azaz, aki a 18. életévét nem töltötte be [Mt. 294. § (1) bek. a) pont] - 5 munkanap pótszabadság illeti meg, amelyre utoljára abban az évben jogosult, amelyben a 18. életévét betölti. A pótszabadságot nem kell arányosítani a munkavállaló éven belüli születési időpontjához; azaz, ha a munkavállaló 2013. december 31-én tölti be a 18. életévét, akkor a 2013. évre neki 5 nap pótszabadság jár ezen a jogcímen. A pótszabadság a munkavállalót - a munkában töltött idővel arányosan - akkor is megilleti, ha a munkaviszonya az adott naptári évben, de a 18. életévének betöltését követően keletkezett. Ez a pótszabadság megilleti a cselekvőképtelen munkavállalót is [Mt. 212. § (4) bek.].

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavégzés jellegére tekintettel annak, aki

1. a föld alatt állandó jelleggel, illetve
2. az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát

dolgozik.

Cikk, munkaügyi levelek:

http://munkaugyilevelek.hu/…ogmagyarazo/

Kinek jár a föld alatti munkavégzésért pótszabadság?

A 2régi" Munka Törvénykönyve 132. §-ának (4) bekezdése szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

Első gondolatra egyértelműnek tűnik a föld alatti munkavégzés fogalmának meghatározása, azonban a lehetséges esetek végiggondolásával már értelmezési probléma előtt is állhatunk: mennyire kell a föld szintje alatt dolgoznia valakinek ahhoz, hogy évenként öt munkanappal tovább lehessen szabadságon kollégáinál?!

A föld alatti munkavégzés címén járó pótszabadság intézményét a korábbi Munka Törvénykönyve, illetve végrehajtási rendelete már tartalmazta [az 1967. évi II. törvény és a 48/1979. (XII. 11.) Mt. rendelet].

A végrehajtási jogszabály szerint a bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, termelő és kiszolgáló munkavállalókat (pl. vájár, segédvájár, csapatcsillés, aknász, lőmester) öt, illetve két munkanap pótszabadság illette meg.

E szabály ugyanakkor a villamosenergia-ipar teherelosztójában és karsztkútjaiban föld alatti munkán foglalkoztatott dolgozóknak két, illetve tíz évet meghaladó munka esetén öt munkanap pótszabadságot írt elő.

Az új Mt. (az 1992. évi XXII. törvény) ezt a rendelkezést átvette azzal az eltéréssel, hogy a föld alatti munkavégzés esetén a gazdasági célt (bányászat) már nem jelölte meg. A pótszabadság mértékének megállapítását pedig a kollektív szerződésre, illetve a munkaszerződésre bízta.

A törvény 1997-es módosítása csupán annyiban jelentett változást, hogy a kollektív szerződés helyett a törvény maga határozta meg a pótszabadság mértékét (1997. évi LI. törvény).

A jogalkotó az új Mt. hatálybalépésekor már nem tett különbséget a föld alatti munkavégzés jellege között. A törvényhez fűzött indoklás szerint ezt a pótszabadságot egészségügyi megfontolásból biztosítja a jogszabály.

Ezek az indokok lehetnek azok az egészségkárosító kockázatok és veszélyek, amelyek a mélységhez, a zárt jellegű munkavégzéshez, a külső hőmérséklettől eltérő átlaghőmérséklet között végzett, bizonyos fokú nedvesség jelenlétében, állandó mesterséges fényviszonyok és szellőztetés mellett folytatott folyamatos munkavégzéshez kötődhetnek.

Ha más kapcsolódó jogterületet segítségül hívunk, akkor sem kapunk egyértelmű eligazítást a föld alatti munka fogalmának értelmezéséhez.

A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke ugyan a föld alatt végzett munka keretében kifejezetten a bányákban, bányatérségekben végzett munkaköröket nevesíti, ez azonban csak érintőlegesen vonatkoztatható a pótszabadság indokaira [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete].

A bányászatról szóló törvény szerint a föld alatti tárolótérségek szakhatósági felügyeletét a bányafelügyelet látja el, tehát az ilyen föld alatti térségek létesítésére, használatbavételre és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban közreműködik [1993. évi XLVIII. törvény 46. § (1) bekezdés]. A törvény alkalmazásában föld alatti tárolótérségnek minősülnek a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított térségek, amelyek felett természetes kőzetréteg található, ha ez nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. Ez a fogalommeghatározás sem ad tehát egyértelmű eligazítást.

A föld alatti munka kiterjesztő értelmezése

A jogalkotó nem adja meg a föld alatti munkavégzés fogalmát, eltekintett a gazdasági ágazat, illetve egy bizonyos szakma megjelölésétől, mindez pedig kellő alappal szolgálhat a föld alatti munkavégzés kiterjesztő értelmezéséhez. Mindenesetre található két szempont, amely a jogalkotót a föld alatti munkavégzés fogalmának meghatározására késztetheti a jogbizonytalanság kiküszöbölése érdekében.

Egyrészt azok az egészségügyi megfontolások, amelyek megalapozzák a pótszabadságra való jogosultságot.

Másrészt, a pótszabadság e jogcímének megállapítása óta színesedtek a föld alatti munkavégzés lehetőségei is, hiszen ideérthető a különböző célú, föld alatt kiépített üzemekben (pl. sörerjesztés, gombatermesztés) végzett tevékenység, vagy a mélygarázsban foglalkoztatott őrök, garázsmesterek munkája, illetve a metrókocsi vezetése is.

2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

119. § (1) A fiatal munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
(2) A föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.

Új Mt. Kommentár
Kommentár az Mt. 119. §-ához:

Évenként 5 munkanap pótszabadság jár a munkavégzés jellegére tekintettel annak, aki
a.a föld alatt állandó jelleggel, illetve
b.az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát

dolgozik.

Cikk, munkaügyi levelek:

http://munkaugyilevelek.hu/…ogmagyarazo/

Kinek jár a föld alatti munkavégzésért pótszabadság?

A "régi" Munka Törvénykönyve 132. §-ának (4) bekezdése szerint a föld alatt állandó jelleggel dolgozó munkavállalót évenként 5 munkanap pótszabadság illeti meg.

Első gondolatra egyértelműnek tűnik a föld alatti munkavégzés fogalmának meghatározása, azonban a lehetséges esetek végiggondolásával már értelmezési probléma előtt is állhatunk: mennyire kell a föld szintje alatt dolgoznia valakinek ahhoz, hogy évenként öt munkanappal tovább lehessen szabadságon kollégáinál?!

A föld alatti munkavégzés címén járó pótszabadság intézményét a korábbi Munka Törvénykönyve, illetve végrehajtási rendelete már tartalmazta [az 1967. évi II. törvény és a 48/1979. (XII. 11.) Mt. rendelet].

A végrehajtási jogszabály szerint a bányászatban a föld alatt állandó jelleggel dolgozó, termelő és kiszolgáló munkavállalókat (pl. vájár, segédvájár, csapatcsillés, aknász, lőmester) öt, illetve két munkanap pótszabadság illette meg.

E szabály ugyanakkor a villamosenergia-ipar teherelosztójában és karsztkútjaiban föld alatti munkán foglalkoztatott dolgozóknak két, illetve tíz évet meghaladó munka esetén öt munkanap pótszabadságot írt elő.

Az új Mt. (az 1992. évi XXII. törvény) ezt a rendelkezést átvette azzal az eltéréssel, hogy a föld alatti munkavégzés esetén a gazdasági célt (bányászat) már nem jelölte meg. A pótszabadság mértékének megállapítását pedig a kollektív szerződésre, illetve a munkaszerződésre bízta.

A törvény 1997-es módosítása csupán annyiban jelentett változást, hogy a kollektív szerződés helyett a törvény maga határozta meg a pótszabadság mértékét (1997. évi LI. törvény).

A jogalkotó az új Mt. hatálybalépésekor már nem tett különbséget a föld alatti munkavégzés jellege között. A törvényhez fűzött indoklás szerint ezt a pótszabadságot egészségügyi megfontolásból biztosítja a jogszabály.

Ezek az indokok lehetnek azok az egészségkárosító kockázatok és veszélyek, amelyek a mélységhez, a zárt jellegű munkavégzéshez, a külső hőmérséklettől eltérő átlaghőmérséklet között végzett, bizonyos fokú nedvesség jelenlétében, állandó mesterséges fényviszonyok és szellőztetés mellett folytatott folyamatos munkavégzéshez kötődhetnek.

Ha más kapcsolódó jogterületet segítségül hívunk, akkor sem kapunk egyértelmű eligazítást a föld alatti munka fogalmának értelmezéséhez.

A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzéke ugyan a föld alatt végzett munka keretében kifejezetten a bányákban, bányatérségekben végzett munkaköröket nevesíti, ez azonban csak érintőlegesen vonatkoztatható a pótszabadság indokaira [168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 1. sz. melléklete].

A bányászatról szóló törvény szerint a föld alatti tárolótérségek szakhatósági felügyeletét a bányafelügyelet látja el, tehát az ilyen föld alatti térségek létesítésére, használatbavételre és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban közreműködik [1993. évi XLVIII. törvény 46. § (1) bekezdés]. A törvény alkalmazásában föld alatti tárolótérségnek minősülnek a háromszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított térségek, amelyek felett természetes kőzetréteg található, ha ez nem szerves része a földfelszín feletti építménynek. Ez a fogalommeghatározás sem ad tehát egyértelmű eligazítást.

A föld alatti munka kiterjesztő értelmezése

A jogalkotó nem adja meg a föld alatti munkavégzés fogalmát, eltekintett a gazdasági ágazat, illetve egy bizonyos szakma megjelölésétől, mindez pedig kellő alappal szolgálhat a föld alatti munkavégzés kiterjesztő értelmezéséhez. Mindenesetre található két szempont, amely a jogalkotót a föld alatti munkavégzés fogalmának meghatározására késztetheti a jogbizonytalanság kiküszöbölése érdekében.

Egyrészt azok az egészségügyi megfontolások, amelyek megalapozzák a pótszabadságra való jogosultságot.

Másrészt, a pótszabadság e jogcímének megállapítása óta színesedtek a föld alatti munkavégzés lehetőségei is, hiszen ideérthető a különböző célú, föld alatt kiépített üzemekben (pl. sörerjesztés, gombatermesztés) végzett tevékenység, vagy a mélygarázsban foglalkoztatott őrök, garázsmesterek munkája, illetve a metrókocsi vezetése is.

http://munkaugyilevelek.hu/…ogmagyarazo/

Az idézett kommentár - hogy finoman fogalmazzak - elvetette a sulykot.

Tisztelt Szakértő!
Jelen munkaadómhoz 2019-ig köt tanulmányi szerződés.Érdeklődni szeretnék,hogy felmondásom esetén milyen lehetőségeim vannak a fennmaradó összeg ki nem fizetésére. Az elmúlt 3 évben finanszíroztak 2 tanfolyamot és ígértek vele fizetés emelést és munkakör módosítást. Jelen pillanatban még mindig a betanított munkás fizetésemet kapom amit keveslek 2 OKJ-s szakma letétele után. Az ígért emelést nem kaptam meg és maximálisan kihasználják a 2 szakmát amit szereztem. A szerződésem tartalmaz egy kitételt,miszerint felmondhatom,ha körülményeimben a szerződéskötést követően olyan lényeges változás következik be,amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Van bármi esélyem úgy távozni,hogy ne kelljen fizetnem?
Köszönettel

A szerződéseket be kell tartani!!!

A munkaadónak is...

Tehát kérd tőle a szerződés szerinti fizetés emelésed! Visszamenőleg is tanfolyami okleveled leadási dátumától.

• *-

Neked is...

Ha felmondasz a szerződéses idő vége előtt,
akkor
szerződésedben foglalt módon kell eljárni.

-

A szóval a szerződésed ismerete nélkül nem lehet okosat mondani. Olvasd el és értelmezd.

Az fog történi amit aláírtál! a szerződésben.

...és azt követelheted, amit a munkaadó aláírt a szerződésben.

olyan lényeges változás következik be,amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné

Olyan lényeges változás igen kevés van egy ember életében...
Tipikusan katasztrófa jellegű dolgok azok, na akard.

Szóval, erre ne alapozz reményeket.

Üdv !

Az lenne a kérdésem hogy a ki nem adott szabadságokat és a piros betűs ünnepnapokat ki-e lehet fizettetni visszamenőleg
A munkáltató persze sennit nem szeretne fizetni.
Mit tehetek ?

Köszönöm a választ .

Ingyen munka nincs!

Szóval, ki kell fizetni, ha kéred.

Azonban tudnod kell bizonyítani a munkában töltött idődet.
(pontosan vezetett jelenléti ívvel pl.)

üdv !

Köszi a választ, nekem-nekünk nem kellett semmilyen jelenlétit vezetni - aláírni ,talán fotókkal tudjuk bizonyítani mert minden munkánál fotózni kell.
Esetleg tanúkkal, vagy a főnökömmel lefolytatott beszélgetés hangrögzítése.
Tudtommal abban az esetben felhasználható ha nincs más lehetőség a bizonyításra.
Na meg az a probléma ha kérjük tőle az elmaradt szabadság (szerinte csak 6 nap jár évente )
kifizetését, az a válsz : ha nem tetszik mehettek !
Ezt hogy teheti?
Szeretném-nénk ezt a munkahelyet elfelejteni egy életre mert mindig csak ígéretet kapunk, de nem szeretném ha csak úgy megúszná a dolgot mert a köv. munkavállalóval is ezt foglya tenni.

Szóval akkor kénem kell tőle az összes elmaradt szabadság + ünnepnapok kifizetését ?

Nemleges válasz esetén hová tudok fordulni segitség ért ?

Köszi !

„Szóval, ki kell fizetni, ha kéred.”
Ekkora sületlenséget!!!!! Szabadságot kifizetni? Hivatalosan? Jogszerűen? Hol élsz? A fizetett szabadság a munkavállaló pihenésére szolgál, amit a munkáltatónak ki kell adnia. A szabadság nem kifizethető, de a fizetett szabadság napjaira fizetnie kell a törvényben meghatározott összeget. Természetesen azokon a napokon nem kell munkát végezni. (csak, mert ez mintha nem lenne egyértelmű)

„nekem-nekünk nem kellett semmilyen jelenlétit vezetni ”
Tájékoztasd a munkáltatódat, hogy ha önként vezeti, mert ha erről egy munkaügyi ellenőrzés során értesül, az nagyon sokba fog neki kerülni.

Utólag már csak kifizetni tudja... a ki nem adott szabadságot.

hogy „jobb,” ha önként vezeti
bocs, de kimaradt, vagy ellopták útközben a "jobb"-ot

„Utólag már csak kifizetni tudja... a ki nem adott szabadságot.”
Nem, csak a munkaviszony megszűnésekor.

Sziasztok,

Nem tudom, hogy ebben tudnátok-e segíteni (amennyiben nem, esetleg olyan weboldalt mondani, hol megtalálom a 100%ig biztos választ).

A kérdés:

Munkahelyemen éves munkaidőkeret van 2017.01.01-től. A vezetőség úgy döntött, hogy a leterheltség miatt a keretet lezárja most augusztus végén és egy újat indít szeptember 1től. Vannak olyan munkatársak, akiknek a balansza az időszak végére negatív marad és van, akinek pozitív. A munkáltató a pozitív egyenleget kifizeti természetesen az időszak végén, ugyanakkor a negatív egyenleget tovább kívánja vinni. Ez tudtommal tövényileg nem szabályos. Vagy tévednék? Esetleg van bármiféle kivétel/mód rá, hogy ezt a munkáltató törvényesen megtegye?

Előre is köszönöm a válaszokat/segítséget.

Szerintem elég korrekt a munkáltató, mert a pozitívat sem kellene kifizetnie, tovább is vihetné. Legalábbis azzal, amit leírtál, nincs gond. Vagy jobb lenne, ha a mínuszt levonná a következő munkabérből, és nem engedné a ledolgozást?

Hmmm... legjobb tudomásom szerint a pozitív balansszal el kell számolnia mindenképpen, ez fel sem merült, mint kérdés (márcsak alapvető logikával azért is, mert amennyiben nem kellene elszámolnia a pozitív balansszal, akkor a cégek 99+%a szimplán éves munkaidőkeretben ledolgoztatna 400órát a 8órás havi bérért). Vagy tudnád linkelni/idézni azt a törvényi részt, ahol le van írva, hogy munkaidőkeret esetén nincs pozitív végső balansz kifizetés?

Köszönöm szépen.

Bocsánat, nem találtam szerkesztés gombot (nem tudom egyáltalán van-e ezen a fórumon).
Most vettem észre, hogy "tovább is vihetné".
Nem vagyok biztos benne, régen olvastam, elég körülménesen is van leírva, ezért fordultam kérdéssel a negatívval kapcsolatban. (de mintha a pihenőnapokat/szabadságokat vihetné át, de azt is csak bizonyos ideig, talán a következő balansz vége a végső határidő, de tényleg nem vagyok biztos benne).
Mindenesetre valóban érdekelne az idevonatkozó törvényi rész, amely lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy negatív balanszt átterheljen (egyébként legjobb tudomásom szerint a munkáltatónak azért jó a munkaidőkeret, mert ide-oda tudja rángatni az embereit, akár egy héten 8órányi akár 80órányi munka van. A rizikófaktor pedig pont abból adódik, hogyha rossz az ütemezése, akkor bukhat órákat, mert fixen havonta napi 8órás munkát fizet, és ha rosszul ütemez és/vagy nem jön meg a várt leterhelés, akkor azt nem róhatja fel a munkavállalónak, ergó nem terhelheti rá a negatív egyenleget semmilyen formában)

Hamis bérpapír kiadása minek minősül? Szabálysértés bűncselekmény okirathamisítás vagy egyéb?

Minek minősül ez a cselekmény a munkáltató részéről?
Kiadja a havi fizetésről a bérpapírt rajta helyesen szerepel a szerződés szerinti btto bér, ott vannak a levonások tb szja stb majd ebből helyesen kiszámolja a nettó bért és odaírja nettó bér X ft dátum utalva adott bankszámlára. Pecsét aláírás.
Ezt így kiadja a munkáltató.

De nem annyit utal el hanem kevesebbet, és ez napnál világosabban látszik a bankszámlakivonaton.
Nincs mit részletezni nincs mit magyarázni különösebben ott a bérpapír aláírva pecsét dátum X ft-ról és ott az utalás JÓVAL kevesebbről.

Ez minek minősül?
Szabálysértés bűncselekmény okirathamisítás vagy egyéb?

laller,

ha a papíron minden rendben van, akkor ott nincs gond.

Ha nem fizeti ki a teljes munkabért a valóságban, akkor az az Mt megsértése, polgárjogi igény, pert indíthatsz az elmaradt járandóságod miatt az illetékes munkaügyi bíróságon. (Esetleg előtte fizetési meghagyást indíthatsz, ha ellentmond, megintcsak per lesz belőle)

Joga van még a Munakügyi Hatóságnak is vizsgálódni, ott tehetsz bejelentést, ők felszólíthatják, majd bírságolhatnak, ha a munkáltató megszegi a munkabér kifizetésére vonatkozó szabályokat.

Üdv !

Látom rossz helyen próbálok segítséget kérni. :(
Nincs valami szervezet ahol megtehetem a bejelentést-feljelentést ?
4 éve károsítja a munkavállalót,és az államot.
Ez nekem magas.

Na köszi a nagy semmit.

Laller21

"ott a bérpapír aláírva pecsét dátum X ft-ról és ott az utalás JÓVAL kevesebbről.
Ez minek minősül?
Szabálysértés bűncselekmény okirathamisítás vagy egyéb?"

Tartozásnak.

Fel kell szólítani a különbség megfizetésére.

HA nem teszi, el kell indulni a behajtás útján...
(elsőre fizetési meghagyás)

dzsozi79

AMÍG NEM dokumentálod a dolgokat addig mit akarsz?!
(jelenléti ív, stb.)

Amíg önként maradsz és melózol egy ilyen helyen addig mit akarsz?

Sziasztok!

Szakavatott jogásznak tenném fel a következő kérdéseimet.

Jelenleg havi megbízásos szerződéssel dolgozom. 29 éves vagyok. Tehát minden hónapban az adott hónapra írok alá egy határozott szerződést. Amennyiben fél év után munkahelyet szeretnék váltani, a szabadnapjaimat átvihetem a következő helyre?

Mennyi szabadnap jár? Azokat felhasználhatom akkor is, ha a következő munkahelyen próbaidőm van? Ha felhasználhatom a szabadnapokat, akkor melyik állásom fizetését határozzák meg azokra a napokra?

Köszönettel,
Amellie