Munkajogi kérdések.

Istvanm,

Nem. Munka törvénykönyve 229§., ez vonatkozik a tanulmányi szerződésekre, és kifejezetten benne van, hogy nem köthető, ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót a tanfolyam elvégzésére. Csak abban lehet kikötni olyat, hogy a tanulmányokért cserébe támogatást kap a dolgozó, és itt lehet kikötni - maximum 5 évre -, hogy nem mondhat fel a dolgozó, ha mégis, akkor visszakövetelhető a tanulmányi támogatás. Ha pedig ilyen nem köttetett, és a munkavégzéshez szükséges a tanfolyam, akkor az után akkor sem követelhető vissza a tanfolyam költsége, ha az után hamar megszűnik a munkaviszony. Szerintem az ilyen kikötés a szerződésedben semmis. De fontos, hogy ezekre a tanfolyamokra valóban a munkáltató küldött.

Üdvözlök mindenkit!

Felmondtam a munkahelyemen, viszont az áll a szerződésemben, hogy a munkáltató visszafizettetheti minden költségét azoknak a tanfolyamoknak, amiken részt vettem. Kérdésem az lenne, hogy abban az esetben is jogos-e a követelése, ha ezekre a munkavégzésemhez szükséges tanfolyamokra a munkáltató küldött, és nem általam szabadon választott tanfolyamokról van szó.
Továbbá valóban minden költséget visszakövetelhet-e (szállás amit nem én választottam, napidíj, utazási költség, és a tanfolyam díja)?

A segítségüket előre is köszönöm!

"egy évben 7 nappal ő rendelkezik, de legalább 15 nappal korábban be kell jelentenie, mikorra kéri."

Ha van még ki nem vett 1-7 napja az időarányosból...

De még ekkor is belehet rendelni a kellő indokkal :-(

Sombokor

"a munkaviszony megszűnésekor" !!!!!

Azaz az utolsó munkanap végén/végéig....

Hisz a munkaviszony AKKOR szűnik meg.
Nem ám a felmondás napján.

A rendes szabályok szerint: egy évben 7 nappal ő rendelkezik, de legalább 15 nappal korábban be kell jelentenie, mikorra kéri.

Kovács_Béla_Sándor

Köszönöm.

Még egy kérdés akkor: munkavállalói rendes felmondásnál a munkavállaló ragaszkodhat ahhoz, hogy a fennmaradó szabadságát kiadják? Vagy ha a munkáltató úgy dönt, hogy inkább megváltja, akkor nincs mit tenni?

nonolet

Mivel a mondat múlt időben említi a kiadást, ezért számomra magyarul azt jelenti, hogy arra az esetre vonatkozik, ha a felmondás időpontjáig nem adta ki. Ha arra vonatkozna, hogy a felmondás ideje alatt se adja ki (pedig kiadhatná), akkor szerintem jelen időben kellene lennie. Valahogy így: A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adja ki, azt meg kell váltani.
A törvényben lévő mondat az én olvasatomban azt jelenti, hogy ha a felmondásig nem volt kiadva a szabadság, utána már nem is adható ki. Nem volt logikus, de nekem ezt jelenti az a magyar mondat.
De ketten is azt mondjátok, hogy nem így van, úgyhogy elhiszem.

Sombokor

Dehogy érted jól...

Pedig magyarul van ez rész, hogy:
"HA!!! az arányos szabadságot nem adta ki"

Miért ne adhatná ki a 30 nap alatt?!
Nem tiltja semmi, döntés kérdése.

Persze dönthet úgy, hogy nem adja ki, hanem inkább kifizeti.
Mert kell a melós munkája neki a 30 nap alatt is.

Nem azt jelenti.

Sziasztok!

A munka törvénykönyve szerint: "125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani."

Jól értem, ez azt jelenti, hogy munkavállalói rendes felmondáskor a munkavállaló már nem kaphatja meg az időarányos szabadsága még ki nem vett részét a 30 napos felmondási idő alatt? Kötelező megváltás és a 30 nap munkanapjait mindenképp munkában kell tölteni, ha a munkaadó nem ment fel a munkavégzés alól?

Nők kedvezményes nyugdíja
https://www.nyugdijguru.hu/…yes-nyugdija

T.Ügyvéd Úr.
Szeretném megkérdezni,hogy a nők 40.éves programja szerint leszek az idei évben nyugdíjas. A munkáltatóm szeretné,ha tovább dolgoznák. Ezt milyen feltételek mellett tudom nyugdíjasként bevállalni?Nyugdíjat és fizetést kaphatok-e egyszerre?
Státuszom köztisztviselő
Köszönöm a válaszukat!

Kedves nonolet!

Diplomás embereknél feltételeztem, hogy hosszabb szövegeket is tudnak értelmezni, tudnak köszönni és felismerik, hogy azok a mondatok a kérdések, amelyek végén "?" áll. Persze voltak köztük költői kérdések is, tehát ezekre az "elmélkedés", mint vád jogos.

A "szófósás" (amit valamiért a moderátor nem vett észre a hozzászólásodban) pedig azért kellett, hogy minden előzményt leírjak, nehogy valaki utána azt mondja, hogy ez így kevés infó.

Rendben, egyszerűbb emberek kedvéért egyszerűsítek. (Bár így árnyaltabb a kép, mint az "elmélkedésemben".)

1. kérdés kör: Cégen belül tényleg nem tudhatja 2 ember egymás fizuját? Fenyegetőzhet a munkáltató, ha a munkaszerződésben csak pár sablonos sor (vastagon direkt kiemeltem az "elmélkedésemben") vonatkozik a titoktartásra? (semmi konkrétumot nem fogalmaz meg ezzel kapcsolatban)
2. kérdés kör: Meddig tart a titoktartási? (Ha nincs külön kikötve) Míg ott dolgozik, 2 év, 5 év?

Remélem sikerült számodra is leegyszerűsítenem a lényeget és ezek után érdemi hozzászólásod is lesz, nem csak trollkodás!

További szép napot kívánok!

Kedves fórumtagok!

A következő problémakörrel kapcsolatban vagyok kíváncsi a véleményetekre, érveitekre:

Fiatal és tapasztalatlan rokonom pár hete került új munkahelyre. Mivel elég nagy a fluktuáció náluk, rajta kívül is sok az új kolléga. Az egyik régebbi ott dolgozó megkérdezte az újabbat, hogy mostanában milyen bérrel veszik fel az embereket? Ezt viszont hallotta az egyik spicli, és bepanaszolta a vezetőnek, aki jól meg is fenyítette őket, hogy a szerződésükben benne van a titoktartási. Természetesen jó szokás szerint minden újonc beparázott.

Azért valljuk be, hogy elég életszerű helyzet, ha az ember felesége / férje tudja mennyit keres a párja. A rokon általában nem céghez köthető személy, tehát nagyobb "veszélyforrás", mintha cégen belül mozogna ez az infó. Ha házon belül marad, akkor még a cégtől sem szivárgott ki.

Egyértelműen rögzíti a törvény, hogy „a munkavállaló köteles a munkája során tudomására jutott üzleti titkot megőrizni, sőt ezen felül sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat”.

Mondja már meg valaki, hogy a fenti ártatlan (ráadásul házon belüli) infócsere, milyen hátrányos következménnyel járhatna 1 cégvezető életében??? Azt aláírom, hogy vannak infók, adatok, tárgyak, amelyek még házon belül sem cserélődhetnének, de szerintem a fenti pont nem az a kaliber. Az előző mondatomban olyasmikre gondolok (amelyek sajnos sok helyen még mindig előfordulnak), hogy "Add már kölcsön a belépő kártyádat, kimennék kajálni!", „Mi a jelszavad a gépedhez?”, „Hadd nézzek már bele abba a doksiba?”, „Futtathatok egy magán jellegű lekérdezést?” stb.

Egy rendesen megírt titoktartási rendelkezésnek általában két fő alkotóeleme szokott lenni: Mit védünk? Mennyi ideig védjük? Szomorú, de a munkáltatók kevés hangsúlyt helyeznek arra, hogy a védendő adatok körét pontosan meghatározzák. Véleményem szerint a titoktartási / versenykorlátozási feltételeket nagyon részletesen és alaposan kell megfogalmazni. Elvégre a munkáltató csak annyit kérhet számon a későbbiekben, amennyire vonatkozóan tájékoztatást adott.

A rokonom munkaszerződésébe beleolvastam. A titoktartással kapcsolatban csak ennyit tartalmaz:

• a munkavállaló köteles a szolgálati és hivatali titkot megtartani
• a munkáltató üzletére vonatkozó infókat kizárólag a munkáltató javára hasznosítja
• az üzleti partnerek hivatali titkát is köteles megtartani a munkavállaló
• a felek kijelentik, hogy a szerződés tartalmát bizalmas információként kezelik

Véleményem szerint ilyen hanyagul összerakott munkaszerződés után hasonló fenyegetések belengetése nem korrekt a munkáltató részéről! Tulajdonképpen szinte alig konkretizált valamit benne.

A másik kérdésem, hogy ha csak ennyi van a munkaszerződésében, mint amit fentre leírtam, akkor a titoktartási igény csak addig élhet, amíg ott dolgozik? (Utána olvastam, de ahány site, annyi félét írnak. Van ahol azt írják, hogy amíg ott dolgozik az illető, addig tarthat. Máshol 2 évet írnak, megint máshol 5-öt. A közös csak az volt, amikor a versenytilalmi megállapodásra tértek ki. De az meg a gyakorlatban inkább vezetőkre jellemző. Józan logika szerint, ha a munkáltató nem konkretizál semmit, nem szab meg éveket a szerződésben, akkor addig kellene élnie, amíg ott dolgozik az illető. Utána pedig "kikotyoghat" apróságokat. Szerintem az meg evidens, hogy utólag nem vág valaki a munkáltatója alá olyan dolgokkal, amivel jelentős érdeksérelmet okoz. Helytálló ez a gondolatmenet, vagy azért ez nem ilyen egyszerű?)

Üdv,
János

"az új főnökről, kizárólag szóban közölték az új felállást."

Az elég is... ha bizonyítható a közlés.

- -

Ne keverd össze

• munkáltatói jogokat gyakorló (ez van a szerződésben)
• a munkahelyi vezető
• a munkautasításokat adó

személyeket.

Ezek lehetnek azonosak és akár mind más-más.

A munkahelyi vezető mondhatja a munkavégzésedre,
hogy "Mostantól curby a (munka)főnök, csináld amit mond!"

...és neked nem kell tudni, hogy miért-hogyan-miértpont a Curby mostantól a főnök.

„ értsd gépek és személyzet "C" telephelyére telepítése.”
Az nem összevonás.

Lehet. Nekem csak az a problémám, hogy van egy MUNKASZERZŐDÉSEM, amiben a közvetlen felettesem "A" cég adott beosztásban levő vezetője. Szó nem esik benne a jelenlegi helyzetről, sőt a mostani főnököm beosztásáról sem (a jelenlegi szervezeti felépítés köszönő viszonyban sincs a papíron érvényestől). HIVATALOS jelzést (legalább egy emailt) sem kaptunk az új főnökről, kizárólag szóban közölték az új felállást.

Ebben a felállásban mindhárom cégnek össze kell olvadnia, különben A és C nem olvadhatna össze. Fizikálisan az összeolvadás megtörténhet, az alapítók, tulajdonosok erről dönthettek is, azonban a cégátvezetés hosszadalmas eljárás.

Amennyiben az összeolvadásról döntöttek az alapítók, tulajdonosok, akkor működhet az új felállásban a cég.

A dolgozók ideiglenesen kaphatnak új munkakörit, véglegesen majd csak a nyilvántartásba vételt követően.

Edömér

"1., jelenleg a főnököm egy másik cég dolgozója."

... ÉS?!

Közöd hozzá?

Neked csak annyit kell tudnod, hogy: ő a főnök.
Mert őt nevezte meg a munkaadód számodra főnöknek.
Ennyi.

Mit érdekel az téged, hogy ő milyen jogviszonyban van a te munkaadóddal.

Hisz neked az teljesen MINDEGY!!!

- -

Neked két dolgot kel tudnod csak.

1.
Ki a "munkáltatói jogok gyakorlója" fölötted.

2.
Ki utasíthat téged munka ügyben.

Ezeket pedig tudod... mert közölték veled.

-

Ahhoz, hogy ők egyébként milyen úton-módon vannak felhatalmazva nem tartozik rád, nem érint, tudnod sem kell róla.

Ennyi.

OK., lehet hogy tényleg én vagyok túl bonyolult. :)
Az alap az "A" cég, amely alapított egy másikat ("B"), és ez az "B" jelű vette meg "C"-t. Jelenleg "A" és "C" összevonása zajlik, értsd gépek és személyzet "C" telephelyére telepítése. Papíron "A" és "C" a mai napig külön cég.

„A két céget kezdik lassan összevonni, é”

Ezt írd le pontosan, tényszerűen, példa nélkül, hogy a három cégből, melyik kettő az.

hehehe
Bonyolult gondolkodású embereknek, minden bonyolult.
Feltételezed, hogy nem értjük, amiről írsz, magyarázatot fűzöl hozzá, és a példád negatív tartalmú lsd. „(mellesleg német multi, nem egy egy fős Bt.). ”

Jó napot!
Kissé zavaros - legalábbis nekem mint laikusnak nem egyértelmű - helyzetbe kerültem.
A cég, ahol főállásban alkalmaznak (mellesleg német multi, nem egy egy fős Bt.), alapított egy másik céget és ez a másik cég vette meg az egyik konkurensünket. A két céget kezdik lassan összevonni, és a frissen megvásárolt vállalkozás egyik vezetője alá lettem beosztva. Szakmailag ezzel nincs bajom, de jogilag ez megállja a helyét?
Értsd:
1., jelenleg a főnököm egy másik cég dolgozója.
2., az érvényben levő munkaszerződésem szerint mind a munkáltatóm, mind a közvetlen felettesem az eredeti cég alkalmazottja (arról az apróságról nem is beszélve, hogy az eredeti közvetlen főnököm már nem dolgozik a cégnél, pozíciója hónapok óta betöltetlen, hivatalosan helyettese sincs megjelölve)
3., Jelenleg még a HR-ünk sincs tisztában azzal, ki kinek tartozik felelősséggel, tekintve, hogy a munkaszerződések nincsenek módosítva - hivatalosan be sem jelentették a mostani felállást, szervezeti felépítés nincs módosítva stb.
Ez a káosz általános kis hazánkban?

Munkaidő KERET!!!!

Érted a keret szót?

Azt jelenti, hogy
azon az időkereten belül maradva
szabadon osztható be a napi munkaidőd.

• eltérő hosszúságban is (napi 4-12 óra között bármi lehet!)
• szombatra sőt vasárnapra is! beosztható vagy
• a pihenő napod hétköznapra átrakható
• a heti 2 pihenő nap is csak ÁTLAGBAN kell,

hogy meglegyen, nem pedig minden héten...
DE! havonta egy szombat és egy vasárnap nem osztható be
(ezek eshetnek eltérő hetekre is)

• akár heti 6 napra is és 12 órában is beosztható vagy

de a KERET ÁTLAGÁBAN max heti 48 óra lehet túlóra és pótlék nélkül és 6 naponta ki kell adni egy pihenő napot!

• túlóra és pótlék csak akkor keletkezik, ha

a teljes keretnél is több órád jön össze !!!
vagy
a heti 48 óránál több jön ki a keret átlagában
vagy

• váratlanul az előre közölt kerettől eltérően kell bemenned

A keret beosztásod épp ezért
kellő időben és előre kell közölni!!! veled.

A keret munkaidő-beosztásod

• legalább hét nappal korábban

és

• legalább egy hétre előre kell
• írásban!!! közölni.

Írásban történő közlésnek minősül a munkaidő-beosztás helyben szokásos és általában ismert módon történő közzététele is.

Ha nincs új keret közlés, akkor ez előző heti lesz érvényes ISMÉT.

HA előre nem látható körülmény merül fel,
a MÁR kiadott heti beosztás akkor is csak legalább négy nappal korábban módosítható túlóra és pótlék mentesen.

Ha 4 napon belül változtatják meg a kereted az már túlóra és pótlék alap lesz!

De a google neked is működik ám...

pl.
Így működik a munkaidőkeret
https://ado.hu/…unkaidokeret

Túlórapótlék munkaidőkeret alkalmazásánál
https://ado.hu/…azasa-eseten

Akkor jó. Elvégre az a lényeg, hogy te értsd.

Megtenné hogy kifejti bővebben, hogy miért nincs értelme? Mert szerintem elég egyértelmű a kérdés.