Munkajogi kérdések.

"A bérfizetési napon történő kifizetés elmulasztásának esetére, a késedelem idejére a polgári jogszabályokban meghatározott kamat jár (Mt. 159. §)."

Hahhaha! Na pont ezért kérdem! Mert kiszámoltam hogy ez havi szinten durván 100 ft lenne..... éves szibten menniy is tán egy 1000-es??? Hát ez nem fogja visszatartani a munkáltatót. Ő késve fizet én meg felszólítom hogy a késedelm miatt adjon még havi 100 ft-ot... na ez meg fogja hatni marhára.
Épp ezért kérdezem hogy milyen ezsközöm van, mert ez semmi ez nem eszköz.

A bérfizetési napon történő kifizetés elmulasztásának esetére, a késedelem idejére a polgári jogszabályokban meghatározott kamat jár (Mt. 159. §).

Milyen eszközzel kényszeríthetem rá a munkáltatót a határidős bérfizetésre? Egyszerű dolgozóként mi van a kezemben mint eszköz?

Arra a problémára keresek megoldást hogy milyen eszközöm lehet nekem , az egyszerű dolgozónak arra hogy rárényszerítsem a munkáltatómat a határidős szerződéses időben történő bérfizetésre? A fizetésnek hó 10-ig kell megjönnie, sose jön meg addig, 10 és 20 között jön valamikor, mikor hogy.

És kérdés én a dolgozó mit tehetek? persze szólhatok, még írásban is panaszt emelhetek, de leszarják. Ezeken már túlvagyok ésn is meg más is.

De egyéb eszközöm meg mi van a kezemben? Mit tehetek azon túlmenően hogy szólok 1x, 2x, 10x.... ?

Az Oktatási asszisztens munkakört valóban nem lehet 8 általános iskolai végzettséggel betölteni, ezért szakképzettséget igénylő munkakörnek számít. Ettől a munkáltató önkényesen nem térhet el.
Ez esetben az érettségi bizonyítván megléte garantálja a munkavállaló számára a garantált bért.

(2017) 106 555 forint.

Amennyiben a munkáltató minimálbért, és nem a garantált bérminimumot fizeti, 3 éves elévülési időszakon érvényesítheti munkajogi igényét.

A garantált bérminimum a jogalkotói szándék szerint az olyan munkakörben foglalkoztatott dolgozóknak jár, amely tevékenység végzéséhez az alapfokú képzettséget érdemben meghaladó legalább középfokú képesítés szükséges.

Amennyiben a munkáltató középszintű iskolai végzettséget (legyen az érettségi) vár el a munkavállalótól, akkor kötelező a garantált bérminimum munkáltató általi biztosítása.

Nyílván azért tettem fel a kérdést, mert a munkaköröm koránt sem lóti-futi jellegű!

A KSH egységes Osztályozási Rendszere szerint csak a 8 általánossal betölthető munkakörök nem igényelnek szakképesítést.
Az oktatási asszisztens egyéb felsőfokú vagy középfokú képképzettséget igénylő foglalkozás.

https://edutax.hu/…oreben-2017/
"Szintén gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyszerű érettségi bizonyítvány (szakma nélkül) elvárása esetén meg kell-e fizetni a garantált bérminimumot, hiszen gyakran halljuk a megtévesztő „szakmunkás minimálbér” kifejezést. Az „érettségi” középfokú iskolai végzettség, tehát egyértelmű, hogy ilyen elvárás esetén a garantált bérminimum jár a munkavállalónak."

Nem az nkt., hanem a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet írja elő a munkaköröket és végzettségeket a közoktatási intézményekben.

https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

"2. § * (1) Legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltése esetén a közfoglalkoztatottat megillető garantált közfoglalkoztatási bér a teljes munkaidő teljesítése esetén

1. havibér alkalmazása esetén 2017. január 1-jétől 106 555 forint,"

A közmunkásra VAN KÜLÖN bér rendelet.

A közfoglalkoztatási 8 órás bérek 2018-ban.

• "minimál" bér bruttó 81 530 forint Ft.
• a közfoglalkoztatási garantált(szakképzett) bér 106 555 Ft

Az érettségi valóban nem szakképesítés.

"pedagógiai asszisztens munkakörben minimum érettségire van szükség"

Ami viszont nem szakképzettség...
Tehát a 81530 Ft jár alapban.

- -

"Munkaköri leírásomban a munkakör betöltésének feltételei:
szakmai végzettség: pedagógus, pedagógus asszisztens, egyéb szakképzettség"

Ez tehát a FELVÉTELI követelmény!
(bár ezt sem tartották be, de az a magánügyük)

A felvételi követelménytől független dolog,
hogy a munkakör maga "szakképzett" munkakör-e...
Ezt a munkálattó dönti el.

Kivétel: ha van szakképzettséget előíró rendelet!
Mert akkor a törvény kötelező.

De mivel nem oktatsz, arra aligha van rendelet.

A jelek szerint a munkaadó úgy döntött,
hogy
egy érettségizett lóti-futi az nem szakképzett
és
az általa végzett munka sem igényel szakképzettséget.

Amiben alighanem igaza is van.
Egy kisegítő mitugrász munka mégis milyen szakképzettséget igényelne?!

- -

Egy kopasz érettségi a mai világban már lószart se ér!
Tud írni-olvasni... na bumm, nem nagy dolog.

Aki ért is valamihez az számíthat csak a jó pénzre, ennyi.

Üdvözlöm!
A közmunkásoknak is jár a garantált bér, ha a munkakörhöz legalább érettségire van szükség és a munkavállaló rendelkezik is vele?
A munkába lépésem feltétele az érettségi bizonyítványom megléte volt.
Munkaköri leírásomban a munkakör betöltésének feltételei:
iskolai végzettség: felsőfokú vagy középfokú iskolai végzettség
szakmai végzettség: pedagógus, pedagógus asszisztens, egyéb szakképzettség
A munkaköri besorolásom: Oktatási asszisztens, (FEOR 3410), mely a KSH adatai szerint: egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozás. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) értelmében: pedagógiai asszisztens munkakörben minimum érettségire van szükség.

A munkáltatóm szerint -mivel én közfoglalkoztatott vagyok, rám nem vonatkoznak jogszabályok, hiába van érettségim, az nem szakképesítés - ezért a munkakör sem igényel szakképesítést, érettségimet figyelmen kívül hagyva a mindenkori legalacsonyabb közfoglalkoztatási bérbe sorolt,
Megteheti e a munkáltató, hogy a középfokú végzettségemet nem veszi figyelembe és a közfoglalkoztatási béremet egyenlő mértékben állapítja meg olyan munkavállalókkal, akik ténylegesen 8 általános iskolai végzettséggel, segédmunkás munkakört töltenek be?
A munkaköröm jóval túlmutat az általános műveltségen.

Szakértő véleményét és segítségét nagyon köszönöm!
Tisztelettel: Sz.A.

oligaliga

Rendben, megnézem újra.

tomscop

Inkább nézzétek meg rendesen a kinevezési okiratot. Ha közalkalmazotti jogviszony jött létre, akkor az határozatlan, ez benne is van a kinevezésben és a szerződésben is. A négy hónap pedig a próbaidő.

Kedves KBS!

Köszönöm a gyors reakciót, semmi probléma nincs, azt szeretném tudni, hogy amit leírtam, az valós lehet-e, vagy érdemes tovább kérni a munkáltatótól a szerződést (akár a határozatlant is). Számomra elgondolkodtató, hogy lejárt a határozott szerződés, ezután nem lett semmilyen új szerződés írva, és mivel a munka rendesen folyik tovább, a munkabér kifizetésre kerül, emiatt automatikusan hatarozatlanná alakul a szerződés. Főleg úgy, hogy a határozott szerződésben erre az esetre kitétel nem szerepel.

Korábban olvastam hasonlót, viszont amennyiben ez esetünkben is fenn áll, úgy szeretnék egy megerősítést kapni, esetleg információt arról, amennyiben ennek vannak kritériumai, vagy bármi, ami ezt befolyasolhatja - emiatt is kértem egy jogszabályt, amit el tudok olvasni (már ha van ilyen).

Inkább azt áruld el, te mit szeretnél, mi az igazi problémád!

Üdvözletem!

Adott egy közalkalmazotti munkaviszony, mely létrejöttekor szóban arról tájékoztatták a munkavállalót, hogy várhatóan 3-szor 4 hónapos határozott időben kell dolgozni, ezután határozatlan szerződést kötnek. Az "első" szerződés valóban 4 hónap határozott tartama szól, azonban ez a 4 hónap eltelt már másfél hónappal ez előtt, azóta a munkáltató magától semmilyen tájékoztatást nem adott, a munka a megszokottnak megfelelően folyik tovább, ügyfélkapun a biztosítási jogviszony él, pár napja kérdésre azt mondta a munkáltató, hogy véglegesítve van a munkavállaló (feltételezem határozatlan szerződésre gondolt), azért nem kapott semmilyen papírt erről, mert automatikusan meghosszabbították a szerződést. Az eredeti szerződésben erre szóló kitétel nincs.

Kérdésem az, hogy ez ilyen formában lehetséges-e? Valóban nem kell semmilyen új szerződést adnia a munkáltatónak? Amennyiben ez így jól van, esetleg egy jogszabályhelyet, mely ezt rendezi valaki tudna mondani? A határozatlan szerződésnek örülünk, pusztán szeretnénk kétséget kizáróan biztosak lenni benne.

Köszönöm!

A gdpr nem a természetes személy személyes adatainak védelméről szól?
drmosza :) adatvédelmi agymosás 2016 előtt is volt. Nagy élmény. Nem hittem, hogy ezt lehet fokozni.

Nem tudom, szerintetek a munkahelyi levelezést mióta nem nézheti a munkáltató? Csak mert én amióta dolgozom, mindig nézte.

A hivatásos jóember is egy új szakma...

Valaki elszállt a gdpr-től...

Tisztelt Szakértők!

Érdeklődni szeretnék, hogy a munkáltató figyelheti-e, ellenőrizheti-e a céges levelezését a munkavállalónak. Ha jól tudom ebben az esetben lennie kellene IT szabályzatnak és alá kell írnia a dolgozónak, de mi van akkor ha nincs ilyen papír. Ez esetben elmarasztalható a cég?

Előre is köszönöm a válaszokat.

Egy gyerek után akár négy embernek is? Biztos vagy ebben? Te tudod - mert én nem.

A törvényben nincs semmilyen arányosítás, abban biztos vagyok.

Megmondom én mit szoktam ilyenkor csinálni, pl. bankban, amikor valami fasságot beszél az ügyintéző. Azt, hogy rendben, biztos önnek van igaza, de legyen szíves, mutassa már meg a törvényben, mert feltételezem, hogy nem az ujjából szopta az indoklást. Bankba mindig vittem magammal a törvényt (szocpol feltételeken elvitatkozgattunk gyakran igénylés előtt), és ha akadékoskodtak, az orra alá dugtam, hogy mutassa meg, szerintem nincs benne olyan, amit állít.
Nem kell mondanom, hogy kivétel nélkül igazam volt.

Szóval párod menjen a munkáltatójához, és verje az asztalt, hogy mutassák, mire hivatkoznak. Telón már tolhatja is az arcukba a jogtárból az Mt.-t.

Köszönöm a segítő szándékot, viszont csak olyan tanácsot szeretnék ami megállja a helyét. Amiket leírsz abból tisztán kátszik hogy nem olvastad és nem vagy tisztában azzal, mi is van leírva a törvényben.
Nem csak kizárólagos felügyelet esetén jár és házastásnak is jár. Igen, az exnek is és a férjének is, váltott kapcsolattartás, közös felügyelet. Ez nem is volt kérdés.

Szóval mégegyszer köszönöm a segítséget, de csak azt írd le amiben biztos vagy.

Köszi

Semmilyen arányosítás nincs a törvényben.

Viszont a törvény "munkavállaló gyermeke" után járóként fogalmaz, ha jól értem, nem gyermeke a feleségednek aki után igényelte volna. Pláne fura lenne, ha a közös felügyelet miatt az exed, a gyerekek anyja is igényli ezt a szabadságot - mert neki elvileg járna. De akkor nemigen járhat másnak is. Legfeljebb, ha örökbe fogadja őket. Talán még akkor sem, ha kizárólagos felügyeletet kapnál a gyerekekre.

Arra elég egyértelműen kitér a jogszabály hogy az nem arányosítható, ezt írtam is.
De az év közben "jogosultságot szerző", aki házastársként jogosult lett arra nem találtam még utalást, de az én értelmezésemben egyértelmű hogy nem arányosítható ebben az esetben hiszen a munkaviszony teljes évben fennállt.

Kérdezd már meg tőlük : ha egy gyerek decemberben születik, akkor arra az évre 2 nap helyett csak 1,5 óra szabadság jár, arányosan?