passzív táppénz


Egyjogász # 2010.03.31. 07:14

"Régen ez 365 nap volt, majd lecsökkent 275-re, aztán 180-ra, 90-re, 45-re, most pedig 30-ra. Ennek az az oka, hogy nagyon sokan indokolatlanul, mintegy a munkanélküli ellátás időtartamát meghosszabbító ellátásként vették azt igénybe."

Jellegzetes magyar megoldás.....

Táppénzre jogszerűen az "mehet", akit a kezelőorvosa ténylegesen betegnek nyilvánít és kiír táppénzre.

Ha a fenti megállapítás igaz, akkor talán az egyébként egészséges személyt kamuból betegnek nyilvánító orvosokkal szemben kellett volna hatékony eszközökkel fellépni, úgy, hogy nagyon ne érje meg nekik egy egészségest kamuból táppénzre venni.

De nem, a magyar megoldás: szívassunk meg minden munkanélkülivé vált embert egységesen, azaz így az is csak 30 napig kap "passzív táppénzt", aki egyébként 180 napig súlyos beteg.......

Dödölle1 # 2010.03.31. 06:29

siskin7 2010.03.30. 17:50

Sziasztok!
Nekem is volna kérdésem.
Elég friss vagyok..
2010. március 31-én lejár a munkaviszonyom, vagyis holnap, de 17-től táppénzen vagyok. A papírt ma meg is kaptam. A háziorvossal megbeszéltem, hogy szeretnék passzív táppénzen lenni, ami tudtommal már csak 30 napos, így április végéig.
Annyi kérdésem volna, hogy majd azt a passzív táppénzes papírt kinek kell majd leadni, illetve szóljak-e erről a munkáltatónak? Hall az ember mindenfélét, totál összezavartak, már szeretnék végre tiszta, érthető választ kapni erre.
Illetve még egy kérdésem van: az nem probléma, hogy nem írta rá a márciusi táppénzes papírra, hány napig voltam keresőképtelen? Vagy azt úgyis tudják, mivel megszűnt a munkaviszony? Csak az a dátum van rajta, mióta vettek állományba, mint keresőképtelent.
A választ előre is köszönöm!
U.i.: kérdésemre nem igazán találtam választ az elmúlt kérdések között…

--
Válasz:
  1. Nem közölted azt a releváns tényt, hogy a volt munkáltatódnál működik-e TB kifizetőhely!
  2. Főszabály szerint a további orvosi igazolásokat is a volt munkáltatónak kell leadni, aki arról átvételi elismervényt köteles adni, amennyiben működtet TB kifizetőhelyet úgy a "P" táppénzt bérfizetési napokon Ő fizeti, amennyiben nem köteles 3 napon belül továbbítani a REP-hez. A REP a beérkezéstől számított 22 munkanapon belül köteles a táppénzt kiutalni.
  3. Az orvosi igazolásra belejavítani, beleírnod nem szabad, viszont annak leadásakor külön lapon, írásban közölheted a munkáltatóval, hogy a keresőképtelenség várhatóan további 30 napig fog tartani.
  4. Amennyiben van még kérdésed, úgy azzal érdemes a REP PEEO Osztályvezetőjét megkeresni.
  5. Visszalapozva több, a "P" táppénzzel kapcsolatos összefoglalót is olvashattál volna. Javasolom továbbá átnézni a www.oep.hu weblapon található, a táppénz igényérvényesítéssel kapcsolatos tájékoztatót.
  6. Íme ismét egy rövid összefoglaló:

A passzív táppénz.

Ilyen fogalom, hogy „passzív” táppénz egyetlen jogszabályban sem található. Passzív táppénz alatt a munkaviszony megszűnése után folyósított táppénzt értjük.

Passzív táppénz annak jár, aki a munkaviszony megszűnését követő 1., 2., vagy 3. (naptári) napon keresőképtelen¬né válik.

Természetesen ha valaki a munkaviszony tartama alatt kerül táppénzre és ez idő alatt szűnik meg a jogviszonya az –ha különben még van táppénzjoga- az kapja folyamatosan tovább a táppénzt, amit ettől a naptól passzív táppénznek nevezünk.

A „P“ táppénz a 2009.07.31. után induló keresőképtelenségek esetén már csak 30 napig folyósítható!

(Régen ez 365 nap volt, majd lecsökkent 275-re, aztán 180-ra, 90-re, 45-re, most pedig 30-ra. Ennek az az oka, hogy nagyon sokan indokolatlanul, mintegy a munkanélküli ellátás időtartamát meghosszabbító ellátásként vették azt igénybe. Itt jegyzem meg, hogy az OEP tervei között szerepel a „P” táppénz teljes eltörlése arra hivatkozva, hogy a táppénz egy a betegség miatti keresetveszteség pótlására szolgáló juttatás annak azonban akinek nincs munkaviszonya nincs keresete, betegség esetén pedig keresetvesztesége sem….)

Azaz ha valakinek megszűnik a jogviszonya hiába lenné még jogosult még pl. 279 nap táppénzre a munkaviszony megszűnése után legfeljebb 30 napig kaphat „passzív jogon” táppénz ellátást.

Ha és amennyiben az igénylőnek van előtte elég hosszú munkaviszonya és a keresőképtelensége fennáll tovább is a 30 nap letelte utáni időre is lehet Regionális Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójától „méltányossági táppénzt“ igényelni.

Méltányossági táppénz a 30 nap letelte után további max. 30 napig engedélyezhető, illetve folyósítható! Az engedélyt általában megadják, ha nincs otthon minden családtagnak 1–1 mercedesze, vagy nincs a ház alatt kacsaláb (azaz, ha a méltányosság gyakorlása orvosilag és anyagilag is indokolt).

A méltányossági táppénz jogi hátterét lásd a 217/1997 (XII.1.) kormányrendelet 31.§ + 1997. évi LXXXIII. törvény. 50.§. szakaszaiban.

Jó tudni, hogy a méltányosságból engedélyezett táppénz összege kevesebb is lehet, mint amit az igénylő a biztosítása alapján kapott, valamint azt is, hogy a REP csak akkor fogja az engedélyt megadni, ha az egész iratanyagot áttanulmányozva azt a REP Egészségügyi Osztályának Ellenőrző Főorvosa is indokoltnak tartja és javasolja!

*

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az egészségbiztosító méltányosságból a 46. § (1) bekezdés c)-e) pontjaiban meghatározott időtartamot meghaladóan is állapíthat meg gyermekápolási táppénzt a 44. § e) pontja szerinti keresőképtelen biztosítottak részére.

Kommentár:

A súlyosan beteg gyermekek gyógyulásához nem feltétlenül elegendő a törvényben biztosított napok száma, így előfordulhat, hogy a szülő nem tudja gyermekét ápolni, vagy a jogszabályok kijátszására kényszerül és saját jogán veszi az orvos keresőképtelen állományba, azonban így a foglalkoztató köteles megfizetni a biztosított után a táppénz hozzájárulást.

A méltányosságra vonatkozó szabályok módosításával, az egészségbiztosító méltányosságból az előírtnál több napi gyermekápolási táppénzt állapíthatna meg azok részére, akik a gyermek betegsége folytán erre rászorultak. A módosítással megszűnne azon megkülönböztetés, amely szerint méltányosságból táppénzben kizárólag a szükséges biztosítási idővel nem rendelkező biztosítottak részesülhetnek.

(3) A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.

(4) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

  1. terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
  2. gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
  3. az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,
  4. a (3) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.

(5) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.

*

Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások

31/A. § Az Ebtv. 50. § (1) bekezdése szerinti méltányossági jogkörben - a biztosítási jogviszony megszűnése után megállapított vagy folyósított táppénz kivételével - kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető pénzbeli ellátás.

31/B. § (1)
(2) A táppénz folyósításának időtartama a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.

(3) Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül.
31/C. §

31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes REP-hez nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

(2) Táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be.

(3) A REP a hiányosan benyújtott kérelem esetén a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított

  1. biztosításban töltött idejére,
  2. 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
  3. jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

(5) A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.

(6) A táppénz folyósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő megállapítása a REP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető.

(7) A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

31/E. § Az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása a REP feladata. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít.

A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.

*

Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély

31/F. § (1) Az Ebtv. 50. § (4) bekezdésének alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is.

(2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek

  1. az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, vagy
  2. részére a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítását az Ebtv. 50. § (1) bekezdése alapján méltányosságból sem engedélyezték.

(3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.

31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segély iránti kérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes REP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított TAJ számát.

A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.
(2)

(3) Az egészségbiztosító a kérelem elbírálása során megvizsgálja a biztosított jövedelmi helyzetét és életkörülményeit.
A méltányossági táppénz mellett –ha az indokolt- méltányosságból adható egyszeri segély is. Hogy kinek és mikor erről is a fenti jogszabályi hely rendelkezik.

A passzív táppénznél is jó tudni, hogy az orvos 5 (naptári) napra visszamenőleg igazolhat keresőképtelen¬séget, azaz ha az igénylő elmegy az orvoshoz ma az orvos –ha indokolt- 5 napra visszamenőleg is igazolhat keresőképtelenséget.

Ismétlésként: Passzív táppénz ugye annak jár, aki a munkaviszony megszűnését követő 1., 2., vagy 3. (naptári) napon keresőképtelen¬né válik.

Ha már a 4. napon, akkor „P” táppénzre nem jogosult. De ha a 4 napon elmegy az orvoshoz és az orvos nem a 4. nappal állítja ki az orvosi igazolást, hanem él ezzel a jogszabályi lehetőséggel az igénylő jogosulttá válik táppénzre.

(Persze mint ahogyan azt már jeleztem a passzív táppénz nem segély, nem szociális juttatás, az annak jár, aki orvosilag indokoltan beteg és attól a naptól amikortól a betegsége orvosilag fennáll. Az előbbi tehát az orvosnak lehetőség, de ő dönti el, hogy ennek a lehetőségnek az alkalmazása indokolt-e?)

*

Sokan kérdezik:

Ki fizeti a passzív táppénzt, mennyi az ügyintézési idő, az orvosi igazolásokat kinek, hova kell leadni?
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 62. § (1) szerint: A táppénz iránti igényt a biztosítottnak a Tbj. 4. § a) pontja szerinti foglalkoztatónál kell bejelenteni.

(2) A táppénz iránti igényt a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely, egyéb esetben az egészségbiztosító bírálja el és folyósítja.

(5) A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben, azaz ha van a munkáltatónál TB kifizetőhely úgy a bérfizetési napon, a REP viszont a beérkezést követő 22 munkanapon belül intézkedik a táppénz kiutalásáról..

A fenti jogszabályok alapján tehát: a táppénzes papírt ( orvosi igazolást) -munkaviszony megszűnése esetén- a volt munkáltatóhoz kell elvinni, leadni. Ha ott van TB kifizetőhely a táppénzt ők folyósítják.
TB kifizetőhely általában ott van, ahol a cég alkalmazottainak a száma eléri a 100 főt.

Az, hogy van-e kifizetőhely az adott cégnél, vagy nincs azt a cég munkaügyi-tb ügyintézője, esetleg a könyvelője vagy a REP PEEO Ellenőrzési Részlege tudja megmondani.

Ha nincs akkor a volt munkáltató „Foglalkoztatói igazolás“ nyomtatványt köteles kiállítani és az előírt okmányokkal (TB. igazolvány, táppénzes papírok stb.) 3 munkanapon belül köteles megküldeni a munkáltató székhelye szerinti REP-nek. ( REP= Regionális Egészségbiztosítási Pénztár) Ekkor a táppénzt Ők folyósítják.

A 217/1997 (XII.1) kormányrendelet 37. § (1) szerint: Ha a foglalkoztatónál társadalombiz¬tosítási kifizetőhely (a továbbiakban: kifizetőhely) nincs, a foglalkoztató a terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához „Foglalkoztatói igazolás”-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal – gyermekgondozási díj iránti igény esetén az igénybejelentéssel – együtt három munkanapon belül a székhelye (telephelye) szerint illetékes REP-nek megküldi.

A foglalkoztató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani, és annak egy példányát öt évig megőrizni. Ezen nyomtatvány a www.oep.hu honlapról letölthető.

*

Jó tudni, hogy a Ket. novella és a hozzá tartozó egyéb TB. jogszabályok módosítása következményeként a táppénz igényt a kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató elektronikusan is beküldheti a REP-nek. (Kivétel: Nem küldhető be elektronikusan a TB igazolvány és a szigorú számadású jövedelemigazolás. Részletesen lásd a Kormányrendelet vonatkozó szakaszait.)

A foglalkoztató az igény, illetve igazolások átvételét (beérkezését) hitelt érdemlő módon –azaz átvételi elismervénnyel- köteles igazolni.

*

Kérdés: Miért kell nekem a táppénzes papírt a volt munkáltatómhoz elvinni? Ha ott nincs kifizetőhely nem lehet azt közvetlenül a REP-hez bevinni?

De igen, a későbbiek során, ha az orvos kéthetente kiadja a táppénzes papírokat. Azonban azt a bizonyos Foglalkoztatói igazolást akkor is a volt munkáltatónak kell kiállítani.

(Ehhez kell csatolni az első orvosi igazolást, TB igazolványt stb.) Ez azért van így, mert fő szabály szerint a táppénz egy munkaviszonyhoz kötött ellátás, a munkaviszonyt, bért, a jogviszony jellegét, a heti munkaidőt, a kiadott betegszabadságot és még sok fontos adatot a munkáltatónak kell megadni ahhoz, hogy az igényt helyesen el lehessen bírálni.

*

Kérdés: De honnan tudja a REP, hogy hova utalja a táppénzemet? Ha a volt munkahelyemen nincs TB kifizetőhely a REP hány napon belül utalja ki a táppénzt?

A fent hivatkozott „Foglalkoztatói Igazolás” nyomtatványon lehet (kell) megadni a folyósítási címet, vagy a bankszámlaszá¬mot, ahová a REP majd kiutalja a táppénzt.

A REP -ha minden szükséges adat és okmány beérkezett- a beérkezést követő 22 munkanapon belül utólag utal, hiány esetén okmánypótlásra szólítja fel vagy a volt munkáltatót, vagy az igénylő volt biztosítottat.

*

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ”.

Mindezek figyelembevételével amennyiben még van akár anyagi, akár eljárásjogi kérdésed úgy javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának Osztályvezetőjét, aki készséggel segít.

(Ennek módjáról bővebben a „GYED GYES táppénz” topicban található hozzászólásaim végén olvashatsz.)

siskin7 # 2010.03.30. 15:50

Sziasztok!
Nekem is volna kérdésem.
Elég friss vagyok..
2010. március 31-én lejár a munkaviszonyom, vagyis holnap, de 17-től táppénzen vagyok. A papírt ma meg is kaptam. A háziorvossal megbeszéltem, hogy szeretnék passzív táppénzen lenni, ami tudtommal már csak 30 napos, így április végéig.
Annyi kérdésem volna, hogy majd azt a passzív táppénzes papírt kinek kell majd leadni, illetve szóljak-e erről a munkáltatónak? Hall az ember mindenfélét, totál összezavartak, már szeretnék végre tiszta, érthető választ kapni erre.
Illetve még egy kérdésem van: az nem probléma, hogy nem írta rá a márciusi táppénzes papírra, hány napig voltam keresőképtelen? Vagy azt úgyis tudják, mivel megszűnt a munkaviszony? Csak az a dátum van rajta, mióta vettek állományba, mint keresőképtelent.
A választ előre is köszönöm!
U.i.: kérdésemre nem igazán találtam választ az elmúlt kérdések között...

Dödölle1 # 2010.03.27. 15:49

bzsuzska 2010.03.26. 13:11

A járadék 2010.április 18-án lejár.Ismét érdeklődtem a központban hogyan lesz tovább.(táppén­z,orvosi ellátás)
Azt válaszolták kérjen segélyt.
Létezik az hogy egy halálos beteg,nem kap ellátást?
Kérem szépen válaszoljon mit tehetek.

Válasz:
  1. Táppénzre nem jogosult. Az okát az előző hozzászóló leírta. Az orvosi ellátást természetesen nem fogják megtagadni, a férjét továbbra is ellátják.
  2. A munkaügyi központban dolgozó köztisztviselő helyesen tájékoztatta. Amennyiben az álláskeresési támogatást kimerítette a Polgármesteri Hivatalnál igényelheti a Szoc. tv-ben (1993. évi III. tv.) nevesített ellátásokat, (segélyeket) illetve ha a feltételeknek megfelel a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál igényelhet rokkantsági nyugdíjat/rehabilitációs járadékot. Jogosultság esetén -főszabály szerint- a nyugdíj és nyugdíjszerű ellátásokat akár 6 hónapra visszamenőleg is megállapíthatják.
  3. Az orvosi ellátásra való jogosultságról és a további teendőkről részletesen a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Nyilvántartási Osztályának osztályvezetőjénél érdeklődhet.

A 2. pont szerinti jogosultsági feltételekről a lakóhelye szerinti Polgármesteri Hivatalban, illetve a Regionális Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság kirendeltségén, vagy annak honlapján tájékozódhat.

nandy # 2010.03.27. 10:46

Munkanélküli segélyre a betegségétől függetlenül jogosult addig, míg törvény szerint jár.
Ún. "passzív" táppénz csak a biztosítási jogviszony megszűnését követő 3 napon belül bekövetkezett keresőképtelenség esetén jár. A munkanélküli ellátás ebből a szempontból nem minősül biztosításnak, mert nem vonják belőle a 2% egyéni ebj-t.

bzsuzska # 2010.03.26. 12:11

Tisztelt Szakértő!
Segitségét szeretném kérni a problémámmal kapcsolatban.
Férjemnek 2009.októberében megszünt a munkahelye.
2009.november 18-tól álláskereső támogatásban részesül.
2009.december 15-én Szivinfarktussal+szivizomelhalással kórházba került.(azóta is orvosi ellátásra szorul)
Akkor megkérdeztem a munkanélküli központban,mi ilyenkor a teendő.Azt a választ kaptam,hogy nem kell
csinálnom semmmit.
A járadék 2010.április 18-án lejár.Ismét érdeklődtem a központban hogyan lesz tovább.(táppénz,orvosi ellátás)
Azt válaszolták kérjen segélyt.
Létezik az hogy egy halálos beteg,nem kap ellátást?
Kérem szépen válaszoljon mit tehetek.

Missyke # 2010.03.24. 16:16

Köszönöm

nandy # 2010.03.24. 14:30

A munkajogi problémákon kívül nincs más gond...
Márc. 22-ig betegszabadságra vagy jogosult (mivel addig élt a munkaviszonyod, és a keresőképtelenség első 15 napjára bsz. jár), feltéve, hogy idén még nem voltál beteg.

márc. 23-tól pedig 30 napig kaphatod a "passzív" táppénzt.

Missyke # 2010.03.24. 14:07

Üdv!

Nekem olyan problémám lenne hogy most márc.13-án azonnali hatállyal felmondtak,és elmentem passziv táppénzre..de utána jött 1 levél a cégtől hogy márc.22-vel szünt meg a munkaviszonyom..ilyenkor mi van? mert én ugy tudtam hogy azonnali hatály=munkaviszony megszüntetése...
Ha vki tud valamit meg köszönném:)

mmihaly # 2010.03.17. 21:30

Sziasztok! Ti mi alapján választotok ügyvédet? Végzünk egy kutatást az ügyvédválasztási szokásokról. Kérlek, segítsetek a kérdőív kitöltésével! http://internetstrategia.hu/felmeres/ Köszönöm!

Dödölle1 # 2010.03.17. 10:27

:)

nandy # 2010.03.17. 09:52

Jé, az előbb még nem volt itt Dödölle válasza. Még szerencse, hogy ugyanazt írtam én is. :))

nandy # 2010.03.17. 09:51

A munkahelynek igaza van.

Eb. tv.

52. § (1) Üzemi baleset az a baleset, amely a biztosítottat a foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben éri. Üzeminek minősül az a baleset is, amelyet a biztosított munkába vagy onnan lakására (szállására) menet közben szenved el (a továbbiakban: úti baleset). Üzemi baleset az is, amely a biztosítottat közcélú munka végzése vagy egyes társadalombiztosítási ellátások igénybevétele során éri.

55. § (1) Baleseti táppénz annak jár, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő legkésőbb harmadik napon üzemi baleset következtében keresőképtelenné válik.

Dödölle1 # 2010.03.17. 09:40

Tisztelt Fórum!

A következő ügyben szeretném a segítségüket kérni. Édesanyámat munkahelyéről elbocsátották. A felmondási idejének lejártát követő napon a Munkaügyi Hivatlaba indult regisztrálni magát munkanélkülinek. A buszról leszállva elesett a jeges járdán és eltörte a kezét. A háziorvos baleseti táppénzt jelölt meg a betegállományos papírján, amit volt munkahelyére elküldtünk. Ők nem akarják a baleseti táppénzt kifizetni, csak „sima“ passzív jogon járó táppénzt.

A kérdésem az lenne, hogy valóban nem jár-e neki baleseti passzív táppénz.

A segítségüket előre is köszönöm. Boborka --------------
Válasz:

A kifizetőhely helyesen jár el akkor, amikor nem minősíti a fenti balesetet üzemi balesetnek, hiszen ezen baleset nem a munkahelyen, illetve nem a munkavégzéssel összefüggésben, továbbá nem a munkahelyére menet, vagy onnan hazafelé menet érte, így az semmiképpen nem tekinthető üzemi balesetnek.

(A Munkaügyi Központba történő utazás nem azonos a munkahelyre (jelen esetben volt munkahelyre) történő utazással!!!)

Üdv. :)

Boborka # 2010.03.17. 08:12

Tisztelt Fórum!

A következő ügyben szeretném a segítségüket kérni. Édesanyámat munkahelyéről elbocsátották. A felmondási idejének lejártát követő napon a Munkaügyi Hivatlaba indult regisztrálni magát munkanélkülinek. A buszról leszállva elesett a jeges járdán és eltörte a kezét. A háziorvos baleseti táppénzt jelölt meg a betegállományos papírján, amit volt munkahelyére elküldtünk. Ők nem akarják a baleseti táppénzt kifizetni, csak "sima" passzív jogon járó táppénzt.

A kérdésem az lenne, hogy valóban nem jár-e neki baleseti passzív táppénz.

A segítségüket előre is köszönöm.

Dödölle1 # 2010.03.15. 15:31

Bármikor, de célszerű a passzív táppénz lejáratát követő napon.

(Az ellátást főszabály szerint az első megjelenés napjától fogják csak megállapítani, illetve folyósítani.)

zotya1974 # 2010.03.15. 09:00

Tisztelt Fórum

Még egy kérdésem lenne a passziv tápénzem a jövő héten lejár, mikor kell a munkaügyi központban jelentkeznem utánna hogy kaphassak járulékot,mert sajnos cukorbetegségem miatt nem vesznek fel szinte sehova se,munkaviszonyom 02,24 én szünt meg k megyeggyzéssel.Azóta passziv .
Köszönettel.

Dödölle1 # 2010.03.14. 09:08

TB Kifizetőhelyi ügyintézők, illetve pénzbeli ellátásokkal foglalkozó könyvelők, ügyintézők figyelmébe ajánlom:

Megjelent a Kifizetőhelyi Tájékoztató aktualizált változata. Hatályos 2010.02.15-től.

Kapható a REP házipénztáraiban.

Ára a kiegészítéssel együtt 2.640 Ft.-

A Tájékoztatóban foglaltakat minden társadalombiztosítási kifizetőhely köteles alkalmazni!

Az OEP Főigazgatója élve a 217/1997 (XII. 1) Kormányrendelet 40. §-ban kapott felhatalmazással 2006-ban a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvénynek az állami irányítás egyéb jogi eszközeiről szóló részében szereplő módon Tájékoztatót bocsátott ki.

A tájékoztató a hivatkozott tv. 55. §-nak megfelelően olyan tényt és adatot közöl, amelyet a jogszabály végrehajtásáért felelős szervnek a feladata teljesítéséhez ismernie kell.

Kivonat a tájékoztató "preambulumából":

Az OEP célja, hogy elősegítse az egységes kifizetőhelyi feladatellátást, az Egészségbiztosítási Alap védelmében a pénzbeli ellátások jogszerűen kerüljenek megállapításra, továbbá, hogy a biztosítottak a jogosan járó egészségbiztosítási pénzbeli és baleseti táppénz ellátásokhoz hozzájussanak. Elengedhetetlen, hogy a kifizetőhelyek naprakész ismeretekkel rendelkezzenek a foglalkoztatók és a biztosítottak társadalombiztosítással kapcsolatos jogai és kötelezettségei vonatkozásában és az igény érvényesítési eljárások során a jogszabályokban előírtakat alkalmazzák.

A fentiekben meghatározott célok elérése érdekében a szakanyag a biztosítási kötelezettség, a járulékfizetési kötelezettség, valamint a vonatkozó uniós szabályok ismertetésétől kezdve, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz összegének megállapítására vonatkozó szabályokig bezárólag –a gyakorlati alkalmazást magyarázatokkal és példákkal segítve- mindazon alapvető ismereteket tartalmazza, amelyek a kifizetőhelyi munkát támogatják.

A tájékoztató 2006.05.01-től lépett hatályba, amely aktualizálásra került. Ezen javított változatban leírtak 2009. 10.01-től, illetve az időközben bekövetkezett további módosítások 2010.02.15-től minden társadalombiztosítási kifizetőhely számára kötelező érvényű azzal, hogy jogszabályváltozás esetén a jogszabályban előírtakat kell alkalmazni.

További kérdésekkel, javaslatokkal a REP PEEO Osztályvezetőjéhez, vagy dr. Rendek Vilma megbízott Főigazgatóhoz, illetve az OEP Felügyeleti Ellenőrzési Főosztályvezetőjéhez, a kiadványt lektoráló dr. Bukodi Zsolthoz, valamint a pénzbeli ellátási terület részéről a kiadványt lektoráló Tóth Libóriusznéhoz lehet fordulni.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2010.03.07. 08:07

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem az lenne, hogy múlt hónapban „közös“ megegyezéssel elküldtek a gazdasági válságra hivatkozva. Régóta kezel az orvosom depressioval és pánikbetegséggel. Rögtön rosszabodott az állapotom a felmondást, ahogy közölték. Más nem lévén elmentem „passiv“ táppénzre. 30 nap, ami lejár szombaton. Kérdésem az lenne, hogy meg lehet-e a 30 napot hosszabbítani, mivel az orvos szerint elég vacakul vagyok még mindig. Keddre rendelt vissza, de ez már a 30 napon túl esik. Ilyenkor mit tegyek? Munkanélkülit vagyok utána kénytelen igénybe venni. Mi lesz ezzel a 3 nappal, mivel a Munkaügyi Hivatalba csak szerdán tudok bemenni. Köszönettel várom válaszukat. -------------
Íme a méltányossággal kapcsolatos jogszabályi rendelkezés. Amennyiben az alábbi feltételknek megfelel, betegsége orvosilag indokolt, abban a méltányosság ideje alatt jelentős javulás várható, valamint ha a körülményei (anyagi és vagyoni helyzete) méltányolhatóak beadhatja a kérelmét, de jó tudni, hogy az ügyintézési idő itt is 22 munkanap és előordul, hogy a kérelmét elutasítják, így sem álláskeresési járadékot, sem eb. pénzellátást sem fog kapni erre az időre.

Anyagi biztonsága érdekében azt javasolom, hogy minél előbb keresse fel a Munkaügyi Központot, illetve ha mégis a kérelem beadása mellett dönt, úgy a REP PEEO osztályvezetőjét.
Ennek módjáról bövebben az előző hozzászólásom végén olvashat.

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások

50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.

(2) A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.

(3) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

  1. terhességi-gyermekágyi segély esetén a 42. § (3) bekezdése szerinti összeget,
  2. gyermekgondozási díj esetén a 48. § (4) bekezdése szerinti összeget,
  3. az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,
  4. a (2) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.

(4) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.
Méltányosságból engedélyezhető pénzbeli ellátások
31/A. § Méltányossági jogkörben kizárólag a Tbj. 5. §-a szerint biztosítottnak minősülő személy részére engedélyezhető terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, valamint táppénz, ha a biztosított az ellátásra való jogosultsághoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik, és körülményei, jövedelmi viszonyai a megállapítást indokolják.

A felsorolt ellátások megállapítására méltányosságból egyéb esetben nincs lehetőség.

31/B. § (1) Az Ebtv. 44. §-ának a), b), f) és g) pontjában meghatározott táppénz méltányosságból - ideértve a biztosítási jogviszony megszűnését követő keresőképtelenség esetét is - a keresőképtelenség időtartamára, legfeljebb azonban az igényjogosultság megszűnését követő hat hónapra engedélyezhető.

(2) A táppénz folyósításának időtartama azonban a méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartamával együtt sem haladhatja meg az egy évet.

(3) Nem engedélyezhető méltányosságból táppénz, ha a biztosított jogszabály alapján egyéb ellátásra szerzett jogosultságot, illetve ellátásban (pl. rokkantsági nyugdíj, rendszeres szociális járadék) részesül.

31/C. § (1) Az Ebtv. 44. §-ának c) pontjában meghatározott keresőképtelenség esetén a táppénz méltányosságból legfeljebb a gyermek egyéves koráig engedélyezhető.

(2) Az Ebtv. 44. §-ának e) pontjában meghatározott keresőképtelenség esetén a táppénz méltányosságból engedélyezhető az Ebtv. 46. §-a (1) bekezdésének b)-e) pontja szerinti időtartamra.

31/D. § (1) A biztosított a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójának székhelye szerint illetékes REP-hez nyújthatja be. A táppénz folyósítására vonatkozó kérelemhez csatolni kell az orvosi igazolást és javaslatot, valamint az orvosi szakvéleményt a keresőképtelenség várható időtartamáról.

(2) Táppénz méltányosságból történő engedélyezésére irányuló kérelem az igényjogosultság megszűnését, illetve az arról történő tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújtható be.

(3) A REP a hiányosan benyújtott kérelem esetén a 37. § (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

(4) A pénzbeli ellátások folyósítására vonatkozó kérelmek elbírálásánál figyelemmel kell lenni a biztosított

  1. biztosításban töltött idejére,
  2. 30 napnál hosszabb megszakítást megelőző biztosítási idejének tartamára,
  3. jövedelmi viszonyára és egyéb méltánylást érdemlő körülményeire.

(5) A táppénz időtartamának meghosszabbítása iránti kérelem kizárólag az illetékes orvos által kiadott igazolásban foglaltak figyelembevételével engedélyezhető.
(6) A táppénz foly
ósításának a biztosítási jogviszony megszűnését követő időtartamra történő meghosszabbítása a REP ellenőrző főorvosának javaslatára engedélyezhető.

(7) A táppénzt méltányosságból legkorábban az igényjogosultság megszűnését követő naptól lehet megállapítani.

31/E. § Az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból engedélyezett pénzellátás összegének megállapítása és folyósítása az illetékes REP feladata. A méltányosságból engedélyezett ellátás folyósításának időtartama újabb ellátás megállapítására nem jogosít. A méltányosságból engedélyezett táppénz folyósításának időtartamát azonban az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.
Méltányosságból engedélyezhető egyszeri segély
31/F. § (1) Az Ebtv. 50. §-a (2) bekezdésének alkalmazásánál biztosítottnak kell tekinteni a kizárólag egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyt is.

(2) Egyszeri segélyben részesíthető az a biztosított, akinek

  1. az egészségi állapotában kedvezőtlen változás, egészségkárosodás következett be, és
  2. a kérelmében előadottak az egészségbiztosítás által nyújtott ellátással vannak összefüggésben, és
  3. a kérelme a 11/B-11/E. §-ok alapján nem bírálható el, vagy
  4. a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj folyósítása az Ebtv. 50. §-ának (1) bekezdése alapján méltányosságból nem engedélyezhető.

(3) Az engedélyezési eljárás során vizsgálni kell a biztosított jövedelmi helyzetét, továbbá, hogy a kérelem benyújtását megelőző egy évben részesült-e segélyben.

31/G. § (1) A 31/F. § szerinti segélykérelmet a biztosított a lakóhelye szerint illetékes REP-nél nyújthatja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a biztosított személyes adatait és a TAJ számát. A kérelemhez csatolni kell a biztosított egészségi állapotára, kezelésére vonatkozó és a kérelemmel összefüggő egészségügyi dokumentációt, továbbá a biztosított nyilatkozatát a saját és a vele közös háztartásban élők által - a kérelem benyújtását megelőző három hónapban - megszerzett jövedelemről.

(2) A hiányosan benyújtott kérelem esetén a REP a 31/D. § (3) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(3) A segélyezési eljárás során, a körülmények tisztázása érdekében a biztosított lakóhelye szerint illetékes REP környezettanulmányt végezhet.

Dödölle1 # 2010.03.07. 07:51

Tisztelt Szakértő!

1997 ótá álltam munkaviszonyban ugyanazon munkahelyen. Innen mentem babázni (GYES és GYED) 2006.08.10 és 2009.08.01 között. Munkaviszonyom 2010.03.31-el megszűnik közös megegyezéssel.
Várhatóan 2010.04.02-től háziorvosi táppénzen leszek érrendszeri betegségem járóbeteg kivizsgálása (kontrollok) és kezelése miatt. Ez gondolom a „Passzív“ táppénz.
Ha jól vettem ki az eddigieket (??), akkor:

a táppénzes papírt és a TB könyvemet juttassam el a munkahelyemre átvételi elismervénnyel (tb kifizetők)

minden táppénzes meghosszabbító igazolást szintén nekik küldök

majd az utolsó táppénzes papír után visszakapom a TB könyvemet.

Válasz: Igen, jól érti.

Kérdéseim, amiben segítséget kérek:

a biztosítotti jogviszony fennáll ez idő alatt?

A „passzív“ táppénz ideje alatt a biztosítás a Tbj. 5.§. értelmében nem áll fenn, annak időtartama az Ebtv. értelmében un. összekötő idő.
Ha nem akkor külön befizetéssel fenn lehet tartani?
Hogyan?

Nem a biztosítást eredményező külön befizetésre emlékeim szerint 2008 májustól már nincs lehetőség.

(Nem tévesztendő össze a más módon nem biztosított személyek eü-i szolgáltatásért az APEH felé fizetendő eü. szolg. járulékkal!)

Az utolsó táppénzes napomat követően mikor, mennyi időn belül kell munkanélkülire bejelentkeznem, hogy járjon a munkanélküli segély, illetve hogy a biztosítotti jogviszony fennmaradjon (ha fennmarad?)?

30 napon belül, de minnél hamarabb. Így nem a biztosítási jogviszony, hanem annak folyamatossága áll fenn.

Azért hegyezem ki a kérdéseket a biztosítotti jogviszonyra, mert -ha sikerül hamar munkát találnom- még az idén szeretnék újra babát vállalni, és nem mindegy, hogy szülés után milyen mértékű juttatások járnak (ha jól tudom ezek a szülés előtti biztosítotti jogviszony hosszától függenek)

Előre is nagyon köszönöm.

Önnek is javasolom az alábbiak megfontolását:

Végül néhány hasznos információ (egy régebbi hozzászólásomból), hátha tudod használni most, vagy egy későbbi ügyedben:

Kevesen tudják, hogy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 5.§. kötelezően előírja a REP-nek (REP = Regionális Egészségbiztosítási Pénztár; a REP az OEP, azaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár területi szerve) az ügyfelek tájékoztatását.

Ezen jogszabályi hely szerint: "Az egészségbiztosító TÁJÉKOZTATJA a biztosítottat JOGAIRÓL és kötelezettségeiről, SEGÍTSÉGET NYÚJT IGÉNYE ÉRVÉNYESÍTÉSÉHEZ.

Mindezek figyelembevételével javasolom, hogy élj a jogszabály adta lehetőséggel és keresd fel a lakóhelyed szerinti Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályát, vigyél magaddal minden okmányt (TB igazolvány, kinevezés, munkaszerződés, megbízási szerződés, szigorú számadású jövedelemigazolások, munkanélküli, álláskeresési járadékról szóló, illetve GYES határozatok stb.), kérd meg az osztályvezetőt, - ha kell előzetes időpont egyeztetés után- szánjon rád negyed órát és érthetően magyarázza el a lehetőségeidet.

(Többek között azért az osztályvezetőt és nem egy ügyintézőt javasolok, mert ő a témában, helyben az a legmagasabb döntésképes vezető, aki érdemi felelős választ tud adni a kérdéseidre, míg egy ügyintéző szóbeli tájékoztatását később, az igényelbírálás során felülbírálhatja, megváltoztathatja a revizora, illetve az osztályvezetője, továbbá egy túlterhelt ügyintéző lehet, hogy a részletes, teljeskörű, mindenre kiterjedő válasz helyett –ahogy a kérdezők szokták jelezni- rövid úton megpróbál lerázni, illetve sajnos esetenként előfordul, hogy egy kezdő, vagy kevésbé felkészült ügyintéző szóban téves tájékoztatást ad.. Ha tehát biztos és megmásíthatatlan választ szeretnél bizalommal fordulj a szakosztály vezetőjéhez.)

A fórum jó dolog, de írásban sajnos sokszor nem lehet kitérni részletesen mindenre. Aztán a válaszadást sokszor az is megnehezíti, hogy a kérdező a jogosultságot érintő lényeges adatokat sem adja meg, amelyek azonban döntőek lehetnek a válaszadás, illetve a jogosultság szempontjából.
Ezért, illetve a félreértések elkerülése érdekében is azt szoktam javasolni mindenkinek, hogy az itt, vagy más fórumon kapott tájékoztatáson túl –amennyiben teheti- forduljon bizalommal a REP Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztályának osztályvezetőjéhez, aki a témában, helyben a legfelkészültebb szakember és aki ha szépen megkérik – szükség esetén előzetes időpont egyeztetés után- készséggel segít, dolgokra visszakérdez….
(Az osztályvezető –távolléte estén a helyettese- felkereshető a hivatalában személyesen, illetve elérhető telefonon, vagy e-mail útján.)

Szintén kevesen tudják, hogy kérésre a REP, azaz a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár részletes tájékoztatást ad arról, hogy hogyan számolták ki az igénylő biztosított táppénz, Terhességi Gyermekágyi Segély (THGY, TGYS, vagy mások a GYÁS rövidítést használják) és a Gyermekgondozási Díj (GYED) ellátásait.
Kivonat az ombudsmannak az ezzel kapcsolatos OBH 3135/2008 számú jelentéséből:
Az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa -az alaposabb tájékoztatás, valamint a táppénz kiszámításának átláthatósága érdekében, tekintettel arra, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülésében alapvető fontosságú garanciális követelmény az alapos tájékoztatás - az OBH 3135/2008 szám alatt javasolta az egészségügyi miniszternek, hogy a hatóságok az eljárásuk során kellően alapos tájékoztatást adjanak az állampolgároknak. Az ilyen tájékoztatás az ombudsman véleménye szerint nemcsak megelőzheti a félreértéseket és a későbbi jogvitákat, de egyúttal előfeltétele a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának.

Az egészségügyi miniszter válaszában kifejtette, hogy a Regionális Egészségbiztosítási Pénztár (REP), külön kérésre tájékoztatást ad a táppénz kiszámításának módjáról is. Ez 2009.08.15-től jogi normaként is megjelent, hatályba lépett. (Lásd a Magyar Közlöny 2009/115 számát, valamint a 217/1997 (XII.1) Kormányrendelet 39.§. új, (3) bekezdését.)

Javasolom tehát, hogy mindenki éljen a két lehetőséggel, kérje az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) területi szervének, azaz a REP, ezen belül a Pénzbeli Ellátási és Ellenőrzési Osztály Osztályvezetőjének a segítségét az igény érvényesítésében, illetve a REP Igazgatójától kérjen írásos tájékoztatót arról, hogy hogyan (milyen módszerrel, mely rendszeres, illetve nem rendszeres jövedelmek, valamint mely jogviszonyok figyelembevételével és milyen mértékkel) számolták ki az egészségbiztosítási pénzellátásait.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Dödölle1 # 2010.03.07. 07:44

Tisztelt Szakértő!

1997 ótá álltam munkaviszonyban ugyanazon munkahelyen. Innen mentem babázni (GYES és GYED) 2006.08.10 és 2009.08.01 között. Munkaviszonyom 2010.03.31-el megszűnik közös megegyezéssel.
Várhatóan 2010.04.02-től háziorvosi táppénzen leszek érrendszeri betegségem járóbeteg kivizsgálása (kontrollok) és kezelése miatt. Ez gondolom a „Passzív“ táppénz.
Ha jól vettem ki az eddigieket (??), akkor:

a táppénzes papírt és a TB könyvemet juttassam el a munkahelyemre átvételi elismervénnyel (tb kifizetők)

minden táppénzes meghosszabbító igazolást szintén nekik küldök

majd az utolsó táppénzes papír után visszakapom a TB könyvemet.

Válasz: Igen, jól érti.

Kérdéseim, amiben segítséget kérek:

a biztosítotti jogviszony fennáll ez idő alatt?

A "passzív" táppénz ideje alatt a biztosítás a Tbj. 5.§. értelmében nem áll fenn, annak időtartama az Ebtv. értelmében un. összekötő idő.

Ha nem akkor külön befizetéssel fenn lehet tartani?
Hogyan?

Nem a biztosítást eredményező külön befizetésre emlékeim szerint 2008 májustól már nincs lehetőség.

(Nem tévesztendő össze a más módon nem biztosított személyek eü-i szolgáltatásért az APEH felé fizetendő eü. szolg. járulékkal!)

Az utolsó táppénzes napomat követően mikor, mennyi időn belül kell munkanélkülire bejelentkeznem, hogy járjon a munkanélküli segély, illetve hogy a biztosítotti jogviszony fennmaradjon (ha fennmarad?)?
Azért hegyezem ki a kérdéseket a biztosítotti jogviszonyra, mert -ha sikerül hamar munkát találnom- még az idén szeretnék újra babát vállalni, és nem mindegy, hogy szülés után milyen mértékű juttatások járnak (ha jól tudom ezek a szülés előtti biztosítotti jogviszony hosszától függenek)

Előre is nagyon köszönöm.

sydney # 2010.03.05. 21:17

Tisztelt Szakértő!

1997 ótá álltam munkaviszonyban ugyanazon munkahelyen. Innen mentem babázni (GYES és GYED) 2006.08.10 és 2009.08.01 között. Munkaviszonyom 2010.03.31-el megszűnik közös megegyezéssel.
Várhatóan 2010.04.02-től háziorvosi táppénzen leszek érrendszeri betegségem járóbeteg kivizsgálása (kontrollok) és kezelése miatt. Ez gondolom a "Passzív" táppénz.
Ha jól vettem ki az eddigieket (??), akkor:

  • a táppénzes papírt és a TB könyvemet juttassam el a munkahelyemre átvételi elismervénnyel (tb kifizetők)
  • minden táppénzes meghosszabbító igazolást szintén nekik küldök
  • majd az utolsó táppénzes papír után visszakapom a TB könyvemet.

Kérdéseim, amiben segítséget kérek:

  • a biztosítotti jogviszony fennáll ez idő alatt? Ha nem akkor külön befizetéssel fenn lehet tartani? Hogyan?
  • Az utolsó táppénzes napomat követően mikor, mennyi időn belül kell munkanélkülire bejelentkeznem, hogy járjon a munkanélküli segély, illetve hogy a biztosítotti jogviszony fennmaradjon (ha fennmarad?)?

Azért hegyezem ki a kérdéseket a biztosítotti jogviszonyra, mert -ha sikerül hamar munkát találnom- még az idén szeretnék újra babát vállalni, és nem mindegy, hogy szülés után milyen mértékű juttatások járnak (ha jól tudom ezek a szülés előtti biztosítotti jogviszony hosszától függenek)

Előre is nagyon köszönöm.

plepi # 2010.03.05. 20:56

Köszönöm Dödölle1!

Dödölle1 # 2010.03.05. 16:30

Csak annyi lenne a kérdésem hogy jövőre mikor majd adóznom kell nekem az oep-től küldenek majd az adó bevallásához igazolást?

plepi

---
Válasz:

Igen.

Vacak66 # 2010.03.05. 10:10

Tisztelt Szakértő!

Kérdésem az lenne, hogy múlt hónapban "közös" megegyezéssel elküldtek a gazdasági válságra hivatkozva. Régóta kezel az orvosom depressioval és pánikbetegséggel. Rögtön rosszabodott az állapotom a felmondást, ahogy közölték. Más nem lévén elmentem "passiv" táppénzre. 30 nap, ami lejár szombaton. Kérdésem az lenne, hogy meg lehet-e a 30 napot hosszabbítani, mivel az orvos szerint elég vacakul vagyok még mindig. Keddre rendelt vissza, de ez már a 30 napon túl esik. Ilyenkor mit tegyek? Munkanélkülit vagyok utána kénytelen igénybe venni. Mi lesz ezzel a 3 nappal, mivel a Munkaügyi Hivatalba csak szerdán tudok bemenni. Köszönettel várom válaszukat.