Rokkantsági nyugdíj kontra rehabilitációs járadék

Kedves Gittus!
Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást, sokat segített.
Remélem a Biztosítónál is ilyen készségesek lesznek.
Mégegyszer köszönöm.

Ha a felesége otthoni ápolása/gondozása külső személlyel nem megoldható, akkor kérni kell az önkormányzattól a házi ápoló státusz megadását, vagyis a férj vagy esetleg a nagykorú gyermek otthon maradhat a rokkant mellett., ez ca. 30 ezer forint havi díjazás, igaz nem sok, de mellette lehet dolgozni 8 órát is - akár. (A kettő együtt szja adózik.) A házi ápolásban töltött idő mint szolgálati évek beszámít a majdani nyugdíjnál.

Az önkormányzatnál egyidejüleg kérvényezni a közgyógyigazolványt, valamint a TB orvosszakértőknél a súlyos fogyatékosság megállapítását - ez 22.800 Ft/hó állami juttatás.

Szükség esetén lehet segítséget kérni az önkormányzattól a nyugdíjas klubból történő ebédhozásban stb.

Kérni a lakásfentartási támogatás megadását, ez havi pár ezer forint hozzájárulás az egyik-másik közüzemi számla esedékes kifizetéséhez.

A helyi Rokkantszövegségnél lehet kezdeményezni az un. LÁT = Lakásakadálymentesítési Támogatás megadását, mely a kerekesszékes állapot miatt az esetleges rampa kialakítása a lakásba/házba történő bejutáshoz, vagy a fürdőszobába a kéd helyett az ülve tusolás létrehozásának költségeihez a támogatás.

Gépkocsivásárláshoz lehet kérni 300 eFt támogatást, ezt legkésőbb április végéig kell beadni elbirálásra a helyi Rokkantszövegséghez, az ürlapot is ők adják ehhez is.

http://www.meosz.lap.hu
http://www.rokkant.lap.hu

Kívánok a feleségének jobbulást a családnak/hozzátartozóknak pedig nagy türelmet és megértést, mert sajnos teljesen új élet kezdődik otthon, mindenki számára.

Ha feleségének esetleg még nincs saját kerekesszéke akkor az azt felíró orvostól NE magyar tolókocsit kérjenek (= http://www.rehabrt.hu) hanem a német Meyra cég "Service Standard 3.600" tip kerekesszékét írassák fel - megfelelő beülő széleséggel, és un. "asztalhoz" karfával. (= http://www.meyra.hu). A két kocsi árban egyforma: ca. 90 eFt, de a német jobb- tartósabb minőségű.

És még egy másik link: http://www.fogyatekos.lap.hu

Tisztelt jogi Fórum!Sclerosis multiplexes beteg vagyok.20 éves koromban diagnosztizálták a betegségem.2006ban az oszi 100%-os munkaképesség károsodást állapított meg.Tüneteim:Járásbizonytalanság,egyensulyzavar,a vizeletem csak katéterrel tudom üriteni,fáradékonyság,végtagok zsibbadása.2009 márciusában volt az ujjabb felülvizsgálat és visszaminősitettek 59%-ra -pedig a 2006 ban kialakult tünetek Járásbizonytalanság,egyensulyzavar,a vizeletem csak katéterrel tudom üriteni,fáradékonyság,végtagok zsibbadása ugyan ugy megvannak!ugy döntöttek,hogy rehabilitálható vagyok s rehabilitációs járadékra is javasoltak.Mivel nincs meg a szükséges szolgálati időm kérelmem elutasították így ellátás nélkül maradtam.Az idei felülvizsgálatot végző orvos csak felületesen vizsgált meg,több tényt,orvosi papírt is figyelmen kívűl hagyott.Pedig minden orvosi papiron ott szerepelt a vizelet ürítéssel kapcsolatos sajnálatos tény.
Segítségét szeretném kérni,hogy mit tehetek.Köszönö megtisztelő válaszát és segítségét

A Munkaügyi Bírósághoz kell fordulni és kérni az OSZI véleményének felülvizsgálatát. Valószínűleg egy a TB-től független orvosszakértő fog majd megvizsgálni, és majd dönt a bíróság.

Kérj jogsegélyt az önkormányzattól ill. a bírósági ügyfélirodán külön is elmondják ennek mikéntjét.

Addig is rendszeres szociális segély iránt adj be kérelmet az önkormányzathoz, egyben kérelmezd a közgyógyellátási ellátási igazolványt. (Ezen utóbbi elégé "üres" zseb.)

Külön felhívom figyelmedet a Jogi Fórumon nemrég megnyílt munkajogi tanácsadó rovatra, vagyis dr. Goda Mark ügyvéd úrhoz is fordulhatsz tanácsért, javaslatért. http://www.jogiforum.hu/munkajog

Kívánok jobbulást!

"Lisa"
laikus hozzászóló

Nagyon szépen köszönöm a tanácsod!Akkor belevágok,muszáj sok erő,hogy fizikailag is végigbírjam csinálni de muszáj!Mégegyszer köszönöm szépen

Tényleg muszáj, mert ha nem csínálod végig akkor nemigen lesz miből megélni.

(Ha a későbbiekben esetleges romlik az egészségi állapodot, külön kérheted az OSZI ujabb vizsgálatát.)

Igen!Teljesen igazad van!Muszáj!Ezer hála!!!

Kedves Fórumlakók!

Apukám 97 óta csontritkulás miatt rokkantnyugdíjas, mivel csípőprotézist építettek be neki, illetve gerincsérve van, és szívbeteg.

Egy hónapja felülizsgálták a jogosultságát Szegeden.
A határozat szerint apám bátran elmehet dolgozni, mert gyakorlatilag semmiféle akadályoztatása nincs.

Ez való igaz is amennyiben az eltelt időben a csontritkulása megszűnt, a csípőcsontja kinőtt, és a szíve is meggyógyult.
Sajnos ez csak a mesében van, így elég megdöbbentő a határozat.

Igencsak sérelmes még a bizottság elnöknőjének a primitív, megalázó hozzáállása illetve az is hogy látszólag is teljsesen jó egészségben belépő emberek mosolyogva jönnek ki a felülvizsgálat után.

Számomra (és gondolom az apeh számára sem)lényeges hogy vajon ebből mennyit kik/kiknek mennyit fizetnek/kapnak .
Sokkal inkább érdekel hogy

• hogyan lehet korrekt elbírálást kérni kikerülve a szegedi korrupciós osztályt?
• ha lehetséges akkor hogyan lehetséges a bizottság megalázó magatartása miatt jogorvoslatot kapni?

Köszönöm előre is!

ORSZI

Gyanítom éppen az ORSZI végezte ezt a mengelei szelektálást, ahogy ez egyre gyakrabb. Azt javaslom, próbálj meg keresni korrekt igazságügyi orvosszakértőt, és azzal készíttess el egy szakvélemény, úgy menjetek már a másodfokra.
Aztán ha ennek ellenére is fenntartják az elsőfokú "szakvéleményt", munkaügyi bíróságra kell menni és kérni a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálatát. Az ORSZI-Mengeléket meg feljelenteni, hamis tanúzás, és foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekménye miatt. Persze valószínűleg kimossák őket, de csak addig, amíg eszébe nem jut valakinek, hogy egy vödör benzinnel, meg egy szál gyufával rendezze le a dolgokat.

Tisztelt Jogi Fórum!Még egy kérdésem lenne,mégpedig az,hogy a rehebilitációs járadékot méltányosságból megitélhetik-e?Reménykedhetek-e?Tisztelettel várom a választ.Üdvözlettel Dezső

Mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy menjen a bíróságra!
Sajnos az egész hosszadalmas és idegölő procedúra, de nem szabad hagyni, hogy ezt tegyék.
Velem is megtették, én is mentem. A független igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy jogellenesen fosztottak meg az ellátástól, rekesztettek ki az ingyenes orvosi ellátásból. Szóval szemét dolgok mennek ma! Ezek után még ez sem elég (bírósági döntés), a TB a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, melyben támadja a bírói döntést. Teszi ezt úgy, hogy fellebbezésnek helye nincs. Ezek azok a dolgok, amiket nem lehet megérteni és lenyelni. Senki ne hagyja magát !!

Mindenkinek csak azt tudom tanácsolni, hogy menjen a bíróságra!

Sajnos az egész hosszadalmas és idegölő procedúra, de nem szabad hagyni, hogy ezt tegyék.

Velem is megtették, én is mentem. A független igazságügyi orvosszakértő megállapította, hogy jogellenesen fosztottak meg az ellátástól, rekesztettek ki az ingyenes orvosi ellátásból.

Az egyik fórumozó már kifejezte nemtettszését az alábbi véleményemmel kapcsolatban, én azonban a sokéves gyakorlati tapasztalat alapján állítom, hogy a Munkaügyi Bíróság TB ügyekben alapvetően ügyfél/munkavállalóbarát, azaz igen nagyszámban születik a közigazgatási határozatot megváltoztató, a biztosított számára kedvező döntés.

"Senki ne hagyja magát !!" írja Ewus

Egyetértek: "Ne hagyja magát becsapni, megkárosítani...."

Üdv. :)

Kedves Fórumlakók!

Apukám 97 óta csontritkulás miatt rokkantnyugdíjas, mivel csípőprotézist építettek be neki, illetve gerincsérve van, és szívbeteg.

Egy hónapja felülizsgálták a jogosultságát Szegeden.
A határozat szerint apám bátran elmehet dolgozni, mert gyakorlatilag semmiféle akadályoztatá­sa nincs.

Ez való igaz is amennyiben az eltelt időben a csontritkulása megszűnt, a csípőcsontja kinőtt, és a szíve is meggyógyult.
Sajnos ez csak a mesében van, így elég megdöbbentő a határozat.

Igencsak sérelmes még a bizottság elnöknőjének a primitív, megalázó hozzáállása illetve az is hogy látszólag is teljsesen jó egészségben belépő emberek mosolyogva jönnek ki a felülvizsgálat u­tán.

Számomra (és gondolom az apeh számára sem)lényeges hogy vajon ebből mennyit kik/kiknek mennyit fizetnek/kapnak .
Sokkal inkább érdekel hogy

hogyan lehet korrekt elbírálást kérni kikerülve a szegedi korrupciós osztályt?
ha lehetséges akkor hogyan lehetséges a bizottság megalázó magatartása miatt jogorvoslatot kap­ni?
Köszönöm előre is!

Az ORSZI a OEP egyik szerve, felette a felügyeleti jogokat az OEP Főigazgatója látja el.

Amennyiben az eljáró orvosok szakmai, emberi tevékenységét kifogásolod, úgy írásban panasszal élhetsz az OEP Főigazgatójánál.

Ezt az alábbi jogszabályok teszik lehetővé:

A többször módosított, de jelenleg is hatályban lévő 1949. XX. törvény 64.§., amely jogszabályi hely szerint a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül, vagy másokkal írásban panaszt terjesszen az illetékes állami szerv felé, illetve a 2004. évi XXIX. törvénynek a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentéssel kapcsolatos eljárásról rendelkező 141.§. , 142.§. és a 143.§.

Néhány alapfogalom:

I. Közérdekű bejelentés
A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentését névvel, ill. névtelenül is megküldheti.

Amennyiben bejelentését névtelenül (nevének, postai levelezési címének feltüntetése nélkül) juttatja el, úgy annak kivizsgálása a 2004. évi XXIX. törvény 142. § (6) bekezdése alapján mellőzhető. Ugyancsak mellőzhető a korábbival azonos tartalmú, ugyanazon bejelentő által tett ismételt bejelentés is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) 53. §-a alapján az adóhatóságot hivatali eljárása során tudomására jutott minden adat, irat, tény, körülmény tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

II. Panasz

A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul és elintézése nem tartozik más eljárás hatálya alá.

Miután a panasz kivizsgálása személyre szabott módon történik, amelyről az érintett számára részletes tájékoztatást adnak, ezért célszerű megadni a nevét és postai levelezési címét.

A panaszt célszerű ajánlott, tértivevényes levélben elküldeni.

Idézet néhány jogszabályból:

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól:
Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási hatósági eljárás

• a demokratikus jogállamtól elvárható módon és mértékben juttassa érvényre az ügyfelek jogait, a kötelességek teljesítése pedig túlnyomórészt önkéntes jogkövetés útján történjék,
• az általános szabályok elsődlegességének érvényesítésével garanciális keretbe foglalja a különös eljárási szabályokat,

a következő törvényt alkotja:

1. § (1) A közigazgatási hatóság az eljárása során köteles megtartani és másokkal is megtartatni a jogszabályok rendelkezéseit.

(3. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban a törvény keretei között a hivatalból való eljárás elve érvényesül.

(2) A közigazgatási hatóság:

1. a kizárólag kérelemre indítható eljárások kivételével hivatalból eljárást indíthat, illetve a kérelemre indult eljárást jogszabályban meghatározott feltételek esetén folytathatja, és ilyen esetben a végrehajtást is hivatalból rendeli el,
2. hivatalból állapítja meg a tényállást, határozza meg a bizonyítás módját és terjedelmét, ennek során nincs kötve az ügyfelek bizonyítási indítványaihoz, ugyanakkor a tényállás tisztázása során minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie,

4. § (1) Az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez, a jogszabályokban meghatározott határidőben hozott döntéshez való jog ….

20. § (1) A hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben illetékességi területén köteles eljárni.

Az eljárás megindítása

29. § (1) A hatósági eljárás az ügyfél kérelmére, bejelentésére, nyilatkozatára, más hatóság kezdeményezésére, külön jogszabályban meghatározott panaszra (a továbbiakban együtt: kérelem) vagy hivatalból indul meg.

A tényállás tisztázása

50. § (1) A hatóság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le.

Tanú és hatósági tanú

2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról

A közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos eljárás
141. § (1) Az állami és helyi önkormányzati szervek a panaszokat és a közérdekű bejelentéseket e törvény szerint kötelesek elintézni.

(2) A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más - így különösen bírósági, államigazgatási - eljárás hatálya alá.

(3) A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

(4) Panasszal és a közérdekű bejelentéssel bárki - szóban, írásban vagy elektronikus úton - fordulhat a tárgykörben eljárásra jogosult szervhez. A szóbeli bejelentést az eljárásra jogosult szerv köteles írásba foglalni.

(5) Ha a panaszt, illetőleg a közérdekű bejelentést nem az eljárásra jogosult szervhez tették meg, azt nyolc napon belül oda át kell tenni. Az áttételről a bejelentőt egyidejűleg értesíteni kell.

142. § (1) A panaszt és a közérdekű bejelentést a beérkezéstől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(2) Ha az elbírálást megalapozó vizsgálat előreláthatólag harminc napnál hosszabb ideig tart, erről a panaszost (bejelentőt) a panasz (bejelentés) beérkezésétől számított tizenöt napon belül - az elintézés várható időpontjának egyidejű közlésével - tájékoztatni kell.

(3) Az eljárásra jogosult szerv a panaszost, illetőleg a közérdekű bejelentőt meghallgathatja, ha azt a panasz, illetőleg bejelentés tartalma szükségessé teszi.

(4) Az eljárásra jogosult szerv a vizsgálat befejezésekor a megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről - az indokok megjelölésével - köteles a panaszost, illetőleg bejelentőt írásban vagy elektronikus úton haladéktalanul értesíteni.

(5) Az írásbeli értesítés mellőzhető, ha az elintézésről a jelen lévő panaszost, illetőleg bejelentőt szóban tájékoztatták, és a tájékoztatást tudomásul vette.

(6) A korábbival azonos tartalmú, ugyanazon panaszos, illetőleg bejelentő által tett ismételt, továbbá a névtelen bejelentés vizsgálata mellőzhető.

(7) A panasz vizsgálata mellőzhető a (6) bekezdésében említett eseteken kívül akkor is, ha a panasztevő a sérelmezett tevékenységről (mulasztásról) való tudomásszerzéstől számított hat hónap után terjesztette elő a panaszát. A tudomásszerzéstől számított egy éven túl előterjesztett panaszt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

143. § (1) A panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés alapján - ha alaposnak bizonyul - gondoskodni kell

1. a jogszerű, illetőleg a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról vagy az egyébként szükséges intézkedések megtételéről;
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről;
3. az okozott sérelem orvoslásáról, továbbá
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

(2) A panaszost, illetőleg a bejelentőt - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - nem érheti hátrány a panasz, illetőleg a közérdekű bejelentés megtétele miatt.

(3) A panaszos, illetőleg a közérdekű bejelentést tevő személyes adatai - a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően - csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, amennyiben e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő egyértelműen hozzájárult. A bejelentő adatai egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

Nagyon röviden és hangsúlyozva, hogy a teljesség igénye nélkül én ennyit tudtam segíteni. Remélem rajtam kívül más hozzászóló is tud érdemi tanácsot adni.

Üdv. :)

Tiszteletem a Szakértőknek s köszönöm segítségüket!Elsőfokon elutasították rehabilitációs járadék kérelmemet!Még egy kérdésem lenne,mégpedig az,hogy a rehebilitációs járadékot méltányosságból megitélhetik-e?Reménykedhetek-e?Tisztelettel várom a választ.Üdvözlettel Dezső

írta: Dödölle1
"a sokéves gyakorlati tapasztalat alapján állítom, hogy a Munkaügyi Bíróság TB ügyekben alapvetően ügyfél/munkavá­llalóbarát, azaz igen nagyszámban születik a közigazgatási határozatot megváltoztató, a biztosított számára kedvező döntés."

Az én tapasztalatom és ahogy itt olvastam más hozzászólásokat a TB nagy számban jogtalanul minősíti vissza a betegeket. Ezen okból lehet kedvezőbb bírósági döntés. Már ez miatt is mindenkinek javasolom ne hagyja magát!
Számomra megbotránkoztató, hogy a TB még a bíróságot is támadja! Nem tudom, hogy minek képzelik magukat?

Mindenkinek sok erőt és kitartást kívánok!

Jó napot!

Az lenne a kérdésem,hogy 2005.óta 67%-os rokkant vagyok,most hívtak vissza felülvizsgálatra,annak határozata alapján rehabilitációs járadékra tettek át.46 éves vagyok,állapotomban 2005.óta változás{javulás,rosszabodás}nem történt,érdemes e fellebezni a döntés ellen vagy nem?

Illetve még egy kérdés,mi az orvosi rehabilitáció és mi a foglalkozási rehabilitáció.

Köszönöm a választ!

Nos, a mi ügyünk valahogy másodfokon szerencsésen alakult.
Amennyiben ez köszönhető a jogi fórumnak is, nagyon köszönjük!

A továbbiakban pedig ha valaki Szegeden Dr Kovács Mária és csapatával kerül szembe akkor tudjon róla hogy csak akkor nem vonják meg a járadékot tőle ha legalább 200 000-et csúsztat borítékban.

Hol van ilyenkor az apeh, és a vagyonosodási vizsgálat???

Tisztelt forum! A következö a problémám:2004.04.30-án elvették a 67%rokkantnyugdijam,miközben e mellett munkát végeztem. 2004.05.01-én 50%-osra csökkentették a nyugdijam ezért a munkát a határozat megérkeztéig nem folytattam. 2004.08.02-én a már meglevö határozattal ujra munkába álltam,de mint késöbb kiderült a cégem a felmondás elötti napomon új munkaszerzödést irt! A cég 2005.09. hóban csödbe ment ami miatt a munkaviszonyom megszünt.2008.08. hóban a NYUFI küldött nekem egy levelet hogy 2004.05.01-től-2008.08.01-ig jogtalanul vettem fel a nyugdijam,ezért 1.300.000ft összeget követelnek vissza. Birósági per van folyamatban ahol a NYUFI jogtanácsosa a 2004.05.01-jei munkaszerzödésem másolata !!!! miatt okirathamisitással vádolt meg,az eredeti dokumentumaim közül a NYUFI-nál hónapok óta nem találnak semmit.Kérdásem a következö:-miért követelnek vissza kifizetett ellátást? Megteheti-e a NYUFI hogy már 10-ik hónapja az ellátásomat visszatartja? Hogyan tudnám az igazamat bizonyitani,mert az ügyvédem bedobta a törölközöt? Élhetek-e kártéritési igénnyel ha bebizonyosodik az igazam? Gyors válaszukban bizva: maradok tisztelettel!

Sziasztok!

Először is szeretnék mindenkinek kellemes ünnepeket kívánni!!

Az lenne a kérdésem, hogy az OSZI miért nem köteles részemre szakértői véleményt kiadni, ha az rólam szól? Megkérdeztem őket és az a választ kaptam, hogy csak a nyugdíjbíztosítási igazgatóságnak adják ki. Netalán akkor megtudnám, hogy mit csesztek el és miért lettem csak 47%-os és nem rokkant.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!

Először is szeretnék mindenkinek kellemes ünnepeket kívánni!!

Az lenne a kérdésem, hogy az OSZI miért nem köteles részemre szakértői véleményt kiadni, ha az rólam szól? Megkérdeztem őket és az a választ kaptam, hogy csak a nyugdíjbíztosítási igazgatóságnak adják ki. Netalán akkor megtudnám, hogy mit csesztek el és miért lettem csak 47%-os és nem rokkant.

Megoldás:

Élhetsz a Ket. által biztosított iratbetekintési (iratmásolat kérési) jogoddal (ez utóbbi az illetéktörvény értelmében illetékköteles kb. 100 Ft/oldal) az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságnál, illetve jogorvoslati kérelmet terjeszthetsz majd elő a Nyugdíjbiztosítási Igazgtóság I. fokú közigazgatási határozatával szemben.

(Ekkor ismét behívnak egy, immár II. fokú Orvosi bizottság elő.)

Részlet a Ket. vonatkozó szakaszából és az ahhoz tartozó kommentárból:

2004. évi CXL. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

5. § (1) A közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője számára biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.

(2) A közigazgatási hatóság a jogi képviselő nélkül eljáró ügyfelet tájékoztatja az ügyre irányadó jogszabály rendelkezéseiről, az őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről, illetve a kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről, továbbá a természetes személy ügyfél részére a jogi segítségnyújtás igénybevételének feltételeiről.

(4) A közigazgatási hatóság a törvényben meghatározott korlátozásokkal az ügyfeleknek és képviselőiknek, valamint más érdekelteknek biztosítja az iratbetekintési jogot,

jogszabályban meghatározott esetben közmeghallgatást tart, és döntését az ügyfelekkel közli.

A hatóság ugyanakkor gondoskodik a törvény által védett titkok megőrzéséről és a személyes adatok védelméről.

„Az ügyfelek - különösen a természetes személyek - általában jogi képviselő nélkül vesznek részt az eljárásban.

Ez eleve hátrányos helyzetbe hozza őket, hiszen a közigazgatási anyagi- és eljárásjog bonyolult és szerteágazó, ezért az ügyféltől nem várható el, hogy tisztában legyen az összes közigazgatási szakterület - gyakran változó - joganyagával.

Ezért ha valahol, akkor a közigazgatási jogban csak erős megszorításokkal alkalmazható a jogszabály nem ismerése senkit sem mentesít jogellenes magatartásának jogkövetkezményei alól elve.

Annak érdekében, hogy az ügyfél jogi ismereteinek fogyatékos volta miatt ne kerüljön hátrányos vagy kiszolgáltatott helyzetbe, a Ket. a közigazgatási hatóság kötelességévé teszi az ügyfél tájékoztatását jogairól kötelességeiről, illetőleg a kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén beálló vagy alkalmazható jogkövetkezményekről.

Ez a kitanítási kötelezettség nem szorítkozik az írásbeli érintkezésre, még kevésbé a határozatban foglalt figyelemfelhívásokra (például a fellebbezés lehetőségéről való tájékoztatásra).

Az ügyfél jogi tájékoztatására az eljárás egész tartama alatt, a szükséghez képest minden fontosabb eljárási cselekmény kapcsán szükség van. (Így például a tanút nem csupán igazmondási kötelezettségére kell figyelmeztetni, hanem arra is, hogy milyen okból tagadhatja meg a tanúvallomás tételét.)

A megfelelő jogi tájékoztatásra nem csupán az ügyfél, hanem a potenciális ügyfél is igényt tarthat, aki esetleg épp a kapott tájékoztatás nyomán válik - vagy éppen nem válik - ügyféllé.

A leggyakoribb, hogy valaki szeretne közigazgatási eljárást indítani, de nincs tisztában azzal: kérelméhez milyen mellékleteket kell csatolni, milyen összegű illetéket kell lerónia, s a jogszabály előírja-e a kérelemnek e célra rendszeresített nyomtatvány űrlapon való előterjesztését.

A tömegesen előforduló rutinügyekben a közigazgatási hatóságok - főként a nagy ügyfélforgalmú hivatalok - akkor járnak el helyesen, ha erről többféle módon is tájékoztatást adnak.

Nyomatékosan hangsúlyozni kell: a tájékoztatási kötelezettség nem csupán akkor terheli a hatóságot, ha ebből a hivatali munkavégzésre nézve valamilyen előny származik, hanem akkor is, ha a tájékoztatás nyomán munkatöbblet hárul az eljáró szervre.

Így például azt a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó magyar állampolgárt, aki fogyatékosan vagy egyáltalán nem beszél magyarul, feltétlenül tájékoztatni kell az anyanyelvhasználat lehetőségéről, tekintet nélkül arra, hogy ez tolmácsolási vagy fordítási igényt von maga után.

A Ket. a hatóság jogi tájékoztatási kötelezettsége szempontjából különbséget tesz az ügyfelek között attól függően, hogy van-e jogi képviselőjük vagy nincs. E különbségtételnek az az indoka, hogy a jogi képviselőtől - például az ügyvédtől vagy a jogi személy ügyfél jogtanácsosától - kellő alappal elvárható: ismerje az ügyben irányadó jogszabályok rendelkezéseit.

A Ket. lehetővé teszi, hogy különös eljárási szabály az ügy bonyolultságára tekintettel tájékoztatási kötelezettséget írjon elő a jogi képviselővel eljáró ügyfelek számára is. S végül: lehetnek olyan jogi kérdések, amelyekben a hatóság a jogi képviselőhöz képest többlet-információval rendelkezik.

Ilyen például, hogy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a hasonló ügyekben milyen gyakorlatot alakított ki.

Semmiképpen sem árt tehát, ha az eljáró hatóság partnerként kezeli a jogi képviselőt, s megadja neki azt a - jogszabályból esetleg meg sem ismerhető - jogi tájékoztatást, amely feladatainak hatékony ellátásához szükséges.”

98. § (1) Az ügyfél az elsőfokú határozat ellen fellebbezhet. A fellebbezési jog nincs meghatározott jogcímhez kötve, fellebbezni bármely okból lehet, amelyre tekintettel az érintett a döntést sérelmesnek tartja.

Üdv. :)

Tisztelt Dödölle 1!

Nagyon szépen köszönöm a válaszodat, ezek szerint kérhetek róla másolatot. A fellebbezést már beadtam és megkaptam a II. fokra az időpontot, csak tudni, esetleg látni szeretném, hogy ha 3 év alatt semmit nem javult (nem is romlott) az állapotom akkor hova tűnt el 20%-om. Még annyit megtudnál mondani, hogy ezt levélben lehet-e intézni, vagy csak személyesen, mert nekem az illetékesség messze (60 km.) van és utazni nehezen megy.

Köszönöm:méhész

méhész
Kiegészítem: korábban neked 67 % munkaképességcsökkenés volt, a mostani rendszer szerint 2008-tól az ORSZI össz-szervezeti egészségkárosodást vizsgál. Az elutasító határozaton megírták neked az ORSZI véleményt is, amit a Nyugdíjbiztosítótól kaptál. Arra azt írták/írhatták, amit ott a vizsgálaton bediktált az asszisztensnek az orvos a korábbi leletekről 8ezt szerintem te is hallottad), utólag azokon az adatokon nem változtatnak. De hallottam már olyanról, hogy nem minden leletet értékelt az orvos, ezt nézd meg.
Azokat az orvosi papírokat és van van újabb is, vidd magaddal a II. fokra.

Tisztelt Dödölle 1!

Nagyon szépen köszönöm a válaszodat, ezek szerint kérhetek róla másolatot. A fellebbezést már beadtam és megkaptam a II. fokra az időpontot, csak tudni, esetleg látni szeretném, hogy ha 3 év alatt semmit nem javult (nem is romlott) az állapotom akkor hova tűnt el 20%-om. Még annyit megtudnál mondani, hogy ezt levélben lehet-e intézni, vagy csak személyesen, mert nekem az illetékesség messze (60 km.) van és utazni nehezen megy.

Köszönöm:méhész

A keletkezett iratokba betekinteni csak a hivatalban, személyesen tudsz.

Kérésedre azokról az oldalakról amelyeket megjelölsz adnak hitelített fénymásolatot (másodlat) azonban arra az illetékbélyeget ott kell felragasztani, illetve érvényteleníteni.

Megpróbálhatod postai úton is megkérni, de az legalább két levélváltás, minimum 22 munkanap.
(megkéred, a hivatal illetkbélyeget kér, te megküldöd, ők postázzák)

Javasolom, hogy ezzel kapcsolatban telefonon keresztül érdeklődj az Igényelbírálási Osztályvezetőnél, vagy a határozat kiadmányozójánál (aláírójánál).

Üdv. :)