Gürizés minimálbérért

Kedves guba,

ha olvasnàl is, akkor tudnàd, hogy ezt az alapvetést màr megtettem...még idéztél is abból a hozzàszólàsomból koràbban, ahol leirtam, hogy lassan bàrki bejuthat és bàrki elvégezheti...persze màs kapcsàn idéztél.
hogy egy kbs szintü viccel éljek (egyben visszautalva valaki màs véleményére is): jogi diplomàt lehet lassan szerezni két màkos GUBA között.
(elnézést az olcsó poénért...nem az én stilusom, de ezt nem lehetett kihagyni)
söt talàn még azt is pedzegettem, hogy miért vesznek fel minden hülyét (fejpénz) de ezzel kapcsolatban lehet, hogy tévedek.

A jelölti fizetésekkel kapcsolatban igazad van, de ugyanezt màr leírtam szintén koràbban.

és a tanàrokkal van a legtöbb gond...ebben is igazad van.
de ezt is màr írtam koràbban.

köszönöm, hogy egyetértesz velem:)

Kedves reménytelenség és Legislator,

az àltalatok emlitett problémàra elég egyszerü a megoldàs:
(és sajnos megint csak amerikai példàval tudok jönni)

open-book, versenyvizsga.

open-book:
minden jegyzetet, jogszabàlyt lehet hasznàlni.

versenyvizsga:
a hallgatók teljesitményét egymàshoz mérik. utolsó 10-20% bukik.

+

ha csalsz a vizsgàn, nem csak buksz az adott tàrgyból, de ki is csapnak...

egyébként a jelenlegi rendszer mellett sosem értettem azokat, akik höbörögnek azért, mert a màsik puskàzik...
se jobb, se rosszabb jegyet nem kapsz töle...

Bár, téged olvasva, a tanárokkal is lehetnek gondok. :)

„én tovàbb mernék menni, és azt mondani, hogy elöadàsokra, úgy àltalàban nincsnen szükség. tessék csak jogot oktatni úgy, mint az angol és amerikai egyetemeken: 10–20–30–40 fös csoportokban, mindenóràra elöre olvasva.
akkor talàn képzettebb emberek jönnének ki az egyetemröl és jelöltként kérhetnének magasabb bért…”

Kacsa, fosod a szót mindenről, napszámba, de egy fontos alapvetést azért kellene tenned. A magyar egyetemekről legfőképpen azért jönnek ki alulképzett jogászok, mert minden hülyét felvesznek. Mint szakember biztos tudod, hogy az idén mennyivel lehetett bejutni a jogi karokra. A buta embereket pedig köztudottan nehezebb tanítani, és kevésbé lesznek eredményesek, mint az okosabbak.
A jelölti fizetések, pedig a piac törvényei alapján működnek, tehát ha sok jelölt van lemegy az áruk. A nemzetközi irodákat nem kell idekeverni, mert tendenciákról beszélünk, és kivételek nyilván vannak alóla.

Rendőrök jogi diplomaszerzéséhez:
Ugyan már, kollega, azt ne mondja, hogy a nappalin nem volt bandába verődéses puskázás. Inkább ezen kellene elgondolkodni, hogy egyáltalán minimális esély van-e ennek a visszaszorítására. Édes mindegy, hogy a csalókat common law vagy kontinentális módszer szerint képezzük-e, így is csalnak majd a vizsgán, meg úgy is. Volt alkalom, hogy a tanársegéd egy fél nappalis évfolyamról bizonyította be, hogy csaltak az évfolyamdolgozatnál (többen közösen csináltak egyet, és mindenki azt adta be, vagy egyszerűen leszedtek egyet a világhálóról, vagy éppen kiírták valaki könyvét, ám ezt a bizonyos könyvet nem tűntették fel a szakirodalomjegyzékben forrásként). És mi történt? Azóta az x. tárgyból nem lehet évfolyamdolgozatot beadni.

Sziasztok!

Úgy veszem észre, hogy az oktatásban nálunk nem az a fő cél, hogy a hallgató (nemcsak a jogi karon) hasznos dolgokat tanuljon, mintha csak féltenék a tanárok a fene nagy tudást. Így ki sem derülhet, hogy ki alkalmas a jogi pályára valójában és ki nem az. Gyakorlat! Az volna a fontos! Nem a sok beseggelt, felesleges marhaság, amit aztán úgyis elfelejt az ember. Én közgázon végeztem, könyvelő lettem. Az első számlánál, amit le kellett könyvelnem, majdnem sírva fakadtam (azt sem tudtam, mit kellene rajta néznem). Szóval a probléma általános. Hülyék, bunkók, nekünk nem kedvesek meg mindenhol vannak. Életrevaló hülyék éppúgy, mint életképtelen okosak. De az oktatással tényleg baj van.

http://www.jogiforum.hu/hirek/18424

a fizetés helyett inkább a lóvészerzés kifejezést használnám

a legtöbb olyan fizetéseket kapnak amiről a pályakezdő jogászok többsége még álmodni sem mer.hátszél nélkül még bejutni sem lehet pl egy rendőrségre.legalábbis itt vidéken.ja azért eszemben sincs rendőrnek menni.csak a militarista kollegáimra gondoltam./mondjuk a kurvázásukat magas ívről le... ./inkább az bosszant,én tudom hogy honnan jöttek,és hogy mennyit küszködtek,mert általában a seggnyalójuk míg odavoltak-a rendőrségen mindent elvégzett helyettük.szóval hozták a stílusukat.utánna meg persze következik a szakvéleményük.az úristen mentsen meg tőle!!

mondjuk a rendőrök jogi diplomaszerzéséről van néhány tapasztalatom.persze itt sem lehet általánosítani.úgy az egyetem vége felé jöttem rá,hogy ezek végig az egyetem alatt bandába verődve,egyetlen zh-ra sem tanultak,mert olyan hihetetlenül tudtak bandába verődve puskázni.hát igen nekik már volt tapasztalatuk.amúgy mind olyan bunkó volt szinte csak néhánytól eltekintve,mint a főd.szinte mindegyiknek volt kurvája,és olyan nagyképüek voltak,vélvén,hogy na nesztek fejesek,ugye hogy nem olyan nagy dolog ez az egyetem!sajnos elég sok militarista tanár nyalta a ...azóta ma már

bocsànat, Ginzen valszeg jobban tudja:
ezek szerint még csak nem is kötelezöen fakultativ, hanem csak simàn fakultativ...

és egyetértek Ginzen-nel: a nk-i megmérettetések is mutatjàk, hogy a magyar hallgató, nemhogy az amerikai, angol vagy német hallgató nyomàba nem érhet, akàr tàrgyi tudàs, akàr jogàszi gondolkodàs tekintetében, de még - most kapaszkodjatok - a horvàtok és szerbek is szénné vernek minket...

Kedves rite csillaggal,

ahhoz, hogy a dolgokat folyamatokat a maguk komplexitàsàban làssad, a jogtörténeti megközelités csak egy módja, véleményem szerint nem is a legjobb.

Ahhoz, hogy értsd mit csinàlsz, pl. értékpapirositàsnàl, projekt finanszirozàsnàl, technológia àtruhàzàsnàl, ingatlan adàsvételnél, vagy csak egy sima bérleti szerzödésnél stb, ahhoz nem kell jogtérténeti megközelités. nem kell tudnod, hogy a XII tàblàs törvény vagy a Code de Commerce milyen szabàlyozàst nyújtott...mint ahogy azt sem kell tudnod, hogy Rómàban a per mensam vagy a per epistulam stb. a rabszolga felszabadítàs módjai voltak.
Persze vannak esetek, amikor hasznos lehet: a conmorientes jogintézményét nem lett volna baj, ha ismerik az új Ptk. kodifikàtorai.

a kultúràlis értéket màshol kellene megtalàlni, ami a funkciónak jobban megfelel.

Akit meg érdekel a jogtörténet, az fakultativként felveheti.
(Németorszàgban vagy Ausztriàban, ha jól tévedek az egyetemes jogtörténet és a római jog kötelezöen fakultativak, azaz vagy ezt vagy azt, de tanulni kell - ezt màr elbirnàm fogadni)

Kedves banderaaz,

common law és kontinentàlis jogrendszer közötti éles megkülönböztetés egyre halvànyabb...persze jogterülete vàlogatja...de a nk-i gazdasàgi jog területén szinte màr nem is lehet különbséget tenni.

amit Belgiumban tapasztaltàl, az megy a common law orszàgokban is. open-book vizsgàk, jogesetekkel foglalkozàs és a hallgatók aktiv részvétele az óràn (szokratészi módszer: a tanàr kérdez a màr elöre felkészült hallgatótól ezzel segitve öt a tananyag mélyebb elsajàtitàsàban - a 19.szàzad végén, harvard egyetem vezettem be elöször Charles William Eliot, ha jól tévedek, aztàn gyorsan elterjedt), ahhoz meg jobb a kiscsoport...
szóval igenis kezd ilyesmi lenni az oktatàs nyugaton, mint magad is tapasztalhattad...

Németországban is hasonló a helyzet, mint Belgiumban. Törvényszöveget lehet a jogesetmegoldós vizsgákon használni.
Szerintem ez javítha a jogász gondolkodásmódot és nem a jogelmélet.
Azon a németországi karon ahol én voltam, nem kötelező se a jogelmélet, se a jogtörténet. Mégis kíváló jogászokat képeznek.
Vagy van aki szerint jobbak a magyar, jogtörténetes, jogelméletis magológépek?

Azért álljon meg a menet. Az egyetem nem ügyvédképző, nem jogászképző, hanem egy tudományos és részben oktatási központ (testület, egyesület, akármi), ahol tudományt kell oktatni és kutatni. Ennek pedig része minden, és majd később az ember eldönti, hogy mi érdekli, és abban fog tevékenykedni. Ezért nem lehet eldobni a jogelméleti tárgyakat, főleg, hogy sztem a jogászi gondolkodásmódhoz kifejezetten hozzátartozik az, hogy mondjuk valaki tisztában legyen a Kacsa által feleslegessé nyilvánított ismeretekkel is. Meg arról is tájékotatnám kedves kollégát, hogy Mo-n kontinentális jogrendszer van, és nem common law, tehát a kiscsoportos foglalkozás teljesen felesleges és értelmetlen. Én Belgiumban voltam egyetemen, ott jó rendszer működik, elvárják a joganyag ismeretét, de törvényszöveget lehet használni vizsgán, emellett nagyfokú aktivitásra serkentik a hallgatókat, illetve (némileg a francia jogi gondolkodásmódhoz hasonlóan) a jogesetek ismeretét várják el (hiszen ezzel elhet a tömény normaszöveget élővé tenni). Minden ilyen yuppie-jogász az amerikai példákkal jön, pedig fel kéne fogni, soha nem lesz olyan, és nem is lehet olyan sem a jogi oktatás, sem általában az egyetemi oktatás. Az meg, hogy a jogtörténeti tárgyakat is feleslegesnek tekinti, hát no comment... ilyen hozzáállással brókernek kellett volna inkább menni:)))

kacsa11

javasolod hogy dobják ki a jogtörténeti tárgyakat... mondjuk az egyetemes jogtörténetnek nincs sok értelme...

azonban nem tudom hogy egyedül vagyok e vele de minél jobban elmélyülök annál inkább fontosnak tartom hogy komplexitásban lássam a dolgokat folyamatokat... mondjuk egy jogintézmény fejlődését elhalását, újjászületését sztem ez nagyon fontos dolog... főleg ahhoz hogy értsed is a dolgokat ne csak csináld

amúgy egy egyetmenk valamiféle kulturális értéket is kellene hordozni... ez nem egy technikum hogy verd be szeget oszt kész

más kérdés hogy a jogászok zöme ilyen szakbarbár és elég bunkó

igen az nagy baj hogy Az egyetem előtt sem az alatt nem készítenek fel a valóságra… legyünk őszinték mit tudtunk mi az egyetem alatt az ügyvédi bírói, ügyészi szakmáról… a buktatóiról, a versenyről… a jövedelmekről… vagy akár a szépségeiről…

Tényleg fontos lenne hogy egy kezdő joghallgató eltudja képzelni mi is ez, mire is megy egy ilyen diplomával..

Hiszen ha elmondanák hogy gyerekek van az országban 2900 bíró állás… kb ennyi ügyészi…
Évente végez 3000 jogász … elmehettek a közigazgatásba ami tán nem klasszikus jogászi pálya (bejönnének elmondanák hogy mit csinálnak ott stb.) meg elmehettek rendőrnek is a többi lehetőség meg a magánszféra elsősorban ügyvédi pálya…

Elmondanák azt hogy mit csinál egy kezdő fogalmazó, mit keres, mikor lehet bíró… mennyi titkár vár kinevezésre, vagy elmondanák hogy mit keres egy ügyvédjelölt mennyit dolgozik, milyen feladatot végez, mi is az a szakvizsga stb. akkor talán más lenne a helyzet, lehet sokan nem szenvednék végi az egyetemet…

Amúgy az ügyvédjelölti pálya egy menekülési útvonal sokaknak… hiszen ha joggal akarsz foglakozni és nem mehetsz bírónak ügyésznek akkor szerintem ezt választhatod leginkább… az meg nem róható fel senkinek hogy a jogi diplomájával miért nem megy el mondjuk ügyvezetőnek, vagy szóvivőnek, vagy riporternek, vagy somló tamásnak

Különben sokan mondják hogy azért kezdenek bele a jogba mert jó a munkájukhoz és érdekli őket stb… ez szetm degradálja a jogászi hivatást… hiszen ha érdekelnek a vitaminok meg a betegségek nem feltétlen kezdek bele az orvosiba… így a jogászi diploma a már olyan hogy lassan mindenkinek van amit úgy leteszek mellékesen két mákos guba között … így túlkínálat van a piacon és ne csodálkozzunk ha ez lenyomja az árakat a fizetéseket… hisz találni bőven utánpótlást…. (Minden sarkon ügyvéd van.)

Pont azon gondolkoztam hogy akik erre tették fel az életük azok pusztán egyszerű mezei ügyvédek akik a szürkeségtől elbujdoshatnak hiszen mondjuk vannak itt már 5 diplomás figurák akiknek 5 diplomájuk van sőt még a cirkuszba is fellépnek néha, meg nagy koncerteket is adnak… és úgy mellékesen szuper ügyvédek is! Úgy mellékesen…

Kár, hogy ez a helyes hozzáállás csak az -értelmes- végzettek körében tapasztalható és nem a tanároknál.

Meglovagolnàm Ginzen szuverenitàselméletek visszaböfögése elleni fellépését:

szerintem az Állam- és Jogtudomànyi Kar megnevezésböl el kéne hagyni azt, hogy àllam és azt, hogy tudomàny...maradna az, hogy Jogi Kar.

Ennek persze súlyos következményei lennének a tantàrgyakat illetöen is: az összes àllamelméleti, jogelméleti és jogtörténeti tàrgyat ki lehetne venni.
(én fakultativvà tenném ezek oktatàsàt, vagy - horribile dictu - àtdobnàm öket oda, ahovà ténylegesen valók: a bölcsész karra, az màr mindegy, hogy történelem, filozófia stb. szakokra, az legyen a bölcsészek gondja, ha egyàltalàn befogadjàk kamu mihàlyékat)

Felszabadulna egy csomó hely és idö...amivel aztàn lehetne értelmes dolgokat is kezdeni.

Akinek nem felelnek meg az előadások menjen más szakra... esetleg nem inkább a színvonalon kéne változtatni?

Patyi nem tanít az ELTE-n, a többiek tanítanak Győrben.

Ausztriában ahogy írtam szintén nem fakultatív tárgy keretében tanítanak így. Csak ott nem is az a cél, hogy az ember visszaböfőgje az összes szuverenitáselméletet. Esetleg ha nem oktatnának ennyi teljesen felesleges dolgot, akkor lenne idő ilyesmire.

Szerintem sokkal fontosabb, hogy az első éves joghallgatók több ügyvédet, ügyész, bírót lássanak testközelből, beszélgessenek velük, mint hogy a vizsgán visszamondják a sok jogelméleti hülyeséget, amit JÁB-ból úgyis megtanítanak majd újra.

Kedves kbs, humorod még mindig verhetetlen...bàr az érvelés is ilyen remekül menne.
(làsd részvényes/hitel/felszàmolàs topic, ahol àllitasz valamit, majd következetesen magad ellen érvelsz)

Kedves guba, a kérdésedre nem szertnék vàlaszolni, mert többen esetleg felismernének, és meg szeretnék maradni a névtelenség homàlyàban.
Minden esetre köszönöm azon feltételezésedet, hogy erösitettem a tanàri gàrdàt és nem gyengitettem.:)
a nk-i jogi rovatba pedig véletlenül került az a kérdés, mikor észrevettem, rögtön feltöltöttem a megfelelö helyre, vàltozatlan formàban.

Kedves banderaaz, sosem értettem az ELTE sznobizmust...nekem igy kivülröl mind a kilenc magyar jogi kar egyformàn gyengének tünik.
ez egyébként a nk-i perbeszédmondó versenyeken ki is derül. A magyar karok egyformàn, rendre az utolsók között végzik...sajnos.

Éppen ezért mélységesen egyetértek Legislatorral...nem szabad megkülönböztetni eltést és szegedit, nappalist és estist. pont ugyanannyira vannak alkalmatlanok és tehetségesek az összes csoportban.

és egyetértek Ginzennel is az oktatàs szinvonalàt illetöen. én tovàbb mernék menni, és azt mondani, hogy elöadàsokra, úgy àltalàban nincsnen szükség. tessék csak jogot oktatni úgy, mint az angol és amerikai egyetemeken: 10-20-30-40 fös csoportokban, mindenóràra elöre olvasva.
akkor talàn képzettebb emberek jönnének ki az egyetemröl és jelöltként kérhetnének magasabb bért...

Akinek nem felelnek meg az előadások, azok menjenek más szakra. Más kérdés, hogy az előadások valóban lehetnének jobbak. Amit Te írsz, az valamilyen fakultatív tárgy keretében elképzelhető, de nekem az a tapasztalatom, hogy gyakran még a tananyaggal sem haladnak megfelelő ütemben (főleg inkább a szemináriumok). Patyi tanít az ELTÉ-n?

Az előadások színvonalának is javulnia kéne ahhoz, hogy a hallgatok inkább a kocsmázás helyett ezeket látogassák.

Ami számomra megdöbbentő, hogy a jogi alaptan tantárgyi tematikája szerint a tárgy célja, hogy kedvet kapjanak a hallgatók a jogi tanulmányokhoz.
Szigeti Péter meg is tartja az előadásokat, és természetesen rendelkezésre áll az ő tankönyve.
És mitől kapjanak kedvet az elsőéves joghallgatók? A szuverenitás -és államelméletektől, vagy az állam funkciójinak 20 oldalon át történő tárgyalásától?

Ausztriában ugyanennek a tárgynak az oktatása úgy zajlik, hogy az általános kérdések tárgyalásán túl a félév során rendszeresen meghívnak ügyvédeket, ügyészeket, bírókat, hogy beszélgessenek a hallgatókkal, válaszoljanak a kérdéseikre.

Talán így több kedved lehet csinálni a joghallgatóknak, mint ahogy nálunk oktatnak.
Sajnos elvétve lehet hallani az egyetemen jó előadást.
Viszont érdekes módon Papp Imre, Patyi András, Gellér Balázs előadásain nem sok üres szék volt / van.

Tetszőlegesen behelyettesíthető mással is. Az Alibi végülis közelebb van, de az sem túl olcsó. Valamikor a Grinzigi volt az olcsó azon a tájon, de egy esztendeje megdrágult (és az Ibolya sem a régi...).

Érdekes, Szegeden kevés egyetemistának lenne pénze egy a Véndiákhoz hasonlóan puccos és nem túl occsó helyet rendszeresen látogatni. Nekünk jó volt a(z) (Nem) Egri Borozó, meg a Borpatika is:)))

Ja, és Mary Poppins-szal szólva "ne feledjük el", hogy az estis és levelezős kollégák általában napi 8 óra munka mellett végzik a tanulmányaikat, míg a nappalisok között van olyan, aki (a délelőtti)előadások helyett is a Véndiák nevű tiszteletreméltó műintézmény szolgáltatásait választja. Persze, ez az estisek/levelezősök számára is lehetséges, de ott 16 órától kezdődnek az előadások, ha jól tudom...