"Ha már nemzetközi iroda, egyébként is, nehéz volt azt megszokni, hogy ami nálunk esetleg nemzeti ünnep, az külföldön nem az, és a munkának haladnia kell…"
Na próbálnál meg te egy franciának vagy egy amerikainak (stb., stb.) olyat mondani, hogy leszarod, hogy nemzeti ünnepe van, Magyarországon ez nem nemzeti ünnep, úgy hogy dolgozzon.
De egyébként Eweolnak van igaza, ők valóban úgy gondolják, hogy a gyarmatokon a rabszolgákkal mindent meg lehet tenni (plána, ha hagyják).
Erről jut eszembe régi vesszőparipám, ha a francia, angol, német, osztrák elvárja, hogy a magyar az ő nyelvén írjon neki levelet, akkor ők kölcsönösségi, udvariassági alapon miért nem magyarul válaszolnak nekünk? Netán ők többek mint mi? Hogy ők így gondolják, az biztos, de hogy ennek mi is önként és dalolva behódoljunk (lsd. gyarmatok és rabszolgák).
Egy francia pl. nem hajlandó megszólalni angolul és németül akkor sem, ha tud. (Lsd. még nemzeti büszkeség.)
Nem biztos az sem, hogy ez a helyes, de hogy EU tagként még mindíg úgy kezeljük ezeket a nációkat, mint a 60-as, 70-es években, amikor ha megjelent egy pénzes német (akkor nyugatnémet), akkor néhány márkáért még a fenekét is fényesre nyalták, az vicc.