Fizetési meghagyás elleni ellentmondás

Sziasztok!

Most készülök a Pp. szigorlatra és egy olyan kérdés merült fel bennem, hogy a fizetési meghagyás elleni ellentmondás tekinthető-e perorvoslatnak?
Ha igen miért, ha nem miért?

Válaszokat és a segítséget előre is köszönöm!

Tulajdonképpen tekinthető egy sajátos jogorvoslatnak - de a Pp. Harmadik része értelemszerűen nem sorolja a "perorvoslatok" között.

A perorvoslatoknál nincs külön felsorolva a tv-ben a fiz megh elleni ellentmondás, ha jól tudom, szal nem tekinteném annak. Hogy miért ne lehetne annak tekinteni, arról sztem lehetne elmélkedni :D

Köszönöm szépen a gyors válaszokat! Pont az elmélkedés része érdekelne, mert a BMH elleni ellentmondással logikailag összetudnám kapcsolni, hiszen hasonlatos hozzá még sem sorolják oda. Arra lennék kíváncsi, hogy a jogalkotó mit gondolt, milyen érvek miatt nem sorolta oda?

Mert nem illeszkedik. A rendes jogorvoslatban elbírált döntés jogerős lesz, és végrehajtható - az ellentmondás folytán születik egy ítélet, amely ellen még lehet fellebbezéssel (azaz rendes jogorvoslattal) élni. A jogorvoslati eljárásban valamilyen hatósági, bírósági döntést bírálnak felül, itt érdemi döntés nincs, az ellentmondás folytán alakult perben bírálják el először érdemben a jogosult (felperes) követelését.

Szóval bár tekinthetnénk egyfajta jogorvoslatnak, talán mégis helyesebb, ha sui generis jogintézménynek tekintjük; amely nem megindít egy eljárást (már a pert), hanem lezár egyet (ti. a fizetési meghagyásosat). Bár azt mondjuk, az ellentmondással az eljárás perré alakul, valójában a per csak a keresetlevél benyújtásával indul.
(A bírósági meghagyással szembeni ellentmondás ezért is más, hiszen amikor a bíróság azt kibocsátja, akkor a perindítás hatálya már beállt.)

Hm, ez szép kifejtés volt, tetszik! Tapintható a tanári véna :)

Na, ja. Nem lehet 12 évet büntetlenül állni a katedrán. Az már maradandó elváltozásokat okoz. ;)

Nagyon szépen köszönöm a választ, így már világos számomra is : )