Elméleti kérdés

Mit gondoltok, az, hogy valaki a tulajdonjogának a megszűnéséről nyilatkozik, tekinthető annak, hogy a rendelkezési jogával él?
Tudom, hogy a Ptk. 112§ felsorolja, hogy mit értünk rendelkezési jog alatt és engem kifejezetten az ingatlanok kapcsán érdekel ez, amelyre a szabály, hogy felhagyni a tulajdonjogával nem lehet.

De ha valaki nem hagy fel a tulajdonjogával, hanem nyilatkozatot ad arról, hogy megszűnt a tulajdonjoga és ez a nyilatkozat indíthat el egy eljárást, akkor ebben a tekintetben nincs rendelkezési jog gyakorlás szaga a dolognak?

Vagy arról van szó, hogy a rendelkezési jog látszata áll fenn? Csak alakilag, mert tartalomban ez nem a rendelkezési jog gyakorlása?

Kedves Naina,

konkrétan?

Kedves Naina,

konkrétan?

Naina, szerintem (van egy olyan érzésem), hogy az utolsó bekezdésedben írottak jelentik a megoldást; vagyis hogy ez a nyilatkozat (mely nem minősül jogügyletnek) érdemben nem jelent rendelkezési joggal való élést

Hát tényleg elég ködös. Kinek nyilatkozik? Milyen módon szűnt volna meg a tulajdonjoga? (Ingatlan-nyilvántartási törlés nélkül?) Milyen eljárás indulna erre a nyilatkozatra?

Elbirtoklással való tulajdonszerzés esetén, amikor a volt telekkönyvi tulajdonos ad egy nyilatkozatot amiben elismeri, hogy a tulajdonjog megszűnt. Erre a nyilatkozatra tekintettel vezetik be az ingatlannyilvántartásba az elbirtokló tulajdonát.

Tudom, hogy ezt nem minősítik rendelkezési jog gyakorlásának, sőt ez ad alapot az új tulajdonos bejegyzésére, de elgondolkodtatott azért, mert az elbirtoklás mint eredeti tulajdonszerzés van aposztrofálva és ha ezt a telekkönyvi tulajdonosi rendelkezést kiragadom az egészből, akkor még a eljuthatnék a származékos tulajdonszerzés kategóriájáig is.
Tehát a kérdést tisztán elméletben, elvontan kérdezem.

Itt nem arról van szó inkább, hogy kvázi elismeri, hogy nem vitatja az elbirtoklás tényét?

"sőt ez ad alapot az új tulajdonos bejegyzésére"

hát ez aztán nem ad alapot, ez egy baromság :D

Imp, elbirtoklással történő szerzést nem csak ítélet alapján jegyeznek be.

Gondolj bele, ha te sem vitatod az elbirtoklás tényét (volt) tulajdonosként, megtakarítod a perköltséget, ha ügyvéd előtt megállapodtok.

Impi,a Legfelsőbb Bíróság nem hiszem, hogy baromságot írna :D Lsd: EBH 2006.1551

„az elbirtoklás mint eredeti tulajdonszerzés van aposztrofálva és ha ezt a telekkönyvi tulajdonosi rendelkezést kiragadom az egészből, akkor még a eljuthatnék a származékos tulajdonszerzés kategóriájáig is”

Nem juthatsz el. Az elbirtoklás ingatlan nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés, tehát nem a bejegyzés konstituálja. (Most abba ne menjünk bele, hogy mi minden történhet, ha nem kerül bejegyzésre.)Vagyis az elbirtokló nem attól függően kerül tulajdonosi helyzetbe, hogy a korábbi tulajdonos elismeri-e az ő elbirtoklását. Ez csak a bejegyzést egyszerűsíti adott esetben.

„Mit gondoltok, az, hogy valaki a tulajdonjogának a megszűnéséről nyilatkozik, tekinthető annak, hogy a rendelkezési jogával él?”

Nem rendelkezik, hanem elismeri az elbirtoklás megtörténtét, ami ekkor már egy tény.

Guba, amiről írtál, az elfogadott, a jog elismeri.
Megtanították az egyetemen, leírták a tankönyvekbe , mint az újszülött el is fogadom jónak.

De őszintén nem sántít neked abban semmi, hogy ex lege létrejön az elbirtoklással a tulajdonjog, deklaratív hatályú a bejegyzés, mégis a bejegyzéshez nem csak a bírói út áll nyitva? Elismerő nyilatkozat indítja a bejegyzést, ami a volt tulajdonostól származik. Nekem eljárást tekintve rendelkezésnek is hathat. Tartalmában nem vagy nem egyértelműen.

Ha olyannyira tényként kezeljük, hogy az elbirtoklás megtörtént, akkor miért is van szükség arra, hogy a volt tulajdonos elismerje azt?

Azért, mert az hogy te elbirtokoltál, még kevés ahhoz, hogy be is jegyezzék. Ehhez olyan okirat kell, ami erre alkalmas.

„Nekem eljárást tekintve rendelkezésnek is hathat.”

És miről rendelkezik?

A volt tulajdonosnak nem kell elismernie,
ezért írtam, hogy baromság a „sőt ez ad alapot az új tulajdonos bejegyzésére“.

Impi a döntés amit lentebb írtam egy olyan jogeset kapcsán született, ahol a telekkönyve bejegyzett tulajdonos elbirtoklást elismerő nyilatkozatát foglalták egy megállapodásba. Ennek alapján jegyezhető be az elbirtokló tulajdonjoga.(amennyiben nem a bírói utat választja)
Guba, pont ez a kérdésem, hogy minősülhet a rendelkezésnek az, ha valaki arról nyilatkozik, hogy megszűnt a tulajdonjoga. A visszakérdésed, hogy miről az a tartalomra vonatkozik és épp ebben érzem a kételyt, ezért kérdezek.
Eljárást tekintve alakilag elvonatkoztatva a tartalomtól mégiscsak a megállapodás alapján jegyzik be a tulajdonjogot. Ez indítja meg az eljárást, és ez alapján valósulhat meg a bejegyzés.

Lehet, hogy túl elvont a gondolatmenet, de szívesen veszem, ha visszarángatsz a földre.

Naina,

majd én visszarángatlak a földre :D

Ptk. 121. § (1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot sajátjaként ingatlan esetében tizenöt, más dolog esetében pedig tíz éven át szakadatlanul birtokolja.

nem feltétele az elbirtoklásnak az eredeti tulajdonos elismerése, nincs mit filózni ezen, az pedig nem a tulajdonnal való rendelkezés, hogy nyilatkozik a tulajdonjogának megszűntéről, úgyhogy a vitát le is zárhatnád, semmi értelme. :D

Rögzítettük, hogy a tulajdonjoga nem a bejegyzéstől függ, hanem a szakadatlan 15 éves sajátkénti birtoklástól. Vagyis: a nyilatkozat nem a tulajdonossá válás feltétele, hanem csak a bejegyzésé. Abban igazad van, hogy a tulajdonjogot a nyilatkozat alapján fogják bejegyezni, de éppen a fentiek miatt, ennek semmi köze nem lesz a tulajdonszerzéshez. Vagyis ebből nem következhet, hogy az elbirtoklás származékos szerzés. És nem is rendelkezés ez, hanem annak a ténynek az elismerése, hogy az elbirtoklás feltételei megvalósultak. (Ha pl. csak öt évig birtokolt az elbirtokolni szándékozó, akkor hiába nyilatkozik.)

Naina, gondolj arra, hogy egy perben is előfordulhat, hogy egy tanú vallomása - tehát valamely tényről való előadása - alapján ítél meg a bíróság valamely jogot. Ettől még nem mondjuk, hogy a jog keletkezéséről a tanú rendelkezett. Ő csak nyilatkozott egy tényről. Ugyanígy nyilatkozik a volt tulajdonos is az elbirtoklás tényéről. (Mellesleg ha az a tény valótlan, akkor a nyilatkozó intellektuális közokirat-hamisítást követ el.)

Guba, köszi,valami ilyesmire gondoltam.:))

a nyilatkozat a bejegyzésnek sem feltétele

De valami okirat kell, te...

és a valami okirat mindenképpen egyenlő a volt tulajdonos nyilatkozatával

szerintem nem

tehát nem feltétel

az elbirtoklásnak meg végképp nem feltétele, meg a nyilatkozat nem a tulajdonnal való rendelkezés, de a hülye Impnek nehogy valaki elhiggye, az csak akkor lehet igaz, ha más is mondja

No - sóhaj - akkor vegyük sorra:

Imp, tökéletesen igazad van abban, hogy az elbirtoklásnál nem kell a tulajdonos beleegyezése, nyilatkozata a tulajdonszerzéshez.

Ezt nem vitatta senki.

Szóval, ott tartunk, hogy elbirtokoltad, te vagy a tulajdonos. Igen, de ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos vagy, osztán ha neadj' Isten a bejegyzett (volt) tulajdonos eladja az ingatlant, akkor hoppon maradsz.

Ergo, szeretnéd, ha bejegyeznék a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba. Odamész a földhivatalba, és asszondod:

• Khérem tiszteletvel, én vagyok a (Magyar Rózsa, izé nem)az Impossible! Oszt én elbirtokoltam vala ezt a kis fődecskét. Tessék mán engem bejegyezni abba a fránya ingatlan-nyilvántartásba!

Asszongya erre a földhivatal dicső ügyintézője:

• Jól van fiam, hozzál róla papírt!

Mit teszel?

1, Pert indítasz az elbirtoklás megállapítása iránt.

vaaaaagy

2, "Megegyezel" a volt tulajjal. Ha elismeri az elbirtoklással történő tulajdonszerzésedet, akkor nem kell perelni. Időt, s pénzt takarítotok meg mindketten.

Tehát még abban is igazad van, hogy a valami okirat nem feltétlenül a volt tulaj nyilatkozata lesz, de lehet, ezt nem zárja ki semmi.

A bejegyzés feltétele ugyanis vagy a nyilatkozat vagy az ítélet (bejegyzésre alkalmas okirat). De valami kell.

és én hol mondottam vala ezzel ellentéteset?