levelező jogász képzés

Sajátságos az okfejtésed...
Ezen az alapon a középiskola is túl sok mindenfélét oktat (...), érvelésedet követve: feleslegesen, azaz az érettségi bizonyítványt akár már a II. osztály végén oda lehetne adni - tanult- és tud is az a gyerek már eleget...

Azt senki nem mondta, hogy "felesleges" nem lenne oktatva, nem, de az általános ismeretek megszerzése indokolt "a" szakbarbárság mellett.

Monalise1, rátapintottál a lényegre, szerintem rettenetesen rossz a magyar középiskolai rendszer, de most ezt nem fejteném ki ebben a topikban.
Egyébként tényleg érdekelne, hogy az ügyvédek hány százaléka emlékszik bármire is EÁJT-ból, vagy MÁJT-ból.. szerintem elenyészően kevesen, és akkor lehet rajta gondolkozni, van-e értelme oktatni.

Anstaltnak igaza van, tényleg teljesen más a németországi oktatás, de minden téren. Sokkal jobb!
Az elején kezdve (ált.isk.) a gyerek nem zakkan bele abba a követelményekbe és iszonyatos hajtásba, mint itt Mo-n. A szünetek is sokkal hosszabbak, és nem bánja a gyerek hiába tart tovább a tanév.

én is feleslegesnek tartom, de azzal nem értek egyet, hogy ne oktassák. Ezért egyetem a neve, nem jogász-szakmunkás képző. Ennyi erővel a leghasznosabb tantárgy a dvd-jogtár kezelés lenne, ha lenne ilyen.

:)

Érdekes módon, arra senki se reagalt, hogy pl Németországban mégis, hogy lehet, hogy vannak jó jogászok, amikor nagy részük már nem tanult jogtörténetet. (hozzáteszem, se római jogot)
Nem csodálkozom, hogy ennyire rossz a magyar jogi képzés, hiszen gondolom a fórumon a fiatalabb korosztály képviselteti magát, és még ők is ilyen begyöpösödöttek.

Ha azt mondom neked, hogy Szváziföldön semmiféle végzettséget nem írnak elő az ügyvédi tevékenység gyakorlásához, s mégis vannak remek ügyvédeik, akkor te mit reagálsz?

("Burundiban meg egyetem sincs - mégis egész jól megvannak." Ugye?)

múltkor például egy büntetőtárgyaláson jöttem rá, hogy ehhez nem is kellett volna elvégeznem a jogi egyetemet. :-)

vádlott voltam... Nem csak viccelek :-))

Anstalt, nincs olyan egyetem a világon, ahol ne tanitanának "töltelék" tantárgyakat. A jogtörténetet én speciel kifejezetten szerettem, az más kérdés, hogy igen erőteljesen történelemfanatikus vagyok :) Az hogy a magyar jogi oktatás sajnos nagyon elméletcentrikus, ez tény és való, de én nem a német rendszert állitanám példának, inkább az angolszász jogrendszereket, ahol az eslő évtől kezdve (a precedensjogon keresztül) a gyakorlatot tanitják. Hogy kiből lesz jó jogász, azt pedig már végképp nem az egyetem fogja eldönteni, hanem az élet.

Rexor, igazad lehet az angolszász oktatással kapcsolatban, azért a németet állítottam példának, mert azt láttam, ismertem meg 2 féléven keresztül. Biztos van nála jobb, de hogy nagyságrendekkel a magyar fölött van az biztos.
Egyébként meg a német jogászok végzés után nem minimálbérért fénymásolnak, hanem átlagban 1200-1400 euros fizetésért csinálják a "Referenderiat"-ot, 4-5 hónapos váltásokkal bíróság, közig szerv, ügyvéd között...

Kedves fórumozók!

Jelenleg levelező tagozatos jogász hallgató vagyok.
Azok véleményét kérdezném elsősorban akik levelező tagozaton végeztek. Az egyik tanársegéd akivel beszéltem említette , hogy a klasszikus jogi pályákra-(bíró, ügyvéd,ügyész, közjegyző) - és az oktatói pályára általában nappalin végzett diákokat részesítenek előnyben.
A személyes véleményem az , hogy mindegy a tagozat mert mindannyian elméleti képzésben veszünk részt.Tudomásom szerint még egyik jogi karon sem változtattak ezen .
A munkavállalásnál ez mennyire igaz? Valóban kevesebb értékű egy levelezős diploma?

Üdvözlettel:Annie

Tanársegédekre nézve ez nem feltétlenül igaz, de ezzel talán nem vagy kisegítve:-).

Szerintem egy dolog számít: mit tud az illető, és punktum. És ez nem tagozat-, vagy diplomaátlagfüggő.

A piac szelektál, egy nappalist sokkal könnyebben felvesznek, mint egy levelezőst. És nem lehet - az esetek nagy többségében - egyenlőségjelet tenni a két tagozat tudásszintje közé. Teljesen más már az indulóhelyzet is: egy nappalis hallgató főfoglalkozásszerűen jár az egyetemre, lsd. ez tölti ki a napjait - már akinek:)-, egy levelezősnél más a helyzet.

Egyetértek Legislatorral. Mi sokszor a nappalisokkal együtt vizsgáztunk, államvizsgáztunk, általános vélemény szerint a nappalisok tudásszintje egyáltalán nem volt magasabb, mint a levelezősöké.

Egyébként nálunk már a legelején közölték, hogy ugyanolyan diplomát kapunk mint a nappalisok, ezért ne várja senki, hogy könnyebb dolgunk lesz a vizsgákon mint nekik, nem fogják figyelembe venni senkinek, ha arra hivatkozik, hogy munkahelyi elfoglaltság miatt nem tudott megfelelően készülni.

Nekem pontosan ugyanolyan diplomát adtak, mint a nappalisokban, nincs beleírva, hogy ez "levelezős" diploma. Egyáltalán magából a diplomából az álláshirdető hogyan tudja megállapítani, hogy az "nappalis" vagy "levelezős"-e? (Ha a jelentkező nem közli ezt magától.)

.

Természetesen számít, hogy nappalis vagy levelezős! Az pedig a legfontosabb, hogy "kiféle, miféle"!

.

Kedves Miss_Annie! And all!

1. Egyáltalán a kérdésfeltevés is érdekes, mert ma maga a jogász diploma értéke is megkérdőjeleződik a munkaerőpiacon, persze ez egyre több diplomás szakmára is igaz. A többség, aki beíratkozik a jogi egyetemre, nappalin vagy levelezőn, meg estin az ma azzal számolhat, hogy 5 év szivatás és szenvedés után végül vásárolhat magának egy nagy zászlórudat és arra kitűzheti a díszoklevelét, a másikat pedig hosszú hónapokra vagy évekre a fiókba teheti, mire összejön 1 db normális és az átlagnak megfelelően fizetett, jogi végzettséghez kötött munkahely.
2. Aki levelezőn végez, a legtöbb esetben munkahellyel rendelkezik és a többségük még a diploma megszerzése után is ott marad hosszú évekig. Ennyivel talán jobb a levelezősök helyzete, mert legalább nincsenek munka nélkül.
3. A felsőoktatási törvény szerint nem tehető különbséget diplomák között tagozatok alapján. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény pedig adott esetben határozottan szankcionálja az álláshírdetőket, ha beírják, hogy nappalin végzett jogászokat keresnek. Persze azt is, ha nemek vagy életkor alapján próbálnak indokolatlanul diszkriminálni. Nade ez csak az elmélet, amit például ez a portál is gyakran figyelmen kívül szokott hagyni, amikor ilyen jogsértő álláshirdetéseket közöl (főleg ügyvédi irodáktól és bankoktól).
4. Nézzük inkább a gyakorlatot. A jogi diploma utáni elhelyezkedési lehetőségnél az első helyen a kapcsolatrendszer (protekció), a második helyen az életkor, a harmadik helyen pedig az egyéb készségek szerepelnek (beleértve a nyelvtudást és az egyéb diplomák számát és fajtáját és az eddigi munkatapasztalatot). Ígyhát nincs olyan állás, ahol idő maradna azon spekulálni, hogy melyik egyetemen szerezték a papírost és milyen tagozaton. A jogász állások 90 %-a már az első kritérium alapján betelik, aki mást mond, az nem ismeri a helyzetet. Aztán vannak olyan kevésbé szeretett és rosszul fizetett álláslehetőségek, mint az ügyvédjelölti, ahol sok esetben a 2. kritériumból lesz az első. Elvégre egy 26 éves ügyvédke elég ritkán vesz fel maga mellé egy 35 éves bojtárt. Az első két kritérium alapján bármelyik klasszikus jogászi pályára be lehet ma kerülni, senkit nem érdekel a diploma fokozata, tagozata (amit ugye fel sem tüntetnek benne) és az egyetem minősége. Nem egy kollegám van, akik megfelelő kapcsolatokkal rendelkezeve, harminc év alatt simán kerültek be a bíróságra és az ügyészségre fogalmazónak a levelezőn szerzett diplomájukkal. Ha elég fiatal vagy, senki sem fogja soha megtudni a személyügyiseken kívül, hogy nem nappalin szerezted a diplomád, mert fel sem tűnhet. Nyilván ezeken a pályákon az emberi formálhatóság, kezelhetőség minden egyéb szempontot megelőz. 30 fölött inkább csak a köztisztviselői pálya marad, de oda is elengedhetetlen a protekció az éppen hatalmon lévő helyi/országos érdekcsoportokból. A legtöbbünknek persze bőven elég egy befolyásos rokon is.

Szóval semmivel sem más (jobb vagy rosszabb)a helyzet a jogi pályán, mint pl. a közgazdászin és az egyéb teljesen telített szakmákban, ahol évente 5-6 ezer friss diplomás lép a munkaerőpiacra, jól megspékelve mindezt a Magyarország feelinggel..., ami az összes, egyébként logikus törvényszerűségre gyakran fittyet hány (ezért felesleges is az összehasonlítás az angolszász országokkal).

A véleményemet továbbra is fenntartom. Sokan a sztereotípiák alapján ítélnek, éljenek hát boldogul.

Azért én megszenvedtem ma a MÁJT-on azért a négyesért, levelező ide vagy oda... :)
Mondjuk én annyiban irigylem a nappalisokat, hogy nekik a félévben nem három hanem tizenhárom alkalommal van előadásuk, a gyakorlat hetente történik és nem egy zárthelyivel letudott hipotetikus valami, meg az előadó személyisége nekem igen csak fontos.
Már nincs semmi sem hátra ebben a félévben, sikerült is elég jól minden, de mindent könyvből és magamtól tanultam meg (vagy újra), szóval így nem teljes a megelégedettség. De talán könnyebb is úgy, hogy "nem vagyok kiesve" a gyakorlatból, nem munka, hanem másik egyetem mellett csinálom ezt..

Legislatornak igaza van, csak amikor már eleve szűrés van (lsd. nappalist veszek fel), akkor eleve hátrány van. Arról már nem is beszélek, hogy egyv idéki karon megszerzett levelező diploma...hááááttt.....mit is mondjak. A dolog ott kezdődik, hogy pl. az ELTEn csak diplomások járhattak levelező képzésre, tehát volt egy szint. A vidéki karokon sokszor érettségivel is be lehet jutni.

Persze a lényeg a végén az ember. De összehasonlíthatatlanul jobb pozícióban van egy nappalis, már akinek sze van, aki eleve úgy csinálja végig az egyetemet (mert általában a szülei finanszírozzák a költségeket és nem kell dolgoznia), hogy képzi magát, különórákat vesz fel (pl. elvégez egy bankkurzust vagy egy adót vagy bármi mást), közben pedig akár még be is dolgozhatja magát valahová csak úgy passzióból és mire a diplomához kerül, már viszonylag "sokat" tud.

Persze a "mass" az nem ez. A nappalisok többsége lustaságból nem csinál ilyet, ezért a tudásszintje megegyezik a levelezősök többségével (akiknek sokszor esélyük sincs a fentebb említettekre), hiszen 5 évig csak ott "ült".

A problémát jómagam nem is ebben látom, hanem az alapvető készségek hiánya terén. Ez a nappalira fokozottabban igaz. Magam pártolnám a jogász képzés megbontását, pontosan azért, hogy az évfolyamok jelentős részét kitevő tömeget el lehessen helyezni "solicitor"-nak, míg a kisebbség a +2 év alatt "barrister"-ré képezhetné magát. Mert ami most van az katasztrofális.

Össze nem lehet hasonlítani egy mai évfolyamot egy 10 évvel ezelőtti évfolyammal. De szép idők voltak azok, amikor 113-115 pont kellett ahhoz, hogy valaki bekerüljön. (de nyithatunk erről külön topikot mert megérne egy misét...)

Ami azt illeti, a DL-tagozatra bármely egyetemen csak diplomások jelentkezhetnek.

andzsinn,

azóta már kétszer átszabták a pontozási rendszert (és sajnos nincs felvételi)

Andzsinnal egyetértek a fenti peremfeltételek mellett. (Az az 1997-es 113 pontos hússzoros túljelentkezéses korszak az tényleg valami volt...). Igen, biztos, hogy óriásiak a különbségek évfolyamok között is és hallgatók között, végzett jogászok és jogász oktatók között külön-külön és kategórián belül is.

Idén szeptembertől már egyáltalán nem lehet DL tagozat. Ahol van levelező, ott kötelező lesz azt mindenkinek, tehát érettségizetteknek is meghirdetni. (Tudjátok, diszkrimináció... :)