Lécci segítsetek!!!!

Javítás: "... tette lehetetlenné" . Bocsánat.

„Akkor mit szüntet meg az elévülés???? Mármint hatályos jogunk szerint...”

Lényegében azt, hogy a teljesítés állami erővel kikényszerítsék.
A római jogban nemigen különült el az anyagi és az eljárási jog, és központi jelentősége volt a keresetnek (actionak). Elképzelhetőnek tartom - bár nem tudom - hogy náluk az elévülés magát a kereset előterjesztését tette lehetővé. (Vagyis lehet, hogy az elévült követelésnek nem volt actioja.)

A hatályos jogban is létezik olyan, hogy keresetet sem nyújthatsz be meghatározott idő elteltével, de az nem elévülés, hanem jogvesztő határidő elmulasztása. Ilyen pl. a munkáltató intézkedésével szembeni perindításra adott 30 nap.
A gyakorlatban egyébként nincs nagy különbség a következmények terén - de elvileg ég és föld.

KBS!

Nem tudnád valahogy bővebben megmagyarázni elévülés esetében az alanyi jog és perjog viszonyát... (ha böszmeség, tekintsd el ettől az kérdéstől!)

Amúgy több hónapja olvasgatom a fórumot, és eleddig jó hozzászólásaid voltak.:)

Fontenus

Akkor mit szüntet meg az elévülés???? Mármint hatályos jogunk szerint...

Hatályos jogunk szerint az elévülés nem szünteti meg a kereset benyújtásának a lehetőségét.

Sziasztok!

Pár hónapja kedvtelésből megvettem Római jog könyvet (van, aki szereti...), mivel érdekelt a téma, illetve történelemhallgatói státuszom alapján éppenséggel római történelem nagy kedvtelőjeként témába vágónak találtam, ha bővítem az ismereteimet római jog tárgyában.

Most először problémát és zavarodottságot okoz a könyv, amihez kérem a felvilágosító magyarázatukat... elévülésről lenne szó, aminek a mai fogalmának is utánanéztem ugyan, de nem nagyon segített.

Szóval: a könyv szerint az elévülés valamely jog állami úton történő érdekérvényesítés időmúlás következtében való elenyészése (már ti. keresetjog, azaz eljárás megindítására vonatkozó perjogi jogosultság alanyi jog ellenében, amely megmarad.)

Nomármost, ezt nem igazán értem.

Ha már elenyészik a perjogi jogosultsága a jogosultnak, akkor hogyan történne az, hogy amennyiben a kötelezett nem emel elévülési kifogást, a bíróság elévülés ellenére elmarasztalhatja a kötelezettet, hisz ahhoz, hogy a jogosult és kötelezett közös ügye bíróság elé kerüljön, szükség van jogosult perkezdő cselekményére, ami már ELENYÉSZETT (????).

Ezt ki tudná nekem megmagyarázni? Vagy én értelmeztem rosszul?

Segítségeteket hálásan megköszönném!

Nekem meg ekként valósult meg, hogy a rák megenné őket:

Kárt okoztak a kocsimban, leloptak róla bizonyos dolgokat, és ezt figyeljétek!
Én számlával igazoltam, mennyibe került az adott dolog, és ráadásul új is volt, szóval avulási tényező se nagyon merülhetett fel, na most a számla szerint is kétszer 44 ezer Ft + egyszer 42 ezer Ft volt a károm, de a mélyen T. szakértő úr (azt hiszem hivatalosan talán igazszágügyi értékbecslő volt a neve) oly okosan megszakértette, hogy mindezen összesen 130 ezer Ft-os káromra kihozott a szakértői véleményében összesen (!!!) 7500,- Ft kárt ! Szerintetek akkor mégis most mi a frásznak igazságügyi ilyen-olyan szakértő, ha bocsánat de ennyire hülye? Vagy csak ennyire nem ért a dolgához? És mint említettem, tette ezt annak ellenére, hogy én számlával alá tudtam támasztani mennyi volt az értéke az ellopott dolgoknak! Na innentől kezdve meg ment át szabsértésre, onnantól meg sehova, jött a megszűntető határozat! pedig dolog elleni erőszakkal tulajdonították el a kocsimről a dolgokat, azaz duplán nem értem egyáltalán szabsértésbe is hogyan került át, de az összeg meg végképp vicces.

Úgyhogy nem tudom mennyire lehet akkor rá bízni akármit is egy iü. szakértőre, ha valóban ennyire "szakértő". A hajam égnek állt. Utána tettem panaszt is tértivevényes levél formában az ügyészségen. Szerintetek jött rá bármiféle válasz is? A nagy frászt! És ennek kb 7-8 hónapja ..
Mit lehet erre mondani? Bízzunk az igazságszolgáltatásban, persze, legutoljára lehet esetleg arra számítani, ha már minden más lehetőség kimerült sajnos ...
eá

A károkozómmal szembeni egyik jogvitámban nálam ekként valósult meg.

Ugyanakkor, ha a kérdező általi, a "jogfenntartásos bizonyítási indítvány" jogászilag esetleg mást jelent, kérlek légy szíves leírni - tanulásképpen.

Kívánok Kellemes Karácsonyt!

Biztos, hogy ezt jelenti, monalisa?

Szóval indítványozod a szakértő általi bizonyítást, mivelhogy a károdat pontosan nem tudod meghatározni. Jogfenntartással megjelölsz egy összeget melyet mindenképpen követelsz - a többi már a szakértő a dolga. A független/elfogulatlan szakértőt a bíróság jelöli ki és amit ő meghatároz azt bizonyára meg is itélik javadra. Egyúttal a szakértői munkadíj költség megfizetéséről is a bíróság dönt., általában azt is az alperesnek kell megfizetnie - miért nem fogadta el a jogfenntartással követelt alacsonyabb összeget...

Neked is Kellemes Karácsonyt!

Szia Monalisa!

Köszönöm szépen a válaszodat.

Kellemes ünnepeket kívánok!

Szóval hogy a szakértő bebizonyítja: 110 és nem 80.

Én a jogfenntartás kifejezést ismerem. Pl. van valami károd és/vagy követelésed, egyúttal kéred a bíróságot szakirányú igazságügyi szakvéleményt elrendelni. A jogfenntartással 80-nak mondod a károd előzetesen, vagyis ez a minimum követelésed, de ha a szakértő teszem azt 110-et hoz ki, akkor végül is ezen utóbbit is megitélheti a bíróság - akár.

Ha nem jó akkor elnézést.

Senki nem tud segíteni?

Hát igazándiból egyik ismerősömtől hallottam, de nem akartam beégni és megkérdezni, hogy mi a francot jelent:D Csak bólintottam okosan:)))))
Szóval?? eszik vagy isszák?:)))

Ööö... Izé... Hol találkoztál a kifejezéssel?

Sziasztok!

Mit jelent a fenntartásos bizonyítási indítvány?

Köszi előre is.

Pistix,
Azért a felülvizsgálat és a perújítás nem véletlenül tartoznak a rendkívüli perorvoslat kategórába. Csak bizonyos feltételek megléte esetén (perújítás) esetén van rájuk lehetőség, illetve ha a törvény nem zárja ki (felülvizsgálat).
zs

Szia KBS!

Köszönöm szépen az információkat.

Minden jót!
Pisti

Felülvizsgálat a Legfelsőbb Bíróságon vagy perújítás az első fokon eljárt bíróságon.
A bíróságok hatáskörét és illetékességét törvények szabják meg, nemigen lehet válogatni. (Néhány kivétel mégis: szerződésben ki lehet kötni meghatározott bíróság illetékességét; gazdálkodó szervezetek közötti jogvitákban több körülmény is megalapozhatja az illetékességet.)

Megjegyzem: igencsak sajátos jelentéssel használod a 'pártatlan1 szót. :)

Ja és még egy kérdés:
Pártatlan bíráskodás. Csak arra van lehetőségem, hogy a helyi bíróságon érvényesíthessem a jogaimat? Vagy egy teljesen más városban pártatlanul is válaszhatok bíróságot???

Sziasztok! Én is ide írok egy kérdésem lenne, megköszönném, ha valaki tudna válaszolni.

Másodfokú polgári peres eljárás során jogerős ítélet ellen, melynél nincs fellebezésnek helye, hogyan lehet jogorvoslatot kérni. Legfelsőbb Bírósághoz forduljak? Vagy hova?

Köszi

Tárgytalan, koszi :)

Ööö, nem tudom hova irjam, beirom ide:

Tisztelt Jogászok, jogászpalánták!

Az alábbi jogesetet kaptam megoldásra az egyetemen (nem jogász vagyok) Én már kiagyaltam a "megoldását", de mivel egy fél elfogadás múlik rajta, szeretném, ha megerősítenétek benne. Előre is köszönök minden segítséget!

"Fejtse ki a véleményét az alábbi jogesetről?
A képviselő-testület ülését hívta össze a polgármester annak érdekében, hogy a helyi sportkörnek adandó támogatást megvitassák. Az ülésre a meghívót a képviselők 5 nappal előbb megkapták, ennek ellenére is csak 7 képviselő jelent meg. Az önkormányzat létszáma 15 fő. A polgármester úgy vélte, hogy ha csak ennyi képviselőt érdekelt is a napirend, annak fontosságára való tekintettel felteszi szavazásra a kérdést. A támogatást 4 képviselő tartotta indokoltnak, így annak átutalását rendelte el a polgármester."

Én igy látom:

A polgármester helyesen járt el, amikor összehívta képviselő-testületet, mert ez az ő feladata, csak úgy, mint a testület határozatképességének megállapítása, amit viszont elmulasztott. A 15 képviselőből csak 7 jelent meg, pedig a határozatképességhez minimum a képviselők fele és még egy fő, azaz jelen esetben 8 képviselő szükséges, tehát a testület nem határozatképes. (hiába fogadta el a jelenlevők többsége a javaslatot)
Vizsgálni kell még azt is, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban hogyan határozták meg a meghívó kiküldésének a határidejét. Ha ez több mint öt nap, akkor megint hiba történt.
A fenti okok miatt hibázott a polgármester, amikor a támogatás átutalását elrendelte.

Valamint amit nem értek: mi van olyankor, mint pl most is, ha a testület nem határozatképes, de mégis a többség megszavazza a javaslatot ? Vagy ha eleve scak 7 ember jon el, akkor akár haza is mehetnek, ugysem tudnak semmit csinalni ? Mi a különbség a határozatképes és a döntésképes között ? És mi történik, ha jelen körülmények között a polgármester megítéli a támogatást ? Per indul ?

Köszönettel:

Zsolt

Legislator:

Köszönöm válaszodat.
Kicsit elgondolkoztatott a "pályakezdőség", ill. az, hogy mennyire másképp szemlélik/kezelik ezt a különböző területeken. Példaként: 14 éves közigazgatási gyakorlattal az ember gyermeke már nem pályakezdő, ellenben esetlegesen "átlépve" az igazságszolgáltatás szférájába már annak számít...
Hát nem érdekes?