jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás

Tisztelt gerbera317!

„.."A zálogjogosult bekapcsolódását ne keverd ide!.." ”

Nem én kevertem ide, hanem maga a kérdező egy zálogjogosult, akinek a kérdése az volt, hogy a végrehajtási eljárásba történő bekapcsolódás iránti kérelmének bíróság által történő elbírálása alatt az adós elhunyt.

Szó nincs a kérdésben arról, hogy az elhalt adósnak lenne még lefoglalható vagyontárgya és ezért lenne szükség az ügygondokra.

A végrehajtó a zálogjogosult kérelmét beterjesztette a bíróságra. Ezután az adós elhunyt. Annak eldöntése, hogy a folyamatban lévő bírósági eljárásban szükséges-e ügygondnok kirendelése szerintem nem a végrehajtónak kell eldöntenie, hanem ha a bíróság ezt szükségesnek látja maga hoz döntést erről, hogy hogyan biztosítja és kinek a jogorvoslat lehetőséget az elhalt adós képviseletében.

Ezért nem látom alkalmazhatónak a bíróság előtt folyamatban lévő bekapcsolódási eljárásban a Vht 39.§. (4) bekezdésben foglaltak alkalmazását.

Ezért nem látom..."
Vadsuhanc! Az a te problémád, ha nem látod. Üdv.

köszi monolet köszi a fáradságot de az amit írsz az nem egészen vagy úgy.

Túl hosszú lenne ide részleteznem, a történéseket csak nagy vonalakban.
Először is amit linkeltél az távol van az esetemtől, mert;
A bank a hitelkeret rendelkezésre tartásával eleget tett a szerződésben vállalt kötelezettségének, sőt mindaddig, amíg a felvevő fizetett, folyósított is abból.

Az esetemben fix összegű Chf.- és fix forintban folyósítás -egyszeri ügylet nincs rendelkezésre tartás és többszöri folyósítás.

A lényeg a lényeg,
2008 jelzálog kölcsön 203.818,18 a Bank bejegyeztetett 230.400.-chf et -mint -kölcsön és járulékai. EZ HAMIS.

többszöri felszólításom ellenére nem küldött részletes elszámolást a Dtv. alapján pedig amit küldött az hibás volt mert abból az összegből vezette le számítását amit 2008 ban folyósított miközben az MNB a folyósításkori valuta középárfolyamát írta elő ez pedig 202.536.-chf kellett volna legyen.

Ezen összevesztünk közben a bíróság kirendelt ingatlan szakértőt akinek a véleményéhez csatolt az ingatlanomra vonatkozó tulajdoni lappból észre vettem, hogy valutában 230.440.-chf. lett bejegyeztetve ez 4 millió forinttal több mint amit adott kölcsön.
Ez még hagyján de azt is észrevettem, hogy jogalap nélkül egy másik széljegyre bejegyzettet 49.-millió forintot a maga javára.

Két végrehajtási ügyet kreált egyszer a hamis 230.400.-chf. és egy másik eljárást a 49.-millió vonatkozásban.
A chf. alapú követelését eladta az Eos -nak így most két eljárásban követének összesen 96.-millió forintot, úgy hogy 30.-milliót vettem fel és már 18.-at visszafizettem.

Az utóbbi bejegyzés 49.-millió teljességgel jogalap nélküli követelés mert mielőtt elő állt volna ezzel a követelésével eladta a követelését az Eos-nak aki átíratta a nevére a bejegyzést.

Tehát van két hamis tartalmú bejegyzés az első a 4-millióval több a másik a jogalap nélkül bejegyzett 49.-millió.

Érdemi elszámolási vitába nem is tudtunk keveredni egyik ügyben sem mert hamis tartalmú tulajdoni lapra történő hivatkozással nem lehet végrehajtási eljárást kezdeményezni márpedig mind a két eljárásban a Bank
erre a hamis tartalmú tulajdoni lapra történő hivatkozással kérte a végrehajtás elrendelését. Illetve a chf alapút ő indította de kiszállt így lett a jogutód az Eos a másik ügybe mint perbe avatkozó lépett fel a hamis követelésével.

Kértem a Vh.41.§ szerinti eljárás lefolytatását, polgári pert indítottam a VH. megszüntetése és a szerződés semmiségének megállapítására mind a három résztvevő alperesek ellen.

Ezen kívül büntető feljelentést tettem magánokirat hamisítás, hamis tartalmú közokirattal visszaélés és csalás kísérlete bűncselekmények miatt.
A kísérlet csak az én vonatkozásomban áll az Eos-t átverte a bank a hamis tulajdoni lapra alapított követelésével így ott . konkrét és befejezett alakzatról van szó.

Lényegében ennyi - ha a kockafejűséget meg a szájbarágós tényállás magyarázatokat leszámítjuk, hihetetlen mi megy ebben az országban végrehajtási ügyekben de gondolom más ügyekben is.

Nem lehetne érthetően előadni a tényállást? Vagy a megoldás nem is érdekel, hanem csak panaszkodni akartál?

@Botanicus: Csak a végrehajtással kapcsolatos tévedésre szeretném felhívni a figyelmet:

„[...] hamis tartalmú tulajdoni lapra történő hivatkozással nem lehet végrehajtási eljárást kezdeményezni márpedig mind a két eljárásban a Bank erre a hamis tartalmú tulajdoni lapra történő hivatkozással kérte a végrehajtás elrendelését.”

A végrehajtást nem tulajdoni lap alapján rendeli el bíróság/közjegyző, hanem ítélet / fizetési meghagyás / közjegyzői okirat alapján. A végrehajtás elrendelésekor a bíróság/közjegyző nem vizsgálja (nem vizsgálhatja), hogy mi szerepel a tulajdoni lapon.

Egy kivétel van: 114/A. §. De ezt is csak a rend kedvéért jegyezzük meg, mert valóban nem ez a lényeg.
Hanem az, hogy az ingatlan-nyilvántartás csak tükrözi a tényállást, de nem ő maga a tényállás. Ha hamis a tükörkép, nem a tükröt kell piszkálni. Teccikérteni? A többit Grave megsúgta.

Botanicus

Biztos vagy benne, hogy ugyanarra a tartozásra két végrehajtási eljárás indult?

Azt írtad, hogy a bank a tartozást az EOS-ra engedményezte. A végrehajtási eljárás során vagy azt megelőzően történt az engedményezés?

És, hogyan áll a végrehajtás megszüntetése iránt indított per?

Nem mondom, hogy nem úgy van ahogyan leírod ( magam példájából kiindulva ), de ha így van ahogyan írod az elég furcsa. ( Pld, hogy a közjegyző ugyanazon közokiratot kétszer záradékolta )

Tisztelt Fórumozók!

Másodfokon folyamatban lévő jelzálogjogosulti bekapcsolódási kérelem ügyében írtam korábban, ezúton is köszönöm a válaszokat. Elhunyt az adós, az elsőfokú, bekapcsolódásunkat engedélyező végzés meghozatala előtt. A vh-kérő emiatt fellebbezéssel támadta az az elsőfokú, bekapcsolódásunkat engedélyező végzést. Másodfokú döntés még nincs. Nekünk nagyon fontos, hogy a másodfok helyben hagyja az első fokú végzést, és nem egy esetleges megismételt, hanem a jelen eljárásban. Annyi fejlemény történt, hogy időközben jogerőssé vált a hagyatékátadó végzés. Törvényes örököse az adósnak a Magyar Állam. Ezen kívül annyi derült még ki, hogy az elsőfok kiküldte a végzés elleni fellebbezést az elhunyt adós ügyvédjének is, észrevételezésre. A fellebbezést tehát úgy küldte meg az elsőfok az adós ügyvédjének, hogy tudta: az adós elhunyt. A végrehajtást kérő ugyanis ezt közölte az elsőfokú bírósággal.

Jelzálogjogosultként beadom a jogerősítő végzését a közjegyzőnek, amely kimondja: jogerősen is a Magyar Állam az adós örököse. Ez OK, de kérdés, hogy kérjem-e, hogy a Magyar Állam hagyatékátadó végzésében megjelölt ügyvédnek is kézbesítse a másodfok a fellebbezést, vagy ezzel akkor ott lesz a fellebbezés az adós (egyelőre lapító) ügyvédjénél és egyúttal a Magyar Állam ügyvédjénél is, mi célszerű, vagy keressük meg valamelyik ügyvédet, hátha lemondanak a fellebbezésről? Az adós ügyvédje semmi ellenségeset nem lépett eddig, a végrehajtást kérővel van a gond.

Az adósnak nincs ügyvédje, annak megbízása az adós halálával megszűnt. A vh-kérő fellebbezésével egyébként sem tud mit csinálni. Én tudnék: felgyújtanám.
Ami van: az adósnak van egy örököse, aki azonos az adós ismeretlen jogutódjával. A jogutódlást a foganatosító bíróságnak kell megállapítania. Tehát a végrehajtó terjessze be az iratot jogutódlás megállapítása végett. Ha már megtette, küldje meg a jogerős hagyatéki végzést a bíróságnak, mert az is arra vár. Ha a végrehajtónak ez nincs meg, akkor küldd meg neki, kérve, hogy továbbítsa a bírósághoz.
A Magyar Államnak egyébként nincs ügyvédje. Ilyenkor a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. képviseli, de ővele neked semmi dolgod, és ha esetleg megkapja a vh-kérő fellebbezését, azzal sem fog tudni kezdeni semmit (hacsak azt nem, amit én is tennék).

OK, köszönöm, a végrehajtó felé már elindítottuk a jogutódlás bírósági megállapíttatása iránti kérelmet, megküldtem neki a jogerős hagyatékátadó végzést. MNV Zrt. képviseli a Magyar Államot, igen, és az MNB által megbízott ügyvéd szerepel a hagyatékátadó végzésben. Tetű lassúsággal dolgoznak az érintett bíróságok, a jogutódlás megállapítása még 3-4 hónap is lehet. A közjegyzői jogerősítő végzést beadom a bekapcsolódást elbíráló bírósághoz is, nem csak a végrehajtón keresztül a foganatosítóhoz, így OK, nem, Gerbera317? És majd a bekapcsolódást elbíráló bíróság bevárja a jogutódlás megállapítását a foganatosítótól, gondolom. Majd csak akkor hoz érdemi döntést a bekapcsolódási ügyben a másodfokú bíróság, ha a jogutódlás megállapítása másodfokon megtörtént, gondolom, vagy mi lehet a gyakorlat szerinted?

„Majd csak akkor hoz érdemi döntést a bekapcsolódási ügyben a másodfokú bíróság, ha a jogutódlás megállapítása másodfokon megtörtént”
Szerintem már korábban kifejtettem: a végrehajtó rendeljen ügygondnokot az elhunyt adós ismeretlen jogutódjának, és akkor - a lefoglalt vagyontárgy értékesítésének kivételével - semmivel nem kell megvárni a jogutódlást sem.

Kedves Fórumozók,

Hibázott e a bank vagy bárki, amikor egy jelzálogjoggal terhelt (2007-ben történt a bejegyzés) ingatlanra haszonélvezeti jogot engedett (?) bejegyeztetni 2016-ban úgy, hogy 2013-ban már végrehajtás alatt állt az ingatlan?
Az eredeti tulaj aki adóstárs is volt, az ingatlant 2016-ban elajándékozta családtagnak majd haszonélvezetet jegyeztetett be. Tudtommal ilyet nem lehet, fedezetelvonásnak minősül, vagy tévedek?

Nincs jelentősége

„vagy tévedek?”
Vagy.

Tisztelt Fórum
Szeretném kérdezni: Végrehajtást indíthat a végrehajtó az OTP kölcsönnel, jelzálog hitellel terhelt ingatlanra? Ha igen, árverés esetén ki az elsődleges anyagi élvező az OTP, vagy a végrehajtó?
Üdv Mihály 22

A kérdéseidből már kérdésként sem igaz egyetlen szó sem. A végrehajtó nem indít végrehajtást. Az általad kreált "anyagi élvező" kifejezés pedig nem értelmezhető.
Ha esetleg arra vagy kíváncsi, hogy jelzáloggal terhelt ingatlan lefoglalható-e a végrehajtási eljárásban, akkor a válasz: igen. Ha az "elsődleges anyagi élvező" a kielégítési sorrendet akarja jelenteni, akkor a végrehajtás során legelőször a végrehajtási költségeket kell kielégíteni, és csak ezt követően kerül sor a végrehajtást kérő követelésére. De ez így erősen elnagyolt, a felosztás ennél lényegesen összetettebb folyamat.

Ne legyél már olyan szigorú! :) Végül is értetted, mire kíváncsi.

2003 óta haszonélvezők vagyunk a fiam tulajdonos. Kérdésem végrehajtó elárverezheti a házat a fiam tartozása miatt.

szaboria1,

Igen, el.

De a haszonélvezet adott esetben (nem mindig, ehhez tudni kellene a keletkezés körülményeit) megmaradhat, lakottan, haszonélvezettel terhelten szerezné meg az árverési vevő - ha egyáltalán így is lenne vevő -, vagyis neki tűrnie kellene, hogy Ti továbbra is használjátok, benne laktok.

Jó estét,

Következő a kérdésem:

jelzáloggal terhelt egy ingatlan, a haszonélvezet a jelzálogjog alapítása UTÁN történt, amikor a korábbi tulajdonos már tudta, hogy árverésre van kitűzve a ház (tehát végrehajtás alatt állt).

Vh megszüntetési per van jelenleg folyamatban, viszont nem az indította a pert, aki a ház tulajdonosa, hanem a haszonélvezője (aki egyben az adós de korábban a tulaj volt).
Hogy tanácsolhatott olyat ügyvéd, hogy az ingatlan ajándékozás megoldhatja a végrehajtási problémát??
Ha mégis végrehajtásra kerülne a sor, megmaradhat a haszonélvezeti joga?

Köszönöm ha tudnak segíteni

A pert el fogja veszíteni, és nem maradt fenn a haszonélvezeti joga sem. Rögtön két okból sem:
137. § (2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.
138. § (6) A lefoglalt ingatlanra vonatkozólag jogot csak azzal a feltétellel lehet szerezni, hogy az a végrehajtást kérő végrehajtási jogát nem sérti, és a végrehajtás célját nem hiúsítja meg.
Ja, van egy harmadik ok is: nem végrehajtás megszüntetése iránti pert kellett volna indítania, illetve a bíróságnak ezt a keresetet eleve vissza kellene utasítania. Itt igénypernek volna helye, amit ugyanúgy elveszítene, úgyhogy érdemben nincs különbség.

Adott egy árverés alatt lévő ingatlan, jelzáloggal, VH joggal stb.
A tulaj persze nem foglalkozik semmivel, több a tartozás mint amennyi a vagyona így is.

Nos ha küldök kamu FMH-t a nevére és rákerül a VH jog az ingatlanra akkor az árverésen annyival olcsóbban vehetném meg?

„Adott egy árverés alatt lévő ingatlan, jelzáloggal, VH joggal stb.
A tulaj persze nem foglalkozik semmivel, több a tartozás mint amennyi a vagyona így is.

Nos ha küldök kamu FMH-t a nevére és rákerül a VH jog az ingatlanra akkor az árverésen annyival olcsóbban vehetném meg?”

Ezt ahogy van be kellene keretezni, kitenni a Szépművészeti Múzeumba és 200 év múlva mutogatni, hogy milyen egyéneket termelt ki a társadalom. Már bocsánat. "Kamu FMH" juj.

Igen és nem.

Igen, a tartozást be lehet számítani a vételárba.

Nem, neked nem lenne olcsóbb, mert a zálogjogosult, és a már folyó végrehajtás jogosultjai megelőznének téged a kielégítési sorrendben. Ha már most több a kielégítésre váró tartozás, mint az ingatlan értéke, akkor ennek nincs értelme.

papinianus88,

Mi a baj a kamu FMH-val?