jelzálog alatt lévő ingatlan, és más végrehajtás

Kétszer is írtam: „Vht. 137. §.” Gerbera pedig a biztonság kedvéért még meg is ismételte: „Az árverési vevő a tulajdonjoga nem az adóstól származik, ezért a Vht. 137. §-ban foglaltak kivételével az ingatlant tehermentesen szerzi meg.”

Asszem nem fogod megérteni, mi a dilemmám...

Én már csak ilyen nehéz felfogású vagyok.

Ügyintéző,

Alapjában véve tetszenek a hozzászólásaid, mert olyan problémákat vetnek fel, amikben többnyire nincs igazad, de a fórum olvasóit olyan dolgok átgondolására késztetik, amiket önszorgalomból senki nem vizsgálna meg. KBS ugyanezért fúj rád, nekem meg tetszik - ez ízlés dolga.

De ez a mostani téma már kezd nekem is sok lenni.

Vht. 5. § (1): A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

Ez magyarul azt jelent, hogy ha az adós nem fizeti meg a tartozását, akkor az állam által erre jogosított hatóság (= végrehajtó) intézkedhet helyette. Ennek során, ha az adós nem hajlandó átutalni a bankszámlájáról pénzt a jogosultnak, akkor a hatóság utalja át helyette (= hatósági átutalási megbízás, röviden: inkasszó). Ha a munkabéréből nem hajlandó áldozni az adósság törlesztésére, akkor megteszi helyette ezt a hatóság: ez a munkabér-letiltás. Ha az adós máshonnan kap pénzt (pl. bérleti díjat szed), és ebből nem ad a hitelezőjének, akkor a hatóság teszi meg ezt helyette: ezt hívják követelés lefoglalásának. Ha ezek nem elegendők az adósság ésszerű időn belül történő megfizetésére, vagy nincsenek ilyenek, akkor az adós köteles a vagyontárgyait pénzzé tenni, hogy abból fizesse meg a tartozását. Ha erre nem hajlandó, akkor a hatóság jogosult ezt megtenni helyette: ez az ingó- és ingatlan-végrehajtás.

A törvénynek az 5. § (1) bekezdésében, valamint az ingó- és ingatlan-végrehajtásról szóló fejezeteiben megfogalmazott célja tehát nem az, hogy a végrehajtó további helytállásra kötelezhető jogutódokat vagy adóstársakat szerezzen az adósnak azok közül, akik árverés útján jutnak az adós vagyontárgyaihoz, hanem az, hogy a vagyontárgyak kényszer-értékesítéséből befolyt vételárból jusson a hitelező a követeléséhez. Logikus, hogy az árverési vevőt emiatt hátrány nem érheti, ezért ő az árverésen vett vagyontárgyat tehermentesen szerzi meg, és az ilyen módon történő eredeti szerzésbe sem egy törvénnyel szembemenő, elcseszett szmsz., sem az adós nyomora, sem a fehér kéményseprők, sem a média, sem a moratórium meghirdetésével jófejnek látszani akaró kormány nem szólhatnak bele.

Az árverési vétel – a Törvényalkotó szándéka szerint – eredeti szerzés, csak ingatlan esetében azért nem megvalósítható, mert akkor pl. a közmű szolgalmi jog is menne a levesbe…
Azonban az ingatlan-nyilvántartáson kívüli (pl.közös költség) igény szempontjából mégiscsak az, tehát - gondolom - az árverési vevőt követő vevőn sem számon kérhető!

Szerintem a Vht.137.§ szerinti mentesség olyan jogok/terhektől való szabadulásra vonatkozik, melyek előzőleg az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel keletkeztek.

OFF

Én megengedem, hogy nem vagyok tévedhetetlen (sokan mások a tévedhetetlenség elefántcsont tornyából nyilatkoznak)de az biztos nem beszélek ostobaságot! Aki így szeretné beállítani az csak magát minősíti...

ON

Vennéd a fáradságot, és elolvasnád azt a rohatdt Vht. 137. §-t?

OFF
Gerbera, én azért "fújok rá" eleve, mert már a választott nickjével is megtéveszteni igyekszik másokat; a belinkelt weboldallal pedig tovább folytatja a megtévesztést. Ráadásul a potzenciális áldozatok az amúgy is rossz helyzetben lévő adósok.
ON

Itt van, ha esetleg még mindig nehéz:
137. § (1)A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik:

1. a telki szolgalom,
2. a közérdekű használati jog,
3. az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog,
4. a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve.

(2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős [= adóstárs], vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

forrás: http://net.jogtar.hu/…jegy_doc.cgi?…

Jó estét mindenkinek! Kérdezni szeretnék olyan személytől,személyektől,akik egzakt informáciot tudnak adni az alábbi ügyemben,kérdésemben.
Felvázolom. Adott egy családi ház,50-50% tulajdonjog feleségem és édesanyja , feleségem és én vagyunk adós-adóstárs.Anyósom a Jelzálogkötelezett,a hitelben ő nincs benne máshogyan.
5éve vettük fel,akkor volt 92.000 a törlesztésünk, az utóbbi 2 évben pedig közel 200.000,nem bírtuk tovább,eddig fizettük, de volt mellette egy személyi kölcsönünk is,szintén chf, se együtt,sem külön nem ment tovább. Most vagyunk 92 napos elmaradásnál.
Anyósom betelefonált és azt mondták neki a telefonos ügyfélszolgálaton,hogy a lakáshitel miatt az ő nyugdíja és egyéb vagyona is terhelhetővé válhat. Ez lenne az első kérdésem, ő csak és kizárólag Zálogkötelezett és a szerződésben is csak és kizárólag a ház 50% -val felel,más nincs benne.Nem kezeskedett,nem adóstárs ,semmi.
Ez a kérdésem,hogy ez igaz e vagy valami kedves ügyfélszolgálatos szerette volna megijeszteni?

A másik, ha felmondták a hitelt (erről még nem jött értesítő,de jövőhéten megfog) akkor pl az a személyi kölcsön amink van ,az is ráterhelhető e?
Azaz egy már felmondott 100% osan beterhelt ingatlan,ami egy Jelzáloghitellel van beterhelve, más végrehajtással még terhelhető e? Mindez azért érdekel,mert úgy tudom a kilakoltatási m. csak a Jelzálogra vonatkozik, nekem szükségem van 3-4 hónapra,hogy az anyósomnak megfelelő otthont tudjak biztosítani,illetve magunknak. Nem szeretném ha december közepén a másik kölcsön miatt kiraknának minket,mivel a házon kívül más terhelhetőnk nincsen.

Elnézést a hosszú kérdésért és várom ,hátha valami jó is fog történni.

Tényleg kezd a süketek párbeszédére hasonlítani...
Ismerem a 137-et! (ha ez eddig nem tűnt fel, hát tényleg túlértékeltelek benneteket)

2012.11.17. 22:02-i hozzászólásodnál még nem látod be, hogy az árverés hatályával szerzett vagyontárgy tehermentes.
2012.11.18. 17:20-i hozzászólásodban már - úgy tűnik - belátod. Csakhogy ugyanitt a közmű levesbe menetele miatt aggódsz, ami erősen kétségbe vonja a 137. § ismeretét, ami miatt KBS könyörögve kér, legalább nézd meg a jogszabályt.
2012.11.18. 18:29-i hozzászólásod szerint már ismered a 137. §-t. Fogadjuk el, hogy érted is.

De akkor most mi a kérdés?

K.B.S. 2012.11.16. 17.11.-kor Evelynnek még a problémáját sem érti. (nekem kell megmagyaráznom)
Aztán amiket irkál... kritikán aluli.

Az általad hivatkozott hozzászólásaimból Te pedig teljesen téves megállapításokra jutsz.
(pedig magyarul és érthetően írtam)
Tök reménytelen, hogy elmagyarázzam, mert nem is próbálod megérteni... csak mantrázzátok a 137-et

Evelyn!

Kérem, ossza meg velünk, vajon a "Vagyonkezelő" mivel érvel?

:O) Nem kellene ilyen fáradtan fórumoznod.

Hja, nem bizony, de hát ki mondana akkor itt értelmes dolgokat... (kösz, hogy aggódsz! :))

T. Fórumozók!

X kft vásárolt egy új építésű gk. beállót.
Az eladó késedelembe esett. Per I-II fok.
Késedelmi díj megítélve.

Közben Y kft tulajdonosai és ügyvezetője megváltozott.
Így ismét per "jognyilatkozat pótló"

Az Y kft ellen több per is folyt más és más érdekeltekkel.
Azok ellen is veszített az Y kft.
Végrehajtás 3 kedvezményezett érdekében és a jogfenntartással eladott gk. beállót megterhelték 143mFt-tal, mielőtt a jognyilatkozat pótló ítélet megszületett.

A gk. beálló több mint 4 mFt-ra értékelve.
A forgalmi érték 1,3mFt. Sikertelen árverések.

Mi lesz ennek a vége?

Szeretnénk az X kft-t végelszámolni.

Az a beálló már nem lesz a tiétek, hacsak az árverésen meg nem veszitek.

Az eladó hogyan tud késedelembe esni, ha az adásvétel tárgya - ingatlanról lévén szó - sem elszaladni nem tud, sem elvontatni nem lehet?

A birtokbaadással például.

T KBS!

Azt tudjuk, hogy a gk. beálló elveszett.
De nem tudják elárverezni, mert az 50% alá nem mennek.
Mi meg nem tudjuk a kft.-t végelszámolni.
Mi a megoldás a végelszámolás lezárására?

Miért ne tudnátok lezárni a végelszámolást?

Az ingatlan becsértéke 3 év után újra napirendre tűzhető.

A végelszámolás nagyjából arról szól, hogy a végelszámoló kifizeti a hitelezőket, majd a megmaradt vagyont felosztja a tagok között. Hol akadályozza ezt a gk-beálló ügye?

T. Fórumozók!

A kft. hitelmentes és az összes vizsgáló hatóság az ellenőrzést megjegyzés nélkül lefolytatta.
A végelszámolást segítő ügyvéd szerint a folyamatot addig nem lehet bezárni, míg van a kft birtokában egy olyan ingatlan amelynek jogi "helyzete" bizonytalan.
A jelenlegi állapot.
Jogerős ítélet szerint a gk. beálló a kft tulajdona.
A gk beálló terhelt 100 mFt feletti (építtető által termelt)tartozással és árverezésre "ítéltetett".

Mondjuk a közgyűlés a gk. beállót az egyik tulajdonosnak engedi át. (100mFt terhelten)
Ekkor is kell fizetni "átírási" illetéket?

„Ekkor is kell fizetni "átírási" illetéket”?
A 6600,- Ft-ot. Persze.

T. KBS!
Az "átengedés" szabályai megegyeznek egy adásvételi szerződés szabályaival?

Huhh. Azt hiszem, nem értem. Milyen vonatkozásban egyeznek-e meg?

• szerződés kötés
• ügyvédi ellenjegyzés
• földhivatal tulajdonilap (ez tiszta)
• illeték fizetés az államnak az ingatlan értéke után

most nem jut több az eszembe;-)