Felszámolás,végelszámolás

cider

Kötelező a jogi képviselet.

David1234

Ha a cég cégjegyzékből történő törlésére kényszertörlési eljárásban kerül sor, a cégbíróság - e törvényben meghatározott kivétellel - eltiltja azt a személyt, aki a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt. Az eltiltott személy a cég jogerős törlését követő öt évig nem szerezhet gazdasági társaságban többségi befolyást, nem válhat gazdasági társaság korlátlanul felelős tagjává, egyéni cég tagjává, továbbá nem lehet cég vezető tisztségviselője.
Ha a cégbíróság a céget kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből, a cég vezető tisztségviselője - ideértve a kényszertörlési eljárás előtt a cégjegyzékből törölt vezető tisztségviselőt is - az okozott hátrány erejéig felel a kielégítetlenül maradt hitelezői követelésekért, ha a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkezését követően ügyvezetési feladatait nem a hitelezői érdekek figyelembe vételével látta el, és ezáltal a cég vagyona csökkent, illetve a hitelezők követeléseinek kielégítése meghiúsult. Több vezető tisztségviselő esetén felelősségük egyetemleges.
Mentesül a felelősség alól a vezető tisztségviselő, ha bizonyítja, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet nem a vezető tisztségviselői jogviszonya alatt vagy ügyvezetési tevékenysége miatt következett be, a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzet bekövetkeztét követően pedig az adott helyzetben az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható valamennyi intézkedést megtette a hitelezői veszteségek elkerülése, csökkentése, továbbá a cég legfőbb szerve intézkedéseinek kezdeményezése érdekében. Ha a vezető tisztségviselő a kényszertörlés elrendelését megelőzően vagy a kényszertörlési eljárás alatt nem tett eleget a számviteli beszámoló letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének, a hitelezői érdekek sérelmét vélelmezni kell.
Külföldi cégre, egyéni vállalkozói létre nincs kihatása az eltiltásnak.

Tisztelt Ügyvéd úr!

Köszönöm szépen a sok hasznos információt.

Még a kérdésem az lenne, hogy olvastam valahol, hogy amennyiben a jegyzett tőke 50%-át nem haladja meg a tartozás abban az esetben a tulajdonos/ügyvezető -re nem terhelik rá a tartozást, van ennek bármi valóságtartalma?

Az ügyvezető felelősségét a jelenlegi gyakorlatban mindenképpen vélelmezik, és mindenképpen bizonyítania kell, hogy nem járt el a hitelezői érdekeket figyelmen kívül hagyva, vagy először megnézik a beszámolókat, egyéb dokumentumokat, és utána mérlegelve döntenek?

Az általam felvázolt helyzet első ránézésre Ön szerint kimeríti a hitelező érdekek figyelmen kívül hagyását?

Köszönöm szépen a segítségét!

Velelmezni csak akkor velelmezik a hitelezoi erdekek serelmet, ha a beszamolok nem lettek beadva. Ez az 50%-is szabaly nem letezik.

Tisztelt ObudaFan!

Köszönöm szépen, akkor ha jól értem, amennyiben a bevallások szépen be vannak adva nem vélelmezik a hitelezői érdekek sérelmét. Ebben az esetben alap esetben, akkor ez azt jelenti, hogy nem terhelik rá a tulajdonosra a tartozást?
Ettől függetlenül indíthatnak "vizsgálatot" a hitelezői érdekek sérelmének kiderítése érdekében?

Tisztelt BusinessLaw!

Csak, hogy tiszta legyen a leírtak alapján a külföldi céget megalapítani meg lehet, de a cég nem alapíthat céget itt Magyarországon ugye?

Köszönöm a válaszokat!

Nem bevallás, éves beszámoló (részei: mérleg, eredménykimutatás, kiegészítő melléklet, stb.).

Ettől függetlenül perben bizonyíthatja a hitelező, hogy az ügyvezető magatartása miatt sérültek az érdekei.

Kedves Rexor!

Köszönöm, tehát nem csak a bevallások, hanem a beszámolókat is figyelembe kell venni.

Kedves ObudaFan!

Valószínűleg buta kérdés lesz, de a NAV hitelezőnek minősül ilyen esetben, vagy a helyi önkormányzat (Iparűzési adó), indíthatnak ők peres eljárást?

Nem is hanem A beszámolót kell figyelembe venni ebből a szempontból.

Igen, az adótartozások kapcsán akár a NAV akár a helyi önkormányzat mint adóhatóság hitelezőnek minősül(het).

„Valószínűleg buta kérdés lesz, de a NAV hitelezőnek minősül ilyen esetben, vagy a helyi önkormányzat (Iparűzési adó), indíthatnak ők peres eljárást?”

Igen.

Nagyon szépen köszönöm a válaszokat!

Még egy kérdés nem teljesen tiszta, mégpedig, hogy a cégvezetéstől Magyarországon eltiltott személy Angliában alapíthat céget?

A másik kérdésem inkább az ügyvéd urak által tapasztaltakra vonatkozik, hogy a gyakorlatban mennyi életszerű, hogy a NAV az általam leírt esetben peres eljárást indít, mi ezzel kapcsolatosan a tapasztalat hasonló esetben (Ha volt ilyesmi a praxisban) hogyan jártak el?

Tisztelt Business Law!

Első alkalommal is teljesen érthető volt számomra, hogy a megalapított angol cég magyar céget nem alapíthat, mivel az törvénytelen. A kérdésem csak arra irányult, hogy ettől függetlenül maga az angol cég megalapítható-e, például azzal a céllal, hogy kint tevékenységet végezzen, az elmondottak alapján igen.

A második felvetésében pedig részben egyetértek, magam részéről is elítélendőnek tartom ha valaki azért alapít egy céget, hogy azt aztán össze-vissza mindenre használja, és bedöntse.

Az általam felvázolt eset, azért ettől valamelyest eltér, szerintem az más megítélés alá esik, ha egy cég évekig rendesen működik, mindent szépen időben fizet, a bevallásai, beszámolói, könyvelése rendezettek, a dolgozók az utolsó szálig ki vannak fizetve, ahogy hitellel sem tartozik egyik banknak, se magánszemélynek. Néhány rossz projekt, változó gazdasági helyzet miatt veszteségessé válik a cég, a tulajdonos a cég pénzéből ahelyett, hogy megfogná, és lelépne kifizeti a dolgozókat, és megrendelőket az utolsó szálig (Ő maga egy forintot nem vesz ki a cégből, sőt saját pénzből amennyit tud berak a cégbe, csökkentve az adósságot). Ennek a folyamatnak végén sajnos fennmarad még valamennyi adótartozás, amit a cég eladott vagyontárgyai, készpénz készlete, tulajdonosi segítség már nem fedeztek.

Az én álláspontom, hogy a tulajdonos ebben az esetben mindent megtett, hogy a károkat enyhítse, nyilván hibás gazdasági döntést hozott a projekteknél, de nyilván nem azért, hogy megkárosítson bárkit is. Amikor a cég alapításra került Korlátolt felelősséggel 15 évvel ezelőtt, még nem az új PTK volt érvényben, és nem is tartom korrektnek, hogy egy Korlátolt felelősségű vállalkozási formát ilyen módon "korlátlanná tesznek" egy tollvonással,de nincs mit tenni ez már így működik.

A kérdést azért tettem fel itt a jogi fórumon, mivel meglátásom szerint, sok tapasztalattal rendelkező ügyvédek válaszolnak itt, és kíváncsi voltam az egyező, vagy akár eltérő véleményekre a kérdéseimben, illetve az ezzel kapcsolatos tapasztalatokra.

Köszönöm, szépen nagyon sok hasznos választ kaptam!

„A másik kérdésem inkább az ügyvéd urak által tapasztaltakra vonatkozik, hogy a gyakorlatban mennyi életszerű, hogy a NAV az általam leírt esetben peres eljárást indít, mi ezzel kapcsolatosan a tapasztalat hasonló esetben (Ha volt ilyesmi a praxisban) hogyan jártak el?”

Elég életszerű.

Amennyiben egy céget felszámolnak, akkor a végelszámoló hatásköre megszűnik? Értve itt azt, hogy a végelszámoló külsős, nem tag és nem is ügyvezető a cégben. Tehát ilyenkor az ügyvezetés kerül közvetlen kapcsolatba a felszámolóval, vagy maradt a végelszámoló-felszámoló viszony?

A képviseleti joga megszűnik. De mivel a könyvelés vélhetően nála van, fel kell vennie a kapcsolatot a felszámolóval.

És ha a cég felszámolásra kerül, akkor a végelszámolót is eltilthatják az ügyvezetéstől?

A kérdésem a következő lenne:
Gyakorlatilag 1 éve semmilyen tevékenységet nem folytat a KFT-m. Tartozás nem áll fenn, NAV bírságolt és nem tudtam megfizetni, ezért a NAV felszámolást indított a vagyontalan cégem ellen. A felszámoló kéri költségei megfizetését (100 e.Ft) Mivel a cég 0-ás nincs miből kifizetni, kérheti e így is a felszámoló, illetve ha igen miből kellene megfizetni? Ha nem fizetem meg mi fog történni?

Stykee

Akkor felelsz, ha a felszámolással fenyegető helyzetben nem a hitelezői érdekek elsődlegességét szem előtt tartva jártál el. Ha a beszámolók nincsenek benyújtva, nyújtsd be őket, a felszámolónak pedig add át a hiánytalan könyvelést és működj vele együtt.

RichJerk

Miért, megvalósult eltiltási ok?

Tisztelt Ügyvéd úr!

Anno régebben kisebbségi tulajdonos voltam egy Zrt.ben (munkaviszony után kaptam részvényeimet, cc. 1-2M összértékben).

A bizonyos Zrt. vel munkaviszonyom megszűnt részvényeim maradtak.... a céggel szemben felszámolás kezdődött (2011), érdemi értesítést nem kaptam erről... jelen állapot szerint VA alatt van a vállalkozás. A felszámolótól mint kisebbségi tulajdonos semmilyen papírt dokumentumot vagy felhívást nem kaptam.

Kérdésem az lenne, hogy bármi nemű tulajdon igényemmel élhetek e? (kártérítés-részvények értéke...stb.) (100M nál több vagyonelem kerülhetett "értékesítésre" "árverezésre")

Ha igen ilyen esetben mit kell tenni, érdemes e vele foglalkozni, tekintve, hogy 1m forint is sok pénz lehet a mai világban.

Ui.: Eddig nem foglalkoztatott a történet mivel nem nagyon értek ezekhez a dolgokhoz és a főbb részvényesek utolsó beszélgetésünkön azt mondták nekem, hogy igen volt de most-már 0 forintot érnek a részvényeim, mert csődbe mentünk.

Válaszukat és segítségüket előre is köszönöm!

Akkor most felszámolás alatt, vagy végelszámolás alatt van a cég? Ha az előbbi, akkor aligha lesz vagyona, amit feloszthat a részvényesek között, ha utóbbi, akkor lehet.
Ha arra szeretnél célozni, hogy a cég vezetői jogellenesen tüntették el a cég vagyonát, akkor az ebből eredő kárt meg lehet próbálni jogi úton érvényesíteni.

„Akkor most felszámolás alatt, vagy végelszámolás alatt van a cég? Ha az előbbi, akkor aligha lesz vagyona, amit feloszthat a részvényesek között, ha utóbbi, akkor lehet.
Ha arra szeretnél célozni, hogy a cég vezetői jogellenesen tüntették el a cég vagyonát, akkor az ebből eredő kárt meg lehet próbálni jogi úton érvényesíteni.”

A céginformációs adatbázis szerint végelszámolás alatt áll jelen pillanatban.

+Elméletileg nagymértékű vagyontárgy (telkek, 10-20M gépek /db autók és stb maradt bent...) értékesítések után azért illene maradnia valaminek.

Engem az is zavar, hogy értesítést soha nem kaptam arról, hogy lényegében a "tulajdonommal" mi a helyzet mit mennyiért adtak el hol tartunk mennyi maradt vagy nem a folyamatban lévő végelszámolás alatt.

Ui:
Illetve sejtésem van róla hogy a felszámoló biztos mindaddig marad amíg a saját pénzét össze / ki tudja szedni ebből az ügyből tehát ha kell akkor még 4 évig elhúzza, ha érdeke úgy kívánja.

Ha a cég végelszámolás alatt áll, akko rnincs felszámoló biztosa, hanem végelszámolója van. És hozzá kellene fordulnod, ha szeretnéd megtudni, hogy hogyan is áll a cég.

Hogy milyen értékű vagyontárgyai vannak egy cégnek, nem sok mindent mond arról, mennyi a nettó vagyona.
Amúgy miért titok a neve a cégednek? Valami állambiztonsági fedőszervezet?

Tisztelt Szakértők, Fórumozók!
A következő kérdésben kérnék értelmezési segítséget, javaslatot:
Felszámolás alatt álló cég ingatlanvagyonát fogják árverezni, engem érdekelni is a tétel, de kérdéseket vet fel bennem az, hogy nem tehermentes az adott ingatlan. Tegyük fel, hogy az ingatlan felbecsült értéke 30 millióm de a rajta lévő teher kb. 400 millió. A gyakorlati megközelítésben azt szeretném tisztán látni, hogy és amennyiben én lennék a sikeres licitáló, úgy milyen terheket kellene még átvállalni - természetesen az árverési áron kívül. Minden választ és segítséget előre is köszönök!