Kft. - s kérdések

Nincs mit.

Szeretnék segítséget kérni az alábbiakban.
Volt férjem a közelmúltban elhunyt. Anyósommal együtt tulajdonosa volt egy kft-nek 70-30 %-ban. Az ügyvezetői feladatokat ő látta el, anyósom személyesen nem vett részt a társaság ügyleteiben. A 70 %-os üzletrészt a gyermekeink öröklik. Az egyik 18 elmúlt, a másik még kiskorú. A cég jelentős adótartozást halmozott fel. Sem anyósom, sem a gyerekek nem kívánják a társaság tevékenységét folytatni. Ezt be is jelentettük a cégbíróság felé, ahonnan válasz még nem érkezett. Jelenleg nincs ügyvezető, aki a cég nevében eljárna. A társaságnak volt (van)néhány alkalmazottja akiknek fel kéne mondani, illetve kilépnének maguktól is, de ki írja alá a kilépési papírokat, ki jelentsen az APEH felé? (Az APEH felé is megküldtük a halotti anyakönyvi kivonat másolatát) A cégbíróságot képtelen vagyok elérni telefonon, hogy megtudjam kijelölnek-e ügygondnokot (felszámolót)vagy egyáltalán mi ilyenkor a teendő. A hagyatéki eljárás még nem folyt le. Milyen joga, illetve kötelezettsége van a gyerekeimnek?
Hogyan nem sértjük a dolgozók érdekeit?

Válasszanak ügyvezetőt a tagok, vagy határozzanak végelszámolásról - ha fizetésképtelen a társaság, akkor kezdeményezzenek felszámolást.

Amíg nincs meg a hagyatéki eljárás, jogerős végzés, hogy a gyerekek az örökösök, lehet-e taggyűlést összehívni, felszámolást kezdeményezni? Ki az aki ügyvezetőként a nyakába vesz egy veszteséges céget, amiről gyakorlatilag semmit nem tudunk? Hol vannak a tárgyi eszközei, hol van a pénztárban kimutatott egyenleg, mennyi pénz van a bankszámlán? (A bank csak a közjegyzőnek fog felvilágosítást adni) Gondolkozunk azon, hogy visszautasítjuk az örökséget.
Gyakorlatilag az érdekelne, hogy hogyan lehetne a dolgozók jogviszonyát mielőbb rendezni.

„Amíg nincs meg a hagyatéki eljárás, jogerős végzés, hogy a gyerekek az örökösök, lehet-e taggyűlést összehívni, felszámolást kezdeményezni?”

Lehet, csak nem biztos, hogy már most érdemes.

„ Ki az aki ügyvezetőként a nyakába vesz egy veszteséges céget, amiről gyakorlatilag semmit nem tudunk?”

Hát, ezt ti döntsétek el. Ha felszámolni kell, akkor azt felszámoló végzi, és nem ti választotok.

„Gyakorlatilag az érdekelne, hogy hogyan lehetne a dolgozók jogviszonyát mielőbb rendezni.”

Azzal nem ártana megvárni a döntést, hogy megszüntetitek-e a céget, mert a cég megszűnésével a munkaviszony megszűnik.

Köszönöm a választ.
Tünde

Nincs mit.

Sziasztok!

Ha KFT egyszemélyes tulajdonosa vagyok, akkor mint ügyvezető, kivel kötöm az ügyvezetőségre vonatkozó megbízási vagy munkaszerződést?

Az összes taggal célszerű.

Mármint a céggel kötöd, csak célszerű a tagokkal aláíratni.

De ő az egyetlen tag.

Ja. Bocs, korán keltem ma. :)

Ha KFT egyszemélyes tulajdonosa vagyok, akkor mint ügyvezető, kivel kötöm az ügyvezetőségre vonatkozó megbízási vagy munkaszerződést?

Még áll a kérdés:)

Senkivel. Munkaviszonyban nem állhatsz, megbízási szerződésre meg nincs szükség.

... és ha az alapító okirat a mv-t lehetővé teszi, akkor sem?

Alapító okirat nem teheti lehetővé, csak a társasági szerződés - az egyszemélyes kft-nek pedig olyan nincs.
„A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. ”

De józan parasztésszel is belátható, hogy senki nem gyakorolhat munkáltaói jogokat saját maga felett.

Köszi KBS.
Mégis, valszeg akkor a józan paraszti eszemmel van a baj. De.

„"A Gt. - a cégformától, illetve az alapítók számától függően - a létesítő okiratoknak három fajtáját ismeri. Az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság, illetve az egyszemélyes részvénytársaság alapító okirattal, a részvénytársaság - függetlenül attól, hogy zártkörűen vagy nyilvánosan működik-e - alapszabállyal alapítható. A közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, valamint a Gt. 316. § (4) bekezdése értelmében az egyesülés mint kooperációs társaság társasági szerződéssel hozható létre.”"

Akkor ez azt jelenti, ugye, hogy nincs - nem lehet - olyan gazdasági társaság, amely egyszemélyes és nem alapító okirata, hanem társasági szerződése van.

Ebből kifolyólag akkor a hivatkozott jogszabályhely egy kivitelezhetetlen megengedő szabályt tartalmaz.

„„A vezető tisztséget – ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik – nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja. ””

Vagy talán mégsem volt annyira szórakozott a jogalkotó?!?

„Ahol e törvény I. része és IV. részének XII. fejezete társasági szerződésről tesz említést, azon - a törvény eltérő rendelkezése hiányában - az alapszabály és az alapító okirat is értendő.”

Ennek tükrében akkor a TSZ eltérő rendelkezése mégiscsak vonatkozik az egyéb létesítő okiratokra is, aminek pedig azzala a konzekvenciával is kellene járnia, hogy az egyszemélyes társaság egyetlen tagja állhat mv-ban az önmaga átal tulajdonolt céggel.

Vagy nem???

Vagy nem.

A Kft.-nél kitöltendő szerződésmintával kapcsolatban szeretnék feltenni néhány kérdést.

1. Nem értem azt, hogy ha a cégeljárási tv. szerint a közlemények honlapon történő közzétételének választása esetén meg kell adni a honlap elérhetőségét, ez miért nem szerepel a szerződésminta kérdései között? A cég E-mail elérhetősége nem azonos a honlap címével. Tehát a honlap választása esetén sem kell megjelölni a cég E-mail címét?
2. A társaság székhelye különbözhet a központi döntéshozatal helyétől. Amennyiben ez a helyzet a központi döntéshozatal helyét meg lehet-e jelölni egyúttal telephelyként, vagy fióktelepként is? A törvényből nekem nem tűnik ki, de a cég székhelyét stb. elegendő utca, házszám szintig megadni, vagy emelet, ajtó is feltétlenül kell?
3. A tevékenységi köröknél ki kell-e írni a négyjegyű kódot, és a hozzátartozó megnevezést, vagy elég csak az egyiket?

A mielőbbi választ előre is köszönöm.

1. Szerintem arról írass egy külön nyilatkozatot.
2. Szerintem azt nem kell külön telephelyként megadni. Tanácsos emelet, ajtóval.
3. Csak a nevet.

Nagyon köszönöm a szíves válaszokat. Még egy dologról kérek tájékoztatást. A cégeljárási tv. szövege, és a mellékletét képező iratminta eltérően rendelkezik arról, hogy a társaságnak kötelező-e, vagy sem E-mail címet megadni.

A szöveg sehogy nem rendelkezik. Szerződésmintás eljárásban kötelező.

Újabb kérdéseket vagyok kénytelen feltenni a Cégbírósághoz benyújtandó okiratokkal kapcsolatban.

1. A Ctv. szerint az ügyvédi aláírásminta a cégbejegyzési kérelem mellékletét képezi. Ugyanakkor sem a törvény mellékletében, sem az e-szignó eljárásban a csatolandó, illetve az ügyvéd által megvizsgálásra kerülő okiratok között nem szerepel az ügyvédi aláírásminta. Ezt csatolni kell a bejegyzési kérelemhez?
2. Tudom, hogy a tevékenységi körök közül elég a főtevékenységet megjelölni, a többit nem kötelező. (csak az APEH felé). De ha már a társasági szerződésben több tevékenységi kört jelöltek meg, ugyanezen köröket kötelezően meg kell jelölni a bejegyzési kérelem nyomtatványban is?
3. A törvény melléklete szerint csatolni kell az APEH-nyilatkozatot. Ugyanakkor ez az APEH-nyilatkozat részét képezi a bejegyzési kérelem nyomtatványnak.
4. Az ügyvédnek nyilatkozni kell arról, hogy a becsatolt, illetve a kérelem részét nem képező mellékletek törvényességi vizsgálatát elvégezte. Ez a nyilatkozat is részét képezi a formanyomtatványnak.

A 3-4. pont lényegében megjegyzés.

A mielőbbi választ előre is köszönöm.

1. Csatolni kell. Az e-szignóban az egyéb iratok között ott van.
2. Igen.

Köszönöm.