Lehet e 17 évesen nagykorú valaki

egy kérdéssel fordulok Önökhöz.
Van e mód arra, hogy egy 17. életévét betöltött kiskorú jogilag nagykorúvá váljon még a 18. életév betöltése előtt.
Erre elsősorban családi problémák miatt lenne szükség.
Tudomásom szerint házasság esetén ez megtörténik, de a kérdésem az lenne, hogy ezen kívül létezik bármiféle mód arra, hogy 18 év alatti magyar állampolgár jogilag nagykorú lehessen.

Ezenkívül még az lenne a kérdésem, hogy arra van-e mód hogy a 17 éves kiskorú az állami és egyéb támogatásokat (családi pótlék, árvaellátás stb.) saját maga kapja meg, és ne a szülőnek legyen utalva.

Köszönettel várom a válaszokat!

Erre magyar állampolgár esetén csak házasság útján van mód.

Amíg a szülői felügyeleti jog él, a szülőknek fogják utalni.

Van rá lehetőség, a szülői ház elhagyását kérheti a gyámhivatalnál, amennyiben igen komoly indoka van rá. Kell egy olyan hely, ahova tud költözni (ez lehet albérlet, barát - ez esetben befogadói nyilatkozat is kell), továbbá szükséges, hogy olyan mértékű ellátással rendelkezzen, ami a létfenntartását biztositja. Ez lehet már megállapított tartásdij, egyéb ellátás, saját munkabér. A gyámhivatal általában ilyen korban engedélyezi a szülői ház elhagyását, hacsak nem az az indoka, hogy a szülői kontroll alól igy akar a fiatal kibujni (ez az életviteléből megállapitható).

Ilyen esetben a szülői felügyeleti jog fennmarad, azonban nem a szülő háztartásában nevelkedik a gyermek a továbbiakban. Épp erre tekintettel ilyen esetben a bíróság kötelezi a szülőket, hogy a gyermek részére megfelelő tartást biztosítsanak (ez az ellátások és a szülői saját hozzájárulás összege együtt).

Első lépés tehát az, hogy a bíróságon kérni kell a tartás megállapítását, ezzel egyidejüleg a gyámhivatalnál a szülői ház elhagyásának engedélyezését oly módon, hogy amint az ellátás biztositott a bírósági végrehajtható döntés folytán, a szülői ház elhagyásáról szóló határozat akkor emelkedjen jogerőre, és akkor váljon ezáltal végrehajthatóvá. A gyámhivatal tud ebben segiteni, szükség esetén pert is indíthat a fiatal érdekében a tartásdij megállapítása iránt.

...szülői ház elhagyásának engedélyezését...

Köszönöm a válaszokat.

Az lenne még a kérdésem, hogy mennyire komoly indok kell aszülői ház elhagyásához.

Az elég komolynak számít, hogy az anya igazoltan nem tartózkodik a bejelentett lakcímen, sőt, gyakorlatilag évente átlag 2szer költözik ide-oda, az újabb élettársaihoz, és mindenhová cipeli a gyereket magával, és orvosi látlelet van arról, hogy az egyik élettárs bántalmazta. Ezt tanúkkal is lehet bizonyítani.
Nehezíti e a körülményeket az, hogy a gyermek a nagykorú barátjához költözne, aki saját lakással, és jó jövedelemmel rendelkezik, képes eltartani a kiskorút akár csak a saját fizetéséből is.
Érdemes ezt említeni a gyámhatóságon, vagy ezt inkább ki kellene hagyni?
Ha a kiskorú hivatalosan minden engedély megszerzett, hogy elhagyja a "szülői házat", kötelezhető-e a szülő arra, hogy a gyermekért kapott támogatásokat (ami összesen kb 60000 ft/hó), a gyermek, vagy a befogadó felnőtt részére átadja?

Még annyi hogy ez egész ügyet melyik hovatalnál kell megindítani?

Köszönöm előre is a válaszokat!

A gyámhivatal a szülôi ház elhagyásának engedélyezése során azt vizsgálja, hogy a gyermek törvényes képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen biztosítható, köteles a nagykorú barátot is meghallgatni és nála környezettanulmányt készíteni.

Tekintettel arra, hogy a gyermek eltartására elsősorban a szülő köteles, míg a gyermek barátjának tartási kötelezettsége nincs, ez a szülő tartási kötelezettségét nem érinti.

A tartási igényre illetékes a gyermek lakóhelye szerinti helyi bíróság. A szülői ház elhagyása iránti kérelmet a gyermek lakóhelye szerinti városi gyámhivatal intézi.

Ilyenkor tehát (ahogy én is és Óbuda is irta), nem a gyermek után kapott járadékokat kell a szülőnek átadnia, hanem a gyermek megfelelő tartásáról kell gondoskodnia, ami több, mint a járadékok összege, hiszen saját jövedelméből is hozzá kell járulnia a gyermek tartásához. Ezt a biróságon igy kell igényelni. A gyámhivatal egyébként ebben tud is segitséget nyujtani, illetve a családsegitő központokban vannak jogászok, akik a keresetlevelet is megirják adott esetben (ingyen). Forduljatok a gyámhivatalhoz.

A barátnak viszont a befogadói nyilatkozatban csak azt kell vállalnia, hogy a kiskorut legalább nagykoruvá válásáig befogadja a lakásába (ez viszont azt jelenti, hogy nem teheti ki onnnan addig, semmiféle indokkal).

Szeretnék érdeklődni milyen kis kaput lehet találni arra ha valaki a 17. élet évét betöltendő kis korú és elakar otthonról menni tudja magát nagykorúsítani valamilyen úton módon ?

Ha a gyámhatóság engedélyével házasságot köt.
De önmagában ahhoz, hogy elmehessen otthonról, nem kell feltétlenül nagykorúsítani.

Segítséget szeretnék kérni.
17 éves vagyok. December 2.-án töltöm a 18.-at, de minnél hamarabb elszeretnék menni itthonról.
Édesanyámmal élek öcsémmel.A próblémám az lenne, hogy édesanyám az élettársához visz minket folyamatosan, kiskorunk óta. Édeasanyám naív és minden kérést megtesz és ráhagy mindent az élettársára. Addig 'fajúlt' a helyzet, hogy dolgoztat a barátja. Nem enged sehová, ha megyek az a baj, ha nem az a baj. Édesanyám nem szól neki semmit, ha valami olyat teszünk, fenyeget hogy megüt. Öcsémet is dolgoztatja, és semmi köszönetet nem kap. Édesanyánknak hiába szóltunk neki, hogy jöjjünk haza, nem hozott. Volt mikor haza jöttünk egy délutánra, vagy mint most pár napra, de visz mindíg vissza Miskolcra.
Édesanyám és az 'élettársa' külön szobában alszanak. Jelenleg mi a nappaliban alszunk 3an (öcsém anya és én) egy ágyban. Elötte volt, hogy szivacson, pedig van + 2 szoba. Édesanyám mindent elnéz, hogy nekünk ez nem jó, hiába mondtuk neki azt, hogy költözzünk haza, ő meg járjon be dolgozni hozzá és utána jöjjön haza.
Tavaly novembertől barátom van, mai napig. Édesanyám elfoogadta, de az élettásra elött titkolnom kellett. Aztán Május elsején bemutattam anya élettársának a barátomatz, nem szólt semmit. Aztán másnap este nekem állt, kiabált, és rángatott, hogy hogy képzelem, hogy ilyen barátom van és hogy felejtsem el. Aztán anya kijött a konyhába, és szint úgy nekem állt az élettársa elött, a háta mögött pedig mondta h engedi, hogy a barátommal együtt legyek. Kidobta már nem egy telefonomat anya élettársa, és már öcsémet és a másik 3 nagykorú testvéremből a 2 nővéremet is ütötte már meg. Főzni kell neki, takarítani, nekem a kutyákat etetni és menni neki dolgozni egy lángosos büfébe, pedig bejelntve sem vagyok semmi. Öcsémnek pedig ültetni, fűvet nyírni és faházat kell menni építeni (segíteni), és ő sem kap semmit. Ha nemet mondunk nekünk áll, anya pedig nem véd meg.
Ezért szeretném azt a kérdést feltenni, hogy még 5 hónap van hátra, hogy 18. legyek, de én nem szeretnék addig várni, hanem eljönni onnan, esetleg a barátomhoz költözni.Lehetséges ezt valahogy megoldani, hogy el jöjjek itthonról? Az ő családja dolgozik, és a barátom is dolgozik, ő már 20 éves.
Hallogattam ezt a döntést, mert úgy gondoltam, hogy kibírom, de pár nappal ezelött, ismét kimentem dolgozni anya élettársának. Reggel felhívott a barátom, éppen kocsiban ültem anya élettársával. Megkérdezte, hogy kivel beszélek, mikor mondtam, hogy kivel, elkezdett ordibálni, a táskámat elkezdte dobálni a kocsiban, úgy hogy közben vezetett. Aztán ordibálta, hogy adjam oda a telefont, mondtam neki, hogy nem adom, hiszen anya ismét megígérte, hogy együtt maradhatok a barátommal. aztán miközben any élettársa vezetett, öszekaptunk, és kikapta a telefont a kezemből és kidobta az ablakon. Azt mondta majd meglátjuk, hogy tényleg együtt lehetek-e a barátommal. Kiértünk a büféhez, megkérdezte anyát, hogy tényleg megengedte-e hogy a barátommal legyek, és anya letagadta. Aztán mikor elment onnan anya élettársa, mondta anya hogy ne beszéljek neki erről, mert 'bolond'. Aztán haza felé tartottunk, úgy volt jövök ide haza, anya pedig megy fel az élettársához, és másnap jön haza. Öcsém egyedül volt itthon. És mikor szálltam volna ki az autóból a buszállomásnál, anya megkért hogy várjak már egy kicsit. Elindultunk az autóval, és megkérdezte, hogy 'utóljára nem-e megyek ki dolgozni?' mondtam hogy nem szeretnék, aztán pár perc múlva ismét megkérdezte anya, és nekem ugyan az volt a válaszom, erre befékezett anya élettársa a forgalom közepén, és elkezdett ordibálni, hogy takarodjak ki a kocsiból, büdős cigány vagyok, takarodjak ki a kocsiból és közben ütögetett, anya pedig ült csendben és nem szólt semmit, kiszálltam a kocsiból sírva és a válaszom annyi volt, hogy ' maga nem az apám'. Ez történt szombaton.Tanum van rá, hogy hol voltak a nyomot, ahol megütött, ő adott tanácsot, hogy forduljak Gyámhivatalhoz. Aztán ma beszéltem anyával, és mondtam neki, hogy nem szeretnék vissza menni az élettársához, vele egy légkörben lenni, mert hogy megütött. Anya azt válaszolta ' nem tudom hogy megütötte, nem láttam', pedig ott ült az anyósülésen. Szeretnék eljönni itthonról, pár nap múlva vissza akar vinni megint, és félek, hogy ismét meg fog ütni édesanyám élettársa. Mihamarabba várom válaszukat, Köszönettel: Lábár Marietta Réka

Fordulj a lakóhelyed szerinti gyámhatósághoz. De szerintem ne azzal kezdd, hogy dolgozni kell otthon, meg ne is azzal, hogy tiltanak a barátodtól, hanem a többivel.

ha összeházasodtok, nagykorú leszel :)

Ahhoz is gyámhatósági hozzájárulás kell.