Örökölt tartozás esedékessége, elévülése

„Az, hogy ezt most "pót-hagyatéki tárgyalásnak" nevezzük-e vagy valami másnak, igazából lényegtelen.”

Nem az, mert a póthagyatéki eljárás egy konkrét Hetv. szerinti cselekmény, külön fejezettek.
Jogi kérdésnél számít a pontosság. Mert ha nem számít, akkor nem mindegy mi az az "esedékesség"?

Egyébként egy konkrét követelés esedékessége biztos nem az örökös örökésének hagyatéki végzése.

Az esedékesség akkor kezdődik, amikor azt a pénzt meg kell fizetni. Törvény, vagy szerződés szerint.
Banknál például a törleszrőrészletre akkor, ami a szerződésben meghatározott fizetési határnap, de ha valaki késlekedik, és felmondják az egész hitelszerződését, akkor az a nap, amikor felmondta a bank (ekkor persze nem a törlesztőrészletet kell fizetnie, hanem az egész hitelt). Közüzemeknél a megadott fizetési határidő.

Aztán hogy az elévülés innen telik, megszakad, vagy nyugszik, az más kérdés, és egyvalamiben biztos lehetsz : az adós (vagy jogutódja) bizonyosan ezt soha, senkitől nem tudhatja meg. Feltételezheti, ellentmondhat a fizetési meghagyásnak, állíthatja, hogy elévült - mert az elévülést - a többi jogi esettel szemben - kivételesen nem a kötelezettnek kell bizonyítania, hanem a jogosultnak azt, hogy az elévülés nem telt el, vagy megszakadt, vagy nyugodott.

Tipikus esete az elévülés nyugvásának az adós halála és a jogerős hagyatéki végzés között eltelt idő, mert ilyenkor a jogosult nem tudja a jogutód nevét, akitől követelheti a tartozást.

Természetesen az, hogy egy tartozás nincs a végzésben, nem számít. Nem lett bejelentve, de az - az örökség mértékéig - természetesen terheli a jogutód örököst. Hogy meg kell-e fizetnie, mert esetleg elévült, az más kérdés.

"Azért nem tartanak póthagyatéki eljárást, hogy neked kézbesítsék a hagyatékátadó végzést. Nem az a funkciója."

Nem tudom, hogy ezt tárgyalásnak hívják-e, netán csak eljárásnak. A hagyatéki tárgyalás egyik célja az, hogy a hagyaték átadásra kerüljön - és ekkor módjában áll az örökösnek az is, hogy visszautasítsa a hagyatékot. De fizikailag tárgyalásra nincs szükség egyáltalán, ha az örökös egészében elfogadja az örökséget. Ekkor van az, ami az én esetemben is történt, hogy a közjegyző küld neki egy jogerős végzést postán.

A hagyatéki végzésben nincs szó semmilyen tartozásról, itt van előttem. És elolvastam rendesen, már miért ne olvastam volna el?
Pót-hagyatéki tárgyalásra azért volt szükség, hogy átadják nekem a jogerős végzést. Egyébként nem volt semmiféle tárgyalás a gyakorlatban, én nem utaztam Magyarországra emiatt, nem találkoztam személyesen a közjegyzővel, így annyi történt, hogy miután igazoltam a személyazonosságomat a közjegyző felé,. ezután ők levélben elküldték nekem a hagyatéki végzést. Az, hogy ezt most "pót-hagyatéki tárgyalásnak" nevezzük-e vagy valami másnak, igazából lényegtelen. Szerintem ezt úgy hívják, hogy pót-hagyatéki tárgyalás. Akkor is, ha egy előző tárgyalás alkalmával már megtörtént az ingatlan földhivatali átvezetése. Lehet, hogy a földhivatalban ekkor még csak annyi szerepelt, hogy én vagyok az örökös, de nem jelöltek még meg, mint tulajdonos. Nem tudom pontosan. Azt tudom, hogy megkeresett egy ismeretlen közösségi hálón keresztül üzenetben, hogy én vagyok-e az a bizonyos Naughtius Maximus, akinek az édesanyjának a leánykori neve Incontinentia Buttock? Mert állítólag ők ezt a földhivatalból tudták meg.

De mindez a kérdésem szempontjából továbbra is lényegtelen, mert én az elévüléssel és az esedékességgel kapcsolatban tettem fel a kérdésem. Valóban gyanús nekem is, hogy az örökség átadásától számít az esedékesség, tehát ha így van, akkor csak 2023-ban lett esedékes, és nem évült el. Nekem is így lenne logikus, de nem vagyok benne biztos. Arra vonatkozóan már olvastam jogszabályt, hogy a tartozás az adós halálakor válik esedékessé, és innen számít az elévülés. Arra viszont nem találtam semmit eddig, hogy ez máshogyan vonatkozna egy örökösre. Ezért lenne jó, ha megtalálnám az erre vonatkozó jogszabályt, anélkül csak találgatunk.

De, igazat mondtam az elévüléssel kapcsolatban, én arról írtam, hogy mit jelent pontosan az, hogy elévült. Nyilván ha az adós azonnal válaszol a közjegyző által küldött fizetési meghagyásra és az elévülésre hivatkozik (és igaza van), úgy többé már nem terelhető jogi útra az elévült tartozás. Ez az a helyzet, amiről én írtam, ekkor van az, hogy a hitelezőnek nem marad jogi eszköz a kezében arra, hogy érvényesítse az igazát.

Attól pedig, hogy valaki tartozik, még nem lehet ellene bűncselekményt elkövetni, tehát nem csinálhat a hitelező semmi olyat, amivel bármilyen formában kárt okoz az adósnak. Ebben nem tudom mi a hihetetlen. Erre találták ki a bíróságot - ami elévült tartozás esetén már nem áll a hitelező rendelkezésére. Ezért van az, hogy elévült tartozás esetén is küldözgetheti a behajtó a leveleit, mert hátha mégis fizet az adós. De hangsúlyozom ismét, én itt már arról az esetről beszélek, amikor már nem áll jogi eszköz a rendelkezésére. Nyilván ez akkor van, amikor már a közjegyző által küldött fizetési felszólítást is visszautasította az örökös.

Azért nem tartanak póthagyatéki eljárást, hogy neked kézbesítsék a hagyatékátadó végzést. Nem az a funkciója.

NaughtiusMaximus

„Most utánanéztem, a földhivatalban már be voltam jegyezve tulajdonosnak, tehát a hagyatéki eljárás lezajlott régebben, nélkülem. Amikor én jelentkeztem végül, akkor csak egy póthagyatéki tárgyalás történt, hogy én megkaphassam a hagyatékátadó végzést.”

Vajon miért is kellett póthagyatéki, amikor te már meg lettél állapítva tulajdonosként az eredeti végzés alapján? No ez az, ami nagyon nem kerek a leírás alapján. Póthagyatéki max. azért lehetett szerintem, mert közben bejelentkezett a közüzemi szolgáltató is a tartozás miatt, te meg nem olvastad el tisztességesen a végzést, így gyakorlatilag elfogadtad vele a tartozást. Ezek után már hiába hivatkoztál elévülésre, én úgy gondolom, mert az elévülési időszak 2023-ban indult számodra.

„Ettől még az adós adós marad, csak a hitelezőnek nem áll többé semmilyen jogi eszköz a rendelkezésére, amivel legálisan érvényesíthetné az igazát.”

Ez így nem igaz! Ha kap egy fizetési meghagyást - teljesen jogosan és szabályosan - azonban nem reagál rá időben (valljuk be, elég kevés ideje van rá) akkor az jogerőre emelkedik és onnan kezdve újra indul az elévülési időszak.

„az örökös szempontjából a tartozás esedékességének a kezdetét mi határozza meg?
Az örökhagyó halála, vagy a hagyatékátadó végzés átvétele?”

Mivel nem egyenes ági öröklésről van szó jó eséllyel, így te csak akkor leszel örökös szerintem, amikor azt a közjegyző a hagyatéki végzésben megállapítja és az jogerőre emelkedik. Ergo hogy is lehetne az örökhagyó halála az esedékesség időpontja számodra? Én úgy gondolom, hogy 2023-ban indult az elévülési időszak, amikor a hagyatéki végzés jogerőre emelkedett. De ha nincs igazam, akkor majd kijavítanak.

„Ameddig ezt nem zaklató, zavaró módon teszi, nyugodtan teheti. Akkor kell abbahagynia, ha például az adós mondjuk az egészségi állapotára hivatkozva jogi úton megtiltja neki azt, hogy ezzel tovább zaklassa.”

Micsoda??? Még hogy az adós megtilthatja jogi úton a követelést??? Ugye te most viccelsz? Szóval te tartozol, de még csak meg se próbálják ezt jelezni ezt számodra, mert különben ejnye-bejnye lesz? Honnan szedted te ezt az orbitális marhaságot? :-D

Továbbá ajánlom figyelmedbe az alábbi szöveget, ami jól jelzi, hogy hiába évült el - szerinted- a tartozás, azt neked teljesen hivatalos úton jelezned kell, különben simán behajtják rajtad. Erre édes kevés egy normál postai levél a végrehajtónak szerintem, mert azt jogosan akár le is tagadhatja, hogy kapott ilyet tőled. Főleg ha még ráadásul nem is postai úton, hanem mondjuk emailben jelezted neki, ugyanis utóbbi még mindig nem elfogadott kommunikációs forma a hivatalos történeteknél. A legjobb az ajánlott tértivevényes levél, mert azt nem tudják letagadni.

„Elévülés után sincs nyugi. A dolog nem olyan egyszerű, hogy a tartozás elévülése után az adós hátra dőlhet, mert senki nem fogja keresni, hogy fizessen. Az elévülés ugyanis faramuci módon akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. A fő szabály szerint az elévült követelés bírósági úton nem kényszeríthető ki és nem hajtható végre, azonban a bíróság azt nem nézi, hogy a követelés elévült-e vagy sem. Az adósnak kell jeleznie az elévülést. A rezsitartozást polgári jogi követelésekként a bírósági végrehajtó kezeli. Polgári per esetén a bíróság hivatalból nem vizsgálja egy követelés elévülését, ezért ha az bekövetkezett, akkor arra az adósnak kell hivatkoznia. Ha ezt nem teszi, és kifizeti a tartozást, akkor azt utólag már nem követelheti vissza. Ennél is rosszabb, ha az adós az elévülési idő után elismeri a tartozást, mert így az újra követelhető. Lejárt tartozással bíbelődni miért érdemes? A követeléskezelők gyakran vásárolnak meg lejárt tartozásokat. Szokványos, hogy az elévült tartozást el akarják ismertetni a kötelezettel, mert ha ezt elérik, akkor elévülési idő után is köteles megtéríteni a tartozást. Vagyis fizetési felszólítást az elévülés után is kaphatnak az adósok, mert a tartozás elévült, de nem szűnt meg. Végezetül, nagyobb összegű tartozás esetén szinte bizonyosan nem fogják hagyni, hogy az adós ne fizessen. Kisebb számlatartozásoknál azonban lehetséges, hogy elkerülhető a törlesztés.”

"Bármilyen furcsa, akár igazuk is lehet. Persze nem feltétlenül, de én itt már nem tudok többet."

Az a két kijelentés, miszerint 1) én megörököltem a tartozást, és hogy 2) a tartozás elévült, nem zárja ki egymást. Az elévülés nem azt jelenti, hogy megszűnik az adósság, mindössze azt jelenti, hogy bírósági úton már nem behajtható. Ettől még az adós adós marad, csak a hitelezőnek nem áll többé semmilyen jogi eszköz a rendelkezésére, amivel legálisan érvényesíthetné az igazát. A legtöbb, amit ilyenkor tehet az az, hogy időnként megkéri az adóst, hogy adja már meg mégis a tartozását. Ameddig ezt nem zaklató, zavaró módon teszi, nyugodtan teheti. Akkor kell abbahagynia, ha például az adós mondjuk az egészségi állapotára hivatkozva jogi úton megtiltja neki azt, hogy ezzel tovább zaklassa.
Magyarul attól, hogy én megörököltem ezt, attól még simán elévülhetett. A behajtó cég is igazat írt, én is igazat írtam nekik. Ők viszont nem reagáltak semmilyen formában arra a felvetésemre, hogy elévült a tartozás.
Továbbra is az lenne a kérdésem, hogy az örökös szempontjából a tartozás esedékességének a kezdetét mi határozza meg? Az örökhagyó halála, vagy a hagyatékátadó végzés átvétele?

Nem emlékszem már pontosan mi hogyan történt, de amit leírtam az mind úgy történt, ahogy mondtam. Most utánanéztem, a földhivatalban már be voltam jegyezve tulajdonosnak, tehát a hagyatéki eljárás lezajlott régebben, nélkülem. Összevont hagyatéki eljárás volt, mert több örökhagyó szerepelt benne, és több örökös, és csak velem nem tudták felvenni a kapcsolatot. Amikor én jelentkeztem végül, akkor csak egy póthagyatéki tárgyalás történt, hogy én megkaphassam a hagyatékátadó végzést. Tehát nem mondtam én semmit se rosszul, történt hagyatéki eljárás, csak az én esetemben ez póthagyatéki volt, hogy megkaphassam a jogerős végzést.
Látom sikerült a lényeget megfogni. Valami nem kerek? Mert biztos hazudok, nemigaz? Segítséget kérek, névtelenül egy fórumban, és olyan hülye vagyok, hogy hamisan adom elő a történetet, mert valójában nem is a helyes válaszra vagyok kíváncsi, hanem arra, hogy valaki azt mondja amit hallani akarok, így gondolta? Ennek valóban sok értelme lenne.
A kérdés megválaszolásához egyelőre még nem kerültünk közelebb sajnos.

Akkor meg nem kellett volna póthagyatéki eljárást kérnie. :D

Mondom, hogy nem kerek ez.

KBS

„Honnan tudta a vevő, hogy tőled kellene megvennie az ingatlant, ha nem voltál bejegyzett tulajdonos?”

Ha a hagyatéki eljárás lezajlott és jogerőre is emelkedett, akkor a közjegyző kérésére bejegyzik az ingatlanra az új tulajdonost, nem?

„ők küldtek nekem egy halom levélmásolatot, amit az elhunytnak küldözgetett a szolgáltató az elmúlt 6 évben.....Egyszerűen csak leírták, hogy a tartozást megörököltem - ami egyébként igaz”

Bármilyen furcsa, akár igazuk is lehet. Persze nem feltétlenül, de én itt már nem tudok többet.

Na, itt valami nem kerek. Honnan tudta a vevő, hogy tőled kellene megvennie az ingatlant, ha nem voltál bejegyzett tulajdonos?
(Túl távoli rokontól egyébként nem is örököl az ember, egy idő után a parantéla már csak a felmenőkből áll, nem tartalmazza a leszármazóikat.)

Köszönöm a választ. Igen, erre vonatkozott a kérdésem lényege, hogy meg tudja-e mondani valaki pontosan, hogy mikortól válik egy ilyen tartozás esedékessé, vagyis hogy az esedékesség függ-e mástól is, mint az eredeti adóstól. Erre szeretnék pontos választ kapni, sajnos a "szerintem" ehhez most nekem kevés.
Én visszaírtam rögtön a végrehajtó cégnek, hogy mivel a tartozás már elévült ezért nem ismerem el, hogy tartozom, és megtagadom a teljesítését.
Erre ők küldtek nekem egy halom levélmásolatot, amit az elhunytnak küldözgetett a szolgáltató az elmúlt 6 évben, de semmilyen érvet nem hoztak fel az érvem ellen, hogy elévült. Egyszerűen csak leírták, hogy a tartozást megörököltem - ami egyébként igaz, de nem is ez a vita tárgya.

„mivel más közeli rokonuk nem volt, rám szállt az örökség......megkeresett egy ismeretlen, hogy venne tőlem egy házat, amiről nem is tudtam, hogy az enyém. Megkerestem az illetékes közjegyzőt, ő végrehajtotta a hagyatéki eljárást, és így 2023 márciusában enyém lett az örökség. Ekkor, az öröklési eljárás pillanatában már több, mint 3 év telt el a rokonom halála óta......2024 Októberében megkeresett egy végrehajtó cég, mert a távoli rokonomnak közüzemi tartozása volt......Elvileg a törvény szerint közüzemi tartozás az esedékessé válástól számított 3 éven belől elévül. De sehol nem találom annak a megjelölését, hogy mit tekintünk esedékessé válásnak.”

Az örökölt ingatlannal együtt a tartozást is megörökölted. Nagy valószínűséggel számodra akkor vált esedékessé, amikor a hagyatéki végzés jogerőre emelkedett...legalábbis szerintem. Viszont az a legfontosabb kérdés, hogy te hogy reagáltad le a végrehajtó cég levelét? Ha átvetted a levelet és elfogadtad a tartozást, ákkor már tök mindegy, hogy mikor is keletkezett az a tartozás.

Üdv, egy távoli rokonom 2019-ben hunyt el, tőle a fia örökölt meg mindent. A fia viszont 2020-ban szintén elhunyt, és mivel más közeli rokonuk nem volt, rám szállt az örökség. Viszont mivel én külföldön élek, nem talált meg a közjegyző. Én találtam meg őket véletlenül 2023-ben, amikor megkeresett egy ismeretlen, hogy venne tőlem egy házat, amiről nem is tudtam, hogy az enyém. Megkerestem az illetékes közjegyzőt, ő végrehajtotta a hagyatéki eljárást, és így 2023 márciusában enyém lett az örökség. Ekkor, az öröklési eljárás pillanatában már több, mint 3 év telt el a rokonom halála óta.
2024 Októberében megkeresett egy végrehajtó cég, mert a távoli rokonomnak közüzemi tartozása volt. Eddig a pontig én nem tudtam erről a tartozásról, hiszen 2023 Februárjáig magáról az örökségről se tudtam.
Elvileg a törvény szerint közüzemi tartozás az esedékessé válástól számított 3 éven belől elévül. De sehol nem találom annak a megjelölését, hogy mit tekintünk esedékessé válásnak.
A közüzemi szolgáltató próbálta ugyan behajtani a tartozást a rokonomon, de nem szereztek arról tudomást, hogy elhunyt, ezt már a behajtó cég derítette ki. Kérdés, hogy ezt a szolgáltatónak kötelessége lett volna kideríteni vagy sem? Ha igen, akkor a szolgáltató nem tett meg minden szükséges lépést a tartozás behajtása érdekében. Ebben az esetben tekinthető úgy, hogy a szolgáltató is felelős azért, hogy a tartozás elévült.
Viszont ha meg is tett volna minden lépést, és tudomására is jutott volna az ügyfelük halála, örökös híján akkor sem tudták volna behajtani senkin a tartozást. Tehát ha nem vesszük figyelembe mit tett és mit nem tett a szolgáltató, akkor a körülmények miatt viszont nem felelős azért, hogy ezalatt az idő alatt elévült a tartozás.

Persze itt kérdés az, hogy számít-e egyáltalán az, hogy ki a felelős a tartozás elévüléséért?

Az elévülés a törvény szerint a tartozás esedékessé válásakor kezdődik. De mi van akkor, ha az elévülési idő után találják csak meg az örököst? Az örökölt tartozásra mi vonatkozik, mikortól tekinthető az esedékesnek? Az örökhagyó halálától? Ebben az esetben ez 2019. Vagy az öröklési eljárás jogerőre emelkedésekor? Ami ebben az esetben 2023. Az első esetben a tartozás már elévültnek tekinthető. A második esetben viszont nem.
Én azt olvastam, hogy a tartozás az adós halálakor válik esedékessé - valóban ilyen egyszerű lenne ez, valóban igaz ez? Ez vonatkozik arra az esetre is, amikor sok éven keresztül keresik az örököst, tehát a hitelezőnek esélye sincs rá, hogy behajtsa bárkin is a tartozást?