„Az, hogy ezt most "pót-hagyatéki tárgyalásnak" nevezzük-e vagy valami másnak, igazából lényegtelen.”
Nem az, mert a póthagyatéki eljárás egy konkrét Hetv. szerinti cselekmény, külön fejezettek.
Jogi kérdésnél számít a pontosság. Mert ha nem számít, akkor nem mindegy mi az az "esedékesség"?
Egyébként egy konkrét követelés esedékessége biztos nem az örökös örökésének hagyatéki végzése.
Az esedékesség akkor kezdődik, amikor azt a pénzt meg kell fizetni. Törvény, vagy szerződés szerint.
Banknál például a törleszrőrészletre akkor, ami a szerződésben meghatározott fizetési határnap, de ha valaki késlekedik, és felmondják az egész hitelszerződését, akkor az a nap, amikor felmondta a bank (ekkor persze nem a törlesztőrészletet kell fizetnie, hanem az egész hitelt). Közüzemeknél a megadott fizetési határidő.
Aztán hogy az elévülés innen telik, megszakad, vagy nyugszik, az más kérdés, és egyvalamiben biztos lehetsz : az adós (vagy jogutódja) bizonyosan ezt soha, senkitől nem tudhatja meg. Feltételezheti, ellentmondhat a fizetési meghagyásnak, állíthatja, hogy elévült - mert az elévülést - a többi jogi esettel szemben - kivételesen nem a kötelezettnek kell bizonyítania, hanem a jogosultnak azt, hogy az elévülés nem telt el, vagy megszakadt, vagy nyugodott.
Tipikus esete az elévülés nyugvásának az adós halála és a jogerős hagyatéki végzés között eltelt idő, mert ilyenkor a jogosult nem tudja a jogutód nevét, akitől követelheti a tartozást.
Természetesen az, hogy egy tartozás nincs a végzésben, nem számít. Nem lett bejelentve, de az - az örökség mértékéig - természetesen terheli a jogutód örököst. Hogy meg kell-e fizetnie, mert esetleg elévült, az más kérdés.