Jogi esetek

A lelkembe látsz.

Mert Kbs nem szeret senkit színlelt szerződés megkötésére buzdítani:)

Béla, miért ne lenne az?

Szerintem te is érzed, hogy ez nem igazán egy publikus téma.

Aha, még annyit, hogy egyéb feltételek fennállnak, kötelesrész kifizetése örökösök által, egyéb problémák nem tartoznak az esethez. Köszönöm a segítséget, remélem van itt valaki, aki tud.

Sziasztok, kedves "már-végzett-nagyjogászok"! :)

Nem írok "kollégák"at, mert durva lenne, ha én, a kis hallgató kollégáznám le a nálam jóval tapasztaltabbakat.
Segítséget jogesethez, gondolkodásmód fejlesztéshez viszont kérekszépen, kérem aki tud, segítsen. :)

Naszóval, öröklési téma, tárgya egy lakóingatlan.

Egy házaspárnak háro gyermeke van, az egyik fél halála után a közös 1/2 1/2 tul. lakás fele a három gyermek tulajdonában kerül 1/6-onként, a túlélő h. haszonélvezetével megspékelvén.

Vagyonosodási és egyéb családi problémák miatt két testvér nevéről le lett véve, átiratva a túlélő házastársra 2x1/6 tr., így most 5/6 az övé, 1/6 a testvéré.

A túlélő szeretné ezutóbbi, egyetlen rendes életmódot folytató gyermekét és ennek utódját bebiztosítani, rájuk iiratni a lakást, lehetőleg végrendeleti úton, erre már azért is szükség volna, mivel az egyik testvér, akinek a nevéről le lett véve az 1/6, tetemes tartozást halmozott fel, és ha bármi a nevére kerülne, vinné a bank, a másik nevéről azért lett levéve, hogy a gyerekei, akik az életére törtek, és már 20 éve nem beszélnek egymással, és semmilyen kapcsolat nincs köztük és a család között, ne örökölhessenek.
A lakást tehát, ha a család tényleg továbbra is a maga tulajdonában kivánná tartani, nem írathatja másra, mint az említettekre.

Kérdés, hogy hogyan tudná bebiztosítani az örökhagyó, hogy akarata teljesüljön?

Nekem eddig ilyen megoldásaim voltak:

• először is kitagadni a másik kettő testvér utódait, (ha kiesnének a közvetlen örökösök)érdemtelenség miatt, ám ezt, amennyiben az utódok esetleg megtámadják, nem biztos hogy olyan könnyű lenne bizonyítani
• ajándékozás H.Sz.
• egyszerű tulajdonátiratás
• közvetlen örökösnevezésq

De mégsem vagyok elégedett, ezek csak részmegoldások, ha ebből per lenne, mi védené az arra érdemeseket azoktól, akik (pl: az életretörő gazok) aljas szándékkal részesülni kívánnak az örökségből, noha soha semmi közük nem volt a lakáshoz, míg a másikak szinte ott nőttek fel, mire kell figyelni az ilyen jogesetnél?

Kicsit attól parázok, hogy negyedéves létemre még mindig elég laikus szemmel gondolkodom, szeretném megtanulni rendesen a szakmát.

Kérlek, segítsetek, hogy kell az ilyen eseteknél józan megoldást találni?

Nagyon köszönöm, és mindenkinek üdv!

http://index.hu/…herbe_esett/

Az új, július elsejétől hatályos Büntető törvénykönyvben már a "szexuális visszaélés" kifejezést használják a megrontás helyett, és a definíció is változott kissé. A régi törvénykönyvben a megrontásnál ez áll: aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel közösül (...) bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Az új Btk-ban viszont már van egy életkori kitétel: "az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennegyedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez (...) bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Ha a zalai fia ügye bíróság elé kerül, ennek a törvényváltozásnak döntő szerepe lehet az ítéletben.

Kötelmi peres eljárásban hibás birói döntés.

Dr. Sárfalvi Krisztina: Egy GVH határozat margójára

1. Bejelentő a GVH előtt sérelmezte, hogy bejelentett ügynöke hirdetésben, majd maga bejelentett formalevelekben munkaszerződést, munkát ígér, előbb 450,- Ft, majd 1.900,- Ft + postaköltség kifizetése után kiderül, hogy a munka nem megfelelő, bejelentő egy klub-tagsági díjat fizetett, amelyet vissza sem igényelhet.
2. Az elővizsgálati eljárás megállapította, hogy bejelentett főtevékenysége pénzügyi ügynöki tevékenység, pénzügyi szolgáltatásokat közvetítése a kölcsönigénylő ügyfelek és a bankok között. Bejelentett ezt a tevékenységét közvetlenül a honlapján, illetve közvetítő megbízottjai, ügynökei útján újsághirdetésekben kínálja.

Bejelentett hirdetések útján többek között ezen ügynöki tevékenységének ellátásához keresett munkatársakat. Ezeket a hirdetéseket szintén ügynökök adták fel és közvetítették a munkakeresőket bejelentetthez. Mivel bejelentett ügynökei bejelentettel szerződéses viszonyban állnak, így az ügy minden mozzanata bejelentett tevékenységeként értékelendő.

Bejelentett tevékenységi körébe tartozik a munkaerő-közvetítés. A munkaerő-közvetítés a 118/201. (VI.30.) Korm. rendelet értelmében nyilvántartásba vételhez kötött tevékenység, és a munkaügyi központ munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony a rendelet hatálya szempontjából minden olyan jogviszony, amelyben szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka. A bejelentés tárgyát képező bejelentetti tevékenység ezzel kapcsolatos.

A munkaerő-közvetítést azonban bejelentett elég sajátosan értelmezi és folytatja, amennyiben kizárólag abban merül ki, hogy saját ügynökein keresztül munkaerő, valamint kölcsönigénylő ügyfelek felkutatásával megbízott további ügynököket keres saját maga számára.

Bejelentett ügynöke hirdetést ad fel, majd felveszi az érdeklődő adatait. Ezt követően tájékoztató levelet (benne az ún. „ajánlat”) küld az érdeklődő számára a munkalehetőségekről. A kiválasztott ajánlat „megrendelése” esetén 550,- Ft –ért hivatalos, fejléces papíron érkezik bejelentettől a következő tájékoztató levél (ún. „munkaajánlat”) a kiválasztott munkával kapcsolatban. A „munkaajánlat” tartalmazza, hogy a munka megkezdésének feltétele a „munkacsomag” megrendelése, ami tartalmazza a munkaleírást, munkaszerződést és a munkához szükséges anyagokat. A „munkacsomag” ára 1900,- Ft + postaköltés, mely összeg utánvétellel fizetendő. A „jelentkezési lap” tartalmazza, hogy annak aláírója a felkínált munkalehetőséget elfogadja és kéri a munkaanyag elküldését. A „munkacsomag” átvétele után derül ki az érdeklődő számára, hogy az ajánlott munka nem megfelelő. Nem munkaszerződésről van szó, hanem egy klub-tagságról, melynek tagsági díját bejelentettnek nem áll módjában visszatéríteni.

Bejelentő és bejelentett által kötött szerződés a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendeletben szabályozott módon jött létre. Sajnálatos módon azonban bejelentett a jogszabályi feltételekben fogalt tájékoztatási és egyéb kötelezettségeinek nem tett eleget. Csak több telefon illetve levélváltás és mintegy 2450,- Ft + postaköltség megfizetése után állt a bejelentő rendelkezésére az ajánlattal kapcsolatban valós információ, nem tájékoztatta továbbá bejelentett bejelentőt az őt megillető elállási jogról.
Bejelentett tevékenysége munkajogi, fogyasztóvédelmi és büntetőjogi aggályokat vet fel, a Hivatal hatáskörébe tartozó versenyjogi jellegű jogsérelem csak közvetetten - az említett és ilyen értelemben speciális jogszabályi rendelkezések megsértése révén - valószínűsíthető.

3. A GVH elsőfokon meghozott határozatában megállapította, hogy bejelentő a bejelentetti tevékenységgel kapcsolatban a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozóan versenyjogsértő tényálláselemet nem valószínűsített.

Mindezek alapján a vizsgálat versenyfelügyeleti eljárás lefolytatására nem látott lehetőséget, tekintettel arra, hogy a Tpvt. tárgyi hatálya nem áll fenn, így a GVH – a Tpvt. 70. § (1) bekezdésére figyelemmel – a 69. § (6) bekezdés b) pontja alapján a vizsgálat mellőzéséről határozott.

A GVH tájékoztatta a bejelentő, hogy a GVH-hoz benyújtott iratokból megállapítható, hogy a bejelentett és bejelentő által kötött, a bejelentés tárgyát képező szerződés a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II.5.) Korm. rendelet hatálya alá tartozik. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 6. § a) pontja alapján amennyiben a gazdálkodó szervezet a szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogszabályi előírásokat megsérti, az ezzel kapcsolatos panaszoknak a vizsgálata a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és szerveinek hatáskörébe tartozik. A fentiekre tekintettel a GVH jelen határozat jogerőre emelkedését követően a Tpvt. 44. §-a alapján alkalmazandó, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 7. § (1) bekezdése értelmében az ügyet – az azzal kapcsolatos eljárás lefolytatása érdekében – haladéktalanul átteszi a Hajdú-Bihar Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelet, mint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szerv részére.

A GVH tájékoztatta továbbá a bejelentőt, hogy az ügy egyéb vonatkozásainak kivizsgálása érdekében beadványával kapcsolatban a GVH észrevételeit jelzi a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészségnek és a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központnak.

4. A határozat ellen a bejelentő jogorvoslati kérelemmel élt.

A jogorvoslati eljárásban a GVH Versenytanácsa meghozott (nem jogerős) határozat szerint a bejelentő és a bejelentett által megkötni szándékozott, (a bejelentett által munkaszerződésnek, majdan klubtagsági szerződésnek jelölt) megállapodás nem jött létre, attól a bejelentő elzárkózott.

A bejelentésben és a jogorvoslati kérelemben szereplő adatokból megállapítható tényállás szerint, a GVH hatáskörébe tartózó versenyjogi jogszabályok megsértése valószínűsíthetően nem következett be.

A felek között létrejött jogviszonyban a bejelentő nem tekinthető fogyasztónak. A Tpvt. 8.§ (1) bekezdésének értelmében a fogyasztó a megrendelő, a vevő és a felhasználó. A fogyasztói jogviszony feltételezi egy áru vagy egy szolgáltatás igénybe vételét. A bejelentő és a bejelentett között nem került sor szolgáltatás vagy áru igénybe vételére. A bejelentett tájékoztatókat illetőleg munka lehetőséget kínált a bejelentőnek, amely tevékenysége nem tekinthető áru eladásának vagy szolgáltatás nyújtásának.

A felek között létrejött jogviszonyt, a fogyasztók körének bármilyen tág meghatározásával sem lehet nagy valószínűséggel fogyasztói jogviszonyként értelmezni, így ebben az esetben nem lehetséges a Tpvt. III. fejezetében foglalt tilalmi szabályainak a megsértéséről beszélni.

Annak megítélésére, hogy a bejelentett tevékenysége más jogszabályokba foglalt tényállásokat sérti-e, arra a GVH hatásköre nem terjed ki.

A bejelentett az által feladott hirdetésben munkát kínál, amely tevékenysége nem minősül versenycselekménynek. A versenyjog ugyanis kizárólag a vállalkozó versenycselekményét minősíti. Versenycselekmény a vállalkozó minden magatartása, amelyet piacra lépése, piaci szereplése során üzlete körében gazdasági céljai elérése érdekében fejt ki vagy tanúsít. A munkalehetőség ajánlása és a munkaerő piacon kifejtett tevékenysége nem minősül a vállalkozás piaci magatartásának.

A Versenytanács tájékoztatja a bejelentőt, hogy jelen határozat jogerőre emelkedését követően, a Tpvt. 44. §-a és az Áe. 7.§ (1) bekezdése alapján átteszi a hatáskörrel és illetékességgel bíró közigazgatási szervhez, továbbá észrevételeit jelzi a Hajdú-Bihar Megyei Ügyészségnek és a Hajdú-Bihar Megyei Munkaügyi Központnak.

5. A GVH a jogorvoslati kérelem elbírálása során másodfokon hozott határozatával kapcsolatban az alábbi kérdések merülnek fel.

Hogyan lehetséges, hogy egy a felek között lezajló kölcsönös tájékoztatássorozat, blankettaszerződés adatainak kitöltése, majd díj megfizetése esetén nem jött létre szerződés a felek között? Milyen jogviszony jött létre a felek között?

Miként értékelhető, hogy a munkalehetőség ajánlása és a munkaerőpiacon kifejtett tevékenység nem minősül a vállalkozás piaci magatartásának? Gondoljunk csak azokra a vállalkozásokra, amely főtevékenységként munkaerő-közvetítés, munkaerő-kölcsönzés tevékenységet folytatva jelentős üzleti eredményeket érnek el akár nemzetközi, akár hazai viszonylatban.

Milyen alapon és melyik közigazgatási szerv rendelkezik a kérelem elbírálására hatáskörrel és illetékességgel? Ha ez a szerv a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség lenne, milyen jogszabályhely alapozza meg a hatáskört, ha nem tekintjük a szerződést létrejöttnek?