Közös képviselő felelősségre vonása és egyéb problémák!

Mousekiller

A levezető elnöknek.

Köszönöm! És a meghatalmazásokra vonatkozó szabályozásnál az szmsz, vagy a határozat a jogszerű?
Mert a kettő ellentmond egymásnak. :S (Helyesebben az szmszben ez nincs szabályozva.)

Ha érvényes határozat van róla és az SZMSZ nem rendelkezik, akkor a határozat az irányadó.

Köszönöm a válaszodat! :)
Kgy határozat állítólag van, de nem látta senki, mert a kk. nem vezeti a határozatok könyvét. Van valaki, aki emlékszik rá :) , és ő azt mondta, hogy csak tulajdonos képviselhet + 1 főt. Ez nem korlátozza a joggyakorlást? Miért ne lehetne más (pl. ügyvéd) a meghatalmazott?

Mit lehet tenni akkor, ha valaki új lakó, ezt a határozatot nem ismeri (honnan ismerné), írásban kérte a kk-t, hogy az érvényes határozatokba szeretne betekinteni, de nem engedte.

Ha akkor ilyen hibát követ el (t.i. hogy két meghatalmazást visz egy kgyre), akkor az egész kgy érvénytelen, ha megtámadják? Vagy csak az ő szavazatait veszik ki?

De korlátozza, és megtámadható.
A közgyűlések jegyzőkönyvének másolatát, a másolási díj megfizetése ellenében bármelyik tulajdonos kérheti, és semmi apropóból nem tagadhatja meg a kiadását.
(Elárulom, a határozatok könyve az a macera, ami szerintem a th-k 80% ának nincs:))Én legalábbis még nem vettem át úgy házat, hogy lett volna neki, pedig 2003 óta kötelező volna)

Ha ilyen korlátozás van, azzal már önmagában pert nyerne bármely tulaj. Számtalan esetben idős emberek pld. a gyerekeiket bízzák meg, akik meg nem ott tulajdonosok, így kizárják őket a döntéshozatalból. Ezzel visszaélni is lehet ám, úgyhogy ha van ilyen határozat, akkor azt sürgősen szavazzátok ki:):) Egyébiránt az SZMSZ mérvadó egy perben, tehát azt kérik be, ha abba nincs benne, akkor ez a korlátozás nem állja meg a helyét.

Pedig sajna semmi infóhoz nem jutunk több, mint egy éve... :S

Ha ilyen okra hivatkozva (magyarán, hogy egy ember több - max 3 - meghatalmazást is vitt, és erről tényleg fellelhető egy határozat) megtámadnak egy közgyűlési határozatot, akkor a határozatot érvénytelenítik, vagy csak azt a néhány tulajdonost veszik ki (az egyébként 100%-ban megszavazott) határozat össz nm számából, aki úgymond nem képviselhetett volna mást?

Az ilyen korlátozásba az általános, Ptk. szerinti állandó meghatalmazások beleszámítanak?

Andi, nagyon köszönöm, ismét és újra, és ragyasdezso Neked is!

Ezt most nem nagyon értem:) ne hari:) Tehát mi az aggály tárgya?

Adott egy közgyűlés, van x számú meghatalmazott, akit a kk nem fogad el, de a többség ettől megszavazza azt amit akarnak, és ezt valaki megtámadja és akkor mi lesz?
Vagy mi?

egér

a közgyűlés határozata es az szmsz sem lehet ellentétes a társasházi törvénnyel es a ptk-val sem.
A meghatalmazás fogalmat ez utobbi definialja,a társasházi torveny pedig a gyakorlatban rendelkezik róla,hogy bármely tulajdonos jogosult szavazatát mfghxtalmazottja útján gyakorolni !

Na most hogy 20 tulajdonos ugyanannak a személynek ad meghatalmazást, az nem törvényellenes, de az igen, hogy ezt közgyűlési határozattal akarjátok szabályozni, mert ez a tulajdonosi jog korlátozása,ami meg alkotmányellenes is.

A k. képviselőnk milliós nagyságrendű kéménybélelést
akar megoldani,anélkűl,hogy gyűlést hivott volna össze.
Igaz valami fenyegető papirt a postaládába bedobott,
hogy ezt sűrgösen meg kell csináltatni,hitelt kell föl
venni stb.Az értesitő papirt decemberben dobta a posta
ládában ,közben a szerződést,mint utólag megtudtuk
szeptemberben megkötötte valamely válalkozóval,több
millióért.Mi is fökvettűk interneten egy pár kéménybéle-
lővel a kapcsolatot ,aki feleárért fölválalná.Ilyen esetben
mi az eljárás,a lakók kötelesek-e az ő szerződését
elfogadni,vagy kérhetjük annak megsemisitését.
A másik kédésem az lenne,a k.képviselőnknek semmi
féle pénzügyi végzettsége nincsen ,vendéglátós volt
valamikor,most már elég idős,nem ért a dolgokhoz
már leakartuk váltani de nagyon ragaszkodik a pozicio
jához.Mit tegyünk.Köszönöm a választ.

MD, köszönöm! Nagyon sokat segítettél!
Andi, a kk meg akarja támadni (vagy támadtatni, nem tudjuk), az őt leváltó közgyűlési határozatot, mondván korábban született egy kgy határozat, amiben korlátozták a megbízások számát (mindenki csak egyet vihet). Ezen a (leváltó) kgyn volt olyan, aki nem tulajdonosként 3 meghatalmazást vitt, ebbe akar belekötni. Ezért kérdeztem. :)

Egėr

itt a forumon is vannak eltérő nézetek a meghatalmazasokkal kapcsolatban ,peldaul R.dezso kolléga ezt vitatja, de tény, hogy a bíróság elott nem all meg a meghatalmazasok korlátozása, mert törvényt nem lehet szmsz-el es kgy. Határozattal uberelni.
Márpedig z ..törvény es a ptk sem említ korlátozásokat, helyesen mert a tulajdonosi jogokat s akaratot korlátozná. Ha 3 meghatalmazást hozott az 3 szavazat. Pont.

MD

A közösségi (többségi) jogok érdekében nem Alkotmányellenes az egyéni jogok ésszerű szűkítése. ráadásul itt nem a vagyonhoz fűződő tulajdonosi jog korlátozásáról van szó, hanem a levezető elnök jogkörének szabályozásáról! Az pedig nem törvényellenes.
Állami szinten a MOL részéről a Surgutneftegas tulajdonosi részvételi akadályoztatása sem minősül törvényellenesnek csak ellenségesnek.

MD, RD azt hiszem ezt itt nem fogjuk eldönteni. A héten 2 ügyvéddel beszéltem, mindkettőnek feltettem ezt a kérdést, az egyik szerint lehet, a másik szerint nem lehet korlátozni.:):) Ez tehát egy tisztázni való nyitott kérdés, ami megoldásra vár, így Éván jelen esetben nem fog segíteni.

A kk határozatot nem tud megtámadni, nincs erre jogosultsága. Tulajdonos igen, ha a kisebbség jogos érdekét sérti, vagy nekik ezzel kárt okozott a többség, és ez bizonyítható. Egyébként nem foglalkozik vele a bíróság.
Ha mégis eljut addig, ott bekérik ezt a kgy határozatot, SZMSZ -t amire hivatkozással megtámadják, ahol még hosszú ideig húzhatjátok, és szerezhettek bizonyítékot, de magát a leváltó határozatot csupán az eljárás megindítása nem helyezi hatályon kívül.
Bizonyítékul addig hívhattok össze másik kgy-t, hozzátok meg a kk szerinti szabályos szavazással a határozatot újra.
Szerintem nincs esélye, ez csak puffogás. Ennél egyértelműbb, jogellenesebb ügyekben sem rúghatunk labdába...:(((

Nem is itt kell eldönteni, ahol eldöntik, ott mar eldőlt, nevezetesen a bíróságokon.
Az elmult 20 evben átlagosan 30 perem van évente, ennek jo resze k.gy. Hatarozat megtamadasa,tehát en tapasztalatból s bírósági ítéletek alapjan beszélek.

MD, Andi, R Dezső! Nagyon sokat tanulok tőletek, még akkor is, ha mindannyian más utat követve tesztek javaslatot. Az egész helyzetben az a szép (meg akinek a szeme kék), hogy a kk bár kezelői szerződése volt, mint egyéni vállalkozó, a vállalkozását egy hónappal (!) a megválasztása után már megszüntette. Azaz a számlái... Az előző SZVB nem ellenőrzött, leginkább semmi sem érdekelte. Most, a kk vagdalkozik, néhány tulajt (1-2 fő) maga mellé tudott állítani, és arra készül, amit leírtam. Az persze más kérdés, és számomra is kérdés, hogy a közgyűlés eme határozatának megtámadása akkor is kivitelezhető-e, ha közben bebizonyosodik egy olyan jogsértés, ami az egész addigi működését megkérdőjelezi. Per pill. itt tartunk... Sajnos nem mindenki olyan, mint Ti, persze ez igaz az élet minden területére.

Hah..szép jövő. És akkor hogy vette fel a képviseleti díját? Ha számla nélkül, feketén, ha a megszűnt vállalkozóira számlázott sehogy nem fog jól kijönni belőle; csalás, sikkasztás btk-ba ütközik...ennyire nem lehet buta még kk sem:):):)
Szerintem ne fájjon e miatt a fejetek, majd lehűl ő is ha ilyesmit megemlítetek neki. Az az 1-2 tulaj is meggondolja magát, a megtámadás bíróságon pénzbe kerül, ő ott marad mint szomszéd, és tulaj, a kk meg vagy igen, vagy nem, nem nyugdíjas meló ez...

MD, nálunk is van már olyan kgy.hat. hogy egy személy max. kettő meghatalmazással szavazhat a közgyűlésen...
Ennek oka is van, elég nyomós... az elmúlt években bizony az volt a gyakorlat, hogy a gondnok levelesládájába kellett bedobni a meghatalmazásokat, aztán a gondnok meg úgy szavazott, ahogy neki tetszett. A kezében volt közel 50%, így tkp. ő döntött mindenről.
Tavaly év végén unta meg a többi - kgy-re rendszeresen járó - tulaj, hogy kár is elmenni, mert... ugyan a legtöbb lakó leszxxja a ház ügyeit, de maguk helyett adnak egyvalakinek egy papírt (amit időnként még hamisítgattak is...), és az a valaki egyszemélyben szavaz.
Akkor inkább ne legyen meg az 50% jelenlét, általános kérdésekben lehet szavazni kevesebb th-val is.

Írtam egy hosszú szöveget, ami eltűnt... na mégegyszer.

Éva!
Ha a közös képviselő már nem egyéni vállalkozó, attól még elláthatja a ház közös képviseletét, ha csak arról az egy -saját- házról van szó. Több ház esetében természetesen már kellene a vállalkozói igazolvány az üzletszerűség miatt.

De pusztán a vállalkozói igazolvány hiánya még nem jelenti azt, hogy ő törvénytelenül lett volna közös képviselő. Erre ne alapozzatok! A közgyűlés őt választotta meg. Az egyéni vállalkozás visszaadása pedig nem jelent jogutód nélküli megszűnést, hiszen xy magánszemélyként továbbra is létezik. Más lenne a helyzet Bt, Kft, stb... esetében. De az ev. speciális ilyen szempontból, több BH is van erre.

Amit tennetek kell: mivel a kk-nak nincs ev-igazolványa, így magánszemélyként kell kezelni - adójogi szempontból. Tehát le kell vonni az adókat, járulékokat, és a háznak is fizetnie kell még 27% TB-t. Ez utóbbi vitathatatlanul többlet-költséget jelent a ház számára, hiszen ezt a kk. díján felül kell fizetni.
Mindenképpen vegyetek fel egy jegyzőkönyvet arról, hogy mikor szereztetek tudomást az egyéni vállalkozói státusz megszűnéséről. Az önrevíziós pótlékot, esetleges bírságot, és a könyvelő plusz munkadíját pedig terheljétek rá.

Még az is szóba jöhet, hogy a következő közgyűlés visszamenőleg csökkentse a kk. díját, hogy beleférjen a 27% TB is.

nandy, hát ebbe így bele sem gondoltunk. De ő úgy számlázott, mintha EV lenne. Minden számlán ez szerepel. Az előző SZVB ennek sosem nézett utána, most egy ellenőrzés során derült ki. Ha mi vele, mint ev-val kötünk szerződést, ő pedig ev-ként számláz, akkor hogyan lesz belőle magánszemély? :S Úgy tudjuk, több házat is képvisel, de nem a mi városunkban, - erről más infónk nincs,-ezt viszont ő hangoztatta.

Nandy, ez azért nem teljesen így működik th-ban.
Teljesen mindegy,hogy egy vagy 10 háznál képviselő, ha üzletszerű és ezért pénzt kap, akkor valamilyen jogviszonyban kell művelni, ha bármi változik, azt közgyűlés jóvá kell hagyja. Ha pld. egyéniből, társas lesz, vagy fordítva azt is. Az meg végképp közgyűlés hatásköre, hogy a megválasztott egyéni váll. plusz közterhek mellett magánszemélyként lát el képviseletet, épp az általad is említett tb, adó stb vonzata miatt. A képviselő díjazása kgy hatásköre, ha eddig volt X ft számlára, de holnaptól nem ad számlát, akkor az vagy x ft + járulékok lesz, vagy x ft - járulékokkal módosítva. Az azé nem mindegy egy költségvetésben sem...

Sziasztok, nem tudom hol lehetne feltenni a kérdést, hát itt próbálkozom.
Tehát:
Adott egy társasház 15 lakással, a kk. egy ottani volt lakó. A társasház mögött építkezés zajlott, mely építkezés használatba vételi engedélyét az önkormányzat megküldte a lakóknak 2010.decemberében. Mivel az építkezés során sok kellemetlensége volt a lakóknak és káruk is származott belőle, ezért a használatba vételi engedélyt a közös képviselő megfellebbezte.(2010.dec.15-el már nem lakik a társasházban)
A fellebbezés aláírásaként a következő szerepelt:
X város Y utca Z szám alatti társasház lakóinak nevében:
Gipsz Jakab

Az önkormányzat elutasított a fellebbezést,mondván, hogy a kk. már nem a társasházban lakik, és fellebbezni csak annak van joga, aki érintett szomszéd az építkezés területével.

A lakók sérelmezik, hogy az ügyükben megbízott, a lakók nevében eljáró közös képviselő általi fellebbezést az önkormányzat elutasította, holott a fellebbezést a kk. nem mint Gipsz Jakab X város Y utca Z szám alatti lakosként adta be, hanem a társasház lakóinak nevében eljárva.

Kérdés, hogy az önkormányzat helyesen járt-e el, van-e értelme fellebbezni az elutasítás ellen, jelezve, hogy rosszul értelmezte a műszaki osztály a beadványt, mert az nem egy már nem ott lakó beadványa, hanem a társasház megbízásából eljáró közös képviselő, aki jogosan képviseli a társasházat ebben az eljárásban.
Szerintetek?

Andi2:
Picit kevered a dolgokat.

Az, hogy a kk. magánszemélyként vagy egyéni vállakozóként folytat tevékenységet, az adójogi kérdés /esetleg még cégjogi/.

De ha a kgy. felhatalmazást ad xy-nak, akkor nem releváns, hogy egyéni vállakozó vagy magánszemély, mert mindenképpen egy és ugyanaz a személy marad. Egy szerződés nem szűnik meg pusztán azért, mert valaki visszaadja az ev-igazolványát. Erről több BH is van, Kbs. korábban már beidézett néhányat!
Ez egyébként polgári jogi kérdés.

Tehát polgári jog szerint nem feltétlenül kell egyéni vállakozónak lennie, attól még érvényes a megbízatása.

Más lenne a helyzet, ha xy KFT-t, és annak képviseletében Gipsz Jakabot bízták volna meg a képviselettel, mert ha a KFT jogutód nélkül megszűnik (ami ev-nél csak halálesetkor lehetséges...), akkor azzal a megbízás is véget ér.

nandy, tekintettel, hogy a kgy a képviselet díját, és annak foglalkoztatási formáját is meghatározza, egy megválasztásról szóló határozat úgy néz ki, hogy megbízza a képviselet ellátásával gipsz Jakab vállalkozót, havi x forint képviseleti díjért, így nem pusztán személyt választanak, hanem egy megbízást hoznak létre, vállalkozóval, meghatározott díj fejében egy közgyűlési határozatban.
Ha nincs vállalkozói, akkor ez a határozat automatikusan érvényét veszti, ergo kell egy új, amiben mint gipsz jakab magánszemélyt választanak meg, és megbízzák a képviselet ellátásával, másfajta díjazásért. Azt ugye belátod, nem mindegy, hogy a képviseleti díjam 100 ft, vagy 100 + járulékok. És mivel a kk meghatározott költségvetéssel dolgozik, így ezen önkényesen nem is változtathat, hiszen azzal a képviselet ellátására fordított összeg magasabb lesz az elfogadottnál, ergo jogalap nélkül fizetett ki valamit, ami utóbb visszakérhető tőle.

Persze igazatok van, lehet tekergetni jobbra meg balra, és buzdítani marhaságokra embereket, mert aztán majd nem győz ügyvédre költeni ha ilyesmi miatt bepereli egy th. Arról még nem is szóltam, hogy üzletszerűen végzett társasházkezelői tevékenységhez "üzlet" kéne, ami alatt műxik, másként el sem láthat képviseletet.
Vagy hallottál már könyvelőről, ügyvédről, akinek csak 1-2 cége, vagy ügye van, ezért neki semmilyen vállalkozást nem kell üzemeltetni a bevételeiért? ez a munka sem más, mint egy szolgáltatói tevékenység, végzettséghez kötött, és ha bevételre tesz szert belőle, megfelelő formában kell üzemelnie. :)

És ugye nem gondolod azt sem komolyan, hogy hivatalosan valóban lehet ilyen kalózmutatványt elkövetni akkor, amikor bennünket ingatlankezelő vállalkozókat meg aztán már lassan csak végbél tükrözésnek nem vetnek alá, hogy elláthassuk a tevékenységünket, és nyakra főre azért szigorítják a törvényeket, hogy kiszűrjék az ilyen kalóz melósokat ebből a szakmából? :):)

Vajonmilesz
olvasd mar el mit irt ?
Ha az aláírás az hogy gipsz jakab kozos képviselő akkor el lehet tolni a biciklit az ön,kormányzatnak. A lakóknak igazuk van, jogtalan az elutasítás.

Majordomus,
az aláírás a fellebbezés végén:

X város Y utca Z szám alatti társasház lakóinak nevében:
Gipsz Jakab

Tehát nem szerepelt ott, hogy közös képviselő, de az önkormányzat illetékes osztálya más ügyekből kifolyólag már tudta, hogy Gipsz jakab a közös képviselő.
Meg a lakógyűlés is Gipsz Jakabot választotta meg kk-nak, erről van közgyűlési határozat. S arról is, hogy a lakók megbízzák Gipsz Jakabot, járjon el az ügyükben fellebbezést illetően. Azt gondolom, a közös képviselő ettől függetlenül is eljárhat a ház ilyetén ügyében.
Az új társasházi trv. kimondja valamelyik részében, hogy a kk. nem járhat el ilyen esetben, csak a lakók?
Én néztem, de nem találtam erre utaló részt.
Szerintetek?