Ingatlanügyek

bővebben?

Feljelentést kell tenni rongálás miatt a rendőrségen.

Köszönöm a választ. Ez mondjuk nem túl sok. Igazából arra lettem volna kíváncsi, hogy a háznak van-e beleszólása abba, hogy kiknek adja ki egy tulajdonos a lakását, ha az illető ennyire problémás eset. Tudom, hogy az ajtó betörésen kívül mást nem csinált, viszont simán lehet, hogy később fog mást is. Édesanyám is 73 éves, bizony fél, mert ennek az embernek nem kell semmi "ürügy", hogy valakibe belekössön.

Nincs

köszönöm.

Üdvözletem a Fórumozóknak!
Kis segítséget szeretnék kérni ingatlan ügyekben jártasabbaktól.
Október 11-én vételi szándéknyilatkozatot írtunk egy OTP által faktorált házról, a vételár 2%-át be is fizettük, ahogyan azt kérték.
A nyilatkozatban azt írtuk alá, hogy
"A vevő, mint ajánlattevő a fenti ajánlatát a jelen ajánlat aláírását követő 60 napig (de minimum 15 napig) tartja fenn (ajánlati kötöttség)"
Mivel az elmúlt több mint 1 hónapban semmi információt nem kaptunk, az ingatlanos hölgy sem igazán kívánta felvenni a telefont (legalább ő nem vezetett félre minket, mint az elődje), így úgy döntöttünk, hogy nem várunk tovább. Jeleztük, hogy szeretnénk visszakérni a pénzünket és tovább lépni, de az ingatlanos hölgy állítása szerint a 60 napot ki kell várnunk, hogy a Faktoring azon belül válaszoljon... Ez valóban így van? Kockán forog a 2% befizetett összegünk? Mi mindent teljesítettünk amit ígértünk, de információt semmit nem kaptunk.
Az ajánlatban egyébként azt is belefoglaltuk, hogy
"...megfelelő szerződést aláírja az ingatlan értékesítéséhez hozzájáruló nyilatkozat kiadásától számított 15 napon belül, de legfeljebb 2016.november 30-ig."
Az igazat megvallva, már csak a pénzünket szeretnénk visszakapni.
Előre is köszönöm a tanácsokat!

Tisztelt kollégák!!

Bár magam is jogász vagyok, mivel nem polgárjogi területen mozgok, olyan akadályokba ütköztem egy ügyemmel, amit talán egyszerűen meg tudtok válaszolni.

Társasházban lakom, aminek a tagjai a két épületben élő lakások tulajai. Azaz a kisebb épületben egy albetét van, ez egy önkormányzati ház.
A gyakorlatban a bérlő ezt nem lakja, korábban másokat is beleköltöztetett, de mivel az önkormányzat bérleményellenőreit elég gyakran hívogattam, most üresen áll. Gyakorlatilag hétvégi telekként használja, illetve télen néha jön befűteni hogy ne penészedjen.

Az ingatlan rossz állapotú, 6 évvel ezelőtti statikusi szakvélemény szerint "középtávon bontandó". (Korábban volt egy másik önkormányzati épület is, aminek beszakadt a teteje, ezt követően bontották). Az önkormányzati vagyonkezelő kérdésünkre azt mondta, hogy őt nem köti a szakvélemény, és igaz, hogy 30 éve bontási engedély volt rá folyamatosan, a nemzeti vagyon védelméről szóló törvény miatt, illetve amúgy sem fogja elbontani.

A rendőrségen feljelentést tettem csalás miatt, hiszen nyilvánvalóan megtéveszti az önkormányzatot, mivel tévedésben tartotta, hogy ott ő lakik, pedig éveken át más lakott benne. A rendőrséget ez nem érdekli, gyakorlatilag az önkormányzati vagyonkezelőnek is mindegy. A bérlő jogosult ott lakni, tehát nem is köteles ott lakni.

Az épület kapcsán jeleztem az alapvető jogok biztosának is, hogy a rossz állapotú, penészedő épület miatt szükségtelenül károsodik az egészségünk, de mivel ez az önkormányzat ingatlanát érinti, nem szerettek volna beleszólni.

Mivel a történet zuglóban van, érthető, hogy a vagyonkezelőnek papíron jól néz ki bármilyen ingatlan, valószínűleg ezért nem szeretne bontani. A korábbi ingatlanra ugyanúgy fizeti a közös költséget, viszont mivel jelenleg nincsen pénze zuglónak, újat nem fog építeni, a telken levő tulajdoni hányadot viszont kész értékesíteni akár a tulajdonostársaknak.

Tehát az a nagy kérdés, hogy hogyan tudnám egy 30 évig bontás alatt álló rossz állapotú, statikai szakértő által is megerősítetten bontandó épült elbontatását elintézni, ha a tulajdonos zuglói önkormányzat erősen ellenérdekelt.

Másik kérdés, hogy mit tudok kezdeni a bérlővel. Valószínűleg amíg fizeti a bérleti díjat, függetlenül attól, hogy ott van-e, semmit...

Másik topicban írtam.

Tisztelt Fórumozók!

Szeretnék tanácsot kérni a következő témában. Márciusban kezdtünk építkezni egy generál kivitelezőt megbízva. A szerződésünkbe sajnos nem foglaltuk bele a kötbért. Az építkezés csúszik már 3 hónapja, a munkafolyamatok lassan haladnak. A kérdésem az lenne, hogy a Ptk. szerint van-e ilyen esetben meghatározva kötelezően fizetendő kötbér, vagy esetleg van-a a vállalkozónak kötelessége arra vonatkozóan, hogy a határidő után a felmerült plusz költségeinket, mint pl. albérlet stb. fizesse. Mit lehet ilyenkor tenni?
Nem közölte még a mai napig sem, hogy pontosan mikor tudja átadni a házat.
Előre is köszönöm a választ.

,, Ügyvédhez fordulni sokba kerül,
Ügyvédhez nem fordulni 3x annyiba,,

Fordulj ügyvédhez, már holnap!

Tisztelt Fórumozók!

Egy olyan problémám lenne, hogy édesanyámhoz költöztem egy pár hónapja és most ki akar tenni a házból.
Szóbeli közös megegyezésünk után. Számomra elég sok pénzt fordítottam a ház felújítására. Miután ezzel elkészültem. Közölte, hogy ki akarja adni másnak a házrészt.
A bejelentett lakcímem nem oda szól.

A kérdésem az lenne, hogy kitehet e "otthonról"
vagy esetleg kérhetek e a bíróságon bármilyen védelmet?

Válaszukat és a segítséget előre is köszönöm.

Zsazsazs
Ezekre a kérdésekre a kivitelezési szerződésnek kellene választ adnia. Pl ki kellett volna kötni kötbért a nem teljesítésre.

Deno
Szóbeli szerződés is szerződés. Ha az ott lakásodat le tudod fordítani bérleti szerződésre, akkor annak megfelelően lehet akár felmondási időd, vagy a befektetett pénzek bérleti díjként történő elszámolásával, esetleges túlfizetés kimutatásával némi visszatérítési igényed. Kérdés, hogy lehetsz-e bérlő, vagy csak szívességi lakáshasználó?

Deno
Természetesen kitehet ha nem tudod bizonyítani a megállapodást.

A raforditott költségeid megtérítését kérheted, amit számlával tudsz igazolni.

„Szóbeli szerződés is szerződés.”
No, nem mindig.

Tisztelt Szakértők !

Véleményeteket szeretném kérni az alábbi ügyhöz:
Élettársammal egy házat szeretnénk vásárolni , részben saját erőből részben hitelből kb. 40 M Ft-ért.
Azonban szembesültünk a brutális 4%-os vagyonszerzési illetékkel……
Az illeték mentességnél 2 dologra lettem figyelmes:

1. Egyenes ági rokonok között nincs illeték adás vételnél.
2. Cserepótló vásárlás (ha egy éven belül eladok egy ingatlant csak a különbözet után kell illetéket fizetni)

A helyzetem a következő:
Édesapának van egy háza, ami több mint 5 éve a tulajdonában van. Ezt én megvenném tölte, mondjuk 20M Ft-ért ( KB annyit is ér). Mivel egyenes ági rokonom, nem lenne illeték. Mivel több mint 5 éve az övé nem kellene neki SZJA-t fizetnie.
Pár hónappal később vennék egy házat az élettársammal 40M Ft-ért, amiből rám esik a fele 20M Ft.
Ezután 1 éven belül eladnám az apámtól vett házat vagy anyámnak vagy apának, ismét 20M Ft-ért, amennyiért vettem.
Ezzel megvalósulna a cserepótló vásárlás, elvileg nem kellene illetéket fizetni az élettársammal vásárolt ház rám eső felére.
Apámnak/anyámnak nem kellene illetéket fizetni mivel egyenes ági rokon. Nekem se lenne SZJA mivel ugyan annyiért adnám el mint amennyiért vettem.
Működik ez így ? Szabályos? Nem szeretnénk törvénytelenséget elkövetni, de ha nem muszály nem fizetnék ki egy autó árát illetékre……
Továbbá ha működik a dolog melyik a célszerűbb, eladni apámnak akitől vettem?
Vagy inkább anyámnak (házasok együtt élnek ? ) nem fog e szemet szúrni valakinek ha ugyan annak adom el akitől vettem? vagy Pl nem fogják a NAV nál firtatni miből volt rá anyámnak pénze?
Így ha 0,5%-os ügyvédi költséggel számolok akkor is 1,5% ból megúszom ( amiből talán még alkudni is tudok) 4% helyett
előre is köszi a válaszokat
üdv: Kovács István

A 4% brutális? A peres illeték 6%; másodfokon 8. (Az összesen 14.) Az ajándékozás, öröklés illetéke - lakásingatlanra 9%, minden másra 18.

Nekem soknak igazából a semmiért.
Az lenne kérdésem igazából, hogy a leírt dolog működőképes e egyáltalán?
Beleköthet e valaki (a NAV pl.) ,ha igen miért?

előr is köszi a választ

@Pisti34:
Sok neked a 4%-os illeték, az ügyvéd 0,5%-os díjából is alkudnál, idejössz ingyen tanácsot kérni, amivel 1,6 m forintot spórolnál.
Miért nem az ügyvédet kérdezed meg, aki az adásvételi szerződést is készíti majd? Vagy akkor már szerinted is végezne olyan munkát, amiért meg kellene őt fizetni és így nem tudnál alkudni?

Nem kell 40 milliós házat venni, ha utána mást már nem tudsz/akarsz kifizetni.

Egyébként nem értem, hogy a 27% áfa, meg a 16% szja miatt miért nem hőbörögsz, amikor azok sokszorosai a 4% illetéknek.

Van benne igazság!

"Szabályos? Nem szeretnénk törvénytelenséget elkövetni,"
Szabályos lenne, ha valamennyi jogügylet a valódi szerződéskötési akaratot tükrözné, meg nem a jogszabály megkerülése lenne a cél.
Gondolom a szülőkkel kötendő szerződés teljesítése során csak papíron lenne pénzmozgás, a valóságban nem.
Ami tervezel az bűncselekmény (csalás + okirathamisítás). Ha megbuktok akkor nyilván ki kell fizetni az illetéket meg egy büntetőeljárás is kinéz nektek. Arról nem is beszélve, hogy a szülők miattad állnának bíróság elé.

Köszönöm az egyetlen értelmes választ amit Dr. Szücs Lajostól kaptam.
Ezek szerint elvileg működne a dolog, de azért van buktatója bőven.....valós pénzmozgásnak kellene lennie, meg valós szándéknak stb.
"Kedves" többiek:
Igen idejövök a tanácsot kérni, mert volt egy ilyen ötletem és ez egy jogi fórum ingatlan topikja…..
És igen bassza a csőröm a 27% áfa is, ami az egyik legmagasabb a világon, de nem nagyon tudok mit csinálni vele sajnos.
Elég nagy kibaszásnak tartom, hogy a teljesen legális leadózott jövedelmemből veszek egy házat ahol lakni fogok, meg még 15 évig fizetni a részleteit és lehúznak 1,6M Ft-tal

Ezen könnyű segíteni: vegyél tízmilliós lakást, rögtön csak 400 ezret fogsz fizetni. (És a kölcsönt se nyögöd.)

pisti,

a gondolatmeneted ott bukik, hogy amikor eladod edesanyadnak a lakast, neki kell illeteket fizetnie. Tehat ha 20M a lakas, es 40M a haz, akkor a 40M haz illetek helyett anyukad fizet 20M utan, es te is 20M utan (a kulonbozet). De barmennyi a kulonbozet, osszesen mindig ugyanannyi lenne.
Egyenesagi rokonok kozott az ajandekozas illetekmentes, a visszterhes vagyonatruhazas nem, marpedig csak ekkor tudnan az illetekedbe beszamitani, ha eladod.

Apukaddal azert nem menne az oda-vissza eladas, mert az illetektorvenyben MASIK lakas tulajdonjoga van irva.

„ a visszterhes vagyonatruhazas nem, ”
De.