Társasházak jogásza!

Mármint, a betekintés esetére. Ott természetesen láthatja a teljes dokumentumot.

„a jegyzőkönyvekbe és a határozatok könyvébe tekinthet bele a tulajdonostárs és arról kérhet másolatot - ahol persze természetesen ki kell takarni az érintettek személyes adatait.”

De ez nem igaz. Erre emeltem ki neked vastaggal. Nem ment át?

drbjozsef

„az elmúlt években ezt is kb. tizenötször rágtuk már át a társasházas topikokban”

Én ezt értem, de mindentől függetlenül azért megkérdezném, hogy szerinted a kúriának jogában áll a törvénytől teljesen eltérő útmutatást adni? A törvény szerint ugyanis a 39. § (3) bekezdése és a 45. § (2) bekezdése alapján a jegyzőkönyvekbe és a határozatok könyvébe tekinthet bele a tulajdonostárs és arról kérhet másolatot - ahol persze természetesen ki kell takarni az érintettek személyes adatait. Szóval nem is értem, hogy ha a törvény csak ezt engedélyezi számukra, akkor a kúria milyen alapon adhat ettől eltérő jogot nekik azzal, hogy bármilyen iratba, szerződésbe beletekinthetnek, holott a törvény 51/B. § (2) bekezdése szerint ezekbe csak a „gazdasági ellenőrzést segítő személy” tekinthet bele. Szóval szerinted a kúria bármikor felülírhatja az Országgyűlés által alkotott törvényt? :-O

(az elmúlt években ezt is kb. tizenötször rágtuk már át a társasházas topikokban. Alzheimer?)

Szomorú örökös,

Pfffff.......
Nem könnyű ez, de megpróbálom a mostani esetre is kiemelni a lényeget, amolyan pedagógiai céllal.

A másolatkiadási jog korlátját jelentik a Ptk. személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései, amelyek értelmében a kiadott másolaton a kiadni kért okiratok tartalma által érintett személyek személyes, illetve különleges adatait felismerhetetlenné kell tenni.””

Hm?

drbjozsef

És ha már a lényeget szerinted nem fogtam meg, a felperes fényképeket is akart készíteni, ami jogot a kúria ítélete továbbra sem engedélyez a számára. És továbbra is erre az „apróságra” azért felhívnám a figyelmedet:

„Az alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljárt Kúria a jogerős ítéletet azzal a pontosítással tartotta fenn hatályában, hogy a kiadásra kerülő iratok másolatain felismerhetetlenné kell tenni az érintettek személyes adatait.”

Magyarul egyértelműen az jön le belőle, hogy a tulajdonos mindent tudni akart, de a végén mégsem tudhatott meg mindent.

drbjozsef

„Nem igazán a lényeget sikerült megfogni”

Ettől még azért gondolj csak bele! A tulajdonos beletekinthet pl. egy szerződésbe is, de az ott szereplő személyes adatokat soha nem fogja megtudni, mert azt kénytelen kitakarni a közös képviselő a jelen szabályok szerint. Tehát mire megy egy szerződéssel, ha nem volt ott mondjuk a közgyűlésen - ugyebár ott azért a kk. kénytelen előadni az árajánlatokat, amelyekről aztán döntenek az ott lévő tulajdonosok - és utólag akarja megtudni, hogy kivel szerződött a társasház? Tehát ha csakis a számadatokat látja, azzal vajon mire megy? Nyilván ő azt is szeretné tudni, hogy kivel szerződött a társasház.

Szomorú örökös,

Nem igazán a lényeget sikerült megfogni, ne csak az extractot olvasd el, hanem az egész állásfoglalást, az indoklás részt is.
A kedvedért kiemelem a lényeget :

„„A Kúria elvi éllel mondta ki, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat korlátozó előírásának hiányában a tulajdonostársnak a tulajdonjog részét képező rendelkezési jogából fakadó jogosultsága, hogy a társasház működése során keletkezett iratokba betekinthessen, jegyzeteket készíthessen, másolatot kaphasson és a másolatokat felhasználhassa. E jogosultság gyakorlása az okozott költségek és a másolás díja megtérítésének kivételével egyéb feltételhez nem köthető. A másolatkiadási jog korlátját jelentik a Ptk. személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései, amelyek értelmében a kiadott másolaton a kiadni kért okiratok tartalma által érintett személyek személyes, illetve különleges adatait felismerhetetlenné kell tenni.””

Ráadásul amit te raktál linket, abban le is van írva:

„A tulajdonostárs korlátlan iratmegismerési és másolatkiadási joga a társasház működését veszélyeztetné”

osztap

„Mindent, ami megvan, ha a tulajdonostárs megtéríti a ténylegesen felmerülő költségeket.”

Azért ez nem teljesen így van!
forrás: https://tarsashazakesmegoldasok.hu/…-tulajdonos/

„A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény az iratbetekintést illetően három esetet nevesít:

39. § (3) bekezdése: A jegyzőkönyvbe bármely tulajdonostárs betekinthet, és arról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.
45. § (2) bekezdése: A Közgyűlési Határozatok Könyvébe bármely tulajdonostárs betekinthet és a határozatokról – a másolási költség megfizetésével – másolatot kérhet.”

Tehát egy átlag tulajdonos csakis a 39. § (3) bekezdése és a 45. § (2) bekezdése alapján leírt dokumentumokba tekinthet bele.
Bizonyos iratokat csakis az erre jogosult személy nézhet meg:

„51/B. § (2) bekezdése: A gazdasági ellenőrzést segítő személy az (1) bekezdésben meghatározott feladatának elvégzése céljából betekinthet a közösség számviteli nyilvántartásaiba – ideértve a pénzforgalommal kapcsolatos iratokat is -, az azt alátámasztó bizonylatokba, dokumentumokba, valamint a közös képviselőtől, az intézőbizottság elnökétől, tagjaitól és a számvizsgáló bizottság elnökétől, tagjaitól felvilágosítást kérhet.”

És íme, itt van az a bizonyos kúria-ítélet is (kiemeltem itt is a lényeget):

https://kuria-birosag.hu/…osegu-ugyrol

„A Kúria elvi éllel mondta ki, hogy a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, valamint a szervezeti és működési szabályzat korlátozó előírásának hiányában a tulajdonostársnak a tulajdonjog részét képező rendelkezési jogából fakadó jogosultsága, hogy a társasház működése során keletkezett iratokba betekinthessen, jegyzeteket készíthessen, másolatot kaphasson és a másolatokat felhasználhassa. E jogosultság gyakorlása az okozott költségek és a másolás díja megtérítésének kivételével egyéb feltételhez nem köthető. A másolatkiadási jog korlátját jelentik a Ptk. személyiségi jogok védelmére vonatkozó szabályai, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései, amelyek értelmében a kiadott másolaton a kiadni kért okiratok tartalma által érintett személyek személyes, illetve különleges adatait felismerhetetlenné kell tenni.”

Tehát az illető a megfelelő személyes adatok kitakarásával kaphat csakis másolatokat azokról az iratokról, amelyekbe egyáltalán joga van betekinteni. Ergo egyrészt nem nézhet bele mindenbe, ami itt fel lett sorolva, másrészt nem teheti meg, hogy bemegy - szigorúan csakis ügyfélfogadási időben - és elkezdi az okostelefonjával lefotózni ezeket csak azért, mert ő nem hajlandó ezért fizetni egy ganyi vasat sem. De ez szerintem már párszor itt ki lett tárgyalva.

Suska15,

Mindent, ami megvan, ha a tulajdonostárs megtéríti a ténylegesen felmerülő költségeket. (Nem érdemes eljátszani, hogy egy A4-es oldal lemásolása 5000 forint, mert el fogod bukni a pert.) BH van rá:
https://jogkodex.hu/doc/4229043

De minek őrizgettek 15 éves iratokat? Nálatok nincs rendszeres selejtezés? Olvasgass erről itt:
https://www.billingo.hu/…eje-tablazat

Tisztelt Fórum!
Társasházi közös képviselő vagyok. Az egyik tulajdonostárs 15 évre visszamenőleg kéri tőlem a tarsasház összes dokumentációját / befizetések, kiadások, meghívók, közgyűlési jegyzőkönyvek, kimutások, határozatok, stb./ Kéri továbbá a folyamatban lévő felújítási munkálatok tételes árajánlatait. Szeretném megkérdezni, hogy hány évre visszamenőleg vagyok köteles a dokumentációkat kiadni illetve a tételes árajánlatokat részére elküldeni. A társasház SzMSz-e ezekre a kérdésekre nem tér ki. Válaszukat előre is köszönöm.

A napokban írtam egy társasházi probléma kapcsán, szeretném visszaolvasni a válaszokat, de nem jelenik meg sem az esetleírásom sem a kapott válasz.
Kösz a segítséget.
Steve68

Köszönöm a válaszokat.

„ Aztán, ha roskadófélben van a ház, hámlik le a vakolat, ”

Most komolyan. Te adnál meg címet ilyen referenciához? :D

osztap

„ha roskadófélben van a ház, hámlik le a vakolat, s a szél egy darab födéllel már tudj' Isten, hol szalad”

Ez azért nem mindig a közös képviselőn múlik, hogy miként néz ki egy ház.
Ha a ház lakói „született skótok” és nem akarnak rákölteni,
hiába akarja a közös képviselő a legjobbat, nem fogja soha tudni megszavaztatni.

„belengetve, hogy jó referencia és a meló megkapása esetén majd itt tud csökkenteni a közös költségen, és majd a kérdező házában pótolja magát”

De rosszmájú vagy. :)
Kérjen a kérdező nem egy, hanem három referenciát, és látogassa is meg a házakat, ne csak telefonáljon a Géza bácsiknak. Aztán, ha roskadófélben van a ház, hámlik le a vakolat, s a szél egy darab födéllel már tudj' Isten, hol szalad - az elég is, akármit is mond Géza bácsi.

Ha az a valaki (szvb bácsi) vagy valami (társasház közgyűlése) megadja az engedélyt az adatainak kiadására, az persze más. Azt maga a törvény is engedi.

(Mondjuk szerintem Géza bácsi bizonyosan csodálatosakat mondana, erre megkérné a közös képviselő, belengetve, hogy jó referencia és a meló megkapása esetén majd itt tud csökkenteni a közös költségen, és majd a kérdező házában pótolja magát...)

Bread Pitt,

A lényeg: Nem kötelező referenciát adnia. Nektek meg nem kötelező közös képviselőnek megválasztani.

Az adatvédelemre hivatkozás természetesen mese. Ha a kk-jelölt akarná, nyugodtan megadhatná Géza bácsinak, a Macska utca 3. számvizsgáló bizottsági elnökének az elérhetőségét, aki elmondaná, hogy milyen csodálatos náluk a közös képviselet. Természetesen előtte a kk megkérdezné Géza bácsit, hogy volna-e kedve referenciát adni, és hogy megadhatja-e Géza bácsi elérhetőségét a leendő ügyfeleinek. Így megy ez.

Csak hát nem mindenkinek vannak jó referenciái. Akkor jönnek a ködös hivatkozások az adatvédelmi szabályokra.

Bread Pitt,

„Létezik valóban olyan törvény, hogy egy közös képviselőtől akire majd a házunk több milliós számláját rábízzuk nem kaphatunk előzőleg konkrét referenciát ??”

Nem érzel egy halvány ellentmondást ebben a kérdésben?

Amúgy GDPR, gondolom.

Kedves Társasházi Jogászok !
A társasházunkban egy ideje magunk látjuk el a közös képviseletet, de most szeretnénk profi képviselőt alkalmazni. Eddig két jelentkezőt hallgattunk meg , de egyik sem szeretne konkrét referenciát ( utca, házszám ) megadni, és az adatvédelmi törvényre hivatkoznak. Ők csak annyit mondanának, hogy pl. XII. Fogaskerekű út vagy II. Málna utca. Létezik valóban olyan törvény, hogy egy közös képviselőtől akire majd a házunk több milliós számláját rábízzuk nem kaphatunk előzőleg konkrét referenciát ?? A cégjegyzékben persze utána lehet nézni, de onnan nem tudjuk meg, hogy jól dolgozik-e vagy rosszul. Köszönöm a választ !

osztap

„a társasház tulajdonosai mögöttes felelősök a társasház kötelezettségeiért, tulajdoni hányaduk arányában.”

Ez a szabály rendre elfelejtődik, amikor egy társasházban mondjuk a legfelső lakás beázik. Sorozatban hallom, hogy ilyenkor az alább lakók mind mondják, hogy csináltassa meg saját költségén az, aki beázik, mert őket nem érinti. Márpedig előbb-utóbb szerintem fogja. :-)

„Magyarul ez a része erősen kétesélyes szerintem.”

Ez a konkrét esettől függ, nem láttuk azt a csövet.
Ha tényleg olyan az a cső, hogy még laikusnak is cserére szorulna, akkor a szakértők valszeg nemigen mondanak egymásnak szögesen ellen, legfeljebb árnyalatában. Akkor pedig a társasház fizetni fogja.

„Pénzt nem ad hozzá a bíróság, anélkül pedig hiába kötelezik, én úgy gondolom.”
Rosszul gondolod, a társasház tulajdonosai mögöttes felelősök a társasház kötelezettségeiért, tulajdoni hányaduk arányában. Társasházi törvény 3. § (3)

„Ha a szakvéleményed alátámasztja, hogy olyan az állapota, olyan fokú a leromlása, hogy az közvetlen veszélyt jelent, akkor jó eséllyel kötelezhetik a társasházat annak felújítására, cseréjére.”

Pénzt nem ad hozzá a bíróság, anélkül pedig hiába kötelezik, én úgy gondolom.

„Persze kérhet a társasház igazságügyi szakértőt is a perben, amelyik mondhat ennek ellenkezően, ekkor elveszted a pert.”

Magyarul ez a része erősen kétesélyes szerintem.

„megnyered, és akár végrehajtással is kényszerítheted a társasházat a vezeték cseréjére, természetesen a társasház költségén.”

Mivel a kérdező az elején ezt írta: „és persze cseréről szó sem lehet mert a háznak nincs pénze”, így kétlem, hogy később az erőszakkal perben kiharcolt lehetőségnél ez bármit változna...de egy próbálkozást megér nyilván.