Társasházak jogásza!

Kbs
Én 3 ilyet vittem végig,s ha az OTP jogászai elfogadták,akkor törődj bele te is.

Egy dolog a törvényt elovasni és érteni,más dolog a gyakorlatban is csinálni.

"ebben az esetben megállapítja a részközgyűlési körzeteket"

Olvasd el figyelmesen.

Lehet hogy régebben kezdtem a szakmámat mint te a tiédet.

KBS:
„Ki, honnan, milyen módon tudja ezeket beszerezni?”
Bármelyik földmérő csinál egyet.”
Kb. mennyiért? Kb. 270 lakás m2+tárolók+kocsibeállók; 4 lakás.
A Műszaki Osztály is drágán adná?

A százezres nagyságrend közepe táján. De szabadáras.

Tisztelt fórumozók!

A házban pár hete elhunyt az egyik idős szomszéd, aki a feleségével közösen 50-50 %-ban volt a lakásuk tulajdonosa.
A nemsokára tartandó közgyűlésen ki élhet a szavazati jogával?
Közgyűlési meghatalmazása nem volt senki felé. A felesége is csak meghatalmazással fog részt venni a közgyűlésen.

Köszönöm

„Közgyűlési meghatalmazása nem volt senki felé”
Aha. És ezt a mocskot szerinted ezt ki érti rajtad kívül?
„A felesége is csak meghatalmazással fog részt venni a közgyűlésen”
A tulajdonos (márpedig azt írod, hogy az asszony is az) meghatalmazás nélkül, a saját jogán vehet részt a közgyűlésen.

„Aha. És ezt a mocskot szerinted ezt ki érti rajtad kívül?”
Ezért kár volt hozzászólnod... pláne ilyen hangnemben.

Nem vagyok jogász, laikusoknak szerintem érthető volt a kérdésem, melynek lényege, hogy közgyűlési szavazásnál kit illet (kire száll) az elhunyt tulajdonos szavazati joga (a lakás tulajdoni hányadára vonatkozó 50%), ha az öröklési eljárás még nem zajlott le.

„A tulajdonos (márpedig azt írod, hogy az asszony is az) meghatalmazás nélkül, a saját jogán vehet részt a közgyűlésen.”
Komolyan? Nem mondod. Ezzel szemben a meghatalmazást már ki is töltötte, mert nem tud személyesen ott lenni.

Karkera,

A halál napja, és a hagyatéki végzés jogerőssé válása közötti időszak egyfajta exlex állapot. A törvény szerint az örökhagyó jogutódja a halál napjától az örököse - csakhogy azt a végzésig nem tudhatod biztosan, hogy ki lesz az. A végzés megállapítja az örököst, de az már ez előtt rendelkezik a jogelődje jogosítványaival.
De mivel ez az igazolás - vagyis a végzés - néha hónapokig, évekig késik, így az ilyen esetekben nehéz eldönteni mi a teendő.

A legegyszerűbb, ha nem szavaz senki az elhunyt nevében.

Ha van várhatóan egyértelmű örökös (nincs gyerek, tehát a feleség lesz az, vagy van gyerek, és az utolsó közös lakásról beszélünk, akkor azt teljes egészében a gyerek örökli), akkor az szavazhat a törvény erejénél fogva, amit utólag legitimálni fog a deklaratív végzés : tényleg ő az örökös.

De ha az az eset fordulna elő valamiért, hogy a szavazó egyén mégsem lesz örökös, akkor az ilyen határozatok megtámadhatóak lesznek bíróságon.

Karkera

Mivel az özvegynek nagy valószínűséggel haszonélvezeti joga lesz az elhunyt házastárs részén is, így ő akár a teljes lakás 100 %-os jogán ott lehet, én így gondolom.

Exlex állapot igen.
Mivel van gyereke is, unokája is, ezért az örökös személye nem biztos most. A haszonélvezeti joggal úgy tudom nem jár szavazati jog, egy másik tulajdonosnak is (aki haszonélvező) meghatalmazása van a gyerekétől (aki a lakás tulajdonosa) a közgyűlésen való szavazásra.
A legjobb, ha nem számoljuk be a jelenlévők közé és a szavazatok közé sem az ő 50 %-át.
Köszönöm az értelmes válaszokat!

Karkera,

A haszonélvezet nem számít, a közgyűlésen a tulajdonosok szavazhatnak.

„meghatalmazása van a gyerekétől (aki a lakás tulajdonosa) ”
Hogy mi? Eddig a férj (ő az elhunyt, ha jól értettem), és a feleség volt 50-50% tulajdonos.

Ha van gyermeke az elhunytnak, akkor nem számít az unokája - kivéve, ha a gyermek visszautasítja a hagyatékot, és az ő gyermeke (unoka) lép a helyére. Ha másik, elhunyt gyermeknek a gyermeke az unoka, akkor viszont örökös az elhunyt szülője helyén.

Itt csak egy másik lakást hoztam fel példaként, arra, hogy a haszonélvezet szavazásnál nem számít tudtommal. Amit meg is erősítettél most.

Így talán érthetőbb:
„egy másik tulajdonosnak is (aki haszonélvező a saját lakásában) meghatalmazása van a gyerekétől (aki annak a lakásnak a tulajdonosa)”

„Komolyan? Nem mondod. Ezzel szemben a meghatalmazást már ki is töltötte, mert nem tud személyesen ott lenni”
Jó, hát meghatalmazott valakit maga helyett. De mivel ő az egész lakás eszmei hányadának megfelelő szavazati aránnyal bír, így a meghatalmazottja is.
„Ezért kár volt hozzászólnod... pláne ilyen hangnemben”
Miért ne nevezhetném ocsmánynak, ami az? De látom, nem érted, úgyhogy ezt a részét a dolognak inkább hagyjuk.

Karkera!
Mivel azt írtad, hogy a lakás tulajdonjoga 50-50%ban oszlott meg az elhunyt férj és özvegye közt, emiatt a feleség-özvegy a 50% képviseletére bármikor meghatalmazást adhat, amit el kell fogadnod! A mennyiben az fenn maradó 50% örökrész tekintetében nincs érdemi adatod, hogy ki v. kik lesznek az örökösök, akkor azt hagyhatod figyelmen kívül előbbire hivatkozással. ( felteszem senki írásban nem nyilatkozott arról, hogy egyedüli örökös). Tehát pl. 60m2 a lakás akkor az özvegy vagy meghatalmazottja a 30m2-re eső tulajdoni hányaddal szavaz.

Majordomus és KBS!

Nem örülök annak, hogy egymásnak estetek, mint ahogy annak sem, hogy gyakorlatilag a feltett kérdéseimmel összefüggésben segítséget nem igazán kaptam.
A "részkörzet" mint Majordomus által kreált fogalom v. a részközgyűlési körzet, mint Tht. szerinti önálló gazdálkodási körzet esetünkben nem játszik, hiszen az épületek alapítás óta külön gazdálkodnak, ergo részközgyűlési körzetek, vagy részkörzetek, kinek hogy tetszik.
A lényeg a szét- vagy kiválás! Az épületek az elmúlt 30 évben gyakorlatilag soha semmiben nem képviseltek azonos álláspontot, emiatt a végleges és minden érintett részére megnyugtató rendezés a ki- vagy szétválás lehet.
A kiválás gyakorlati menetét kérdeztem, kérdezem. Köszönöm a figyelmeteket!

hobby

Pontosan így látom én is.
drbjozsef alább nagyon részletesen és világosan körüljárta. Ahogy írtam nem fogjuk számítani azt az 50%-nyi hányadot.

hobby
Akkor meg minek kiválni?
Ha semmiben sem függtök egymástól?

Egyébként nem estünk egymásnak.
Én Kbs-t nagyon tisztelem,mert több mint 10 éve önzetlenül segit rengeteg embernek a polgári jog területén amiből én is sokat tanultam. Ez nem kölcsönös,mert ő a közös képviselőket házmestereknek tekinti,pedig többféle szakismerettel(műszaki könyvvitel jog) kell rendelkeznünk mint neki.
A vita csak ott van,hogy egy dolog a jog szövege és más dolog a gyakorlat.

A részkörzet nem az én kreálmányom.

Konkrét két eset: az OTP zárolta három és 7 ! társasház bankszámláját mert 27 év után derült ki hogy egy helyrajzi számon vannak,Alapitó Okiratuk közös,csak akkori közgyűlési határozat szerint külön kezdtek el gazdálkodni saját adószám,bankszámla.
Már akkor is utálták egymást.

Az ügy úgy derűlt ki,hogy az egyik ház hitelt akart felvenni, a jogászok meg néztek...

A 7 ! meg a 3 képviselő nem tudott megegyezni,inkább mind lemondtak.

Na itt oldottam meg a 10 társasház (ami csak kettő) gondját a reszkörzetekkel.

Minden maradt a 27 éves gyakorlat szerint,visszaadtuk az adószámokat,kaptunk 2 újat,lett a 10 képviselőből 1-1 és azóta béke van. Az OTP is elfogadta.

Ezért javasoltam neked is ezt a megoldást.

Ha viszont ki akartok válni,akkor 4 db új Alapitó Okirat,mivel senkinek nem változik a tulajdoni hányada (ha egyformák az épületek) akkor 4/5-ös többséggel.

Tiszteletem!

Tanácsot szeretnék kérni a következő ügyben:

egy klasszikus panel földszinti, utcafrontos helyiségét kivettem szolgáltatói tevékenység gyakorlására.
A szerződésben kikötötte a közös képviselet, hogy az elektromos áramot nekem kell megoldanom a helyiségben új mérőóra felszereltetésével, mert a régit a szolgáltató leszerelte/kikapcsolta. Az is rögzítették, hogy az ügyintézésben nem segédkeznek, tehát tudhatták, hogy ez problémás ügy lesz.
A fogyasztói hely nevemre vételéhez, illetve újraélesztéséhez beadtam minden rendelkezésemre álló papírt. Ám ekkora jött a fekete leves: a szolgáltató mindenképpen kéri az albetétre érvényes tulajdoni lapot, csakhogy ez a helyiség osztatlan közös tulajdonként, mint iroda szerepel az alapító okiratban és így helyrajzi száma sincs.
Most patthelyzetben vagyok úgy, hogy többmillió forintot invesztáltam a felújításba.
Milyen irányba lenne érdemes elindulni?
Megköszönök minden konstruktív javaslatot.

Egyezzetek meg valami nem hivatalos almérőben. Már ha ármanál az lehetséges egyáltalán.

Lehetséges. Több ilyen is van.
Fel kell szerelni egy 6 A almérőt,
a társasházzal pedig szerződést kell kötni az almérő szerinti elszámolásra.

Bele fog egyezni.

Köszönöm a válaszokat! Tegyük fel, hogy a rosszabb forgatókönyv valósul meg és albetétesíteni kell a helyiséget. Jól olvastam, hogy az a társasház dolga és a földhivatalnál tudja kezdeményezni 30 napos ügyintézési idő mellett?

Na, az az, ami gyakorlatilag lehetetlen.

„a szolgáltató mindenképpen kéri az albetétre érvényes tulajdoni lapot”
Hát mutasd be a tulajdoni lapot azzal, hogy az érvényes az (képzelt) albetétre is.

Bemutattam a társasházit, de nem fogadják el, mert ők a helyiségre kérik, arra viszont nincs az alább részletezett okok miatt.

Mondtuk, mit csinálj. Nem olvastad?

Krisztián

Ha több milliót beleöltél ebbe az üzletbe, akkor csak van még 38 ezer forintod egy 6 amperes almérőre??
Ebben a villanyszerelő díja is benne van.

A fogyasztásod így mérhető,a közös képviselőt sem b... emiatt a lakók, félévente leolvassa és kiszámlázza neked a fogyasztást,ha erre is lusta,akkor a számlára tegyen egy átalánydijat a fogyasztásod alapján. Ennyi.

Az albetétesítést felejtsd el. Minden tulajdonosnak hozzá kell járulnia. 30 nap?
Röhög a vakbelem.

Ha belevágsz,egyúttal a szarkofágodat is épitsd meg az üzletben, mert múmia leszel mire megvalósul.