kérdés - közös tulajdon

Ha egy lakás közös tulajdonban van, és többen laknak benne, akkor az egyik tulajdonostárs a többiek hozzájárulása nélkül elvileg ugye bérbe adhatja a saját tulajdoni hányadát, de mivel ez adott esetben a többi tulajdonostárs érdekeinek sérelmére lehet, szükséges a beleegyezésük. Ezt jól látom, ill. hogyan van ez?

Tulajdoni hányadot nem lehet béreb adni, mert nem dolog.

De akkor hogyan rendelkezhet szabadon a saját tulajdoni hányadával? Kezd kiderülni, hogy csomó minden nem világos nekem, hiába mentem át polgárból. :D

saját tulajdoni hányadrészét

A Ptk. 145. § (2) bek. szerint a tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben előbérleti jog illeti meg - tehát ezek szerint a tulajdoni hányad bérbe adható.

Természetesen.
Sok szerződést kapok ahol Tóthné mrg Toth mrg a 3 gyerek a
tulaj s bérbeadás útján hasznosítják az ingatlant.
Ugye mindenki csak azt adhatja bérbe amije van.

az eredetileg feltett kérdésemre szeretnék pontos választ kapni :D

hahahaha, a hét legjobb vicce! hihihi

Immaculata, ha ennyire nem megy a válasz, nem tudom, min nevetgélsz.

A tulajdonostárs az ingatlan egészét jogosult használni. Tehát ha a tulajdoni hányadát adná bérbe, akkor a bérlő is az egész ingatlan használatára lenne jogosult. Márpedig az egész ingatlannal a tulajdonostársak csak közös akarattal rendelkezhetnek.

Ok, akkor mégis mit ad bérbe, ha természetben nem megosztható az ingatlan? Rohadtul nem világos, pedig tuti egyszerű a megfejtés.

Ha megosztható, akkor meg bérbe adhatja? Pl. egy szobát

A tulajdonos saját tulajdoni hányadával rendelkezhet, azt hasznosíthatja, bérbeadhatja - figyelembe véve az elővásárlási jogosultságot.

Egy közös tulajdonú ingatlannál jogilag mindegy, hogy a lakrészek természetben különállóak, vagy vannak közös használatú helyiségek, bérbeadásnál, értékesítésnél elővásárlási joga van a tulajdonostársnak.

Természetesen a bérlő is csak úgy gyakorolhatja jogát, hogy azzal a többi társtulajdonos jogait ne sértse.

most ez volt a válasz? :DDD

Nem, basszus, elmélyült tudományos okoskodás.

Azt hittem KBS csak kötekszik veled az elején, aztán mán látom, hogy nem.:)))

Válasz:
add ki a szobádat valakinek, köss vele bérleti szerződést, majd mutasd be a társtulajdonosnak és hívd fel a figyelmét, hogy 15 nap gondolkodási időt adsz neki, amennyiben ez az idő válasz nélkül telik el, a bérlővel a bérleti jogviszonyod megköttetett.

A bérlő meg kopogjon a fürdőszoba ajtaján, ha be akar menni.

Megfelelő volt?

nem volt megfelelő, már csak azért sem, mert nem társtulajdonos, hanem tulajdonostárs, és egyébként sem a kérdésre válaszoltál

Ha egy lakás közös tulajdonban van, és többen laknak benne, akkor az egyik tulajdonostárs a többiek hozzájárulása nélkül elvileg ugye bérbe adhatja a saját tulajdoni hányadát, „elvileg csak a többiek beleegyezésével” de mivel ez adott esetben a többi tulajdonostárs érdekeinek sérelmére lehet, „jogilag szabályozva van, tehát nem jön létre bérleti jogviszony, amíg a többi társtulajdonos belegyezését, vagy hallgatását nem adja” szükséges a beleegyezésük. „Igen, szükséges”. Ezt jól látom, „nem jól látod ”ill. hogyan van ez? „Ez úgy van, hogy vannak szabályok, amiket be kell tartani, hogy mások jogos érdekeit, és a dologhoz fűződő törvényes érdekeit ne sértsük. ”

te jó ég

na hagyjuk szerintem

A klasszikus eset amikor a 3 szobas lakásban 1 szobában lakik az idos házaspár, s 2 szobát kiadnak bérletbe. (nem albérletbe)

hát köszönöm a kva értelmes válaszokat :DDDDDDDDD

Az eredeti kérdésedre a válasz : igen, jol làtod !

Az eredeti kérdésedre a válasz : igen, jol làtod !

A következő ügyben kérném a segítségeteket.

Bírósági jogerős határozat értelmében közös tulajdonom született, a közös tulajdont a bírósági határozat oly módon szüntette meg, hogy felperest fizetésre kötelezte velem szemben.
Felperes rokona megkeresett engem azzal, hogy ő megvásárolná a tulajdonrészemet. Az összeg kifizetéséhez hitelt kell felvennie.Az adásvételi szerződésbe azt foglalták bele, hogy a vevő hozzájárul ahhoz, hogy az ingatlanon a hitelt nyújtó bank elidegenítési és terhelési tilalmat jegyezzen be illetőleg az bank az eladó kezéhez folyósítja a felvett hitelt. Az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésének időpontjáról nincs szó a szerződésben..

A bennem felmerülő kérdések a következőek:
A felpereseket a bíróság fizetésre kötelezte,ennek a sorsáról az adásvételi szerződésben nincs rendelkezés, sem tartozásátvállalásról sem az elővásárlási jogukról stb...HAbár rokoni kötelék van a vevő és a felperes között, azért mégis külön álló személyekről van szó!
Másik kérdésem, hogy ha a vevő hitelből vásárol, elegendő a banknak, ha a vevő ad engedélyt az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzéséhez??
Nem a tulajdonosok engedélye szükséges?

köszönöm a válaszokat!

Jaj. Nehogy eladd már azt, amivel már nem rendelkezel szabadon. A bírósági ítélet téged is köt.