szomszedok jogai

Tévutakon jársz és ez nagyon messze van a valóságtól, de valljuk be a realitásoktól is. Az építési hatóság nem nyomozó hatóság. A szomszédok adatait, pl a lakcímet a földhivataltól szerzik be. (Esetleg pontosítás céljából az országos lakcímnyilvántartóból) A földhivatali, vagy a lakcímnyilvántartásban szereplő adatok helyességéért te vagy a felelős. Ha valamit nem veszel át, attól az még van. Így "csak" alapon nem lehet egy ügyet meggátolni. A tudomsára jutástól 15 napod lett volna fellebbezésre, esetleg igazolási kérelem egyidejű csatolásával. 6 hónap után már igazolási kérelemmel sem.
A bontási engedély tervekhez kellett volna csatolva legyen egy szakértői vélemény, aminek pont az a célja, hogy kiderítse, van-e önálló határfal, valamint az, hogy az épület a szomszédos ingatlanon álló épület állagának veszélyeztetése nélkül elbontható-e.
Ja, és ez az egész nem az általad nevezett káosz és "bürokrácia bölcsője", hanem demokráciákban jogbiztonságnak nevezik. Mert joga nem csak a szomszédnak (neked), hanem az építtetőnek (bontatónak) is van.

Off
Az ügyben egyébként efinek is igaza van. Vannak olyan magyar szavak is, amelyek "jé" hangjait "ly" betűkkel írják!
On

Ott a kutya elásva, hogy nem kaptam meg a határozatot, hogy ki vette át, vagy nem is kézbesítették már rejtéj. Így nem ismerhettem meg a tartalmát, jogokat és kötelezettségeket. Azt mondják a törvény nem tudása nem mentesít. Ja, de a kresszben van ojan kitétel, hogy a nem észlelhető jelzéseket nem köteles figyelembe venni. Másik, hogy úgy rémlik, hogy a cselekmény észlelésének időpontjától számít az elévülési idő. A bontást észleltem, de nem intézkedhettem akadájoztatás miatt, ebben az esetben az akadájoztatás a bontási határozat elmaradása, megnem ismerése okozta. Az pedig abszurd, hogy az "át nem vett küldeményt" kézbesítettnek kell tekinteni. Lehet hogy akkortájt voltam kórházi bennfekfő kezelésen. Ja de az írországi gázolónak tudták kézbesíteni a határozatot, én meg nem voltam küföldön. És ha annyira kézbesíteni akarták volna, megtaláltak volna a munkahejemen. Az is kérdéses, hogy ha tudomásom lett volna a bontásról megelőzően, akkor vajon kiderült volna-e, hogy a határoló fal a szomszéd ház része, még a bontás előtt? Nagyon sok itt a jogalkalmazási hiba, ja ha ez kiderül illetve bizonyítást nyerne, akkor még az elévülési időt is újra kéne kezdeni. Alapprobléma, a Magyar jogrend nehezen kiismerhető, nagyon bőségessen szabájzott, és sokszor kétértelmű, na ezért van nálunk hatalmas korrupció! Asszem a hollandoké töredéke a mienknek, és mégis jogbiztonság van. A törvényhozók felelőssége ebben vitathatatlan.

Jogod van bemenni az építési hatósághoz és betekinteni az építésügyi iratokba. Nyilván kaptál a határozatból, legfeljebb nem te vetted át, vagy esetleg nem mentél be érte a postára. Sokan szeretik homokba dugni a fejüket, és úgy vannak vele, hogy amit nem vesznek át, az nincs is. Viszont ha a posta "nem kereste" jelzéssel vitte vissza a határozatot, akkor az ugyanannyit ér, mint ha átvetted volna. ;)
Az a baj, hogy 2 év után akkor sem tudsz mit tenni. Amikor láttad, hogy bontanak, nem lett volna szabad kényelmesen hátradőlni, hanem sovány malac vágtában rohanni a hatósághoz. Utólag már nem mondhatod, hogy meggondoltad magad. :(

off
Néha azért használhatnál "ly"-t is.
Legalább véletlenszerűen.
on

Az épület bontásáról nem kaptam semmijen értesítést. A bontási határozatot nem is láttam, így nem is tudtam fellebbezni ellene. Csak amikor a munkából hazatértem, láttam a munkásokat dolgozni- bontani. Tulajdonképpen a bontás során derült ki, hogy a falam nem is az enyém, hanem a szomszéd ház része. Ezt akkor a munkások is észlelték, és azt a részt meghagyták kérésemre és egyetértéssel nyugtázták. Nem vagyok járatos a jogban, így azt sem tudom mijen szerzett jogot említesz. Az viszont bicskanyitogató, hogy az önkormányzat ha nem tartja be a vonatkozó építésügyi szabájzatot, annak semmi elmarasztaló következménye nics számukra, ellenben engem a legkisebb mulasztásért is azonnal bírságolnak, mert ugye ők a hatóság!

Véleményem szerint a szomszéd bontásának tisztázatlan körülményei okozták a problémát. Ha jól értem, a szomszéd háza volt a régebbi, a tiédet amikor mellé építették, akkor annak nem készítettek önálló határfalat. A szomszéd ház teljes elbontásával a te házad a telekhatáron takaratlan maradt volna, ezért a szomszéd ház ezen falát meghagyták. Tekintettel azonban, hogy a fal megtámasztás nélkül maradt, így természetesen előbb-utóbb le is dőlt. Ez eddig törvényszerű volt. A problémát abban látom, hogy így nem is lett volna szabad bontási engedélyt adni az épületre. A tervnek ugyanis megoldást kellett volna adnia az épületed önálló határfallal történő ellátására, hogy a szomszéd épület teljes egészében elbontható legyen. Mára már a bontási ügy körülményei vélhetőleg nem vizsgálhatók felül, így az ügyben közös megegyezés hiányában nyilván bíróságra fog kerülni. Az ügy kiindulási alapja a te egyfajta szerzett jogod, valamint a szomszéd bontási munkái következtében felmerült károd lehet.
Tudom, utólag könnyű okosnak lenni (vagy annak látszani), de talán meg kellett volna fellebbezned a bontási engedélyt, hiszen te vélhetőleg tudtad, hogy nincs saját határfalad.

Tiszteletem az olvasóknak.
A következő gondom támadt: sorház jellegű építményben lakunk, a határoló fal padlástéri része ledőlt a múlt héten. A fal hejileg a szomszéd területén létesült ház maradvány része. Maradvány, mert az ingatlant kb 5 éve lebontották és csak ezt a falrészt hagyták meg, mert saját falam nem volt a padlástérben és ezzel volt lezárva a padlásterem. A ledőlt rész közvetlen kárt nem okozott ugyan, mert a szomszéd területére dőlt. Közvetett kárt azonban okozott, mert szabaddá vált a padlástér és lezárása nem halasztható, sem az időjárás romboló hatása, sem a behatolók elleni védelem hiánya miatt. Ennek pótlása anyagi vonzattal jár. Kérdésem: a közös határoló fal pótlása, és anyagi vonzata kit terhel? Nemhivatalos forrás szerint szolgalmi jog kötődik a közös határoló elemekhez- a házam több mint 100 éves, és erre vonatkozó iratok nincsenek- illetve kerítés és telekhatároló létesítmény esetén közös megegyezés alapján osztoznak a tulajdonosok a költségen, mi ebből az igazság? A szomszédos telek tulajdonosa az önkormányzat amej az építésügyi hatóságot is bevonta, amej szankcióval fegyeget, ha határidőre nem készül el, és a képviselője szerint semmijen kötelezettségük nincs.
Kérem, aki tud tájékoztasson a lehetőségeimről, és kötelezettségeimről ezzel kapcsolatban, sajnos munkanélküli vagyok, 4 gyermekkel lakjuk a házat és anyagi lehetőségeim igencsak korlátozottak.

nem hiszem hogy bármit el fog érni, 36 eve változatlan állapotokra, ami ellen senki nem fellebbezett a jogorvoslati határidőn belül, nem kész perujrafelvetel.
Az csak akkor van ha olyan körülmény merül fel, ami az akkori jogszabályok szerint mas ítéletet hozott volna a bíróság . Ilyen körülmény meg nincs.
Mekkora a vitatott terület egyébként?

Nem fél, hogy lejáratja magát?
:)
A pénz nagy úr, ügy kevés, ügyvéd meg sok van:) A jog szerint minden támadható, az már ügyfél kérdése, megéri-e neki...

Fordulj ügyvédhez. Legalább kerül mit akar tőled?

Vagyis önkormányzati lakas volt.
Menj be a foldhivatalnak, a helyrajzi szám alapján megnézik van-e Alapító Okirat.
Ez azert fontos, mert ebből derül ki hogy kinek a tulajdona a vízóra, van-e szolgálmi jog alapítva nektek a megközelítésre es leolvasasra.
Ha társasház van közös képviselő is, keresd meg

MajorDomus

Ez a lakás a Város Polgármesteri hivataltól lett véve, élettársam édesapja vette meg, akit én sajnos nem ismertem.

A szerződésben van egy helyrajzi szam annak alapján a foldhivatalban utánanézhetsz,vagy az eladót kérdezd meg.
Milyen hivataltól vetted ?

MajorDomus

Ezt sajnos nem tudom, mert én csak 3 éve költöztem ide, ez egy régi laktanya mellett épült, régen az orosz tisztek lakhelye volt. Párom édesapja a hivataltól vette meg részletfizetéssel. A régi papírok között okiratokat nem találtam.

Tūcsók
na akkor kezdjük elölről.
Azt mondtad hogy társasházban élsz. Van Alapító Okirat ? Ez fontos

efi 99

Azt nem tudom kitől vette meg, de egy hónapja már nincs vizünk, és még a hivatal sem segít.
Az egész úgy volt, hogy egyszer elzárta a vizet,a zajokból ítélve azt hittük, hogy a fürdőszobát újítják, mikor átmentünk megkérdezni, hogy mikor lesz újra vizünk, közölte velünk, hogy onnan soha többé, mert a vízóra az övé, és azt csinál vele, amit akar.
A vizesek szerint 2 megoldás lehet,(1) vagy csináltatunk egy saját vízóraaknát, ami 250 000 forint, (2)vagy megkérjük a szomszédba működő gumijavító műhely tulajdonosát, hogy egy szorgalmi jogi bejegyzést kérjünk a telkére, és az ő vízóraaknájába tegyenek egy vízórát nekünk, ami így 150 000 forint lenne. De jelenleg havi 30 000 forintból, még megélni is nehéz, nemhogy a vizet megoldani.
Ezért kérek segítséget, mert víz nélkül élni nagyon nehéz.

Tücsök9
És kitől vette meg?

A legtisztább mindjárt az ablaka elé 3 cm-re tenni egy 1 méter széles és 2 méter széles palát, vagy OSB lapot, had gyönyörködjön a kilátásban. Esetleg lehet rá festeni egy kezet is, melyen a középső ujj felemelkedik. Aztán ezután majd jobban meggondolja, hogy merre nyisson ablakot.
Ha pattog, menjen nyugodtan reklamálni valamelyik sóhivatalba, a vége annak úgyis az lesz, hogy falazhatja be.

Sőt ne is tarts kutyát mert ot zavarja ?

Üdvözlöm!

A szomszédom követeli hogy a háza falától (ami a telekhatáron van) 150 cm-re húzzak kerítést, hogy a kutyánk ne mennyen a házához közel, mert zavarja az ugatása, és ha főznek odamegy a kutya a szagra.Az ablaka így is derékmagasságba van építve, amit teljesen ránk nyitnak,látnak mindent amit csinálunk az udvaron, meg sem kérdezték hogy ilyen nagy ablakot rakhassanak. És még kerítést is emeljek a saját költségemen a saját udvaromra!

Folyamatosan zaklat, kiabál a kapuban.

Segítség, mit tegyek!

Verjetek meg.
Na komolyan. Mit vett meg es mit kötött le ?
Most nincs vizetek?

Kedves fórumozók.

Segítséget szeretnék kérni, mert egy (földszintes) társasházban lakunk, ahol úgy lett kialakítva az épület, hogy egy vízóráról kapta 4 család a vizet, de az egyik lakó ezt állítólag megvette, és a másik 3 lakást, értesítés nélkül lekötötte.
Mit tehetünk ezzel kapcsolatban, mert a Fejérviz zrt közölte velem, hogy nem tehetnek semmit, mert ők nem szakhatóság.

Válaszukat előre is köszönöm.

De hova lett amit bírok?

1. Ezt majd a bíróság eldönti. Alapból nem ártana tudni, hogy milyen tartalmú megállapodás alapján bontottad el? A megállapodás alapesetben kötelez.
2. A szomszédos épület már akkor is ott volt, amikor a tervezés megkezdődött. Ezek szerint a tervező nem vette figyelembe a helyi adottságokat (és sajna a hatóság sem). Célszerű megegyezni valami ésszerű és szakszerű megoldásban a szomszéddal, s ha megengedi, megcsinálhatod. Alapesetben a szabályossá tételnek legkésőbb már az építési engedélyezési eljárás keretében tisztázódnia kellett volna. E nélkül nem is kaphattál volna építési engedélyt. Ha a szomszéddal nem tudsz megegyezni, akkor ez is bíróság lesz. Normál esetben nem elvárható a szomszédoktól, hogy szabadon garázdálkodom a saját telkemen, a szomszédok meg ennek megfelelően rendezzék át az életüket (akár az építményeiket is).

Két problémám lenne a szomszédommal:

1. Tavaly építkeztem, az építési engedélyem a tele határra, bal oldalra szólt, ahol egy drótkerítés volt kihúzva.
A kérdésem a következő:

A kerítést köteles vagyok -e visszaállítani a szomszédnak a telekhatárra???

2. a szomszédom még építkezés előtt épített magának egy fatárolót, ami most a házam falától 10 cm-re van, és a tetejéről a csapadékvíz az én házam oldalára folyik.

A kérdés az, hogy lebontathatom -e vagy a folyás irányt kötelesek-e megváltoztatni, hogy ne az én házam fala ázzon????

Válaszukat előre is köszönöm!!!