Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Ha nem lett volna adható rá építési engedély, akkor fennmaradásit sem kaphat. 10 éven belül bontás, azon túl se bírság, se bontás, se engedély. Így a tul lapon vagy térképen soha nem lesz feltüntetve.

Kedves fórumozók !

Épitésügyi birság témában szeretnék tanácsot kérni.
Arról van szó ,hogy a fiamék 12 éve vettek egy külterületi zártkerti ingatlant gazdasági épülettel.Szabályos építési engedély volt a vett épületen
Sajnos mivel külterületről van szó a jogszabály nem adott lehetőséget a további bővítésre,így szóba sem jöhetett a hivatalos engedély megkérése.
8 éve épitettek egy szobát a gazdasági épülethez.
Felmerült mostanában , hogy hitelt kellene felvenni a házra anyagi nehézségek miatt. Gondolom nincs olyan Bank amely részleges építési engedély mellett belemenne a hitel folyósításába.
Olvastam , hogy elsőként fennmaradási engedélyt szükséges kérni de valójában olyan elrettentő a bírság összege,hogy nagyon meggondolandó.
Sajnos azok az emberek akik anyagi helyzetük miatt kénytelenek külterületeken lakni a törvények értelmében nem tudnak legálisan építkezni nagyon sok szegény család építtette így a házát, de ha ez felszínre kerül akkor a bírság összegére rámegy a ház ára.Ilyenkor mit lehet tenni, vagy várni amíg eltelik a 10 év és akkor nem bontatják le és a 10 év után is van kiszabható bírság.Attól tartok, hogy igen.
Pillanatnyilag nincs arról szó , hogy eladnák a házat , de ha erre sor kerülne akkor kellene rendezni a fennmaradási engedélyt, mivel igy nehéz lenne vevőt találni.
A válaszokat előre is köszönöm: Zsuzsa

bitike
Lakás esetében 140.000,- Ft/bruttó m2 szintenként, és ezen építményértéknek az 50%-a a bírság, ha egyáltalán kaphat fennmaradási engedélyt.

hajnika
Az építésügyi hatóság a döntéshozatal előtt köteles a helyszínen szemlét tartani. Így sanszos, hogy nem úszod meg a fennmaradásit.
Az elévülés 10 év. ;)
De mivel eladás miatt akarod rendezni a helyzetet, így célszerű nem várni. Mint azt már tapasztaltad is, balekot egyre nehezebb találni, aki engedély nélküli lakrészt kifizetne.

De ha jól értem,egy alapos bírság mindenképp kinéz.Nem tudjátok az mennyi lehet?
Köszönöm.

Engedély elutasítása esetén azonban bontásra. 10 év után bontatni már nem lehet.

Bontásra. Na jó nem, lehet jókora összegű építési bírság kiszabása mellett fennmaradási engedélyt kérni. De ha szerencséd van még kihúzol 2 évet és akkor semmit se lehet veled csinálni.

Üdv minden kedves fórumozónak.
Van egy 8 éve épített 30 n2-es tetőteres könnyűszerkezetes ház,ami mindenféle építési engedély nélkül épült egy olyan telekre,ami már elérte a max beépíthetőségét.A ház gépészete(gáz,víz,elektromosság)a meglévő különálló épületből lett áthozva tervrajzok,engedélyek nélkül.Feljelentés esetén mire számíthatok?Köszönöm a segítséget.

Sziasztok,
köszönöm a hozzászólásokat, hasznos volt. :)
A tetőtér a lakáshoz tartozik ( lényegében a padlása lett beépítve). A Szövetkezet megad minden hozzájárulást, így utólag is. Eddig a szomszédokkal nem volt gond.
Igazából mi családi okok miatt értékesítenénk a lakást, ezért legalizálnánk a beépítést, hiszen a tulajdoni lapon csak az alapterület szerepel. Sajnos emiatt vevőket vesztettünk már. Csak tudni szeretném, hogy utólag kérjek fennmaradásit, vagy inkább csináljak úgy mintha most építeném be, tehát kérjek építési engedélyt+ várjak, majd fennmaradási. ( a szomszédok elmondása alapján nem jönnek ki előtte szemlézni, de ha igen akkor ő is pénzből él....) nem tudom anyagilag hogyan járnék jobban... ha van tanács, tapasztalat szívesen veszem.

Ebből a szempontból szerencsés helyzet, hogy szövetkezeti házról van szó. Mivel jogi személyről beszélünk, a szomszéd lakás tulajdonosának véleménye közömbös, az elnök dönt. ;)

Tudom, hogy a bírság szempontjából mindegy, azért is kezdtem amúggyal a mondatot :) de sose vedd biztosra, hogy valamelyik szomszéd (esetleg egy új szomszéd, aki frissen költözött be), nem ad hangot nemtetszésének.

A bírság tekintetében közömbös. ;)
A fennmaradási engedélyezési eljárásban az építési jogosultság igazolásánál játszhat szerepet. De ha eddig nem visítottak ellene, akkor vélhetőleg a hozzájárulást is megadják, hiszen ez a szövetkezet érdeke is.

amúgy kié a tetőtér? Egyáltalán a szövetkezeti lakáshoz tartozik vagy a szövetkezet közös tulajdonában áll?

A bírság számítás alapjai, a számítás módja, valamint a bírság összegének alapját képező tételek a 245/2006. (XII.5.) Korm rendeletben találhatók.
A konkrét esetben úgy vélem, hogy jellemzően a felületben mérhető építményekkel kapcsolatos bírságösszegre kell számítani (födém kivágás, lépcső építés, teherhordós falakban esetlegesen elvégzett átalakítások, tetőszerkezetben elvégzett átalakítások). Ez alap esetben 40.000,- Ft/m2 építményértékkel számolva, a kapott összeg 50%-a.

Kérdésem lenne építésügyi eljárásokkal és bírsággal kapcsolatban.
Adott egy budapesti ingatlan ( szövetkezeti lakás), amelynek a tetőtere be lett építve, lényegében "csak" belső építészeti átalakítás ( lépcső készítése, víz nincs fel vezetve, csak villany) történt, külső változás "csak" az ablakok ( tetőtéri ill, utcafronti) behelyezése volt.
Az építkezés 3 éve, hatályos engedély nélkül történt. Gondolom erre utólag kérhető fennmaradási engedély. Az eljárás keretében, milyen összegű építési bírságot szabhatnak ki? Magyarul, milyen költségekre, büntetésre számítsunk, ha a tetőtér beépítésre használatbavételi engedélyhez szeretnénk jutni, hogy a földhivatalban bejegyezhessék. Előre is köszi a válaszokat