Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

„ Mit tudok most tenni, ha egy-két év alatt kiderül, hogy újra pereg és penészedik rá tudjam venni a Kivitelezőt vagy a tulajt, hogy keressék meg a beázás okát? Jegyzőkönyv, fénykép, jogfenntartás, stb.?”

Igen.Dokumentáld, írasd alá a kivitelezővel, hogy ez szerinte egyszeri probléma, és megoldotta.
Ha mégsem, akkor a hiba megoldásáig követelheted a javítást.

Én azt mondanám, szánj rá pártízezer forintot, és hívj egy független szakértőt. (Pl.: komkel.blog.hu, vagy a youtube-on keress rá a "szakiellenőr"-re). Az műszerrel megvizsgálja, szakvéleményt ad róla. Ha szerinte nem egyszeri probléma, és drágább a végleges megoldás, akkor azt követeld a szomszéd ház kivitelezőjétől.

Sajnos ha nincs megegyezés, nem hajlandó erre, akkor neked kell pert indítanod.

Nem tudom itt van-e a helye a kérdésemnek.
A társasházunkban 2003 óta van egy lakásunk és egy garázsunk. A társasházunk mellett évekig épült egy ház. A mi garázsunk az új ház mellett van az utcafronton. 2003-ban lett kifestve. Az új épület elkészülte után pár hónappal elkezdett peregni a falfesték a garázs új házzal határos sarkában. Később elkezdett penészedni. Természetesen 100%-ban nem tudom bizonyítani, hogy az új építéstől van, de nyilvánvaló.
Jeleztem a szomszéd tulajdonosnak és a Kivitelezőjének aki - szerinte - csak "jófejségből" aqvastop nevű anyagot ken rá és majd lefesti. Szerinte csak építési víz nem pedig beázás és ezért egyszeri probléma, majd távozik a víz.
A kérdésem: Mit tudok most tenni, ha egy-két év alatt kiderül, hogy újra pereg és penészedik rá tudjam venni a Kivitelezőt vagy a tulajt, hogy keressék meg a beázás okát?
Jegyzőkönyv, fénykép, jogfenntartás, stb.?

Köszönettel:
FF

Igaz, köszi a javítást.

Annyiban pontosítanám a doktor által leírtakat, hogy a beépítettségbe az 1 m-es sík feletti rész számít bele, és nem az alatta lévő. Ergo, ha a földszint 40 m2, de az emelet 50, mivel felfelé nézünk, a beépítettségbe is az 50 m2 számítana bele.
Arról nem szól a fáma, hogy a telek bármely részén egyáltalán lehet-e emeletes épületet építeni. Gyanítom, hogy nem.

Trükközni igazán magyaros találmány, de ezzel jellemzően csak öngólt lehet rúgni. Azért próbáltam lefordítani foci nyelvre a történetet, mert a focihoz is mindenki ért kishazánkban. Csak ez eredményeken nem látszik ez a hozzáértés.

Értem, 120+40+40 az pont 200, ami szerintem a 800-nak pont a 25%-a. Mi a túlépítés?

Ha túlépítés lenne, akkor bármit lebontasz, természetesen semmit nem építhetsz helyette (vagy csak akkorát, ami belefér a szabályozásba, és nem lesz ténylegesen sem túlépítve), ha mégis építesz engedély nélkül, azt 10 éven belül bármikor lebontathatják, és még meg is bírságolnak.

A beépítettséget a terepcsatlakozási pont felett 1m magasan húzott vízszíntes síkmetszetben kell vizsgálni. Ha itt 40nm az alsó szint, akkor annyi. Ugyanakkor általában van egy szintterületi mutató és egy zöldfelületi mutató is, amit teljesíteni kell. Nem tudom, pontosan mi a számítás módja, ha "kilóg" az emelet, de biztos vagyok benne, hogy négy sarkán 1,2m magas oszlopon álló épület nem fedheti le teljesen a telket - pedig csak pár négyzetméter a négy oszlop 1m-rel a talaj felett...

120 a nagy ház, 40 a kicsi, 40 a tároló/fészer/épület. Sajnos az is beleszámít.

800nm, 25% és 160nm?
Ez hol van túlépítve? Még a plusz 40nm tárolóval sem... nem?

Kedves Fórumtagok!

Szeretném segítségeteket kérni. Budapesten lakunk egy 800nm es telken. A telken található egy 120nm es ház egy 40nm es elbontandó lakóingatlannak feltüntetett kis ház, valamint egy tároló kb 40nm. A telek maximális beépíthetősége 25% amit már így is túlléptek még "annó 78ban". Szeretnénk a hátsó kis házat lebontani és egy új 2 emeleteset építeni. Az alsó szint 40 nm lenne a felső olyan 60, első kérdésem, lehetséges e, hogy a felső szint nagyobb mint az alsó? A második, hogy ha az alsót 50nm-nek építjük, ezzel túllépve az eddig is túllépett beépíthetőséget, akkor megbírságolnak vagy elbontatják ? Van valami kiskapu arra, hogy az alsó szintet többre építsük mint 40nm ? Pl: először 40nm-re építjük aztán egyszer csak kibővítjük "sunyiba", mondjuk alapból könnyűszerkezetes lenne egy fal és azt csak leszedjük és megtoldjuk, a felső szint úgy is nagy nem látszódna vagy bármi más módszerrel. Ha ezt megtesszük azt észreveszik? Előre is köszönöm a válaszokat!

A leírtak alapján nem spontán szennyvíz átengedés történik a kertedbe, hanem a szikkasztó aknája van a kertedben, amit most vettél észre. Eddig fel sem tűnt, hogy vajh mi lehet a kertedben az a beton fedlap ajtóval? Gyakran nem művelhetted azt a telket. :O
Gyanítom, először is birtokvédelmi pert indíthatsz a szomszédod ellen, hogy vigye a műtárgyát, benne a szennyvizével a saját telkére. Legfeljebb kiderül, hogy 20 éve ki se néztél arra a telekre, és a szomszéd már rég elbirtokolta, amit majd viszont keresetben fog kezdeményezni.

Azért kedves tőled,hogy egy szennyvízcő miatt lebontatnád a szomszéd házát. Ha még zajong is akkor meg agyonlövetnéd?
Topikus magyar bosszuálló stilus.

.
Mindjuk ne légy meglepve ha az épitkezés során hasonló jóindulatot tapasztalsz..
.
Ez természetesen nem jelenti azt hogy jogosan tojik a földedre.
.
Egyszerűen dugaszold be a csatornáját. Mivel ki fogja dugitani,mindjárt célszerű betonozással kezdeni.

realista

„kérhetek-e bontást a szomszédom házára, ha 10 évnél régebben építette a házát de bőven a 3% feletti az ingatlan”

Egyértelműen nem! Ha valóban 10 éven túli az épület, akkor nem fogják elbontatni vele.
És ezt általában nem bemondásra fogják megvizsgálni...

„A gond az, hogy a "szennyvize" a kertembe van elvezetve. Ezt most véletlenül találtuk meg, mert építkeztünk volna! Nem hajlandó megszüntetni..... Mit tehetek?”

Hát szüntessétek meg ti! Amennyiben nem akar a sz...rban úszkálni, akkor muszáj lesz neki foglalkozni a kérdéssel.

„Ráadásul nincs betonozva az "emésztő" csak ki van vezetve a kertembe!”

Ha az valóban emésztő, akkor nem is szabad betonozva lennie, különben nem fog a talajba elszivárogni.

Érdeklődni szeretnék, hogy kérhetek-e bontást a szomszédom házára, ha 10 évnél régebben építette a házát de bőven a 3% feletti az ingatlan. Zárt kertről beszélek. A gond az, hogy a "szennyvize" a kertembe van elvezetve. Ezt most véletlenül találtuk meg, mert építkeztünk volna! Nem hajlandó megszüntetni. Ráadásul nincs betonozva az "emésztő" csak ki van vezetve a kertembe! Mit tehetek? Előre is köszönöm a választ!
Tisztelettel:realista

Alap esetben a szabálytalan és 10 éven belül épített építmények válhatnak érintetté. De ha a tulajdonos a szabályossá tétel érdekében régebbi épület bontását vállalja (ezt kell szerepeltetni és bontandóként jelölni a tervben), akkor nyilván azt is előírhatja feltételként. Viszont, ha nem bontasz, akkor visszavonja az engedélyt.
Más az eljárás, ha hivatalból folytat eljárást, és más, ha kérelemre. Hivatalból csak 10 éven belülieket bontathat. Viszont kérelemre indult eljárás következtében is folytathatja hivatalból, ha egyéb szabálytalan építést tapasztal.

Kiegészítésként az előző hozzászólásomhoz: egy telken lévő, 10 éven belül létesített épületek/építmények bontási sorrendiségére vonatkozik a kérdésem.

Kedves nanemaaa!

Köszönöm szépen a válaszod!

Azt szeretném még kérdezni, hogy ha egy telek túl van építve (a maximális beépíthetőségi százalék több épület létesítésével lett átlépve), akkor milyen sorrendben bontat a hatóság? Azzal a legrégebbi épülettel kezdi, amelyik épülettel először lett túllépve a beépíthetőségi százalék? Tehát a 10 éven belüli legrégebbivel kezdi a bontás elrendelését? Vagy a legújabban létesített épülettel?

Köszönöm!!

Zoli88888,

Ha 10 évnél régebbi, akkor nem bírságolják, és nem is bontatják el.

Nem magával az alkuval lesz a gond a vevődnél : ha eltér a valóság és a térkép, akkor hitelt, csokot, támogatást, semmit nem fog kapni a vevőd semelyik banktól...

„Annyit még az előzőhöz, hogy egy ismerős azt mondta, amit nem értettem teljesen, hogyha azt nyilatkozom, hogy a melléképület 10 évnél nem régebben épült, akkor kaphatok az önkormányzatnál fennmaradási engedélyt.”

Ezek szerint nem jó ismerősöd. ;) Szerintem töröld a facebook ismerősök köréből. ;) :D

„Lekértem a földhivataltól egy térképmásolatot és jelenleg ez a melléképület szaggatott vonallal van feltüntetve. Mit jelent a szaggatott vonal jelen esetben?”
Ezt talán a földhivatal tudja, más nemigen. De ha találgatnom kellene, akkor azt jelenti, hogy légi felvétel alapján feltüntetett bizonytalan jogállású épület, vagy épületrész.

Szerintem 10 évnél régebbi szabálytalan épülettel is el lehet adni ingatlant. Az a kérdésedből nem derül ki, hogy ki és mit utasított el, de a határozatból vélhetőleg kiderül. Nyilván a vevőt köteles vagy mindenről tájékoztatni, és ő majd belekapaszkodik a szabálytalan épület létébe, és erőteljesebben fog alkudni, mint előtte gondolta. Kb ennyi számodra a hátrány az ügyből.

Lekértem a földhivataltól egy térképmásolatot és jelenleg ez a melléképület szaggatott vonallal van feltüntetve. Mit jelent a szaggatott vonal jelen esetben?

Annyit még az előzőhöz, hogy egy ismerős azt mondta, amit nem értettem teljesen, hogyha azt nyilatkozom, hogy a melléképület 10 évnél nem régebben épült, akkor kaphatok az önkormányzatnál fennmaradási engedélyt. Ebben valaki tudna segíteni, hogy érthette ezt?
Ebben az esetben engem komolyan megbüntetnének szerintem.

Tanácsot szeretnék kérni az alábbi ügyben.
Megörököltem szüleim házát, amit szerettem volna eladni, de kiderült, hogy egy kb 30 m2-es a házhoz kapcsolódó melléképület , ami az 1980-as években épült nem lett bejelentve és nincs rajta a földhivatali térképen.
Földmérő ezután megcsinálta a terveket, a szükséges dokumentumok, tervek be lettek adva a megfelelő helyekre, de nem adták meg az engedélyt, elutasították.
Most mit tudnék csinálni? Eladhatatlan a ház? A bírságot, így megúsztam, hogy 10 évnél régebben épült meg ez a kb 30 m2-es rész?
Egy ekkora részre egyébként kb mekkora bírságra lehetne számítani?

Ami még kimaradt. A NAV önhatalmúan nem kezd bontatni, ha erre vonatkozóan végrehajtható döntés nincs. Ő a bírságot fogja bármilyen módon behajtani. Ha másképp nem megy, elárverezteti az ingatlant, és abból fizeti ki a bírságot.

Az építtető, aki nem köteles tulajdonos lenni, illetve bármely tulajdonos kérheti a fennmaradási engedélyt!
Az más kérdés, hogy alapból bírsággal az építtetőt kell sújtani. Ha az építtető személye nem ismert, vagy nem tisztázott, akkor a hatóság a tulajdonosokkal szemben jár el. A kötelezések, vagy a bírság teljesítéséért a tulajdonosok kötelezettsége egyetemleges. Magyarán mindegy, hogy ki fizeti a révészt, a végén úgyis egymás között fognak elszámolni. Ha közös akarat és megegyezés a tulajdonosok között nincs, akkor abban a bírósághoz lehet majd fordulni polgári perben. Ez azonban a hatósági eljárást nem érinti.
A hibás teljesítés (bontás, vagy bírság fizetés) esetén a hatóság döntésének végrehajtója a NAV, aki ilyenkor biztos ami biztos alapon az érintettek körében tart egy adó ellenőrzést is. Ezt azért pl cégek nem nagyon szeretnék.
Az biztos, hogy sem a hatóság, sem a NAV nem ér rá kivárni, ha a tulajdonosok között nézeteltérés van, a döntésnek elsősorban szakmai alapjai kellenek, hogy legyenek. Magyarán akkor rendel el bontást, ha az építmény nem szabályos, és szabályossá sem tehető. Ellenkező esetben a jogszabály szerint bírság van. A tulajdonosoknak akkor lesz önként bontási lehetőségük, melynek la kiszabott bírság befizetésére rendelkezésükre álló határidőn belül tesznek eleget, akkor kérhetik a bírság elengedését. Ha ezt elmulasztják, akkor hiába bontanak, akkor is ki kell fizetni a bírságot.

Sziasztok kedves Fórumtársak!
Az alábbiakban kérem szíves segítségeteket:

• Szabálytalanul épített épület esetében ha az adott épület építőinek/tulajdonosainak csak egy része akar beadni fennmaradási kérelmet (ugyebár ha az adott épület szabályossá tehető, akkor a hatóság fennmaradási kérelem benyújtására hívja fel az építtetőt/tulajdonost), a másik részük viszont nem, akkor az építésügyi hatóság befogadja-e a fennmaradási kérelmet? Tehát a szabálytalan épület összes építőjének/tulajdonosának kell a nyilatkozata a fennmaradási kérelem benyújtásához? A hatóság abban az esetben is elindítja a fennmaradásra vonatkozóan az eljárást, ha csak egy tulajdonos/építtető nyújtja be a kérelmet?
• A fenti kérdéshez kapcsolódva mi a helyzet akkor, ha a szabálytalanul épített épület esetében az építőknek/tulajdonosoknak csak egy része akar fennmaradást, a másik részük viszont azt mondja, hogy inkább bontsák le, elkerülve ezzel a bírságot. Mit lehet tenni akkor, ha valaki építtetőként/tulajdonosként nem akarja a szabálytalan épület fennmaradását?
• Ha a szabálytalan épület építtetőinek/tulajdonosainak egy része nem fizeti ki az építésügyi bírságot, másik részük viszont igen-mivel ők a fennmaradást akarják, akkor mit tesz a hatóság? Bontat?

Előre is köszönöm!

Kedves nanemaaa!
Hát, igen....de nem szeretnék panaszt tenni....én már annyira belefáradtam a harcba ...eleinte azt hittem, hogy a jog mellém áll....de belátom tévedtem! És tényleg igazad van , tuti ismeri a legtöbbet , mert már több ügyvédet is megkerestem de mondták ismerik őket és ezért sem vállalták az ügyet sajnos. De most még úgy vagyok vele hogy 2 lelépett ügyvéd után már nem tudom , hogy kiben bízhatok :( Eddig csak fizettem mind a kivitelezőnek mind az ügyvédeknek...aztán most majd a bírósági illetéket ..ha visszapörgethetném az időt nem pereskednék és senkit sem biztatok rá!!!! Mert csak a pénz megy el és rámegy az egészségre sajnos én így jártam... :( És nincs aki segítsen ! Ez van! Köszönöm a tanácsod!

Ügyvédeddel szemben tehetsz panaszt a kamaránál.
Ilyen esetben egyébként nem feltétlenül szerencsés helyi ügyvédet fogadni, mert gyaníthatóan az építési vállalkozó mindet jobban ismeri nálad.