Építésügyi bírság, fennmaradási engedély

Revesz
A lakóépület bővítése, ha annak alapterülete a bővítést követően se haladja meg a 300 m2-t, akkor nem építési engedély köteles tevékenység, hanem egyszerű bejelentés.
Viszont építési engedélyhez se kell már 2013. óta tulajdonostársi hozzájáruló nyilatkozat. A két eljárás között annyi a differencia, hogy ha lenne építési engedélyezési eljárás, akkor ügyfél lennél, és kapnál határozatot, és megnyílna a jogorvoslati lehetőséged. Egyszerű bejelentésnél nincs ilyen.
Perre polgári jogira mehetsz. Vagy ő megy, mert nyilván az alapító okirat módosítást nem fogod aláírni.

Kedves Fórumozók!

Olyan problémába estünk, hogy fennmaradási engedélyt kell kérnünk a februárban épített tetőnkre. OTP falusi csok + hitel van a házon, és az értékbecslő most szólt, hogy a tető, amit építtetünk bejelentés vagy engedély köteles lett volna, mert megváltozott a tető szerkezete. ( L alakú ház volt, mi pedig a terasz fölé is kihoztuk a tetőt az ács javaslatára, így téglalap alakú tető lett belőle). Az lenne kérdésem, hogy olvasgattam a jogszabályokat, de nem igazán tudom kiszámolni a leendő bírság összegét. Nem bővítettünk semmit, csak a tető szerkezete változott, ez ilyenkor amúgy engedély vagy bejelentés kötelezett mert ezt semelyik jogszabályban nem találtam és az értékbecslő sem tudta megmondani. Valós lehet az, hogy eg, megváltozott tetőszerkezet miatt bővítés nélkül több millió forint bírságot kell kifizetni?

Köszönöm előre is a segítséget.

Elég ha ránézel az L betűre! Abból láthatod, hogy a L betű egy fél téglalap. Ergo nem kérdés a bővítés ténye.
A kérdés az, hogy a hatóság a bővítményre az alapterület szerinti 140 ezer forintos összeggel, vagy a felületre érvényes m2 árral számol. Mondjuk mivel a tervnek építményérték számítást is kell tartalmaznia, és annak alapja a b írság jogszabály, így a terveződ pontosan tudni fogja, hogy hogyan fog számolni, és az alapján forintra megmondja neked a bírság összegét is.

nanemaaa

Ezzel tisztában is vagyok, így hogy olvasgattunk utána utólag, már kiderült számunkra is, hogy bővítésnek fog minősülni.
Inkább ott vesztünk el egy kicsit, hogy hogyan kell kiszámolni a bírságot (nincs tervezőnk..., mert elvileg építésügyi hatósághoz kellene fordulnunk egyből, nem tervezőhöz).
Illetve, hogy az egész tetőre meg kell fizetnünk a bírságot (kvázi a 240 m2 felületű tetőre), vagy az új tető és régi tető közti különbség után kell fizetnünk, vagy hogy működik ez pontosan.
Kérdeztünk már jogászt, ügyvédet, építészmérnököt, de senki nem tudja, igazából mindenki azt mondta, hogy csak a hatóság emberei tudják csak megmondani, hogy mennyi bírságra számíthatunk...
Ezért próbálkoztam még itt is egy kis segítséget kérni, hátha valaki jártasabb ebben a témában..

Rosszul sejted, először nem a hatósághoz, hanem a tervezőhöz kell fordulnod, mert a terv benyújtásával fogsz engedélyt (jelen esetben fennmaradásit) kérni.
A tervezőnek mint mondtam, tudnia kell bírságot számolni, mert a terv része az építményérték számítás, amit a bírság jogszabály alapján kell elvégeznie. Megjegyzem, hogy a hatóság se hasra üt, a bírság jogszabály alapján számolja azt ki. A jogszabály meglehetősen egyértelmű, csak szándékkal lehet eltéveszteni.
Amiért itt és most nem lehet rá egyértelműen válaszolni, az pontosan a terv hiánya, mert abból fog kiderülni, hogy miben is állt valójában a szabálytalan építés, mert az után kell bírságot fizetni. Ehhez kell az eredeti terv és az új, felmérésen alapuló terv, melyek összevetésével ezt meg lehet állapítani.

Kedves Mindenki aki olvassa!
Adott egy 4 lakásos sorház szélső lakása . Eltolásban vannak, ami azt jelenti,hogy a két szélső az utcafronttól beljebb helyezkedik el a hátsó kert felé,a középsők kijjebb kb másfél méterrel.
Mindegyiknek egy 3 nm-es fedett kis beugró van az ajtaja előtt. Én ezt a beugrót szeretném megszüntetni úgy, hogy a bejárati ajtót egy síkba hozom a szomszéd ajtajával,ezáltal kapnék egy kis előszobát. Szerkezetileg nem nyúlnánk az épülethez csak egy hozzávetőlegesen 20 cm széles falazás lenne,hogy az ajtót be tudják tenni.
Nem tudom, hogy erre kell kérnem építési engedélyt?
A ház képe nem változna csak az ajtó jönne ki kb másfél méterrel.
Köszönöm ha válaszoltok.

Igen, kell.

Tisztelt Fórumozók!

Adott egy külterületi 15000 nm-es területen épült 65 nm -es 1 éves gazdasági épület, melynek belseje még nincs befejezve. A területen belül nincs kialakítva úgynevezett tanyás, vagy háztáji telek. Könnyűszerkezetes technológiával, favázas, szigetelt, lemez tetővel betonalappal készült. Fennmaradási engedély kérése esetén számíthatunk e bírságra, ha igen milyen összegben. Érdemes e visszabontani az épületet egy kezdetlegesebb állapotba/ pl tetőt leszedni a falakig/, vagy akár 100 kbm alá "csökkenteni" és utána engedélyeztetni.

Előzmény: Egy korábban engedély nélküli más helyen lévő faház /telephelyi iroda volt/ lett áttelepítve és kibővítve kb 20 nm-el.

Köszönöm a tanácsokat!

ddi1980
A részleges visszabontás mindenképpen csökkenti az építésügyi bírság mértékét, majd a terveződ megmondja, hogy mikor mennyivel. Viszont a fölvédelmi bírságot nem úszod meg, mert előtte minimum 400 m2-t ki kellett volna vonatni. Azt nem tudom, hogy most hogyan van, de volt időszak, amikor utólag nem is engedték kivonni a területet, így a tulajdonosnak előbb mindenképpen teljes egészében bontania kellett az építményt.

Köszönöm a választ!

Üdv!

Adott egy 958 nm-es építési telek, melyen áll egy kétszintes 130 nm-es kb. 40 éve épült lakóház, illetve egy kb 30 nm-es kisház. A kisház olyan állapotban volt, hogy mikor megvettük 2 éve, muszáj volt elbontani a tetőt, majd újat tetettünk rá. Ezen kívül közvetlenül a kisház mellett állt több melléképület: egy garázs, és több ól. Ezek állapota is borzalmas volt, így néhány falának elbontása után újraépítettük egy részét (kb 45 nm-t), tető még nem került rá. Sajnos csak most vettem észre, hogy a térképmásolaton sem a garázs, sem a melléképületek nem szerepelnek, így feltételezem, engedèly sem volt rájuk. Kell-e fennmaradási engedèlyt kérnünk, illetve szàmíthatunk-e bírságra (mennyire?), ha a garázst a továbbiakban üzemként kívánjuk használni? Milyen lépéseket kell tennünk, hogy mindez szabályosan működjön?

A későbbi felhasználási célt alapul véve nem 100 lm3 alatti, nem emberi tartózkodás céljára szolgáló épületekről beszélünk, így valószínű, hogy bizony kellene fennmaradási engedély. Ott majd érdekes lesz, az eredeti állapot, és az általad elvégzett munkák mértékének igazolása, hogy nem bővítetted-e az épületeket.
A meglévő épületek rendeltetésváltozása (disznóólból üzemi épület) eléggé futurisztikusan hangzik, nem hinném, hogy valóban ugyanarról az épületről van szó. A rendeltetésváltozás egyébként a 419/2021. (VII.15.) Kormányrendelet értelmében önkormányzati hótósági jogkörbe tartozó településképi bejelentéshez kötött tevékenység. A részletek kapcsán fordulj a települési önkormányzathoz.

Kedves Fórumozok!
Szeretném kérni a segítségeteket Fennmaradási engedélykéréssel kapcsolatban.
Az Önkormányzattól kaptam értesítést, hogy fáradjak be, ugyanis a telkünknél vasútvonal húzódik és a MÁV igényt tart a területére, ami majd idővel, azzal járna, hogy a kerítésünket pár méterrel beljebb kell újra húzni. Be is mentem, elém tették a térképet mutatják mi, hogy lenne majd, és akkor döbbentem rá, hogy a családi házunk, ami 2000-ben lett kész, semmilyen formában nem szerepel a térképen, szó szerint semmi, egy üres földterület. Ami az egészet megbonyolítja, hogy osztatlan közös területen. Még mielőtt édesapám elkezdte volna az építkezést, a jó szomszédi viszony miatt, megállapodtak a szomszédokkal, hogy kinek mennyi területre van szüksége és csak felhúzták a kerítést, földmérés/szétírás külön Hrsz szám igénylése nélkül. Jelenleg a területünk 6000 nm2 környékén van, melyen belül elhelyezkedik belterületi rész, ami 1400 nm2 környéke (ehhez tartozik Hrsz szám, ez teljesen saját tulajdonomban lévő terület). A problémánk az, hogy eddig úgy tudtuk a fennmaradási engedélyhez nem kell megterveztetni a házat, viszont több helyről is kapjuk az információkat és a legutolsó alapján ugyanúgy szükséges a földmérés előtt, a ház megterveztetése. Valamint a fennmaradási engedély, mindenképp vonni fog maga után bírsági költséget, a beépíthetőség százalékát túllépő négyzetméterekre vonatkozóan. Ami a mi esetünkben rettentő sok, mert nem csak a ház nagy, hanem tartozik hozzá sok melléképület, állattartásra ólak, istállók.
A házat szeretnénk eladni, mert édesanyám egyedül nem tudja fenntartani, de az engedélyek nélkül nehézséget okoz az eladás.
Mi lehet a legjobb megoldás? Honnan kell elindulni, milyen lépésekből állna ez a folyamat?
Előre is köszönöm szépen válaszotokat és segítségeteket!

Mariann
A fennmaradási engedély lényegében egy utólagosan megadásra kerülő építési és használatbavételi engedély egyben. Ergo mindazokat a mellékleteket csatolni kell, amiket az építési engedélyezési, illetve a használatbavételi engedélyezési eljárás során csatolni kellett volna. Plusz csatolni kell az építkezés megkezdésének és befejezésének időpontját igazoló bizonyítékokat.
Csak 10 éven belüli építés esetén van bírság. Ha a telek beépítettsége, vagy egyéb oknál fogva szabálytalanság mutatkozik, akkor a hatóság elrendeli a szabályossá tétel érdekében elvégzendő építési munkákat, amik lehetnek akár a meglévő épületek bontásai is. 10 éven túli építésnél ilyen nincs, de akkor fennmaradási engedély sincs, ha bármi is szabálytalan az építés körül.

Kedves Fórum Adminok!

A következőben szeretném a segítséget/tanácsot kérni. Egy I. szőlőkataszteri területet vásároltam rajta egy engedélyezett, minden előírásnak megfelelő gazdasági épülettel. A hegybíróval történt előzetes telefonos egyeztetés (és jóváhagyás) alapján kivágtam szőlőt, mivel nem értek a műveléséhez. Közben felfedeztem a vonatkozó 2018. CXXXIX törvény 87. paragrafusát mely azt mondja, hogy, ha a tényleges művelés megszűnik, akkor a rajta levé épületet el kell bontani.
Ki kezdeményezi és ki fizeti/hajtja végre a bontást?
Ha nem bontom el az épületet és nem is telepítem vissza a szőlőt, akkor milyen következményekre számíthatok (bírság stb)?
Kérhetek és kaphatok egy fennmaradási engedélyt a jelen állapot fenntartására (Épület igen, szőlő nem.)?

Köszönöm a segítséget!

Kedves Fórumozók!

Az én problémám a következő adott egy félkész ház ami még 2007-től -2010 ig készült A ház túl közel van a szomszéd falához(itt 4.5m a megengedett de a legközelebbi távolság 3,65m) de annak idején volt hozzá építési engedély rendelkezett tervrajzal a házat pontosan a tervek szerint építették már ott is közel volt a terveken de senkit nem érdekelt .Bementem az Építésügyi hatósághoz ott azt mondták első körben hogy építsem tovább nyugodtan és majd kérni kell egy használatba vételi engedélyt. De amikor megemlítettem a "távolságot" akkor azt mondták hogy úgy nem kaphatok rá használatba vételi engedélyt .Van-e valamilyen megoldás ezzel kapcsolatba?Számít -e hogy már kapott régen építési engedélyt?

Az, hogy régebben kapott rá építési engedélyt, nem jogalap arra, hogy újból kapjon.
Ezek szerint a régi építési engedély lejárt, és te szeretnél új építési engedélyt kérni, hogy befejezhesd.
Szerintem ez abban az esetben lehet legfeljebb elképzelhető, ha az épület már szerkezetkész állapotig eljutott a korábbi engedélynek megfelelően, annak hatálya alatt. Ellenkező esetben módosítani kell a terveket, és nyilván nem csak ezzel, hanem az időközben hatályba lépett egyéb előírásoknak történő megfeleléssel is.

Kedves Fórumozók!

Házunk 2009 év végén került átadásra, amelyet mi 2017 év végén vásároltunk meg. A következő évben (2018.) építettünk hozzá egy 3 oldalról nyitott teraszt. A terasz 18 m2 alapterületű, alapja 30 cm magas, belmagassága 2,2 méter, tetején polikarbonát fedés található.
Sajnos nem jártunk el elég körültekintően, így az építkezést megelőzően sem építési engedélyt nem kértünk, sem bejelentési kötelezettségünknek nem tettünk eleget.
A kérdésem az lenne, hogy esetünkben szükséges-e egyáltalán építési engedély, illetve van-e bejelentési kötelezettségünk? Utólag kell kérnünk fennmaradási engedélyt a teraszra?
Amennyiben igen, hová kell fordulnunk és milyen díjak megfizetésére, esetlegesen mekkora bírságra számíthatunk?
Köszönöm a segítséget!

reka916
Jobban jársz, ha csendben maradsz. Amíg erre senki nem kötelez, ne akarj a teraszért is, a tetőért és m2-enként 20.000 Ft bírságot fizetni. Nem beszélve arról, ha ezzel túl lépted a beépíthetőséget, mert akkor ugyan bírság nincs, de elbontatják.

Sziasztok. Van egy osztatlan telken 3 ház. Társasházzá szeretném alakítatni úgymond.
Külön házszámot szeretnék kapni. Kaphatok ha csak egy bejárat van a közös telekhez? Ha a másik ház és az én házam közt van egy üveges vasszerkezet akkor az összeépítésnek számít? A szomszédok is szeretnék a társasház alakítást. Milyen probléma jöhet még szóba? Köszönöm.

nahat78,

„Külön házszámot szeretnék kapni. Kaphatok ha csak egy bejárat van a közös telekhez?”
Ennek semmi köze a társasházhoz, se a bejárathoz. Egy közös telken most is csinálhattok társasház nélkül is "XX/A, XX/B, XX/C" házszámokat. És valószínűleg ha három külön albetét a három épület egy társasházban, akkor sem lesz három külön önálló (pl. 72,73,74) házszám. Egy csomó társasháznak csak van egy bejárata több épülettel. Ráadásul, gondolom az érthető, hogy ha a szomszédaitok a 72 és76, és ti vagytok a 74, akkor nem lesznek itt különálló házszámok.
Egyébként : mi a fontos a házszámban?

„Ha a másik ház és az én házam közt van egy üveges vasszerkezet akkor az összeépítésnek számít?”
Milyen értelemben? Ettől még önálló épületek. De ha földrelépés nélkül akarsz átlendülni a másikba, akkor öszeépítettnek számít.

„A szomszédok is szeretnék a társasház alakítást. Milyen probléma jöhet még szóba?”
Most soroljak fel társasházi viták néhány ezer példáját?

Mi az igazi problémátok? Miért akarjátok az albetétesítést?

A villany közös.Nekem egy külön villanyvezeték kellene mert ami van az nagyon kevés. Az egész villanyrendszert át kellene alakítani ami milliós dolog lenne nekem de mert ők nem fognak olyanért fizetni ami eddig is megfelelt nekik. .... De én most költöztem be a házba és ami van nekik áram amper az elég.... namármost ezért kellene a külön házszám a külön villanyvezeték miatt... a házbejáratom külön van az udvari közös....Kérdezték össze van e építve vagy különálló e a házam... Még nem voltam bent az építési hatóságnál hanem egy földmérővel beszéltem.. Az ottlakó mondta ő úgy tudja nem lehet társasházzá alakítani mert nekem külön utcai bejárotomnak is kell lennie. A házam belül van. Az ő házbejáratuk is bent van a közös telken. Ha ez számít..

Nem kell átsétálni a házukon,hogy odajussak az én bejáratomhoz. Egy L alakban van a járda. Az én házam az L alak rövidebik részén van. Az övüké az L alak hosszabbik részén. A közös udvari bejárat pedig az L alak hosszú részének a végén van. Remélem érthető... :) tv meg a mosógép egyszerre megy akkor lecsapja a biztosíték... :) ...

Lehet egy utcai bejárattal társasház. Ha van legalább két, külön tulajdonként bejegyezhető lakás, akkor lehet.

De nem értem, hogy mitől lesz neked attól villanyvezetéked, hogy társasház lesztek, és nem közös tulajdon. Egyáltalán nem kell ez ahhoz. Műszakilag nyilván ugyanannyiba kerül. De ha túl sok a pénzetek, lehet társasházasdit játszani persze, az ügyvédeknek is élni kell valamiből...

EON. Levele.
Az igényelt megjelölt terület abban az esetben kaphat önalló fogyasztói csatlakozót ha a földhivatalnál megtörténik a telek megosztása. Az albetétesítés nem elegendő a külön csatlakozási pont kiépítéséhez. Önálló helyrajzi szám szükséges....