kerítés "jog"

Kedves Többiek!
Van egy nagyon öreg diófánk aminek az egyik ága átlóg a szomszédba. Ez már 5 éve is így volt. A szomszéd háza gyakorlatilag a telekhatáron kezdődik, emellé és a diófa ág alá épített egy 3m magas, cseréptetős raktárat a telekhatárra, igaz erről minket nem kérdezett. Ennek tetejétől kb. 2m magasságban van az ág. Közölte, hogy vágassuk le szakemberrel, mert őt zavarja, na meg a lehulló levelek tehetnek arról, hogy beázott a raktár és lekapcsolt a biztosíték, ezért tönkre ment a hűtőben mindene. Jogos a követelése?

Sziasztok!
Válasz után kutatva érdeklődöm itt,hogy társasházi terasz térelválasztó a társasház közös tulajdona, vagy vagy a valamelyik lakó tulajdona? Utóbbi esetben melyik lakó tulajdona,hiszen a térelválasztó a szomszédtól választ el.
Köszönöm a válaszokat!
Üdv! Zoli

Ha több mint 15 éve így van, akkor semmi. Már az adásvételi szerződés sem támadható megtévesztés miatt.

A szomszéd hivatkozhat arra, hogy el birtokolta a területet 15 év alatt, igaz ez ügyben neki kell pert indítani.

Azért várd meg Kbs véleményét, ő a téma szakembere.

Virtual
A tiéd.

,, értelmes hozzáértő,,

Helló mindenki !

Problémám a következő, amelyben a segítségeteket szeretném kérni ! Sarki telken lakok, ami bal oldalon vég
ződik-kezdődik. a házszám jobbra haladva növekszik. Ha szemben állok a házzal az ominózus probléma a telek jobb oldalán található kerítés. Az kihez tartozik, kinek a felelőssége rendbe hozni, karbantartani ?
Csak értelmes hozzáértők válaszát kérem !

Előre is köszönöm !

Virtual

Tisztelt Fórumozók!
2007-ben vásároltunk egy családi házat.
A földhivatali tulajdonlap szerint 882 nm2 telek tartozik hozzá.
Napokban kerti munkák miatt lemértük és arra a következtetésre jutottunk, hogy valójában 710 nm2, ami eddig fel sem tűnt nekünk. Az ingatlan-nyilvántartási térkép és némi számolgatás alapján a köztünk lévő kerítés kb. 10-10,5 m-rel arrébb esik. Az ő telke a földhivatal szerint: 761 nm2, a mért adatok szerint 887 nm2. A vásárláskor minden irányból egy teljesen körbekerített ingatlant vettünk, feltételeztük, hogy a telekhatárok rendezve vannak. Azt szeretném kérdezni, hogy amennyiben a szomszéd nem partner a visszaszolgáltatásban, milyen lehetőségeink vannak a terület visszaszerzésére?

Várom válaszát és előre is köszönöm!

Üdvözlettel: István

Egyeztess a szomszéddal!

Kedves Fórumozók!

Fel szeretnénk a régi pala kerítés helyére rakni trapézlemezzel kerítést!Ami gátolná az átlátást mivel a szomszéd az elmúlt években töltötte az udvarát és így sima a rálátása az udvarunkra...
Az egy dolog,hogy töltötte ,de hozzá tér-kövezte az udvarát a kerítésünkhöz!!
Reggel volt itt a szaki a trapézlemezes kerítéssel kapcsolatban és mondta nem tudja elbontani a régi kerítésünket mert hozzá van építve a "udvara"!Ha elkezdené akkor jönne vele a szomszéd tárköve!!
Ami súlyosbítja a dolgot,hogy meg is van dőlve a kerítésünk ergo egy nagyobb vihar bedöntené és akkor is hozná magával a szomszéd térköveit!De még magát a dőlés ívét és pala lemez íve is ki van tér kövezve...
A kérdés az lenne ilyenkor mi a teendő?Szeretnénk kicserélni a saját kerítésünket,de nem tudjuk mert megrongálnánk a szomszédét vele...
Köszi!

Alkalmazzunk női halőröket!

Előkészület valóban más kérdés. Azt azért nem hoztam fel, mert a kérdésben nem szerepelt erre utaló tény.

Bár az előkészület bizonyítása nem mindig egyszerű:

"Egy házaspár elmegy horgászni hétvégén. A férj délben ledől pihenni egy kicsit, felesége pedig a csónakkal beevez a tó közepére, lefekszik napozni és olvasni. Arra evez a halőr és megszólítja:

• Bocsánat, hölgyem, mit csinál itt?
• Nem látja, hogy olvasok? - kérdez vissza a nő.
• Azt tudja, hogy itt tilos horgászni?
• Én nem is horgászok!
• De a felszerelés ott van a csónakban! Ezért fel kell jelentenem!
• Ha feljelent, én meg beperelem nemi erőszakért!
• De magához sem értem!
• Persze, de a felszerelés ott van magánál!

Mi ebből a tanulság?
Soha ne köss bele olyan nőbe, aki tud olvasni!"

:)
Azért van, amikor már az előkészület is bűncselekmény. De a szándék tényleg nem.

Amíg csak akar keríteni, nincs birtokvédelmi kérdés. Szándékot törvény nem büntet. Ha így lenne, minden második férfit lecsuknának szeméremsértésért, vagy nemi erőszakért. :)

Kérj birtokvédelmet, a Jegyző majd eldönti kinek van igaza.

Kedves Fórumozók!

Szeretnék kérni egy segítséget az alábbi problémával kerületem szemben:
Kis családommal egy 3-as iker ház középső részében lakunk. A bejáratunk ugymond osztatlan közös tulajdonról nyílik. Van egy kis kertünk hátul, ahol jelenleg a hátsó kerítés drót kerítés. A kerítés mögött szintén ugyan olyan elrendezésű házak vannak. A hátsó szomszédom az az, akinek a kertemre néz a bejárata szeretne egy paraván jellegű kerítést feltenni a drót kerítésre kb 240 cm magasságig. A kertünk kb 6*5 méteres ( szóval nem túl nagy). Mi ezt nem szeretnénk mert túl összenyomja a teret és a kert egy részétől egy bizonyos időszakban elveszi a napfényt is... Utána jártam, hogy bár telek határon van a kerítés, de elvileg a jobb oldali és a hátsó kerítés a miénk. A kedves szomszéd mégis azt mondta hogy a kerítést ő felrakhatja, úgy hogy nem fúr nem heggeszt, stb azaz nem rongálja az én kerítésemet csupán oda kötözi... Kérdésem, hogy igaz -e ez illetve hogy ez ellen mit tudok tenni??? A 253/1997 OTÉK korményrendeletet olvastam, de konkrétan ilyenre nem találtam benne megoldást.
Előre is ksözönöm a segítséget!

Happy End

Köszönöm, én is pontosan így gondolom.

A 8 éves "nagyobbik" kisfiam csak annyit mondott még akkor, amikor megkaptam az idézést: Anya! De hát arrébb tettük a kerítést!

Igen, kicsit lazítottunk, az áthelyezett 9 méteres szakasztól nem messze koccintottunk a férjemmel. :)

További jó fórumozást és még egyszer köszönöm a jó tanácsokat!

Azért az egyenes dolgok előbb utóbb csak eredményre vezetnek.

Gratulálok és ünnepeld egy kicsit az eredményed.

Természetesen az itt kapott megerősítések segítettek elhinni azt, hogy a felperesnek nem sok keresni valója van, és segített abban, hogy bízzak az igazamban. :)

És az itt kapott tanácsok ?

Köszönöm, hogy segítettetek.

Meg volt a tárgyalás. Nem volt egyszerű, mert az ügyvédje egy úthengerként viselkedett, gátlástalanul állított hamis tényeket és egyszerűen alig volt lehetőségem rá reagálni, mert olyan szinten nyomult folyamatosan. Pedig én sem vagyok egy csendes típus.

Lényeg: először engedett a használat díj követeléséből, azt függővé tette, ha sikerült megegyezésre jutnunk,akkor eltekint tőle, de még mindig a teljes kimérési díjat meg akarta velem fizettetni. Aztán már elég lett volna, ha a felét fizetem a kimérésnek. De mivel egyértelművé tettem, hogy nem kívánok hozzájárulni a költségeihez, tekintettel az előzményekre, na akkor bedurrant az ügyvéd agya még jobban. Akkor már mindennel fenyegetőzött és a bíró úgy döntött, hogy újabb tárgyalást tűz ki. Szerintem elege lett a cirkuszból, amit nem is csodálok.

Na ekkor a felperes közbe vágott és kérte az eljárás megszüntetését a "jószomszédi viszony" (vagy inkább iszony :)) fenntartása érdekében, ami persze már tavaly novemberében sem volt sehol.

Természetesen ez ellen nem volt ellenvetésem, és hogy lássa milyen jó fej vagyok a 2100,-Ft perköltség megfizetését vállaltam, csak már legyen vége az egésznek. Ezt szinte már kérte tőlem a bíró, hogy ugye vállalom?

Mindenki lemondott a fellebbezési jogáról, így jogerőssé is vált a végzés, amit az eljárás megszüntetésére vonatkozóan kihirdettek.

Gyanítom, hogy jól sikerült összehozni a kereseti ellen kérelmet, csatoltan hozzá mindent, amit lehetett, a fényképeket is beleértve.

Legkésőbb a tárgyaláson a keresetre nyilatkoznod kell! A nyilatkozatodban kifejtheted, hogy a kereresetből mit ismersz el és mit nem. Amit nem ismersz annak elutasítását kell kérned a bíróságtól.
Mindezeken túl előterjeszthetsz bizonyítási indítványt is. Van amikor erre fel is hív a bíróság. A bizonyítási indítványban meg kell határozni, hogy mely tényt milyen bizonyítási eszközzel (tanú, szakértő stb.) kívánsz bizonyítani.

Nem egy nagy kaland. Ha nincs jogi képviselőd, akkor kérheted a bírót, hogy a jogaidról tájékoztasson.

Természetesen nem fogsz egy órás tájékoztatást kapni, de azért a semmitől több.

Én az egyenes korrekt hozzáállást tartom gerincesnek és általában eredményesebbnek is.

Az természetes, hogy akinek jogi képviselője van azon keresztül szólít meg. Sőt! Talán még a polgári perrendtartás elő is írja, hogy jogi képviselő esetén te is rajta keresztül szólíthatod meg őt. (Ebben nem vagyok biztos)

Köszönöm a segítő hozzászólásokat.

Valahogy én is gy gondoltam, de jó volt egy megerősítést kapni.

Holnap a tárgyaláson egyedül leszek, ügyvéd nélkül, ő a kezdetektől kezdve a jogi képviselőjén keresztül szólított meg.

Szerintetek mi részemről a megfelelő "viselkedés"? Nem akarok támadni, igyekszem majd tárgyilagos,higgadt maradni, bár már nagyon elegem van ebből az egészből.

Volt már valaki hasonló helyzetben, hogy saját magát képviselte egy tárgyaláson egy ügyvéddel szemben?

Ha a szomszéd nem méreti ki az ingatlanát, akkor nem tudta volna, hogy pontosan mennyit is kerítettél le a területéből. Ez az ő költsége, egyoldalú nyilatkozatnak számít. Ha nem fogadnád el, akkor rendelnek ki az eljárásban másik földmérőt és akkor azt már a pervesztes félnek kell viselnie.

A használati díj onnantól jár, amikor írásban felszólított arra, hogy helyezd át a kerítést és, hogy ameddig nem teszed, használati díj megfizetésére fog kötelezni. Ha ilyet nem kaptál, akkor nem lehet használati díj igénye.

Ja igen és persze nem tudtam telekhatárra letenni a kerítést a korábban felvázolt okok miatt, így most én vesztettem területet, de ez már mellékes.

Az ingatlan kimérés költsége érdekel egy picikét jobban. Lehet-e olyan szituáció, hogy az ő ingatlanának teljes hosszában és szélességében történő kimérésének költségeit nekem kell viselnem? Erre valami jogszabályhely esetleg? Én keresem, de nem találom. Se szóban, se írásban nem hangzott el, hogy a Felperesnek ilyen irányú igénye lenne felém, így aztán most a kereseti levélből értesültem erről az újabb "kívánságáról".