kerítés "jog"

Kedves Fórumozók!
Egy apróságban szeretnék segitséget kérni. Alapvetően egy huszonpár éve épült utcafronti, közterülettel határos keritésről lenne szó. Ki lett mérve, kapott használatbavételit stb anno. Most felmerült az önkormányzatnál, hogy lehet, hogy fél méter hiba lehet a kitűzésben, belelóghat a közterületbe bizonyos szakaszokon... Egy anno teljesen papirosan épült keritéssel ilyen távlatból nem nagyon tudnak mit kezdeni nem? Földmérővel lett kiméretve, nem hiszem, hogy 20 éve ilyen pontatlanság lehetett volna... de lehet, hogy hiba csúszott valahova persze.
Mindezt ahelyett csinálja az önkormányzat, hogy megoldanák az utca közlekedési problémáit. Ami az, hogy veszélyes kilépni az aszfaltra, mert elütnek...

Még ez a legokosabb javaslat.
.
Nem nyúlsz a szomszéd tulajdonához. És az esztétikai hiányosságok sem látszanak. Épits saját puffer zónát.

peterj,

Főszabályként nem kötelező kerítést építeni.
Ettől eltérhetnek az egyes önkormányzatok, előírhatják, hogy kötelező a kerítés építése az OTÉK szabályai szerint, de akár el is térhetnek attól.
Általában nem is kötelező egyébként, csak hát az emberek azért szeretik körbejelölni a területüket (egyesek úgy is, mint a kutyák).

Nézd meg a HÉSZ-ben, nálatok kötelező-e kerítést építeni, és ha igen, milyen szabályok szerint.

Ha kötelező, és ez a rész a szomszéd feladata, akkor a karbantartás is az ő feladata. De ha a drótkerítés egyébként nem lyukacsos (mármint, hogy átfér rajta egy medve), nem balesetveszélyes, akkor az, hogy azon át lehet látni az ő elhanyagolt kertjére, az sajnos az egyéni szocproblémád.

Ha nem kötelező, és ezt ő építette, akkor az az ő tulajdona, megint nem tehetsz vele semmit (ha nem balesetveszélyes).

De akár kötelező, akár nem, mindenki építhet kerítést, ha az teljes egészében a saját telkén áll. Feltételezve, hogy a mostani kerítés a szomszéd telkén, de legalább a telekhatáron áll, semmi sem tiltja meg neked, hogy saját kerítést építsél mellé. Sajnos az alapozását, oszlopait nem használhatod, és semmit sem erősíthetsz hozzá, de mellette olyan tömör kerítést építhetsz a saját telkedre, saját alapozással, saját oszloppal, amilyet csak akarsz.

peterj

„nézem a dzsungelt odaát, míg valamelyik szerv nem intézkedik”

Segíthetsz nekik ebben, de többet nem tehetsz, hogy eltűnjön.

„végigültetem sövénnyel a kertnek azt az oldalát”

Nekem a hátsó kerítésem mellett végig oszlopos tuják voltak. Tavalyelőtt a szomszéd kivágta mindet, mert tönkrementek.
Azóta látjuk is egymást és rendszeresen köszönünk is. :-)

A sövény olcsóbb és konfliktusmentesebb megoldás.

Szomorú örökös,

akkor nem maradt más, mint
1.) vagy nézem a dzsungelt odaát, míg valamelyik szerv nem intézkedik
2.) végigültetem sövénnyel a kertnek azt az oldalát

De nem úgy van, hogy a hátsó kerítés jobb oldali felének a karbantartása az én feladatom?

Bocs, ha hülyeséget kérdezek, de szerencsére eddig semmi ilyen problémába nem ütköztem, pedig volt pár szomszédom már.

És a kapu másik oldalára kösd a kaukázusi juhászkutyát!

foglaltnick,

A saját telkedre kerítést, kaput építhetsz. Annak a szomszédnak, akinek van szolgalmi joga, adsz kulcsot, a másiknak nem.

Üdv! Nyithat kaput a szomszédos telek tulajdonosa arra a területre ami az enyém,de a másik szomszédnak van szolgalmi joga,mert csak úgy tudja megközelíteni a telkét? Ez a csekély értelmű idióta nem érti,hogy azért nincs lekerítve az a rész,mert a másik szomszéd jár be rajta. Neki természetesen van közútra nyíló kapuja,de az én utamon egyszerűbb bejárni a telke hátsó területére. Hiába mondtam neki ,hogy szüntesse meg erre nem hajlandó, mit tehetek?

peterj

„Mikor még nagyjából 10 éve először felvetettem neki az ötletet, akkor ellenkezett, mondván a kerítés az övé, ahhoz nem nyúlhatok.”

És milyen igaza van! A telke az övé, a kerítés az övé. További kérdés?

Nem.

Sziasztok! Aki nem szeret sokat olvasni, annak a kérdésem röviden összefoglalva: elbonthatom-e a szomszéd által épített, nem karbantartott kerítést, ha a helyébe saját költségemen új kerítést húzok fel.

Részletesebben: adott egy kertvárosi ingatlan, ahol a hátsó szomszéd egy súlyosan alkoholista illető, aki rendkívüli módon elhanyagolta mind az ingatlanját, mind a velem határos kertjét. Mikor még nagyjából 10 éve először felvetettem neki az ötletet, akkor ellenkezett, mondván a kerítés az övé, ahhoz nem nyúlhatok. Az elmúlt években viszont már az udvarra sem lép ki, más gondoskodik róla (a lakásához csak egy apró kitaposott sövény van a másik oldalról). Az udvart teljesen benőtték a fák, bokrok, nyáron mellkasig ér a gaz, míg el nem szárad összel. Az egy dolog, hogy ezt jelzem idén az illetékes önkormányzatnak, de megunva a látványt és az előtte húzódó elhanyagolt drótháló kerítést, szeretnék egy kevésbé átlátható tömör WPC kerítést húzni a régi kerítés lebetonozott zártszelvényeit felhasználva (tehát minden marad ugyanott, csak a kerítés lesz más).
Ami bonyolultabbá teheti a kérdést, hogy az érintett kerítés nem csak az én ingatlanommal, de az oldalsó szomszédom hátsó kertjével is határos, így az érintett hátsó szomszéd kerítése gyakorlatilag két részre lenne osztva: szomszédom oldalán maradna a drótháló, míg nálam az új. Ez így mennyire kifogásolható?

Én is igy gondoltam mert a két szomszéd közötti irka az kevés lesz.

„Csak ezt már foglald irásba...”
Mármint az ügyvéded foglalja írásba, mert a nélkül a földhivatal nem vezeti át a telekhatárrendezést. Ugyanis ez lenne a végső cél, hogy mindenki nyugodtan aludhasson.

Azért a 90 cm-es szakaszért ajánlj fel neki 100 ezer ft-ot aztán hagyjon békén a következő 30 évre....

Csak ezt már foglald irásba...

Akkor elbirtoklás nyilván nem jöhet szóba. Mindenképpen per lesz belőle, ahol ha egyéb szabály nem tiltja, esetleg kezdeményezheted a telekrész (telekhányad) magadhoz váltását. Bár jobb lenne ezt megegyezéses alapon csinálni, úgy azért olcsóbb.

2015-ben épült az "oldal" kerítés, meglévő mezsgye pontokra, az akkori szomszéd szóbeli beleegyezésével, illetve a vitás telekhatáron közös nyitható-zárható kapu építésével. (Sajnos írásbeli megegyezés nem született, de a kapu megvan azóta is.)

A probléma az új tulajdonos megérkezésével kezdődött, amikor egy földmérés során kiderült, hogy eltérés van a természetbeni határ és a jogi határ között.

Sajnos a megépített kerítés értéke jelentősen magasabb, mint a szomszédtól elzárt terület értéke, de nem nagyon van lehetőség a megegyezésre.

A jóhiszeműség részünkről egyértelmű, mert egyeztetés/megegyezés történt a régi tulajdonossal és nem szándékosan lett megépítve a kerítés a régi/új tulajdonos telkére, csupán az akkori természetbeni határok lettek alapul véve. Sajnos a jogi határokat is megkellett volna vizsgálni..

Majd a bíróság eldönti.
Az egyébként nem mérvadó, hogy a kerítésvonal közepe hol van. Az már inkább, hogy a kerítésnek a teljes területével (alappal együtt) a saját telken kell állnia. Kivéve a hátsó kerítést, de erről egyelőre nem volt szó. Másik kérdés nyilván az lesz, hogy mikor épült a kerítés?

Tisztelt Hozzáértők!

Adott egy telekhatár vita, amelynek a tárgya egy 100 méter hosszú, beton alappal és vas oszlopokkal rendelkező kerítés. A betonalap szélessége 12 cm, tehát 6-6 cm mindkét irányba az oszlop közepétől.

A kerítés oszlop közepe - tehát a kerítés középvonala - a megengedett eltérésen belül helyezkedik el a kerítés teljes, 100 méteres szakaszán, ami esetünkben 90 cm, mert a digitális alaptérkép alapja régi alaptérkép.

A kerítés betonalap széle, a kerítés egy kis szakaszán - az igazságügyi földmérő szerint - a megengedett eltérésen kívül helyezkedik el, mert 93-94 cm-re helyezkedik el a jogi határtól. Ha a betonalapot is figyelembe vesszük, akkor a 100 méteres szakaszból a megengedett eltérésen kívüli rész maximum 1-2 méteres szakasz.

Az alábbi kérdéseket szeretném feltenni:

1. Van-e annak jelentősége, hogy a kerítés középvonala a megengedett eltérésen belül helyezkedik el a teljes 100 méteres szakaszán?
2. Van-e annak jelentősége, hogy ha a kerítés beton alapját is figyelembe vesszük, akkor a megengedett eltérésen túli rész maximum 2 méter, a kerítés 100 méteres szakaszán?
3. Megegyezés hiányában egyértelműen bontásra van ítélve a kerítés a teljes szakaszán, mivel egy kis szakaszon megengedett eltérésen túli vagy megoldás lehet a részleges bontás a 90 cm feletti eltérésű szakaszon?

Köszönöm megtisztelő válaszukat!

Aha. Úgy is lehet?

Sövényt inkább ültetni érdemes, építeni kevésbé.

Akkor belül építek sövényt.

MD
Ha helyi építési szabályzat nem engedni, akkor nem.

bocsi,de mi indokolja ezt?

Nem zárhatom körbe
3 méteres kőfallal a kertemet?

A kapu a kerítés része. Nyilván a helyi építési szabályzat a területre áttört kerítést ír elő, ami annyit tesz, hogy legalább az 50%-ának átláthatónak kell lennie. Ha nincsenek különös részletszabályok, akkor elvileg elképzelhető, hogy a kapu tömör maradjon, míg a többi teljes egészében drótháló. Valószínűleg a dróthálós résznek magasabbnak kell lennie a kapunál, mert különben nem jön ki a matek.
A belátást pedig növény telepítéssel tudod majd megoldani.