Közös tulajdon megszüntetése.

A hitelt nem a háznak adták, hanem neked. Arról nem tudsz lemondani.

Igen, tudom. Nem is arról akarok lemondani. A kérdésem az, hogy a teljes összeg visszafizetésén kívül milyen egyéb lehetőségem van a hitel "megszüntetésének" részemről. Mivel most sem én fizetem, a tulajdonomat átruháznám, és védeni akarom magam egy későbbi esetleges nem-fizetés miatt.

Ezzel nem fogod védeni magad.

Köszönöm a választ.
S akkor mit tegyek/tehetek? Tanács?

A banktól akkor tudsz szabadulni, ha (i) visszafizetitek a teljes összeget vagy (ii) a bank kienged a kötelemből. Ez utóbbit akkor szokták tenni, ha hozol magad helyett valakit, aki belép a hitelbe helyetted.

De olyat nem fogsz találni.

Volt házastársammal közösen vettünk egy házat jelzáloghitelre.Válásunk után az övé maradt a ház a hitellel együtt.Bírósági ítéletben meg van adva, hogy a tulajdonom megszűnik, és kivetet a banknál a készfizetői kezesség alól.Az ügyvédjénél már 2 hónapja aláírtam a közös tulajdont megszüntető okiratot,de még nem nyújtották be a földhivatalhoz. A hitelt ő már 5 hónapja nem fizeti,semmi intézkedést nem tett az ügyben,hogy felszabaduljak a banknál,mint készfizető kezes. És még mindig a tulajdonosa vagyok 50%ban az ingatlannak.
Letilthatja a bank a fizetésemből a hiteltörlesztést?
Én mit tudok tenni ez ügyben? Hogyan tudnám meggyorsítani ezt az egészet?Engem milyen költség terhelne,ha a bank nem tudna letiltani és felbontaná a szerződést?
Köszönöm a választ.

„Bírósági ítéletben meg van adva, hogy a tulajdonom megszűnik, és kivetet a banknál a készfizetői kezesség alól.”
Ez elég hihetetlen. A bíróság tudja, hogy nem hozhat olyan ítéletet, amely a perben nem fél bankra nézve tartalmaz rendelkezést. valószínűbb, hogy végzéssel jóváhagyott egyezség volt ez, és sikerlét egy olyan egyezséget kötnöd, amelynek a végrehajthatósága erősen kétséges.

Kérdésedre: igen, a bank tőled is követelheti a tartozás megfizetését. Hiszen őt nem köti a ti egyezségetek.

Nem volt ügyvéded?

Mivel a bank nem vett részt vélhetően az egyezségben, vele szemben az nem is hatályos.

Akkor mit tehetek, hogy én ne szenvedjek ez ügyben anyagi kárt? Mi a teendőm ez ügyben? köszönöm

Természetesen követelheted a volt házastárstól, hogy álljon helyt. De azt nem tudod kikényszeríteni, hogy a kölcsönből kiengedtessen. Mert az nem csak rajta múlik.
(A bíróság helyében ilyen egyezséget talán nem is hagynék jóvá.)

Szerintem szünetel a per, mert a kérdező azt írta, hogy ügyvédnél írta alá a közös tulajdont megszüntető megállapodást.

Szerintem ügyvédhez kellene fordulni és menteni, ami még menthető.

Ha 5 hónapja nem történt törlesztés, lehet a bank már túl is adott az ingatlanon, átadta behajtónak, stb.
Oka lehet annak, amiért a tulajdonváltozás nincs kérelmezve.

Tisztelt Fórumozok!

Az lenne a kérdésem, hogy közös tulajdon megszüntetése esetén a bírósági eljárás során meddig van a másik tulajdonosnak elővásárlási joga?
Ha árverezésre kerül a sor akkor csak az árverezés előtt vagy akkor is MÉG, amikor már az árverési összeg jóval alacsonyabb a kezdő összegnél?

Akkor is. De tévedsz, ennél az árverezésnél a vételár nem lehet kisebb a kikiáltási árnál.

Tisztelt K.B.S !

Ha jól értelmezem a válaszod akkor, az, azt takarja, hogy van egy kikiáltási összeg ami az ingatlan értéke és az alatt nem lehet eladni, értékesíteni az ingatlan!
Közös tulajdon megszüntetésénél ez nem úgy működik, hogy addig viszik lefelé a kikiáltási összeget amíg valaki meg nem vásárolja?

De nem ám! Az az adósság miatti végrehajtás.
Annyiban pontosítanék viszont, hogy nincs elővásárlási joguk a tulajdonostársaknak, csak ők is licitálhatnak.

Tisztelt K.B.S!

Köszönöm a gyors választ!
További szép napot!

Jobb szabadforgalomban eladni mint megvárni az árverést.

Természetesen. Hiszen a végrehajtás költsége azért lejön, és az nem kevés.

Üdvözletem!
A probémám a következő lenne: adott egy Velencei tavi üdülő, ami egy öröklés miatt felerészben az enyém, felerészben egy rokonomé. A rokon az ingatlanadó ráeső részének fizetésén felül nem fizet semmit a közös ingatlan után, igaz évek óta felé sem nézett.
Ugyanakkor maga az ingatlan nem túl jó állapotú, ezért az elmúlt 6 évben az állagmegóvás érdekében számtalan kisebb felújítást elvégeztettem, illetve megcsináltam magam.

A konfliktus abból adódik, hogy a rokon eladná a házat, én pedig nem. Amennyit pedig kérne a tulajdonrészéért, azt nem tudom kifizetni.

Amennyiben bíróságon kezdeményezné a közös tulajdon megszüntetését, akkor a bíróság azt figyelembe veszi, hogy én a saját pénzemből mennyit költöttem felújításra (kb. 1,5 millió forintot)?
Illetve hogyan veszi figyelembe azokat a munkákat, amit nehezebb forintosítani, de szintén én végeztem el: fűnyírás, kertápolás, a ház takarítása, kerítés javítása stb.?

Magyarán, ha kiderül, hogy a szakértő szerint 12 millió a ház értéke, akkor nekem azt mondja a bíróság, hogy 6 millióért váltsam meg? Vagy a 6 millióból levonják azt a pénzt, amit én ráköltöttem, illetve valahogy forintosítják a természetbeni hozzájárulásomat is az ingatlan fenntartásához?

Előre is köszönöm, ha valaki válaszol!

„Amennyiben bíróságon kezdeményezné a közös tulajdon megszüntetését, akkor a bíróság azt figyelembe veszi, hogy én a saját pénzemből mennyit költöttem felújításra (kb. 1,5 millió forintot)?”
A felének a megtérítését követelheted (5 évre visszamenőleg), és ezt be is számíthatod a magadhoz váltási árral szemben. Neked kell bizonyítani az összeget.

„Illetve hogyan veszi figyelembe azokat a munkákat, amit nehezebb forintosítani, de szintén én végeztem el: fűnyírás, kertápolás, a ház takarítása, kerítés javítása stb.?”
Sehogy. (Tudd be ellenértéknek, hogy kizárólagosan használhattad az ingatlant. Nem aránytalan egyáltalán.)

Tisztelt Szakértők!
Ezúton szeretném kikérni a tanácsukat osztott közös tulajdon megszüntetésével kapcsolatban. Az ex élettársammal közösen vettünk egy házat. Elköltöztem, ő azóta benne lakik. 1,5 év után rávettem, hogy adjuk el a házat, találtam is vevőt rá. Az adásvételi is megvolt már, amikor az exem kiment külföldre szó nélkül, én meg az ügyvédnél egyedül nem tudtam eladni a házat. Azt mondja majd kifizet, neki kell a ház.
Tudom, hogy sosem akar kifizetni, és nem is fog tudni előteremteni ennyi pénzt.
A kérdéseim a következők.
Ha bíróságra megyek, akkor ott őt kötelezhetik, arra, hogy kifizessen engem?
Ha igen, akkor van-e erre időkorlát, hisz nem szeretnék éveket várni, így is rajta ül a pénzemen 2 éve.
A következő kérdés, hogy mivel én egy bőrönddel jöttem el onnan, és az összes ingóságomat eladta a házból (kb 1,5m), ezeket is behajthatom e rajta? Valamint mivel ő így átvert a házeladással, nem tudtuk visszafizetni ebből a pénzből a jelenlegi párom lakáshitelét, és autóhitelét így elesünk jelentős összegektől minden hónapban.
És egy utolsó. Ha bírósághoz fordulok, azt melyik bíróságon kell megtegyem? a hozzám legközelebbihez, vagy az ingatlanhoz legközelebbihez, ugyanis 250 km-re lakom már onnan.

Válaszukat előre is köszönöm.

Üdvözlettel SJ

Az alperes lakóhelye szerinti bíróság az illetékes.
Nem célszerű a nem fizetőképes tulajdonostársat magához váltásra kötelezni, akkor már inkább a kényszerértékesítés.
Kártérítést ezzel az érveléssel ne is kérj.

A közös ingóvagyon rád eső részének az értékét követelheted, de csaknem mindent neked kell bizonyítani. Azt, hogy egyáltalán léteztek ezek az ingók, hogy a másik félnél maradtak, hogy ő elidegenítette őket, továbbá az értéküket (egyenként és összesen), a tulajdoni arányokat (ezt megúszhatod, ha a te résezd kisebb lenne, mint 50%. mert akkor az ő érdeke a bizonyítás).

Üdvözlet.

A probléma a következő. Adott egy lakás két testvér között 50-50 tulajdonban. AZ ingatlan 6 éve lett vásárolva. Most az egyik tulajdonos el szeretné adni a lakást, mert saját tulajdonút szeretne. Jelenleg a lakásban lakik. Lenne is vevő, de a 2. tulaj nem hajlandó azon az áron eladni a lakást, amennyiért el lehet. Több pénzt akar belőle, de a jelenlegi lakáspiacon az az ár nem elérhető. Kifizetni nem tudja az 1-es tulajdonost, nem is akarja, mert annyira azért nem kell neki a lakás.
Ebben a helyzetben mit lehet tenni? Egyszerűen nem hajlandó kompromisszumra, csak úgy ha az ő általa megálmodott és a valóságos ár közötti különbséget 1-es tulajdonos kifizeti neki!
De ilyet hogyan kérhet?
Menjünk az üggyel biróságra?

Olyan nincs, hogy "egyszerűen nem hajlandó".
Közös tulajdonban élésre senkit sem lehet kötelezni.
Testvér ide vagy oda, írni kell neki egy hivatalos levelet, amiben felajánlják neki elővásárlási jogon ennyiért a tulrészt vagy prezentálni a vevőt amannyiért, adni x napot.
Jogszabályhely:
„
A közös tulajdon
Ptk. 139. § (1) A tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
Ptk. 140. § (1) A tulajdonostársak mindegyike jogosult a dolog birtoklására és használatára; e jogot azonban az egyik tulajdonostárs sem gyakorolhatja a többiek jogainak és a dologhoz fűződő törvényes érdekeinek sérelmére.
(2) A birtoklás, a használat, a hasznosítás, valamint a rendes gazdálkodás körét meg nem haladó kiadások kérdésében a tulajdonostársak - ha a törvény másként nem rendelkezik - szótöbbséggel határoznak; minden tulajdonostársnak tulajdoni hányada arányában van szavazati joga.
Ptk. 141. § A dolog hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a dolog fenntartásával járó és a dologgal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik a dologban beállott kárt is.
Ptk. 142. § Az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.
Ptk. 143. § (1) Ha a törvény szótöbbséges határozatot kíván meg, és a határozat az okszerű gazdálkodást sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, a kisebbség a határozatot a bíróságnál megtámadhatja. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.
(2) Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha a tulajdonostársak között vitás, hogy a tervezett munkálat feltétlenül szükséges-e az állag megóvásához és fenntartásához.
(3) Ha a törvény szótöbbséggel hozott határozatot kíván meg, és ilyen határozat nincs, a birtoklás, a használat vagy a hasznosítás kérdésében bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság határoz.
Ptk. 144. § A tulajdonostársak egyhangú határozata szükséges

1. a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadásokhoz,
2. az egész dolog feletti tulajdonjog átruházásához, az egész dolog haszonélvezetbe vagy használatba adásához, biztosítékul lekötéséhez vagy más módon való megterheléséhez.

Ptk. 145. § (1) Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet.
(2) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg.
(3) A külön jogszabályokban más személy részére biztosított elővásárlási jog - ha törvény kivételt nem tesz - megelőzi a tulajdonostárs elővásárlási jogát.
Elővásárlási jog közös tulajdonban álló házingatlanra
Ptké. 24. § Kisebb házingatlanban fennálló állami tulajdoni illetőség elidegenítése esetén a tulajdonostársat elővásárlási jog csak akkor illeti meg, ha a bérlő a külön jogszabályban biztosított elővásárlási jogával nem él.
Ptké. 24/A. §
Ptk. 146. § A tulajdonjog védelmében bármelyik tulajdonostárs önállóan is felléphet.
A közös tulajdon megszüntetése
Ptk. 147. § A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti; az e jogról való lemondás semmis.
Ptk. 148. § (1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani.
(2) A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét - ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt - megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a bennlakó méltányos érdekeit.
(3) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, illetőleg a természetbeni megosztás jelentékeny értékcsökkenéssel járna, vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(4) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.”

Fentiekből kitűnik, hogy bár egyszerű a szabály, az emberi leleményesség miatt prompt jelenlétet igényel, érdemes ügyvédhez fordulni (előbb-utóbb muszáj lesz, ha beüt a deal.