Hm. Ez sima ügy odáig hogy az alperest a 1/6-od tulajdona miatt be kellene idézni. Mondjuk Ameríkából.
Ingatlanárverés
Megveszed árverésen a 4/6-odot a végrehajtótól. A maradék 2/6-odot pedig megveszed a tulajdonostól. Akivel pedig nem tudsz megegyezni, az ellen pert indítasz közös tulajdon megszüntetése iránt.
Tisztelt Fórumosok!
Kinéztem egy nem lakott társasházi lakást az árverésen.
2/3 részét árverezik. Az 1/3 rész két tulajdonos oszlik meg.
A terv az lenne, hogy kivásárolnám a részüket.
A nagy bökkenő, hogy egyikük gyerekkora óta Amerikában él, most 70 körüli, nem találja a család. Valószínűleg emiatt is nem tudták eladni árverezés előtt.
Erre tudtok vmi megoldást?
Ilyen esetben a tulajdonosok soha nem szabadulhatnak az örökségtől? Hivatalból keresik valameddig az örököst és aztán nem létezőnek nyilvánítják?
Válaszokat előre köszönöm!
Azért kérdezi mert nem ért hozzá.
Torpillacska,
Szerinted van bárki aki venne árverésen ingatlant, hogy a végén még pluszban valaki más tartozásit is fizesse? Mi értelme lenne annak.
Nem
Az árveréssel az ingatlanról törlődnek a terhek de az adós nyakából nem!
Az új tulaj tiszta lappal veszi át az ingatlant de a nem fedezett tartozást az adóstól továbbra is követelik.
Üdvözletem! A kormányhivatal által kiírt földárveréseken, ahol tartozása van a tulajdonosnak és a kiírt vételár/licitált ár esetleg nem éri el a tartozás összegét (nem teljeskörű az adósságrendezés), akkor az új tulajdonosnál is rákerül a tulajdoni lapra a végrehajtási jog vagy az az árverést/új tulajdonlást követően törlődik róla? Tehát a kérdésem arra irányulna, hogy az árverezésen részt vevő, esetlegesen az ingatlant megszerző vesz-e terhet magára így?
Köszönettel!
Azért ez sok visszaélésre ad alkalmat!
@csaba740
„ha a végrehajtást kérő beleegyezett akkor is kell az Mnv zrt hozzájárulása”
Nagyon rossz kérdés. Most gondolj csak bele: van egy 75 ezer forintos parkolási díjas végrehajtásod, meg egy 90 milliót érő házad. Xarospista beállít a parkolótársasághoz, hogy ő megvenné a házadat árverésen kívül, árverés hatályával 120 ezer forintért, a parkolótársaság meg rábólintana. Adósként biztosan nem tiltakoznál, hogy téged miért nem kérdeztek meg erről, ugye?
Na, akkor elmagyarázom: A lefoglalt vagyontárgyat főszabály szerint árverés útján kell értékesíteni. Emellett viszont nyitva áll a lehetőség arra is, hogy az adós bepótolja korábbi mulasztását, és ő maga szerezzen vevőt az ingatlanra. Csakhogy most már ő nem adhatja el (igazából eladhatja, de az úgy bonyolult), ezért nem ő adja el, hanem kéri a végrehajtót, hogy adja el az általa hozott vevőnek, és még a vételárat is az adós szabja meg ilyenkor. És ekkor a végrehajtó az adós kérelmére eladja az ingatlant annak, és annyiért, akinek és amennyiért az kéri. Ez az alapja a 157. § szerinti értékesítésnek: az adósnak kell kezdeményeznie, és más helyette nem kezdeményezheti.
Jön a bonyodalmas verzió, amikor az adós által megjelölt vételár nem fedez minden követelést. Mivel a végrehajtást kérők nem kötelesen engedni a saját követelésükből a másik végrehajtást kérők javára, ezért ilyenkor szükséges, hogy mindegyik végrehajtást kérő is hozzájáruljon a 157. § szerinti értékesítéshez. Ezért fogalmaz úgy a törvény, hogy a 157. § szerinti értékesítés a felek kívánságára történik, de ha a bevétel mindent fedez, akkor elegendő csak az adós kérelme – az viszont igenis kell! És ha a végrehajtást kérők közül akár csak egy is úgy gondolja, hogy szerinte a vagyontárgy többért is eladható, akkor nem járul hozzá az ügylethez (vagy csak simán lexarja a dolgot, és nem nyilatkozik), és máris megbukott a 157. § szerinti ötlet, és majd árverésen fog kiderülni, hogy valóban többet ér-e az a vagyontárgy, vagy hogy kell-e egyáltalán valakinek.
Tovább bonyolíthatja a dolgot, ha Xarospista megjelenik a végrehajtónál, és bejelenti, hogy megvenné az vagyontárgyat a 157. § szerint. Ekkor a végrehajtó tájékoztatja az adóst a Xarospista ajánlatáról, az adós pedig nyilatkozhat, hogy akarja-e ezt vagy sem. De ekkor is az adós az, aki kéri a 157. § szerinti értékesítést!
És még ezt is tovább bonyolítja, ha a felajánlott vételár nem fedezi az összes követelést, mert akkor a végrehajtó nemcsak az adóst, hanem a végrehajtást kérőket is tájékoztatja a Xarospista ajánlatáról; persze, csak az észszerűség határai között, mert kettőnél több végrehajtást kérő esetében kizárt, hogy mindenki kérje a 157. § szerinti értékesítést; fogalmazzunk úgy, hogy a végrehajtó ilyenkor elhajtja a Xarospistát valami jó meleg helyre.
És mindezt meg lehet még fejelni a (3) bekezdés szerinti bonyodalommal is, amikor egyéb érdekeltek (pl. idősotthonban elfekvő nagymama, brazil favellában nyomorgó unokafivér, vagy Bécsben krválkodó kishugi – fogalmazzunk úgy, hogy nyilatkozattételre rábírhatatlan érdekelt) beleegyezése is szükséges.
Visszatérve a kérdésedre: Persze, hogy kell az adós, az MVH Zrt. kérelme; sőt, mindenekelőtt az kell, és mindenki más legfeljebb csak csatlakozhat ehhez a kérelemhez, viszont akkor teljes létszámban kell csatlakozni, és senki ki nem hagyható belőle. Illetve, ha csak egyvalaki nem csatlakozik, akkor már nem alkalmazható a 157. §.
Előbb utóbb biztosan.
drbjozsef, egyetértek veled, el fogják adni az ingatlant!
Ez viszont meggyorsitja a folyamatot.
csaba740,
„ Még azt kérdezném ha a végrehajtást kérő beleegyezett akkor is kell az Mnv zrt hozzájárulása?”
Igen. Vht. 157. § (1). A logika az, hogy a vh. kérőnek is és az adósnak is bele kell egyeznie az árverésen kívül, de árverési vétel hatályával történő eladásba, különben valamelyik mindig rosszul járna.
osztap
Köszönöm válaszod. Ma felhívtam a végrehajtót történt e változás. A telefonban az egyik alkalmazottja azt mondta hogy a végrehajtást kérő beleegyezett a vételárba. De ő nem tud infót adni menjek be és a jogászok tájékoztatnak Csak a jövő héten tudok menni mert hétfő kedd van félfogadása. Még azt kérdezném ha a végrehajtást kérő beleegyezett akkor is kell az Mnv zrt hozzájárulása?
Szerintem jó ötlet.
.
Pénzbe kerül,de egyszer s mindenkorra rendezi a tulajdoni viszonyokat.
csaba740,
„Igen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a tulajdon jog gyakorlója. 2022.11.28 adatok szerint.”
Szokatlan, de ez van. Akkor a Vagyontörvény 42/O. § nem játszik, az csak az MVH-ra van.
A közös tulajdon megszüntetése iránti pernél nincs jobb ötletem.
gerbera317
Úgy kell érteni hogy volt neki egy ingatlan amiben 1/1 volt tulajdonos az ingatlan értéke kb 11millió a banki és egyéb adóság 21 millió párszáz ezer volt. Ami a szóban forgó tulajdon rész az 2/32 ed aminek az értéke 150000ft ezt terhelték meg az adóságával. Az örökös ezért mondott le az örökségről.
Ostoba volt az özvegy, hogy visszautasította a hagyatékot. Még a legostobább örökös is könnyebben nyilatkozik a 157. § szerint, mint az MHV Zrt.
Hogyan kell azt érteni, hogy "sok volt az adósság", ha még az 500 ezret sem éri el?
osztap
Igen a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő a tulajdon jog gyakorlója. 2022.11.28 adatok szerint.
csaba740,
Biztos, hogy az MNV intézi? A legtöbb ilyen töredéktulajdon átkerült az MVH Zrt-hez 2022 folyamán. Nézd meg egy friss tulajdoni lapon.
A legolcsóbb, de nem leggyorsabb, ha tértis levélben kéred a vagyonkezelőtől, hogy az állami vagyonról szóló törvény 42/O. § (2) és a vhr 2/T. § (1) ab) szerint adja neked ingyenesen át. Akkor rajta marad a vh. jog. A tartozást vagy kifizeted, vagy, ha elég régi az ügy, elévülésre hivatkozol a végrehajtónál, aki elindítja a folyamatot.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…
Gyorsabb, de valószínűleg drágább lesz, ha perre mész a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel, kérve a bíróságtól a közös tulajdon megszüntetését a tulajdoni hányad magadhoz váltásával.
Tisztelt Szakértök
Tanácsot és segítséget szeretnék kérni a következő ügyben.
2020 októberében megvásároltam édesapámék szülői házát. az adás vétel ügyintézése közben egyik unoka testvérem sajnos elhunyt igy az ő része 2/32ed kimaradt az adás vételből. Közben a hagyatéki eljárás folyamatában a volt felesége lemondott az örökségről mert sok volt az adóság igy az ő 2/32 tulajdon része a Magyar Államhoz került a tulajdoni jogokat a Nemzeti Vagyonkezelő intézi a tulajdonrész értéke 150000ft. 2022 februárjában lett az állam tulajdoni lapon örökös, én ekkor be adtam a vételi szándéknyilatkozatot. Nem jutottunk előre a vagyon kezelővel majd 2022 11hóban tudomásomra jutott hogy végrehajtást jegyeztek be az állam 2/32 tulajdonrészére. Közben én folyamatosan ostoroztam az mnv zrt hogy adjanak tájékoztatást az ügy folyamatáról. 2022.11.29 én bementem a végrehajtóhoz hogy megszeretném vásárolni a tulajdon részt mint többségi tulajdonos /árverésen kívül árverés hatályával/. A végrehajtó irt egy levelet az mnv zrt nek hogy nyilatkozón a hozzájárulásáról 15 napon belül. 2023.01.23án voltam bent érdeklődni semmi válasz, újra levél az mnv nek, közben mondom a végrehajtónak ha nem járulnak hozzá írja ki árverésre akkor megveszem úgy. Sajnos azt válaszolta hogy december elsejével van egy rendelet amennyiben a tartozás nem éri el az 500000ft nem lehet árverezni. Tehát a kérdésem. Mit tudok tenni ha nem válaszolnak vagy nem egyeznek bele a vételbe , az összeg amivel terhelt a tulajdon rész 168000ft tehát az árverés nem megy. Saját hibámon kívül nem tudom rendezni az ingatlan tulajdonjogát? Köszönöm a tanácsokat.
Ttamita,
Ha a tartozás ki lett fizetve, édesanyádnak nincs tartozása, és amúgy is be lesz fejezve a végrehajtás (ha majd végre "nem" lát valamit), akkor édesanyádnak nincs mitől tartania. Feltételezem, az egész ingatlanra haszonélvezete van (mármint a saját részén kívül). Ez esetben az árverési vevő lakottan vette az ingatlant, nem tehet semmit.
Ha a fentiek igazak, akkor legfeljebb arra célozhat a vevő, hogy közös tulajdon megszüntetését fogja kérni bíróságon, és ott fogják árverezni a részét. Ez a közeljövőben nem várható, tekintve, hogy töretlen a bírósági gyakorlat abban, hogy aki tulajdonrészt lakottan vásárol árverésen, annak főszabály szerint nincs joga kérni a közös tulajon megszüntetését, hiszen pont a lakottság tudatában vásárolt.
Ha édesanyádnak nincs hova menni, akkor ne hagyjátok magatokat, mint haszonélvező jogosan használja az ingatlant, a tulajdonrészt megvevőnek még többlethasználati díj sem jár. Ha nem akarjátok kitenni magatokat a sok macerának, ami a közös tulajdonnal jár, pláne egy idegen tulajdonostárssal, van hova mennie anyukádnak, és ti is hajlotok az ingatlan eladására, akkor jobb, ha megegyeztek a vevővel, és közösen értékesítitek az egész lakást, vagy adjátok el neki a részeteket.
gerbera317,
nekem már nem lehet kint a nevem, az én 1/4 tulajdonrészemet vette meg valaki, édesanyámnak van még tulajdonjoga és 1/4 részben testvéremnek. Ennek ellenére minden ezzel kapcsolatos hivatalos okiratot a végrehajtótól és a bíróságtól oda címezve megkaptam.
Tegnap a vevőnek küldött testvérem egy levelet, hogy írásban is erősítse meg, valóban x.y a megbízottja, erre jött az imént egy válasz, miszerint testvérem kérésére a korábban szóban már előadottakat írásban is megerősíti, így tájékoztatja, hogy ..........Úr teljeskörű felhatalmazásával rendelkezik az ingatlant érintő ügyvitelre. A teljesség kedvéért a jelen levelet részére is megküldi. De az általad is írt és mi általunk is várt igazoló okirat elmaradt, csak ez a pár sor jött tőle, ennek kell(ene) hinnünk.
Vadsuhanc,
valóban nagyon nehéz lemondani arról a lakásról, ami1980-ben vettek közösen édesapámmal, de természetesen teljesen igazad van, most kell lépniük, ameddig még aránylag van rá lehetőségük jól kiszállni belőle.
osztap,
igen, jól emlékszel, anyué a haszonélvezeti jog, erre írta a fent említett levélben az, aki megvette, hogy ha az édesanyám tulajdonát képező ingatlanhányad árverésre kerül, úgy ő annak tulajdonjogát elveszíti, ami az ők szempontjából gyakorlatilag egyet jelent a lakás teljes elvesztésével, illetve újra javasolja az ingatlan eladását. Ebben igaza van. Értelemszerűen a lakás eladását preferálja, hiszen benne van három millió forintja, kívülállóként ezt is megértem.
Majordomus,
egyetértek veled is, csak annyira erőszakosan van ez az egész a részükről, annyira tolják az eladást, nyomást gyakorolva rájuk azzal, hogy ha nem, akkor ..... ha nem így, akkor úgy ... hogy ezzel némileg leblokkolják őket és inkább hátralépnek , semmint előre, holott pontosan tudják ők is, hogy most kell kiszállni, ameddig még nem késő. Tudom, ha nem ennyire erőszakosan nyomultak volna és ebbe azt is beleértem, hogy jelezve lett, a munkahelye húgomnak nem engedi meg azt, hogy telefont használjon, kommunikáljanak a lakásról elektronikus formában , sem tartotta tiszteletben, különböző időpontokban ennek ellenére is hívta őt, nos, ha ez nem így van, már lehet, rég az ingatlan oldalakon lenne a lakás eladásra kínálva.
Egy megbeszélést megérne a dolog mindenképpen.
Ha jól rémlik, volt haszonélvezet is a kérdező tulajdoni hányadán. Van-e most? Mert ha igen, akkor egy baráti látogatásra jöhet a megbízott, körbenézhet, aztán mehet a dolgára. Többre nem nagyon volna joga, még akkor sem, ha a megbízó már tulajdonos, és a megbízás szabályos.
kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02