Tulajdonjogi igény, kötelmi jogi igény fogalma

Tisztelt Fórumozók!

Mit jelentenek ezek a fogalmak?
-Tulajdonjogi igény
-Kötelmi jogi igény

Ezek a fogalmak a következő összefüggésben tűntek fel...

Házasságunk alatt vásároltunk egy ingatlant ahol a vételár egy részét banki hitellel oldottuk meg. A visszatörlesztés futamideje alatt az egyik előtörlesztést nevezetesen 2 millió forintot az én örökségemből fizettünk vissza ami különvagyonnak számít. A hitel teljes visszafizetése után elváltunk. A vagyonjogi tárgyaláson szerettem volna ezt a 2 millió forintnak megfelelő különvagyonomból betörlesztett összeget az ingatlan tulajdoni hányadánál figyelembe vetetni. Volt feleségem ügyvédje ekkor használta a tulajdoni és kötelmi jogi igény fogalmakat.
Szerinte a 2 millió forint betörlesztése nem keletkeztet tulajdonjogi igényt csupán kötelmi jogi igényt.

Mit jelent ez?

köszönöm a választ.
László

Kedves Tibi2!

Egyszerűbben fogalmazok, minthogy leírjam ezek jelentését.

A törvény kimondja, hogy a külön vagyonnak az a haszna, amely a házasság alatt a költségek és terhek levonása után fennmarad, az bizony közös vagyon.

Szóval az örökség egy ingatlan lehetett, aminek az ellenértéke volt 2MFt. Ebből lett előtörlesztve a hitel.
Előzetes megállapodás nélkül(kötelmi jog) később már nem kérhető az ingatlan tulajdoni hányadának növelése (tulajdoni igény).

Üdv,
P.Laci

Ez azt jelenti, hogy nem szereztél tulajdonjogot ebben az ingatlanban a törlesztéssel, hanem pénzbeni igényed keletkezett.

Amennyiben az ingatlan közös vagyon, akkor az előtörlesztett összeg felére, ha a házastársad különvagyona, akkor az egészére.

Annyiban komoly gyakorlati jelentősége is van ennek, hogy a kötelmi igények 5 év alatt elévülnek főszabály szerint, míg a tulajdoni igények nem évülnek el.

A házastársi közös vagyon megosztása iránti igény nem évül el, elszámolási igénye folytán viszont az 5 éves elévület a kötelmi jogi igényre nem áll fenn: BH2015. 159.
Az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig a házastársak között függő jogi helyzet áll fenn. Ha valamelyik házasfélnek házastársi közös szerzés címén dologi jogi igénye van egy, az életközösség fennállása alatt szerzett ingatlanra vonatkozóan, a közös vagyonból rá jutó részt az 1952. évi IV. törvény 31. § (2) bekezdése alapján az életközösség megszűnését követően határidő nélkül, bármikor követelheti. Bár az 1959. évi IV. törvény eltérő rendelkezésének hiányában a házastársak közötti elbirtoklásnak (1959. évi IV. tv. 121. §) elvi akadálya nincsen, azonban arra - figyelemmel a PK 4. számú állásfoglalásra is - csak szigorú vizsgálatot követően, kivételesen kerülhet sor [1959. évi IV. tv. 121. §, 140. §, 1952. évi IV. tv. 27. § (1) bek., 31. § (2) bek., 1952. évi III. tv. 163. §, 206. § (1) bek., 221. § (1) bek.].
BH2006. 361.
A közös adósságnak az egyik házastárs különvagyonából történő részbeni visszafizetése nem eredményez az - életközösség tartama alatt közösen megszerzett - ingatlanra vonatkozóan - e házastárs javára - a másik házastársénálnagyobb tulajdoni hányadot [1952. évi IV. törvény 27. § és 28. §].

EBH1999. 24.

1. Az egyik házastárs által a házasságkötés előtt megszerzett ingatlant terhelő különadósság közös törlesztése nem keletkeztet a másik házastárs javára tulajdonjogot.
2. A közös törlesztésből eredő megtérítési igény elbírálása során a bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy egyik fél se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz [Ptk. 115. § (1) bek., Csjt. 27. § (1) bek., 28. § (1) bek. a) pont, 31. § (2) és (5) bek.].

Tisztelt Szakértők!
25 évi élet és vagyonközösséget követően 2018-ban bontóperi ítélet született. Az alperes 1/1 különvagyona alapján kizárólagos lakáshasználatot kapott. A különvagyonú ingatlanon 10 évvel ezelőtt, milliós nagyságrendű értéknövelő beruházások történtek, mely alapján a felperes, a most kezdődő vagyonmegosztási perben tulajdonjog és használati díj megállapítást kér az ingatlanra.
Az alperes ügyvédi reagálása alapján a felperes kötelmi igénye, az ingatlanon végzett beruházások kapcsán, 10 esztendeje elévült.
A tulajdonjog igény nem évül el, a kötelmi igény elévülési ideje 5 év. Jelen esetben a fentieket hogy kell értelmezni?

Köszönet a válaszokért

Ezt az alperes ügyvédje nem is állitotta.
.ez inkább Kbs asztala,de én laikusként úgy tudom,hogy ráépitéssel, jelentős értéknövelő beruházásokkal, ha azt a felperes teljesen,vagy akár fele részben finanszirozta,akkor annak arányában rést követelhet az ingatlanból, un. telekkönyvön kivűli tulajdonos lett.
.
ezt viszont - szerintem - csak úgy lehet érvényesiteni, ha a biróság megitéli.

Kedves MajorDomus!
Csodálkozom a válaszán. Az alperes ügyvédje, szó szerint az általam leírtakat írta a válaszlevélben."a felperes kötelmi igénye, az ingatlanon végzett beruházások kapcsán, 10 esztendeje elévült"
Annyival egészíteném ki, hogy a felperes elsősorban pénzbeni megváltást kér a családi házban végzett beruházások ellenértékeként, ellenkező esetben kéri a tulajdonjog, illetve használati jog megállapítását.

A pénzügyi követelését - szerintem - meg is fogják itélni.
egyezzetek meg.

Tisztelt MajorDomus!
Tanácsot szeretnék kérni az alábbiakban.
2010-ben házasságot kötöttem egy férfival, aki a házasságba semmit sem hozott, egy Suzuki autója volt. Nekem egy 1+2 fél szobás lakásom és az abban lévő ingóságok. 2011-ben el lett adva a lakás, vettünk egy kis faluban (az ő kérésére, mert nem akart lakásba költözni) egy családi házat, amit fel kellett újítani. A felújítást ketten végeztük, szakemberek nem voltak, nem maradt rá pénz. Gyakorlatilag minden munkát a belső felújításnál mi végeztünk, én éppen úgy, ahogy ő, kemény férfi munkát is megcsináltam, ha arról volt szó. Eltelt 7 év és még mindig nincs teljesen kész a ház belülről, sok munka már nincs, csak néhány apróság, de kívülről még volna rajta mit dolgozni. Közben 2013-ban elváltunk, azt elfelejtettem írni, hogy amikor a házat megvettük, kötöttünk egy vagyonjogi szerződést, hogy enyém a ház.
A válás után néha elköltözött, de többször alakult úgy az élete, hogy vissza könyörögte magát. Jelenleg is itt lakik, pszichés problémái vannak, az alkohol is nagyon jelen van az életében, én azt akarom, hogy menjen el végleg, ő fogadkozik, most kórházban is volt, nem sok remény van a gyógyulására.
De egyre többször emlegeti, hogy mennyit dolgott a házon, én nem rakhatom ki az utcára. Nem is oda akarom, de van munkája, tudna menni albérletbe. Azt modta, felértékelteti a munkáját (amit ketten csináltunk) és azt nekem ki kell neki fizetni. De ezen az elven, én kiszámolhatom, hogy mennyit kellett volna albérletre, rezsire stb-re fizetnie 2013-tól, ha nem itt lakik. Kérném a véleményét, mihez van joga a volt férjemnek? Nem vagyok könnyű helyzetben anyagilag, a munkát tekintve, egészségileg sem, de nem szeretnék még inkább szerencsétlenül járni és esetleg én kerülni az utcára. Most próbálom árulni a házat, eddig kevés sikerrel. Előre is köszönöm a válaszát.

Háát,viszonylag egyszerű az eset.
A házasság előtt szerzett dolgok,1,5 szobás lakás stb. különvagyonnak számitanak,tehát neki ahhoz semmi köze nincs.
Továbbá van egy vagyonjogi szerződésed is.az eléggé egyértelművé teszi a dolgot.
Arról úgye nem beszél.hogy mig munjanélküli volt,többször visszafogadtad,addig sem járult hozzá a közös vagyonhoz.
A házon éppen annyit dolgoztál mint ő.
Évekig ingyen szállást biztositottál neki.
Semmi kövrtelése nem lehet,értékeltesse fel nyugodtan a munkáját. Ha van rá kedve,ideje és pénze. Nem kell aggódnod.

MajorDomus, köszönöm!

Ird meg mire jutottál.