Néhány gondolat a TIGÁZ szakértőiről és a szakvéleményükről:
Tisztelt Látogatók!
Engedjék meg, hogy megosszam Önökkel néhány tapasztalatomat a szolgáltató által – az igazságügyi szakértői vélemények adta “legalitás” látszólagos talaján – megállapított a mérőkészülék “mágnesezésével” kapcsolatosan.
A vonatkozó jogszabály háttér ismertetése azt gondolom elengedhetetlen, így ezekkel kezdeném a jogszabályi hierarchia betartása mellett:
a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (Get.);
a mérésügyről szóló 1991. évi törvény (Mrt.);
az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. XLVII. törvény (Isztv.);
a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30) Kormányrendelet és ennek mellékletei, különösen az 1. számú melléklet az ún. gázelosztási szabályzat (Gesz.);
a mérésügyről szóló törvény végrehajtásáról szóló 127/1991. (X. 9.) Kormányrendelet.
A szolgáltató személyét illetően különbséget kell tennünk a vonatkozó Get. törvényben rögzített egyetemes szolgáltató és az elosztói engedélyes között. Az egyetemes szolgáltató, aki egyetemes szolgáltatás végzésére jogosult a Magyar Energia Hivatal engedélye alapján, az elosztói engedélyes, az aki elosztói tevékenységet végez a Magyar Energia Hivatal engedélye alapján. Előfordul, hogy az elosztói engedélyes az egyetemes szolgáltató egybeesik, vagy az elosztói engedélyes az egyetemes szolgáltató cégcsoportjának a tagja. Az elosztói engedélyes jogosult és köteles a működési területén a földgázelosztó vezetékrendszer üzemletetésére, karbantartására és fejlesztésére, valamint a földgázelosztási tevékenység végzésére.
Jelen esetekben is látható, hogy az elosztói engedélyes mint az elosztói rendszer üzemeltetője látja el az üzemeltetéssel, ellenőrzéssel, vizsgálattal kapcsolatos feladatokat.
Általános, több esetben tapasztalt eljárás, hogy az elosztói engedélyes alkalmazottai vagy a gázmérőkészülék hitelesítési cseréje céljából előre jelzett időpontban megjelennek, vagy váratlanul végeznek ellenőrzést a felhasználási helyen.
Olyan is előfordul, hogy a fogyasztó maga jelenti be az általa észlelt rendellenességet és ezen bejelentés alapján jelennek meg az elosztói engedélyes alkalmazottai. Minden esetben viszont azonos, hogy a „szakember(ek)” szemrevételezéssel eltérést észlelnek. Ez lehet karcolási nyom a mérő felületén, de lehet súlyosabb, pl. a hatósági tanúsító jelek (plomba) eltérése. Általános az is, hogy a fogyasztó magára hagyja pár percre az ellenőrzést végző személyt, vagy ezen személy(ek) a hitelesítési csere során történt készülék levétel és szerelés befejezése után visszafordul(nak) az ajtóból, kapuból azzal, hogy csak most vette(k) észre a sérülést.
Amennyiben azt tapasztalja a fogyasztó, hogy az elosztói engedélyes alkalmazottja eltérést észlel, az ezzel kapcsolatos fogyasztói véleményét, észrevételét rögzítse saját kezűleg az ezen alkalommal kötelezően készítendő jegyzőkönyvben, és a jegyzőkönyvet aláírás előtt tüzetesen olvassa át, azt csak és kizárólag akkor írja alá, ha az a tényeknek megfelel. Ennek azért van jelentősége, mert később a jegyzőkönyv és annak tartalma bizonyítékként használható fel a hatóságok előtti eljárás során, illetve a szolgáltató részére is bizonyítékul szolgál.
Meg kell jegyezni, hogy a gázkészülék külső burkolatán keletkezett karcolás, festékhiány, kopás nyom nem elegendő a szerződésszegés megállapításához, mivel azok – a legtöbb esetben, ha és amennyiben a belső mérőszerkezetben manipulációra utaló és a külsérelmi nyomokkal összefüggő jelek nincsenek – nem azonosítható a Gesz. 47.§ (1) bek. b) és c) pontjában rögzített rongálás tényével.
A jogszabályhely alkalmazása szempontjából releváns rongálás, csak olyan lehet, amely objektíve alkalmas a méretlen gáz vételezésére, amely objektíve alkalmas a gázmérőt, annak belső szerkezetét rendeltetésellenes működésére késztetni, és tényszerűen, kétséget kizáróan megállapítható a rongálásnak a ténye.
Az esetek többségében a külső felületen észlelt karcolás ilyen jellegű eltérésnek egyáltalában nem tekinthető, így az önmagában szerződésszegés alapja sem lehet.
Szintén általános, hogy az igazságügyi szakértői vizsgálaton a szakértők az elosztói engedélyes alkalmazottai által történt észleléssel ellentétesen nyilatkoznak, vagyis nem észlelnek és nem állapítanak meg külsérelmi nyomokat (karcolás, festék hiány), vagy ha igen azt rendeltetésszerű kopásnak deklarálják, vagy nem állapítják meg a plombák eltérését. Azaz látszólag mechanikailag minden rendben van, nincs rongálásra utaló jel.
Ezt követően alkalmazza minden egyes szakértő a visszamaradó mágnesesség kimutatására szolgáló ún. polarizációs fóliát. Amely „mérőkészülék” mérési eredményéhez és felhasználhatóságához számos kétség fér. Az eszköz ugyanis nem hitelesített mérőeszköz. Erre utal, hogy a nyártó cég – a fentebbi hozzászólások által is jelzettekhez hasonlóan – ezt egyértelműen közli a honlapján.
Mrt. kimondja, hogy a törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén a joghatással járó mérésekre terjed ki, továbbá azt is rögzíti, hogy mit lehet joghatással járó mérésnek tekinteni, ilyen ha azt pl. bizonyításra használják fel.
A törvény rögzíti azt is, hogy milyen eszközzel lehet joghatással járó mérést végezni, azaz az csak olyan mérőeszköz lehet, amely hiteles etalonnal ellenőrzött (ún. legális metrológia). A hitelesítését kizárólag a mérésügyi szerv végezheti el.
A rendelkezésre álló adatok alapján, azonban a polarizációs fólia nem ilyen eszköz, és az eljáró szakértő sem ad arról tájékoztatást, hogy ezen eszköz egyáltalában rendelkezik-e ezzel a hitelesítéssel vagy sem, ezt a szakvélemény minden esetben mellőzi.
Azonban, ha elfogadhatnánk az alkalmazott eszköz által kimutatott visszamaradt mágnesességet, akkor sem állnak fenn a jogszabályi feltételei a szerződésszegésnek, mivel a mágneses befolyás esetén – ha egyáltalában ez bizonyítottan működőképes befolyásolási módszer – nincsenek a rongálásnak jelei.
A szakma eltérően nyilatkozik a mágneses befolyásolás eredményét, alkalmazhatóságát illetően. Tény, hogy kétséget kizáróan nem bizonyított, így az eljáró szakértők is csupán feltételezhetik, hogy befolyásolás történt. Teszik ezt azon az alapon, hogy a mérőszerkezetben a levegő, pontosabban a gáz átáramlását érzékelő ún. membránon fém merevítő lemez van. Amely lehet mágnesezhető fém, de lehet ezzel ellentétes tulajdonságú. Sok esetben erre sem adnak egyértelmű, tényszerű választ a szakértők.
Az azonban elmondható, hogy a szakértők ezen hivatkozási alapjai nem szolgálhatnak kétséget kizáró bizonyítékként, mivel hiányzik a tényszerű, szakmailag és egyéb, egyértelmű bizonyítékokkal is alátámasztott megállapítás.
Jogi szempontból, pedig a szolgáltatók által magánúton beszerzett, azaz a szolgáltatóval – sok esetben visszatérően, vagy folyamatos – megbízási jogviszonyban eljáró igazságügyi szakértők véleménye egy bíróság előtti eljárásban már nem szolgálhat bírói döntés alapjául, feltéve ha a véleményt és az abban foglaltakat az ellenérdekű fél vitatja.
Ezen magánúton beszerzett szakvélemény, annak ellenére, hogy igazságügyi szakértői kamarában tagsággal rendelkező szakértőtől származik, egy polgári peres eljárásban csupán a fél előadásával egyenértékű, és bizonyító erővel nem rendelkezik.
Miután a felek között különleges szakértelmet igénylő kérdésben van vita – azaz rongált-e a mérőeszköz vagy sem – ezért a bíróság ilyenkor szakértőt (személyt, vagy intézetet) rendel ki, a kérdés tisztázására.
E tekintetben a peres felek a szakértő személyét meghatározhatják, vagy az ellen kifogást emelhetnek, ellenkező esetben a bíróság választja ki a szakértő személyét, vagy az intézetet.
Tehát itt már nem érvényesülhet a szolgáltató párti szakértői egyoldalúság.
Lehetőség van arra is, hogy a fogyasztó ún. előzetes bizonyítási eljárásban kérjen szakértői kirendelést a mérő állapotának vizsgálatára.
Ez azért javasolt, mert ha a fogyasztó magánúton szerez be ilyen véleményt, az szintén nem bír majd bizonyító erővel a perben, és csak a saját előadásával lesz egyenrangú, és továbbra is szükséges marad a bíróság által történő kirendelés. Az előzetes bizonyítási eljárásban kért szakértői vizsgálat egyetlen hátránya, hogy ebben az esetben a kérelmet előterjesztő fél köteles a szakértői költségeket megelőlegezni, amely általában 100-200.000,- Ft közé tehető.
Folyt. köv.
Forrás:
