csapadékvíz elvezetése

Segitséget szeretnék kérni,hogy a tetrőről a lefolyocsatornán kersztől a csapadékvíz elvezetése az alábbiak szerint szabályos-e? A ház mögött van 60cm szélességű lebetonozott csatorna mely a mi tulajdonunk.
ía lefolycső oda lenne vezetve majd a csapadékviz a betoncsatornán kersztül a szabadba távozna.
Van-e jogalapja,hogy a szomszéd belekössön?
Milyen jogszábály van arra hogy miként kell a csapadédvíz elvezetését megoldani?
köszönöm a válaszokat
vadvirág

A csapadékvizet a saját telken belül kell elvezetni és leszikkasztani, úgy, hogy az a szomszédos telkek használhatóságát ne akadályozza, illetve a szomszédos épületek állékonyságát ne veszélyeztesse.
Ha ez a telek adottságai miatt nem lehetséges, akkor a közcsatornába (akár az utcai nyílt szelvényű csapadékvíz elvezető csatornába) kell bevezetni a járdaszint alatt.

Összegezve: Az általad leírt megoldás megfelelőnek tűnik első olvasatra. Arra kell ügyelned, hogy ahová vezeted és szikkasztani kívánod, a telekhatártól legalább 1,5 m távolságra legyen és a terepfelszín ne a szomszéd felé, hanem a telekbelső felé lejtsen. (Jó megoldás még pl a szikkasztó építése is, egy kilyuggatott hordó leásása, ha azt pl helyi szabály nem tiltja)

Hát nem tudom milyenek a különleges telkek, de kb mind az, mivel elöl mindenki az árokba vezeti, hátul meg ahova sikerül (kút, fű stb). Szikkasztót én még udvarban nem láttam.

A világegyetem valamennyi bolygóját sem láttad még. Attól még léteznek. :D

Ez nagyjából olyan volt, mint az öreg paraszt az állatkertben a zsiráf előtt: "Már pedig ilyen állat nincs!" :D

Reprezentatív mintavételt végeztem és abból interpoláltam...

Csapadékvíz, de másképpen: a falunkban a patakmedret a májusi nagy esők ürügyén kikotorták. Szerintem semmi értelme nem volt, elköltöttek 2 millát, a meder már ugyanolyan, mint volt, viszont kivágtak egy csomó fát, tönkretették a teljes növényzetet. Lehet-e egy képviselőtestület ellen hűtlen kezelés miatt feljelentést tenni? Végülis eltapsoltak egy rakás pénzt a mienkből a semmire. Illetve a helyi sírköves a legerőszakosabb képviselő, a saját márványait akarja ezzel megvédeni a következő árvíztől. Mert ugye tudjuk: a márvány nem bírja a vizet. Jegyző, Közig-hivatal, zöldhatóság már kipipálva, levelezünk, de szánalmas kis DonQuijotenak tartanak. Tud valaki tanácsot adni? Köszi, előre is.

Tisztelt Fórumozók!
Szeretnék tájékoztatást kérni, ha az Önkormányzat a családi ház előtt szikkasztó árkot ás, amelyek nincsenek összekötve egymással, azaz nem vízlevezető árok. Köteles vagyok-e tudomásul venni azaz beleegyezni, ha a telek tulajdonságai ezt nem indokolják? Az Önkormányzat a belvízre hivatkozva ássa az árkot.Az utca így közlekedés szempontjából balesetveszélyes lehet. Nem lehet megállni a kapu előtt valamint lekeskenyül az utca is . Nem mellesleg gondolom ezt is a tulajdonosoknak kell majd karbantartani, amelyet sem fűnyírózni nem lehet sem tisztán tartani se, ismerve a mentalitásokat.
Mit tehetek? Csak tudomásul veszem??????

Szerintem igen. A megelőzés mégis csak jobb számodra is, mint egy tavaszi belvízben összedőlt házad miatt segélyért kilincselni az önkormányzatnál.

Közérdekből tűrni vagy köteles.

Kétségtelen, hogy ezután macerás lesz kezelni az árkot, fűnyírózni, rendben tartani. Értem én, hogy gőzgép és azt is, hogy mi hajtja...

Tisztelt Fórumtársak!
A június eleji esőzések alkalmával beázott a pincénk. Hozzáteszem a fél utca vize hozzánk folyt, mert olyan a lejtése a járdának. A házak előtt van ahol van, van ahol nincs kiásott árok. Miután azok teli lettek hozzánk folyt a rengeteg víz. Ez után az eset után bementem a PM hiv.ba hogy akkor kinek a kötelessége az árkokat karbantartani, mert erről semmit sem lehetett találni az önkormányzat honlapján. A polgármester erre nem igen tudott választ adni, azt mondta többen is kérdezték már, vizsgálják.
Nem sokkal ezután a postaládába bedobták a helyi újságot, amiben kerek perec az állt, hogy a lakók feladata az árkok megfelelő mélységben tartása, de a bejárók alatti átereszek elkészíttetése is.
Ezzel több gondom is van. Én az ingatlant így vettem. Korábban már gondolkodtunk a bejáró ilyen megoldásán, de több százezer forintba került volna. Tehát forrásunk nincs rá. Valamint mivel a szomszédok elmondása alapján mikor még földút volt az utcában minden víz a mi pincénkbe ömlött, félő, hogy ha mindenki megteszi ezt tervek és számítások nélkül, a lefolyó víz legnagyobb része nálunk landol, és használhatatlanná teszi a pincét.
A házunk teljesen sík területen van egyébként az alföld közepén, tehát a terepszintek változása csak kismértékű.
Kérdésem, hogy számíthatok-e valamilyen bírságra, ha nem teszem meg a kötelezettségem? Valamint, ha ilyen mértékű eső esik, és akár vannak árkok akár nincsenek, de beázok kérhetek-e valakitől kártérítést?
Köszönettel, Netka

T. Netka!

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vt.) 16. § (5) bekezdése alapján a helyi önkormányzat feladata a település belterületén a csapadék- és egyéb vizek által okozott kártételek megelőzése, valamint a Vt. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint a helyi vízrendezés és vízkárelhárítás, az árvíz- és belvízelvezetés.

A telken belüli csapadékvíz-elvezetés kialakítása nem az Önkormányzat, hanem az ingatlan tulajdonos feladata, a Vt. 6. § (4) bekezdés c) pontja szerint az ingatlan tulajdonos tulajdonában van az ingatlanra lehulló és az ingatlanon maradó csapadékvíz, valamint a Vt. 16. § (6) bekezdése értelmében a vizek kártételei elleni védelem érdekében szükséges állami vagy helyi önkormányzati feladatkörbe nem tartozó tevékenységek ellátása az érdekelt tulajdonosok, illetve az ingatlant egyéb jogcímen használók feladata.

Általában helyi önkormányzati rendeletek előírják, hogy a közterületen lévő árkok, nyitott csatornák, folyókák, átereszek tisztántartása, a csapadékvíz akadálytalan elfolyásának biztosítása – az ingatlan előtti szakaszra terjedően – az ingatlan tényleges használójának, illetve tulajdonosának kötelessége.

A Ptk. 99. §-a szerint a tulajdonos viseli a dologgal járó terheket és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.

Alaptétel a kártérítéseknél, hogy egyrészt kell egy kár, egy jogellenes magatartás (vagy mulasztás) illetve a kettő közötti okozati összefüggés, valamint felróhatóság.
Ha az önkormányzat mulasztott, tehát nem alakította ki a vízelvezető rendszert, akkor van lehetőség a kártérítésre, ha a tulajdonos (vagy jogelődje) betemette az árkot és ezért nem tud a víz elszikkadni vagy elfolyni, akkor nem annyira.

Szóval röviden(!?) ennyi, remélem segít valamit.

Üdv.

Üdvözlet mindenkinek!

Szeretném megkérdezni hogy jogilag milyen esélyem van egy csapadékvíz elvezetéssel kapcsolatos perben.

A telekszomszédom oly módon építette meg a közöttünk húzódó kerítést, hogy vízátvezető lyukakat épített bele. És a telkén a talajt a kerítés irányába lejtette meg. Én kértem az önkormányzat építési osztályát, hogy szólítsák fel ezeknek a lyukaknak a végleges eltömítésére, de az önkormányzat embere nem lát semmilyen problémát ezzel kapcsolatban. Úgy érzem, alapvető fizikai hatásokat nem vesznek figyelembe. Mint például a folyadék a magasabb helyről az alacsonyabb helyre való elmozdulása, és a környék magas talajvíz telítettsége.
Tényleg be kellene azt bizonyítanom, hogy egy nagyobb esőzés után annyi víz felgyűlhet, hogy a telkemre átszivárog a szomszéd által kialakított lyukakon?
Már csak azért is furcsa hiszen nem láttam még olyan kerítést ahol a lábazatba előre lyukakat alakítottak volna ki szándékosan. Ha nem az volt a szándéka a szomszédnak, hogy átvezesse a felgyülemlő vizet akkor minek építette bele?

Mit jelent, hogy nem lát lehetőséget intézkedésre? Adtál be kérelmet? Született döntés? Fellebbeztél már?
Ha az utóbbi 3-ra igennel tudsz felelni, akkor lesz érdemes az ügyben tovább elmélkedni.

vinczefe!

Rossz helyen kereskedtél. Az ügy nem az építési hatóságra tartozik. A jegyzőtől kérj birtokvédelmet!

Tartozhat az építésügyi hatóságra is.

Tisztelt Fórumtársak!

A csapadékvíz elvezetésével lenne problémám.
Sajnos a környéken meglehetősen magas a talajvízszint, ezért saját szikkasztó kivitelezése nem megoldható. Az utcában lévő vízelvezető árok csak az úttest túloldalán található. Egyéb átfolyó, vízelvezető akna nincs a közterületen kiépítve. Kérdésem az lenne, hogy kötelessége lenne-e a helyi önkormányzatnak a csapadékvíz elvezethetőségét megoldani? Gondolok itt az úttest alatti átfúrással a vízelvezető árkot elérhetővé tenni.

Esetleg tudna valaki segíteni az előző kérdésemmel kapcsolatban?

Nem.

Tisztelt Ugyvedek!
A hazam egy domboldalba epult, a telek vege utani szomszed, akie a lejton lejjebb fekszik feljelentett az onkormanyzatnal, hogy hozza folyik a viz. Az onkormanyzat kint volt, megvizsgaltak a csapadekviz elvezetest (szikkasztoba van elvezetve a teto vize) es rendben levonek talaltak, errol kezhez kaptuk a hatarozatot. A hatso szomszed ezutan nem naluk fellebbezett, hanem egy ugyvedtol kaptunk levelet, hogy felszolit minket a telek vegeben betonfal epitesere, hogy ne folyjon hozza a viz, es akkor peren kivul eltekintenek a karteritestol. Kerdesem az lenne, hogy mit tehetunk ebben a helyzetben? Kell-e foglalkoznunk az ugyved levelevel? Egyaltalan illetekes-e barki mas az ugyben, mint az onkormanyzat, ha hozzajuk nem fellebbeztek?
Koszonettel
Krisztina

Egy közigazgatási eljárás és egy polgári per nem azonos. Egy adott "panasz" ügyében számtalan hatóság számtalan hatáskörében rendelkezik eljárási joggal. Szerintem mindegyiket lehet komolyan venni.

T. arait!

A hatóság megállapította ugyan, hogy minden rendben van, de egy polgári perben (kártérítés?)nem biztos, hogy ugyanez lesz az eredmény. esetleg egy szakértő megállapíthatja, hogy valóban nem saját területen kerül elhelyezésre az ott keletkező csapadékvíz és ez esetleg kárt okoz a szomszédnak.

Bár nem vagyok műszaki ember, de úgy vélem ennek azért látszania kell szabad szemmel is. Van-e átfolyás vagy nincs. Ha meg vagy győződve az igazadról, akkor nem kell foglalkozni az ügyvéddel, lehet, hogy csak próbálkozik.
Ha viszont sanszos az átfolyás, akkor talán érdemesebb megegyezni.

Üdv,

Koszonom a valaszokat!

arait!
A betonfal nem jó megpldás, nem godolja a szomszéd komolyan, hogy a hegy összes csapadékát te fogod megállítani. Egyébként nem is tudnád. A vizet elvezetni kell, a szikkasztó megfelelő erre.

Az, hogy neki rossz a vízszigetelése, az legyen az ő baja.

„Ha meg vagy győződve az igazadról, akkor nem kell foglalkozni az ügyvéddel, lehet, hogy csak próbálkozik.
Ha viszont sanszos az átfolyás, akkor talán érdemesebb megegyezni.”

Ebben a kérdésben én nem vagyok ennyire magabiztos, mint Whisper. Az azonban tény, hogy ha már volt egy államigazgatási döntés az ügyben, az esetleg egy más eljárásban is bizonyítékként felhasználható. A kártérítési felelősségnek vannak kritériumai. Az, hogy nekem bármiből eredendően károm van, még nem jelent automatikusan jogos igényt. Ha már egy ügyvédtől felszólítást kaptál, nem ártana egy másik ügyvéddel arra választ adni. Meg kikérni a véleményét. Jobb előre felkészülni, mint utólag meglepődni.

Ok, javítok :)
egyetértek nanemaaa-val, jobb megelőzni a későbbi pereskedést, ha mód van rá, esetleg megegyezni, ha pedig nincs, akkor érdemes felkészülni rá.

Azonban egy hatóság véleménye számomra nem tűnik túl erős bizonyítéknak, persze a mérlegelés szabad.