ingatlanszerzési illeték

Ja, hogy a közvetlenül megelőző...

„ "a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.””

Miért lenne a számodra kedvezőbb az, ha többet kell fizetni?

Határidőben vagy még a megtámadáshoz?

Üdvözlöm,kérem jogi segítségét az alábbi ügyben:

2017 májusban eladtam a lakásomat 29 millió forintért.
2017 szeptemberben eladtam egy örökölt lakás tulajdonrészét 7 millió forintért.
2018 januárban vettünk feleségemmel lakást, ebben nekem 29,15 millió tulajdonrészem lett.
Ebben az utóbbi adásvételi szerződésben kértem a 2017 májusban eladott lakás beszámítását az illeték kiszabásánál.
(Így alig kellett volna fizetnem.)
De a NAV csak a 2017 szeptemberben eladott lakást hajlandó beszámítani.
Idemásolom a hivatkozást, amit küldtek:
„…ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni.”

Mielőtt befizetem az illetéket, szeretném tudni, hogy Ön szerint igazuk van?
Előre is köszönöm válaszát.

CsZsuzsi75,

A házastársak közötti ügyletek illetékmentesek.
Ha volt jövedelmed az eladásból, akkor kell fizetned SZJA-t.
(jövedelmed, nem bevételed!).
A vagyonszerzési illetéket a lízingelt lakásra ki kell fizetned. Ezt nem tudod kikerülni.
Fel lehetne ezt az eladást használni illetékkedvezményre, amikor másik lakást veszel, de esetedben eleve illetékmentes.

Üdvözlöm!
Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: 2019.03.26-án kifizettem az ingatlan lízing teljes összegét. A lakást 2007-ben "vásároltam" ez alapján meg is kaptam a vagyonszerzési illetéket. Rögtön értékesítettem a lakást, melyből lett bevételem. Most júniusban pedig a férjem lakásának felét vásárolom meg.
Ha jól tudom házastársak között illetékmentesség van?
Az illetéket mindenféleképpen ki kell fizetnem úgy is, hogy rögtön eladtam? Köszönöm Zsuzsa

Esetleg a KÖMÁ-ba bejelentkezhet.

Szerintem az nem kell neked.

„Art.153. §(1) Az állami adó- és vámhatóság megbízható adózónak minősíti azt a cégjegyzékbe bejegyzett adózót, csoportos adóalanyt, vagy áfa-regisztrált adóalanyt, amely az alábbi, együttes feltételeknek megfelel:”

Feltételezem, egyik se vagy.

Ami abban volt annak alapján a NAV honlapról azt láttam hogy a FAM01-es űrlap kell. Nem tudom azonban hogy mi a helyzet ha 500eFt felett van az illeték és hogy honnan tudhatom hogy megbízható adózónak számítok-e.

Abban a fizetési meghagyásban, amit kaptál, nincs semmi tájékoztató erről? Szokott lenni.

Lakást vásároltam. Megkaptam az értesítést a kiszabott illetékről, szeretnék részletfizetést kérni. Milyen szabályok vonatkoznak erre, hogyan kell kérni?

Nem a dátumokkal van baj, hanem azzal, hogy két részletben adtad el. Az cserepótló vétel illetékkedvezményénél pedig csak egy eladást lehet figyelembe venni. Nem egy ingatlant - egy szerződést.
(Ha az ügyvéd vállalja, hogy hibázott, rossz tanácsot adott, akkor a biztosító szerintem kifizeti az illetéket, ami elkerülhető lett volna. Ha nem vállalja, hogy az ő tanácsa volt, és nem ti kértétek így, akkor nem tudod bizonyítani.)

Tisztel Fórumozók!
A múlt héten feltettem egy kérdést, amire választ is kaptam, de ez engem nem teljesen nyugtatott meg és reménykedek, hogy hátha van még valami jogi kiút belőle. Így újból leírom a problémámat:
2018-ban édesanyám elhunyta után örököltem egy 1/2 ház részt egyedüli örökösként. A másik fele 5 éve a tulajdonomban volt.
Az ingatlant még a hagyatéki tárgyalás előtt eladtam. A hagyatéki végzés 6 hónap után lett jogerős.
Az ügyvéd 2 részletben, de egyidőben készítette el a szerződéseket 2018.07.07-én.
A ház egyik felére készítette, ami már a tulajdonomban volt, a másik szerződést is ugyanakkor (ez sajnos csak a hagyatéki végzés után lett jogerős, így 2018.12.06-ra lett utólag keltezve.
Az ingatlant a lányomnak és a vejemnek adtam el. Ők még a szerződés napján egyben kifizették a kialkudott összeget.
Közben én vettem egy lakást az eladott ingatlan vételárából. A NAV kiszabta a vásárolt lakásra a vagyonszerzési illetéket, amit én be is fizettem. A vásárolt ingatlan 5.5 millió ft. volt, ennek a 4%-át.
Az eladott 6 millió ft volt.
Most szerettem volna visszaigényelni ezt az összeget. Írtam a Hivatal felé egy levelet amiben mindent leírtam, melkékelve hozzá a szerződéseket.
A Hivatal válasza a következő: -részben fogadják el a kérésemet, mert az egyik 1/2 részt a lakás vásárlás előtt adtam el, de a másik 1/2 részre a szerződés 2018.12.06-ra lett keltezve.
Szeretném megfellebezni. VIsszakaphatom-e a befizetett teljes összeget. Egyáltalán van-e értelme ennek a fellebezésnek? Amiben kapaszkodót látok az, hogy mindkét szerződésben ugyanaz a dátum szerepel.
Azért így készült a szerződés, mert a fiatalok
szerettek volna rajtam segíteni úgy, hogy kifizetik nekem egy összegben a ház árát, hogy abból én egy kisebb panel lakást tudjak venni. Ők külföldön élnek csak ritkán tudnak hazajönni. A 2 fél szerződés egy időben lett aláírva. Mindenkét részben ugyanaz az időpont szerepel.
Várom mielőbbi válaszát!

Nimbus,

SZJA nincs, mert 5 évnél régebben szerezted amit eladsz.

Illeték a garázs teljes értékére 4%, kedvezmény nincs, mert az csak lakás-lakás relációban van. (lakás-garázs, föld-lakás, pláne föld-garázs nem játszik)

Sehogy és 4%.

Tisztelt Fórumozók!

A következő témában szeretnék pontos válaszokat találni, melyben szíves segítségüket kérem.

• 2010. októberében egyenesági ajándékozás útján került a tulajdonomba egy földterület. Az ajándékozási szerződésben a föld értékét 1,2 millió Ft-ban határozták meg.
• A földet 6 millió Ft-os áron adom el, melyre vonatkozó adás-vételi szerződés 2019. április végén kerül megkötésre.
• Ezt követően vásárolni fogok egy garázst 3,5 millió Ft értékben, melyre vonatkozó adás-vételi szerződés 2019. május elején kerül megkötésre.

Kérdésem, hogy pontosan miként kell számolnom a föld eladás után fizetendő SZJA-t és a garázs vásárlása után fizetendő illetéket? Szükséges-e bármely szerződésben feltüntetni valamilyen rendelkezést (gondolok itt pl. arra, hogy ha eladok egy lakást, de veszek egy másikat, akkor ha jelzem a vételre vonatkozó adás-vételi szerződésben, hogy eladtam egy ingatlanomat valamely értéken, akkor azt figyelembe veszik az illeték meghatározásakor)?

Köszönettel és Üdvözlettel,
Nimbus

zws1,

Az eladandó lakás után az eladási ár 25%-ának 15%-a az adó. Ha 22millióért adod el, akkor 825.000.- forint SZJA-t kell fizess.
(Ha édesanyád tavaly nem ajándékozza neked, akkor csak 553.500.- Ft SZJA-t kellett volna édesanyádnak fizetnie ha ő adja el, és illetékmentesen ajándékozhatta volna neked a pénzt)

Itt nincs kedvezmény, az sem, hogy lakáscélra költöd a bevételed.

Illetéket a különbözet után kell fizess (38-22), 4%-ot, vagyis 640.000.- forintot.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérném a segítségüket.
Édesanyám 2015-ben vásárolt egy lakást 9,7 millió forintért. Ezt a lakást 2018ban ajándékozással nekem adta, így 1/1 tulajdonos lettem.
Ebben az évben, szeretném ezt a lakást értékesíteni, 22 millió forintért és még fél éven belül tervezek használt családi házat venni 38 millió forintért.

Ebben az esetben mekkora SZJA és Illeték fizetési kötelezettségem lesz?

Előre is köszönöm a választ!

Meg tudom.
Elrontottam.

Az beleszámít, az a kedvezmény jár. Csak 8 millió után kell illetéket fizetni. (Nem vagyok benne 100% biztos, de a CSOK ilyenkor is levonható szerintem).

Bocsánat.

Köszönöm a válaszát!

Azt meg tudja magyarázni, hogy az eladott lakás értéke miért nem számít bele az új ház vásárlásába illetékalap-csökkentő módon?

A mostani lakás eladása után adót kell fizetni.
Az eladási és vételi ár különbözetének a 30%-énak a 15%-át.
(Előbbi az eltelt 4 év miatt, utóbbi az adókulcs).
Vagyis 585.000.- forintot.
Itt sajnos nem számít, hogy másik lakást veszel.

A vásárolt lakás után kell illetéket fizetni.
A CSOK levonható, de mást kedvezmény nem jár (Ha csok levonása után 30millió alatt lenne, akkor járna).
Vagyis 32millió után 4%-ot kell fizetni, 1.28 millió forintot.

Tisztelt C.!
Előző levelemhez még hozzátenném, hogy a 42M Ft-os vásárolt ingatlan egy új építésű önálló családi ház, amire 10M Ft CSOK állami támogatást vennénk fel úgy, hogy még nincs 3 gyermekünk, de szeretnénk, ezért "bevállaljuk".
Talán ezek is árnyalják a képet. Részemről már kezdek belezavarodni, ezért nagyon hálás lennék valami konkrét véleményért!
Tisztelettel!

Tisztelt Szakértő!

Vásároltam egy lakást 2015-ös keltezésű adásvételi szerződésben 11M Ft-ért, amit most eladok 2019-es adásvételi szerződésben 24M Ft-ért, illetve vásárolok egy másik ingatlant 42M Ft-ért (szintén idei adásvételivel).

A kérdésem az lenne, hogy melyik tételrészletek után és mennyi illetékfizetési kötelezettségem lesz?

Köszönettel!

Szerintem a másodjára eladottat csak, legalábbis a törvény szövege szerint. Ha előtte is adtál volna el, meg utána is adtál volna el, akkor lehetne a kettő közül a kedvezőbb illetékalapot választani.

„1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
...
(4) * Ha a magánszemély több lakástulajdont cserél, illetve a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül több lakástulajdont vásárol, értékesít, az illeték alapját képező értékkülönbözet megállapításánál minden egyes lakáscserével, lakásvásárlással szemben - a szerzést közvetlenül megelőző vagy követő, azonos jogcímű - a fizetésre kötelezett számára kedvezőbb illetékalapot eredményező egyetlen cserét, értékesítést lehet figyelembe venni. Ha a magánszemély a további lakáscseréivel, lakásvásárlásaival szemben az előbbi feltételeknek megfelelő, további lakáscserét, lakásértékesítést nem tud igazolni, e lakáscserék, lakásszerzések illetékkötelezettsége az általános szabályok szerint alakul.”

Üdvözlözlök minden hozzáértőt, elakadtam egy kérdésben.

Egy évben belül egymás után eladtam két lakásomat, majd azután, de még ugyanebben az adóévben vásároltam is egy lakást.

A vásárolt lakásnál (a B400-ason) bármelyik eladott lakásom illetékkedvezményét (a 4%-os vagyonszerzési illeték) felhasználhatom, vagy pedig csak a másodjára (utóljára) eladott ingatlanomét tudom felhasználni?

Egy hét fős családnak azért az nem olyan óriási luxus a mai ingatlanárak mellett, ahol egy másfél szobás kőbányai panel is 25 millió felett van...

Topius,

Igen, van lehetőség kérelmezni. Kérni bármit lehet, de tényleg nem jellemző ekkora értékű ingatlannál a mérséklés, legfeljebb a részletfizetés, még akkor is, ha hitelből van az egész. De egy próbát mégér.