szja örökölt ingatlan értékesítés után

nem jogos, itt szja kötelezettség fel sem merülhet:

"A kötelesrész értékével a kiadásra kötelezett örökös örökrészének értékét csökkenteni kell. Az az örökös, aki a kötelesrészre jogosult követelését a hagyatékhoz nem tartozó készpénzzel vagy más ellenszolgáltatással elégíti ki, visszterhes vagyonátruházási, míg a kötelesrészre jogosult öröklési illetéket köteles fizetni"

Talán nem fogalmaztam elég pontosan, azért nem érted, miről beszélek. Ez az idézet az általam vázolt - és a konkrét esetben lehetséges - tényállásra nem alkalmazható.

KBS, szerintem értem, csak azt nem hogy jön ide az szja :). 2+1 verzió lehet véleményem szerint:

1. Kötelesrészre jogosultként megkapja az ingatlan 1/8 át (itt ugye egyértelmű, hogy csak illeték jöhetne szóba)
2. Kötelesrészre jogosultként nem ingatlanrészt kap, hanem az örökösök kifizetik neki az 1/8 rész értékét (itt sincs szja).

2+1 verzió Kötelesrészre jogosultként megkapja az ingatlan 1/8-t, de ő inkább zsetont akar, így eladja azt az örökösnek/örökösöknek vagy 3. személynek. Itt esetleg szóba jöhet az szja, de ez már véleményem szerint nem köteles rész megváltása, hanem egy külön tranzakció.

No, hát én pont a 2+1-ről beszélek. Attól, amit írt, vigan lehetett így is. Vö.ö. :„az ingatlanból örököltem apai ág után 1/8-ad részt, amit ki is fizettek 2016-ban.”

Igazad lesz, a 2002-es elhunyt után 2016-os kifizetés minden bizonnyal visszterhes lesz. Így viszont az 5 év eltelése miatt valószínűleg megintcsak nem lesz SZJA fizetési kötelezettsége.

Mondjuk ezek után semmi sem biztos, a nagyanyai részről szó sincs, lehet nem véletlenül persze.

Tisztelt Fórumozók!
2008-ban örököltem egy lakóházat, amit 2015-ben értékesíteni kivántam. Ekkor vettem észre, hogy a hagyatékátadó végzésben az adott hrsz.-ú ingatlan, mint beépítetlen földrészlet szerepel. 2015-ben bejegyeztettem az amúgy 1990-ben épült lakóházat. A használatba vételi engedély ellenére a bejegyzés annak kiállítása évében nem történt meg.
A lakóházat végül 2016-ban eladtam. Viszont jelenleg kétséges számomra adózás szempontjából a lakóház megszerzésének éve? Mi számít jelen esetben annak? Az öröklés éve, amikor is természetben és az építésügyi papírok szerint is létezett a ház, vagy a nyilvántartásban történő feltüntetés éve?
Válaszukat előre is köszönöm!

A használatbavételi engedély kelte vagy a hagyaték megnyíltának a napja.

Jó kérdés, én nem tudom a választ, szerintem az örökhagyó halálának a napja lesz, hogy ha egyébként tényleg csak az épületfeltüntetés lett elmulasztva.

Viszont ha nem adtad el többért, mint a hagyatékátadó végzésben szereplő érték (ez reális volt egy házas telekre, vagy kevesebb volt, és üres telekre számították?), akkor amúgy sem kell adóznod.

2014-ben elhunytak a szüleink, örököltünk utánuk egy családi házat. 15-ben volt a hagyatéki végzés. 8 millióra vették fel a házat. A felére 4, a második felére 3 örökös volt. Az első felének a negyedét, tehát az egész nyolcadát megváltottuk 1 millió ft-tal ( a 3 másik örökös). A másik felét is mi hárman örököltük. A házat a 3 örökös nevére írták. 2016-ban eladtuk a házat 7,5 millióért. Hogyan kell adóznunk utána?

Sehogy.

Tisztelt fórumozók!
Kérdésem: Kell-e adózni abban az esetben, ha a 2015-ben örökölt 18 mill. értékű házas ingatlant építési telekké nyilváníttattuk (ház lebontva), majd 2016. nov-ben 14,5 mill. forintért értékesítettük. Köszönöm a választ.

Bocsánat, az előbbi kérdéshez tartozik, hogy a szüleinktől örököltük.

Nincs jövedelem, nincs adó.

Köszönöm a gyors választ, megnyugodtam.

T. Ügyvéd Úr!

Segítséget kérnék. 2012 ben a leányom örökölt az édesapja után egy ingatlant amit 2016 ban értékesítettünk. Hány százalékot kell fizetnünk ez után Szja-t? Illetve tervben van egy másik ingatlan megvásárlása még az idei év folyamán. Hogyan tudnám, esetleg kérelmezni, hogy az adóbevallással egyidejűleg ne kelljen megfizetni az adót, hiszen a bevételünket egy másik ingatlan megvásárlására kívánjuk fordítani.

Előre is köszönöm a válaszát: Adrienne

15%. Ha egyáltalán.

Az viszont nem számít, mire költöd az árát.

Adrienne Rita

A szja-t úgy kell kiszámolni, hogy levonod az eladási árból az ingatlan hagyatéki eljárásban megállapított értékét; az így kapott különbözetnek a 15%-nak a 30%-a lesz az szja ebben az esetben.
Annak, hogy idén ingatlant vásároltok, annyiban van jelentősége, hogy ha ugyanaz vásárolja az ingatlant, mint aki a másikat eladta, továbbá mindkét ingatlan lakásingatlan, továbbá az eladás és a vétel között nem telik el több, mint egy év, akkor a vásárolt ingatlan után a vagyonszerzési illetéket nem a teljes forgalmi értékből, ahnem csak a megvett és az eladott ingatlan forgalmi értékének különbözete után kell megfizetni.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

2016-ban ugyanannak az igátlannak különböző hagyatéki eljárás során kétszer 1/8 részét örököltem.
Az ingatlan 2016-ban eladásra került.
Az első hagyatéki eljárás során az eladási árhoz képest jóval magasabbra értékelték az ingatlant.
A második eljárás során kevéssel az eladási ár alatt értékelték.
A két értékelés összevonandó és ezáltal nem kell SZJA-t fizetni vagy külön-külön értelmezendő és a második 1/8 értékesítése után kell fizetni SZJA-t??

Előre is köszönöm a válaszát:Péter

Külön-külön; de ebből nem következik szükségszerűen az adófizetési kötelezettség.

Köszönöm a válaszát!
Mikor nem keletkezik adófizetési kötelezettség?

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Édesapám után 2014-ben megörököltük testvéremmel a hagyatéki eljárásban 17.8 millióra értékelt szülői házunkat. Ekkor még édesanyám is élt, ezért az 50%-ának a 2/3 lett a mienk.2016 édesanyám után is elhunyt, ekkor 21.8 millióra értékelték a házat, majd még abban az évben el is adtuk 23.9 millióért.
Kérdésem ezek után,hogyan kell számolni az adónkat?
Illetve jól tudom, hogy pl. az ingatlan értékesítő jutaléka is leszámolható az árból?

Előre is köszönöm válaszát,
Üdvözlettel,
Tamás

„Mikor nem keletkezik adófizetési kötelezettség?”
Ha a legutóbbi örökléstől is legalább öt éve történt.

„Illetve jól tudom, hogy pl. az ingatlan értékesítő jutaléka is leszámolható az árból?”
Nem.

A többire meg lásd alább.

Tisztel Ügyvéd Úr,
köszönöm válaszát,
bevallom próbáltam vissza olvasni,de nem volt tiszta teljesen számomra a megoldás.
Azt tudom, hogy kell adót fizetnem ,azzal nem vagyok tisztában mi hozzá a pontos számolási mód, mivel az első öröklésnél csak 1/6 rész esett rám.
De akkor leírnám mit gondoltam.

Van egyszer a 2014 es ár :17.8 s a 23.9 között 6.1 millió különbség,mivel ennek 1/6 része az enyém gondolom akkor itt az alapom 1.03 millió? (vagy rosszul gondolom,s nem számít mennyi volt a részem belőle?)
ebből kiindulva a 2016-os év 21,8 s a 23.9 között 2.9 milliónak a fele a rám eső rész s így az alap 1.45 millió. ebből levonható az ügynöki díj flel(mert a másik a tesómra esik)s a maradék összeg 15%-a az adóm?
Gondoltam én:-)
De ha rossz a kiindulásom, rossz az egész számolás.
Üdvözlettel,
Tamás

Szerintem nagyjabol jol szamolsz, az elv ez, de megse pontos.

Neked szemely szerint, az 1.06M a reszed az elso orokles utan, de mivel 2 eve volt, ennek 90%-a utan kell 15% adot szamolnod.

A masodik oroklesnel az egesz ingatlan 1/3-at szerezted még meg (vagyis 2/6-ot, 1/6-od mar volt, igy lett osszesen 50%-od). Tehat a 2.9 millio egyharmadat kell venni, es annak 15% az ado (itt nincs csokkento tetel).

Az ingatlankozvetitoi koltsegeket nem lehet levonni, csak az ugyvedi, kozjegyzoi koltsegeket, szoval az atruhazashoz kozvetelnul kapcsolodo kiadasokat, meg az esetleg befizetett illetekeket.

De nem vagyok jogasz, lehet, hogy en tevedek.