Ingatlan értékesítés adózása - 2008.

Szüleit már semmiféle szja kötelezettség nem terheli - a jelenleg hatályos rendelkezés csak az 5 éven belüli eladáskor ír elő bizonyos szankciókat. Ellenben a vásárláskor (ingatlan)szerzési illetéket kell majd fizetni: 4 M Ft-ig 2%, az azt meghaladó rész 6%. (Kiszabását követőe 15 napon belül kérni lehet részletfizetésre lehetőséget.) Az adásvételkor ügyvéd közreműködése elengedhetetlenül szükséges, költsége általában 1-3%.

Zárójelben: "muszáj" megvásárolnia azt a házat - ha esetleges egyedüli gyermekük, úgyis megörökli. (A Parlamant az ősszel valószínűleg megtárgyalja az örökségi illeték /= haláladó/ esetleges eltörlését - legalább is 18 M Ft értékhatárig bezárólag.)

Tisztelt Ügyvéd Úr/Nő!

Arra a kérdésemre szeretnék választ kapni, hogy van-e valamilyen jogi akadálya (esetleg hitelfelvételre)annak, hogy a szüleim tulajdonában lévő házat én vásároljam meg? Ezt a házat 1999-ben kezdték építeni (szoc.pol.), ha én megvásárolom tőlük (adásvételi szerz.), adózás terheli-e őket?

Válaszát köszönöm!

always you:

szja-t kell fizetni, mely a haszon 25%-a.

polito:

nem kell adót fizetni, mivel 2004.01.01. előtt szerezted a most eladandó ingatlant.

Sziasztok!

Több oldalt elovastam a témában de szeretnék visszaigazolást kapni az értelmezésemre.
Értékesítés céljából szeretnénk(élettársammal) ikerházat építeni a már meglévő telkünkre.
A telek 1/2 - 1/2 arányban van a nevünkön.
A jogszabály szerint a két éven belül értékesített 4. "új" ingatlantól számítunk áfa alanynak.
Mivel 1-1 lakás lesz a nevünkön ezért ha jól értelmezen, akár 3*2 lakás értékesítése esetén sem lennénk áfa alanyok, csak ha személyenként elérnénk
a 4. eladott lakást 2 éven belül?
Abban az esetben ha nem leszünk áfa alanyok(hisz az 1. esetben biztosan nem leszünk azok), az áfán kívül milyen adóval kell számolnunk, ha a használatba vétel
után azonnal eladjuk, az akkor már használtnak minősülő "új" lakást?

Válaszokat előre is köszönöm.

Tisztelt Jogiforum

2000-ben vasaroltam egy lakast 5,2 millioert, iden szeretnem eladni kb 12 millioert. Van a lakason egy hitel, amibol meg 2,5 millio maradt. Az eladasbol szarmazo bevetelbol Spanyolorszagban szeretnek ingatlant venni. A kerdesem a kovetkezo:
Kell-e adot fizetnem magyarorszagon? mekkora osszeg utan es hany szazalekot?
Mentes vagyok-e az ado alol ha egy masik Unios (Spanyolorszagban) orszagban veszek lakast Magyarorszagon eladott lakas arabol?
Koszonom

Azért, mert a vízmű nem adta ki a hivatalos tartozást a közjegyző kérésére, most pedig bíróságon perli tőlem mint örököstől.

A tető javítását szerintem nem, mivel az nem felújítás, hanem állagmegőrzés. (Főleg, ha még kártérítést is fizet a biztosító, vagy más személy/szervezet)

A tartozást miért nem vettétek fel a hagyaték terheihez?

Kérdésem Nandyhoz!

Az ingatlaneladásból származó jövedelem adózásával kapcsolatban kérdezem, ha az örökölt ingatlant eladom a 25%-os adó megfizetésénél adócsökkentő tényező-e, ha örököltem egy nagy összegű vízdíjtartozást, amit az illetéknél nem tudtam érvényesíteni és a hétfői vihar után a tető egy részét újra kell csináltatni.

kevered az illetéket és a személyi jövedelemadót.
Az öröklés után illetéket kell fizetned az ingatlan megállapított értéke után. 2.5 %

Szja-t kell fizetned a szerzéskori (öröklés) és az eladáskori érték közti különbözet után.

Nem számít, hogy ott laktál, nem voltál tulajdonos.

Az ún. cserepótló illeték csak akkor van, ha a te nevedre kerül a következő lakás is.

Szja kedvezmény már nincs ill nagyon szűk körben.

Lányod 8 millió ft értékű lakás vásárlása esetén kaphat illetékkedvezményt, max. 40e

Az ajándékozási illeték 5% lakóingatlan esetén.

Kedves Szakértő!
Igen összetett problémám lenne, de sajnos nem tudok kihez fordulni, kérem ha lehet, segítsen. Az alapproblémám: Édesanyám 2 éve meghalt,és a vidéki ingatlan egyetlen örököse én vagyok. A hagyatéki eljárás során az ingatlant 5 mio Ft-ra jegyezték, figyelembe véve a 3 mio Ft jelzálogot. Az APEH a mai napig nem nyújtotta be a számlát, mire a Földhivatalban azt mondták, ne türelmetlenkedjek, majd be fogják.:( Közben családi problémák miatt sajnos el kell adnom az ingatlant, melyre jelentkezett is vevő, és 13,7 mio Ft-ért megvenné. Úgy tudom, hogy ebben az esetben a fizetendő illeték a hagyatéki összeg és a vételár közötti különbség 25%-a,amennyiben nem lakásra fordítom!A kérdéseim a következők lennének:
1.Mivel születésemtől fogva ott laktam, csak mint családtag,a hagyaték miatt akkor is sújt az úgy tudom 15 évnél rövidebb tulajdoni státusz miatti illeték?
2.Mivel még nem fizettem a hagyaték miatt illetéket, nem lehet-e, hogy azt az eladási ár után fizessem? (mivel az 5 mio és a 13,7 mio között igen jelentős különbség van)
3.A jelzálog hitel nem csökkenti-e azt az összeget, ami után az illetéket kell fizetnem?
4.Amennyiben a vételárat ingatlan vásárlásra fordítom

• de a vásárolandó ingatlant a lányom nevére veszem az én haszonélvezetem mellett, jelenthet-e illeték mentességet valamint a lányom -mint első lakástulajdonos-igényelhet-e,és ha igen hol, bárminemű állami támogatást, vagy
• csak akkor, ha az én nevemre veszem a lakást
• az én nevemre vásárolok ingatlant, és azt tovább ajándékozom a lányomnak, ennek milyen illeték vonzata van?

Nem tudom, hogy jó helyen tettem-e fel a kérdéseimet,és jogom van-e ilyen hosszan kérdezni, de minden lehetőséget szeretnék ismerni ahhoz, hogy legalább megközelítőleg helyes döntést tudjak hozni.
Előre is nagyon köszönöm a segítséget!
üdvözlettel,

Így van.

Azt kifelejtettem a tegnapiból, hogy azért 40% az adóalap, mert 1996. óta volt az építési telek a férjem tulajdonában.

Szia nandy! Megint én. Segíts légyszíves, mert minél jobban beleásom magam a témába, annál kevesebbet tudok. Azt írod, hogy a leírtak lakóingatlanra vonatkoznak, építési telekre nem. Leírom, nekünk mit mondtak építési telek eladása után. Adóznunk kell, mert nincs már lakásszerzési kedvezmény, hiába vettünk az eladást követő hónapban egy családi házat. A telek árából vonjuk ki a szerzéskori értéket és az akkor kifizetett illetéket, az eladás ügyvédi díját, illetve a közművesítések árát (ezek voltak csak értéknövelők), és a kapott összeg 40%-nak (ez az adóalap) 25%-a lesz az adó. Szóval, jól mondták, ugye?

Az ingatlaneladásból származó jövedelem adózása (2008).

A 2008. jan. 1-jétől hatályos SZJA tv. fontosabb változásai:
(ez csak a lakóingatlan értékesítésére vonatkozik, a földterület, telek, nyaraló, egyéb nem lakáscélú ingatlanra nem!!)

a lakóingatlan értékesítéséséből származó jövedelemmel szemben nem lehet lakáscélú kedvezményt érvényesíteni.
Ha az értékesített ingatlant 5 éve, vagy annál régebben szerezted, akkor az eladásból származó jövedelem után nem kell adót fizetni. Ez 2008-ban azt jelenti, hogy a 2003-ban és azelőtt vásárolt lakóingatlant „adómentesen“ lehet értékesíteni.
Amennyiben később történt a szerzés, úgy az alábbiak szerint lehet a jövedelmet csökkenteni:

Lépésenként írom:

A bevételt csökkenti:

a/ a lakás szerzéskori értéke (ami után az illetéket megállapították)
b/ a szerzéssel, átruházással összefüggésben fizetett díjak
– ügyvédi díj
– ingatlanközvetítő díja
– illeték
– egyéb díjak
c/ értéknövelő beruházások
– az eladást megelőző két évben állagmegőrzés céljából elvégzett munka, mely az ingatlan eladási árának 5%-át meghaladja
– komfortfokozat növelésére fordított összeg (pl. fürdőszoba létesítés, lakószoba építés stb.) Bővebben: a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben

d/ Az így kapott összeget (bevétel)az alábbiak szerint kell módosítani:

Ha a szerzés éve 2004: akkor bevétel x 30%
ha a szerzés éve 2005: akkor bevétel x 60%
ha a szerzés éve 2006: akkor bevétel x 90%
ha a szerzés éve 2007, 2008: akkor bevétel x 100%

számít jövedelemnek, mely után 25% adót (szja) kell fizetni.

Fontos információ!
A lakásszerzési kedvezmény érvényesítésére már nem lehetséges, de
„Az adó kérelemre elengedhető, illetve mérsékelhető az adó fizetésére kötelezett jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt, különösen akkor, ha az ingatlan-átruházásból származó jövedelmet a magánszemély saját maga, közeli hozzátartozója, volt házastársa, vele egy háztartásban élő élettársa lakhatására fordítja.
[Lásd az 1995/CXVII. törvény 63. § (7) bekezdésében.]”