rágalmazás, zaklatás, zsarolás

Kedves kbs !
Majd ha te eljössz és vigyázol rá akkor nem viszem. Nem tudhatod a hátteremet ezért miért kell ilyen gúnyosan hozzászólni.

Mellesleg jeleztem az eljáró hatóság felé,hogy nem tudom kire hagyni ezért vinnem kell és nekik semmi kifogásuk nem volt. Addig ameddig egyes emberek nem tudják milyen az amikor nem számíthatsz másra ne ítélkezzenek !!!

Ja, mert én burokban éltem egész életemben. Szegény apám ha ezt tudhatta volna.

Üdv ismét mindenkinek!

A múltkori eset kapcsán (amikor egy illető kamerázott), most egy olyan dolog történt, hogy elintézték az ügyét (minden simán zajlott), mégis az egyik kolléganő közösségi oldaláról megosztott egy képet. Mivel nem látja, hogy melyiket osztotta meg, illetve hogy mit készíthetett róla, a kolléganő teljesen kikészült idegileg. Ez már szerinte kimeríti a zaklatás fogalmát, de szeretném kérni a kedves szakértők véleményét, hogy mit lehet ezek után tenni?

Kedves TRC666!

Kicsit zagyva a leírása. Hogy történt az, hogy "...az egyik kolléganő közösségi oldaláról megosztott egy képet..."? Illegálisan belépett a profiljába, és onnan osztotta meg a képet? És a kolléganője miért nem látja?

Mindenesetre szerintem nem zaklatás, hanem információs rendszer vagy adat megsértése történhetett, emellett fennáll a személyiségi jogsértés is, amellyel szemben az igény polgári jogi úton érvényesíthető.

Üdvözlettel: Agent Cooper

Próbálok úgy fogalmazni, hogy az adott illető ne keressen rá, ezért lehet zagyva a leírásom, emiatt elnézést kérek.

Tehát egy adott kép megosztásáról kapott információt a kolléganő, aki az ő ügyével foglalkozott, valamint inkább róla készült felvétel. Most megosztott egy képet, hogy melyiket azt nem tudni, mivel se ismerősnek nincs bejelölve neki, se nem látható a profilja az illetőnek.

Úgy is kérdezhetném: Ha lezárult az ügye, és semmi köze nincs már az intézményhez és a kolléganőhöz, akkor miért osztja meg a kolléganő képét (aminek nem tudunk jobban utánanézni egy kapott értesítő üzeneten kívül)?

Kedves TRC666!

Így már érthető, de sajnos ez alapján még nem feltétlenül tényállásszerű a zaklatás, mivel a zaklató magatartását nem feltétlenül ítéli a nyomozóhatóság rendszeresnek vagy tartósnak. Én inkább a "kamerázós" cselekmény miatt látom esélyét feljelentés megtételének kényszerítés kísérlete miatt.
Ha ennyire titokzatos az ügy, akkor nem jobban megérné személyesen konzultálni egy szakemberrel?

Üdvözlettel: Agent Cooper

Tiszteletem!

Zaklatási ügyben kérnék segítséget.

A napokban a családi házunk elé, a kapualjba egy zaklató kutyaürüléket szórt.
Egy potenciális személy jutott eszembe, akivel körülbelül 2 éve személyes konfliktusom van.

Ebben a két évben, smsben megfenyegetett, többször hívott, megjelent a munkahelyemen és a házunknál.
Próbáltam most is felnőtt emberként reagálni a történtekre, így felhívtam telefonon és megkérdeztem, hogy az esetet megelőző este merre járt, de nem mondtam el, miért kérdezem, nem is kérdezett rá.

Állítása szerint baráti találkozón volt. Mivel autóval volt, és ez a procedúra 2 percnél nem igényelt több időt, ezért bebizonyosodni látszik a feltételezés.
A telefonhívásra rendkívül ingerülten reagált és feltűnően próbálta elterelni a témát az alap konfliktusra. Telefonban is megfenyegetett.

A kérdésem az lenne, hogy mit tehetek?
Ismeretlen tettes ellen tegyek feljelentést vagy konkrétan ellene?
Készítettem fotót a kutyaürülékről, mit tehetek még?

Kamerarendszer vásárlásán gondolkodom. Kérdésem az lenne, milyen törvények vonatkoznak a kamera felhelyezésére? Hogyan állíthatom be a kamerát, hogy ne sértsek jogokat?

Köszönettel:
dunccat

Véleményem szerint önmagában ez a magatartás csak szabálysértés, ez ügyben a rendőrségen feljelentést lehet tenni. Célszerű ismeretlen tettes ellen tenni, hiszen nem tudod biztosan, hogy mi történt. Ebből zaklatás akkor lesz, ha huzamosabb ideig tanúsított zaklató magatartást.
Kamerarendszerrel a saját ingatlanod területét veheted fel.

Üdvözletem!

A kérdésem egyszerű. Jogsértő magatartás -e ha valakiről,

• Akár egy közösségi oldalon kirakom a fényképét a nevével és kerek perec leírom hogy egy tolvaj g*ci és kiírom hogy vigyázat csaló!

Ez a kérdésem. Természetesen van valós alapja és nem légből kapott..

Vagy,

mi erre a "szolidabb" megfogalmazás persze az emberek értsék a sorok között a mondandómat.

Köszönettel

Szolidabb megfogalmazással is jogsértő.

Tisztelt Fórum!
A mai napon a gyámhivatalban egy másfél évvel ezelőtti ügyben kértem iratok másolatát. Az egyik beadványban (eddig nem volt tudomásom róla) a volt férjem azt a kijelentést tette írásban a férjemről, hogy agresszív és van priusza ezzel kapcsolatban. A férjemnek nincs priusza, de még ügye sem volt soha.
A kérdésem az, hogy ez rágalmazásnak minősül-e? Vagy becsületsértés, jó hírnév megsértése?
Ha ma szerzett tudomást a férjem róla, mától számítva tehet feljelentést 30 napon belül magánvádlóként? Hová kell fordulnia ez ügyben?
Köszönöm.

Kedves MnéK!

Rágalmazás miatt a bíróságon tehet feljelentést. De azért érdemes előtte ezt átgondolni.

Üdvözlettel: Agent Cooper

Köszönöm válaszát.
Megkérdezhetem, mire gondol, mit érdemes átgondolni? A férjemet mélységesen felháborította, hogy ezt tényként állították róla, miközben tisztességes, becsületes ember.

A fél eljárási jogainak gyakorlása, eljárási kötelezettségei teljesítése általában nem jogellenes magatartás, ezért kérdés, hogy a bíróság indít-e eljárást, még ha esetleg nem is valós az állítás.

Tisztelt ObudaFan!
Köszönöm válaszát, de nem teljesen értem. A volt férj levelet küldött a gyámhivatalnak, önként, saját kezüleg aláírva. Ebben a levélben írta azt, hogy a férjemnek priusza van. Ezzel a kijelentéssel a férjemet akarta rossz színben feltüntetni, Őt lejáratni, hogy saját magát mentse. Ezek szerint megteheti ezt bármikor következmények nélkül?

fene! egyszer már leírtam és eltökítette a rendszer...
akkor újra!

A hölgy azt írta le, ha jól értettem, hogy egy hatóság előtti eljárásban beadott beadványban a párja terhére becsületcsorbítására alkalmas tényt állított a volt férj, amiből a szülői felügyeletre nézve igen súlyos következmények is származhattak volna.

Obudafan: Azt mondod erre, hogy "A fél eljárási jogainak gyakorlása, eljárási kötelezettségei teljesítése általában nem jogellenes magatartás".
Valóban az eljárási jogok gyakorlása nem jogellenes, DE a feleket mindenkor kötelezi a jóhiszemű joggyakorlás törvényi követelménye azzal, hogy magatartása nem irányulhat a hatóság félrevezetésére! Vagy ez még szerinted belefér?

Na ezért van az, hogy egyesek minden szégyenérzet nélkül vádaskodnak a hatósági eljárásokban, mert azt hiszik azt büntetlenül lehet, pedig van rágalmazás, becsületsértés, sőt a hamis vád is bűncselekmény!

Amennyiben valaki másról más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ az rágalmazást követ el (főként amennyiben megállapítható, hogy az elkövető szándéka jelentős érdeksérelem okozására irányult).

A rágalmazás az a kategória amelynél a sérelmet szenvedett fél magánindítványt tehet (feljelentés) írásban vagy szóban a bíróság előtt. Egyébként megtehető a rendőrségen vagy az ügyészségen is, akik megküldik a feljelentést a bíróságnak, kivéve, ha az ügyész úgy dönt, hogy a szokásos módon kívánja lefolytatni a nyomozást az ügyben és átveszi a vád képviseletét. (A magánindítvány olyan feljelentés, amelyben kifejezetten nyilatkozni kell arról, hogy kéri az elkövető megbüntetését és a bizonyítékokat is meg kell jelölni.)
Az ilyen cselekmények esetében a feljelentést harminc napon belül meg kell tenni attól a naptól számítva, amelyen a sértett a bűncselekmény elkövetőjének kilétéről tudomást szerzett.

Amit érdemes átgondolni az, hogy egyrészt biztosan megállapítható-e az elkövető (különben mi valósítunk meg hamis vádat, aminek a gondatlan alakzata is vétség) illetve másrészt, emberileg az, hogy van-e értelme egy másfél éves ügyben tett beadvány miatt ismét feltüzelni ezt, ha gyermek is érintett (szerintem például ez túl nagy ár) főként arra figyelemmel, hogy ezek szerint nem lett következménye a beadványnak...

Tisztelt Angelicasol!
Köszönöm részletes válaszát.
Az a másfél évvel ezelőtti ügy e hónap végén lesz bíróságon tárgyalva, ezért kértem a gyámügytől a náluk lévő akkori iratokat, és így jutottam hozzá eme bizonyos levélhez. Az ügy testi sértés, ahol a volt férjem rátámadt a férjemre. Ezek után írta a gyámügynek, hogy a férjem támadt rá, mivel agresszív és priusza is van. A kisfiam nem tud kimaradni az ügyből sajnos, mert a volt férj azt állította a rendőrségen és a gyámhivatalnál, hogy a férjem a fia szeme láttára bántalmazta őt.

Még hozzátenném, hogy szerencsére a kisfiam nem volt szemtanúja az esetnek, mert még előtte beszaladt a házba, és miután utánaindultunk, akkor támadt a volt férj a férjemre.

Akkor ez még hamis vád is lehet...erre fel lehet hívni a vádaskodó figyelmét is, mivel más bűncselekmény elkövetésével nem vádolható!

Ha esetleg úgy érzik, hogy van esély vagy igény a felek közötti viszonyok normális mederbe terelésére, akkor javaslom a mediációs eljárást.

Itt már sajnos nincs lehetőség békés rendezésre, mert évek alatt a dolgok nagyon elfajultak. Sok esetet hagytunk annyiban, mert nem akartunk idáig jutni, viszont ezzel azt értük el, hogy a volt férj felbátorodott és állandóan zaklatott, fenyegetőzött és tettlegesen is fellépett. A saját gyermekét is felhasználta ellenünk, amivel azt érte el, hogy a gyermek is eltávolodott tőle. Tavaly a nyílt utcán rátámadt a gyermekre, a rendőrség mégis lezárta az ügyet, hogy nem történt bűncselekmény. A gyámhivatal felügyelt kapcsolattartást rendelt el. Ennek soha nem lesz vége.

Angelicasol

Nem ez a bírói gyakorlat. Amennyiben a fél az adott eljárásban valótlan, esetleg más becsületének csorbítására alkalmas tényállítást tesz, az adott eljárási jogszabály szerinti szankcióval kell szembenéznie. Például eljárási bírsággal egy polgári perben.
Természetesen hamis vád is megvalósulhat, ha valaki mást egy eljárásban alaptalanul bűncselekmény elkövetésével vádol, de itt a leírás szerint nem ez történt. Egyrészről az volt az állítás a sértettről, hogy agresszív. Ez nem bűncselekmény, sőt, a rágalmazás, becsületsértés gyakorlatát ismerve ez inkább véleménynyilvánítás, mint tényállítás, tehát eleve nem lehet hamis vád (vagy rágalmazás). Másrészt a másik állítás az volt, hogy priusza van. Ez pedig nem lehet hamis vád, mert nem egy konkrét bűncselekménnyel vádolta meg a sértettet, hanem arra utal, hogy valamiért már elítélték.
Ez utóbbi rágalmazás lehetne, de, még egyszer mondom, a többségi gyakorlat szerint ezt a bíróság valószínűleg nem fogja megállapítani, mert egy hatósági eljárásban tett kijelentésről van szó. A hatósági eljárásban tett kijelentés rágalmazást csak akkor valósít meg, ha szükségtelenül gyalázkodó.
A másik az, hogy a rágalmazás tekintetében nem is annak van jelentősége általában, hogy a tényállítás valós-e, vagy hamis. Ennek leginkább csak a közszereplővel kapcsolatos tényállítások, illetve a valamilyen közérdeket, vagy méltányos magánérdeket szolgáló tényállítások esetén van jelentősége.
Összességében azt gondolom, hogy a véleményed a jelenlegi joggyakorlatnak, vagy legalábbis a többségi joggyakorlatnak egyáltalán nem felel meg.

A ki támadt kire kérdés nagyon esetleg lehet hamis vád, de azért a jogos védelmi helyzettel való védekezés esetén nem feltétlenül kell azt megállapítani.

Még egy kérdésem lenne. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a gyermekem nem volt tanúja a történteknek, az változtat valamit az ügyben? A vádlott és a tanúja ezt állította, ugyanakkor az egyik szerint a háta, a másik szerint a válla sérült, az egyik szerint kapott pofont, a másik meg sem említi. Az egész zavaros részükről, amiben egyezik a vallomásuk, hogy a férjem támadott. A feljelentést mégis a férjem tette.

A történet legviccesebb része, hogy a férjem lelökte a lépcsőn (12 lépcsőfok), amin leesett, de nem esett el.