Felkészülési díj

Tisztelt Hozzáértők!

Több kérdéses pont is van bennem a kirendelt védői felkészülési díjjal kapcsolatban, ezért szeretném ismerni a gyakorlatát.

Az éppen kérdésem: büntetővégzéssel történt befejezés esetén hogy alakul a megállapítása?

• éppen aktuális

A gyakorlat az, hogy nem adnak. A Kúriának van olyan egyedi döntése, ami szerint, ha az ügyvéd dolgozott valamit (pl. beadványt írt), akkor adni kellene.

Szerintem egyértelmű. Ha az addig megállapított felkészülési díj nem érte el a jogszabály szerinti minimumot, akkor az eljárást befejező döntésben - legyen az akár büntetővégzés - rendelkezni kell a különbözetről.

A tárgyban született döntések pont arra hivatkoznak, hogy mivel a rendelet eléggé szerencsétlenül a védő jelenlétében megtartott eljárási cselekményhez kötik a díjszámítást, ha nem volt ilyen eljárási cselekmény, akkor nem is jár díj. És hát ez a gyakorlat, még akkor is, ha van ezzel ellentétes BH.

A kérdésbeli tényállásban nem szerepel olyan körülmény, hogy a védő egyetlen cselekményen sem volt jelen.

De olyan sem, hogy jelen volt. Márpedig büntetővégzéssel elbírált ügyben nem ez a jellemző.

Én látalanba azt mondom, puding próbája az evés: tessék tárgyalás tartását kérni e körben és ha úgy is nem tetsző a határozati rendelkezés vonatkozó része, akkor fellebbezni, aztán majd mond valamit a másodfok!

Ez elég sokszor megtörtént. Azt mondták, hogy nem jár, annak ellenére, hogy van ezzel ellentétes BH.

Melyik ez a Kúriai döntés pontosan?

Ha nem voltam ott egy eljárási cselekményen sem és büntetővégzéssel fejeződik be az ügy, akkor nem jár felkészülési díj, ez számomra tiszta sor. (Bár a jogszabályban nem ez van, de ez elfogadható.)

Viszont ami nem az, hogyha mindig (egyszer vagy sokszor, attól függ) jelen voltam és sosem számítottam fel pluszban felkészülési díjat, (hogy majd a végén egyben), de történetesen büntetővégzéssel fejezik be az ügyet, és ez esetben KÉRÉSRE sem állapították meg.

Megjegyzem, nyomozó hatósággal és ügyészséggel nincs ilyen probléma, csak kizárólag a bíróságokkal.

BH 2020.137.

Hiszen ezt mondtam én is. Csak nyilván nem fejtettem ki ítéleti részletességgel.

A kérdés igazából az, hogy ha a védő csinál valamit - nem feltétlenül büntetővégzéses eljárásban- de nincs személyes részvétellel zajló eljárási cselekmény, akkor jár-e díj. Merthogy a BH alapjául szolgáló ügyben ilyenkor sem akartak adni.

Ez így nem igaz. A konkrét ügyben már első fokon is megállapították a felkészülési díjat, csak az ügyészség megfellebbezte. De a fellebbezés nem volt sikeres, a másodfok is egyetértett azzal, hogy a felkészülési díj ilyenkor is jár. A bíróságok között tehát semmi vita nem volt a kérdésben; s hogy még egyértelműbb legyen, ezt a döntést mint irányadót, BH-ként közzétették.

Nem írtam, hogy ki nem akart adni. Valóban az ügyészség fellebbezett. ők nem értettek egyet vele. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a bíróságok nem követik a BH-t.

De nem azért, mert nem értenek vele egyet - egyszerűen elfelejtik, hogy a felkészülési díj különbözetéről rendelkezniük kell. Szerintem ha kéred a határozat kiegészítését, megteszik.

Tisztelt Hozzáértők!

Most az a dilemma megoldódott, hogy jár a felkészülési díj abban az esetben is, hogyha a védő egyáltalán nem vett részt személyesen eljárási cselekményen.

Az alábbi linken található az erre vonatkozó AB Határozat:
http://public.mkab.hu/…61800420151/$FILE/3041_2021%20AB%20hat%C3%A1rozat.pdf

KÉRDÉSEM:
mi a helyzet a véleményük szerint abban az esetben, mikor a védő csak az őrizetbe vétel kapcsán kerül kirendelésre, mely jelent egy rendőrségi kihallgatáson történő részvételt majd az ezt követő nyomozási bírói ülésen történő részvételt?
Ilyenkor (ha amúgy nem kell védő) a kirendelés megszűnik, de az ügy folyni fog tovább a védő nélkül.
Mennyi felkészülési díj jár ilyenkor?

Szerintem erre az esetre nem vonatkozik a szabály.

Köszönöm szépen, valahogy én is így következtetem ki az eddigiekből.

Csak furcsának tartom, hogy adott esetben személyes jelenlét hiánya esetén ez jár, ellenben ha kétszer is van adott esetben személyes jelenlét, akkor nem.

Illetőleg esetemben úgy történt (az írt őrizetbe vételes verzió), hogy megállapításra került részben a felkészülési díj, de nem tudom indítványozható-e a kipótolása a 18.000.- Ft-ra, illetve sikeresen indítványozható-e, annak helyt adnak-e.

(Néha gondolkodom, hogy ennél bonyolultabban vajon tudták-e volna ezt a felkészülési díjat szabályozni?)

Azért azt ne felejtsük el, hogy a kötelező védelemre okot adó körülmény megszegése önmagánban nem szünteti meg a kirendelést.

Slainte, ezt nem értem.

Szakvizsga2015,

ezt írod: "Ilyenkor (ha amúgy nem kell védő) a kirendelés megszűnik, de az ügy folyni fog tovább a védő nélkül."

Az általad vázolt eset azt tételezi fel, hogy a nyomozási bíró ülésén a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés iránti indítványt elutasították (vagy az elrendelt kényszerintézkedést utóbb megszüntették), és más, a Be. 44. §-ában írt ok nem teszi kötelezővé a védő eljárását. De elvileg előfordulhat bármikor, ha a Be. 44. §-a szeerinti körülmény az eljárás során megszűnik (pl. minősítésváltoztatás).

A kirendelés hatályát a Be. 48. § (1)-(2) bekezdése szabályozza. E szerint a kirendelés - egyebek mellett - az eljárás jogerős befejezéséig tart, és a törvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, miszerint a kirendelés hatályát veszti akkor, ha a kötelező védelem szükségességét megalapozó ok megszűnik. Tehát az az álláspontom, hogy ilyen esetben a kirendelés megmarad, az csak a terhelt kifejezett indítványa alapján szüntethető meg.

Slainte, köszönöm, így már értem, hogy mire gondolsz.

Amit nem értek:
Mind a rendőrség képviselői, mint az ügyészség képviselői egyöntetűen azt nyilatkozzák, hogy a max. 72 óráig tartó őrizetbe vétel és az azt követő nyomozási bírói ülés esetére lettem kirendelve, utána "MEGSZŰNIK" a kirendelés.

Ilyen a Be. szerint nincs, legalábbis tudomásom szerint.

Bizony nincs. Kifejezetten meg kell azt szüntetni. (A megszűnés expressis verbis megszüntetés nélkül csak az eljárás megszűnésével vagy befejezésével következik be.)